A legtöbben gyomnak nézik ezeket a növényeket: sok kertben nőnek, csodákra képesek

Steiner Petra   
  Megosztom
A legtöbben gyomnak nézik ezeket a növényeket: sok kertben nőnek, csodákra képesek

A mezőgazdaságból élők szerint minden olyan faj gyomnak minősül, ami a parcella rendeltetése szerint nem odavaló, tömeges nagyságrendben, akár gazdasági vagy egészségügyi kárt kockáztatva burjánzik el a területen. Ezzel szemben a köznyelv a növények széles spektrumát minősíti gaznak pusztán azért, mert az csúnya, szúrós, tüskés, vagy egyszerűen csak kilóg a pázsitot alkotó fűfélék közül. Így fordulhat elő, hogy amit ma haszontalannak, szemet szúróan „rondának” ítél egy hobbikertész, az valójában ehető, az egészségre kedvező hatással bíró gyógynövény. A laikusoknak azonban nem árt résen lenniük, mert az önjelölt gombászokhoz hasonlóan, bizony, érhetik őket kellemetlen meglepetések. A téma kapcsán a Sumi Agro Hungary Kft. gyombiológusát, Szabó Rolandot kérdezte a HelloVidék.

HelloVidék: Melyek azok a növények, amik valójában igenis hasznosak, és akár egy átlagpolgár kertjében is felbukkanhatnak?

Szabó Roland: Bármely növény lehet hasznos, hiszen a haszonszerzés formáinak elképesztően gazdag a tárháza. A „hasznosságot” alapvetően az adott növény „rendeltetési célja” határozza meg; azaz ismeret hiányában ritka, védett növények is lehetnek áldozatai az embernek, míg korszerű ismeretek birtokában a halálosan mérgező növények is lehetnek a szövetségeseink. A hasznosság megítélése elsősorban közgazdasági megítélés, nem pedig botanikai.

Botanikai szempontból minden növény hasznos a társai számára abban a mértékben ahogyan az a természetes állapotukra jellemző. Ezt az állapotot az ember – nem csak a már említett üzleti szemlélete miatt – már erősen uralja és befolyásolja cselekedeteivel. Változást hozott a kontinensek közötti kapcsolatok intenzitásának megnövekedése, melynek mértéke már ellenőrizhetetlen, és ez is nagyban hozzájárult a természeti környezetünk átalakulásához.

Visszatérve a kérdéshez. Erre nincs megfelelő válasz. Mindig a számunkra szükséges növény lesz a hasznos. Ma a pongyola pitypang (Taraxacum officinale), mert gyökeréből készült tea segíti az emésztést és a belső kiválasztást, de ha már nem fáj az epénk, akkor megyünk és elkezdjük gyomlálni a pázsitból. Pedig két hét múlva lehet, hogy ismét kell(ene)… Bármely növény lehet hasznos, csak nem tudjuk mikor és/vagy mire.

Hogyan hasznosíthatjuk ezeket a XXI. századi háztartásokban akár az egészségmegőrzés, gyógyítás, vagy a veteményeskerti kártevők távoltartása érdekében?

Több lehetőség is kínálkozik mindezekre, ugyanis a XXI. században sokkal több tartósítási lehetőség áll a rendelkezésünkre, mint bármikor ezt megelőzően. Mindezek ellenére a növények tartósításának döntő többsége szárítással történik mind a mai napig. Ennek okai közismertek. Természetesen a lédús termések egy jó része is így készül, de azért itt a „dunsztoláson” alapuló befőzés a meghatározó. Kisebb arányban, de még jelentős mennyiségben készülnek oldatok, tinktúrák; zömmel ecet és alkohol alapúak. A krémek, kenőcsök készítése már jóval ritkább, hiszen több szakértelmet, munkaórát és hozzávalót igényelnek. Minden egyes dedikált szóhoz, egy-egy korszakos példát is említenék. Az egészségmegőrzés egyik éllovasa manapság a homoktövis (Hippophae rhamnoides) és az abból készült termékek köre. A gyógyításra nehezebb egy példanövényt kiemelni – hiszen a gyógyítandó szerveink és azok betegségei is jelentősen különbőznek -, de az egyik kortalan „sláger” növény ebben a szerepkörben vitathatatlanul a kamilla (Matricaria chamomilla). A kártevők távoltartására is több bevált módszer ismert növényi főzetekből, itt szintén az adott faj elérhetősége, a szomszéd tapasztalatai és sok egyéb más dolog a mérvadó; de talán a nagy csalán (Urtica dioica) leveleinek főzete a legismertebb.

Egy vidéki, városi kertes házban fennáll a veszély a fajtatévesztésre, és az ebből adódó mérgezésre? Össze lehet keverni példának okáért az ehető szulákot vagy a kövér porcsint más, mérgező fajjal?

Az említett környezetben a fajtatévesztés lehetősége igen csekély, de nem úgy a mérgezésé! Érdekes módon ráadásul mindez nem is a területen őshonos lágyszárú növényeknek köszönhető; sokkal inkább a parkosítással, kertépítéssel megjelenő dísznövényeinkkel hozható összefüggésbe. Az őshonos fűfélék között – amik egy része a pázsitjaink alkotó fajai – nincs mérgező. Az itt megtelepedő gyomnövények között is kimondottan ritka az a faj, vagy az a mennyiség; amely már gondot tudna okozni. Így azt mondom, hogy a veszély nagyon minimális, de ennek fenntartásához szükségesek dolgok.

Többek között némi fajismeret, természettisztelet és alázat. Ezekkel a jellemvonásokkal felvértezve nincs okunk aggódni. Igen ám, de környezetünkben élnek gyermekek és felügyeletre szoruló személyek is. Ezek a szituációk, főleg akkor, ha nem is egész növénnyel van dolgunk, csak annak egy részével; nos ezek lehetnek veszélyesek!

Ezért alapszabály, hogy különálló – azaz téveszthető – növényi részeket nem fogyasztunk! Pl. gyökerek, melyeken az azonosításhoz szükséges egyéb növényi részek nincsenek. A kérdésben megfogalmazott két faj esetén nem zárom ki a tévesztés lehetőségét még egész növények esetén sem, de erre igen minimális az esély. Ez viszont drasztikusan megnőhet, ha valaki csak a mezei szulák (Convolvulus arvensis) virágjait gyűjti pl. saláta dísznek és hozzá szed tévedésből a szintén fehér, szintén tölcséres alakú csattanó maszlag (Datura strammonium) virágaiból. Ez utóbbi faj ugyanis – mennyiség függvényében – képes súlyos problémák előidézésére, az esetleges halállal bezárólag.

Mennyire veszélyes internetes segítséggel meghatározni az egyes növények faját? Igénybe vehető ilyen esetben egy-egy szakember segítsége a gomba szakellenőrök szakszolgálatához hasonlóan?

Az internet, mint az élet más területén, itt is képes segíteni és gyorsítani az életünket. Nagyon hasznos a benne felgyülemlett és egyre bővülő adattartalom. Viszont itt is vannak silányabb portékák és profi honlapok. Ezt érdemes észben tartani. Megítélésem szerint van egy pár tucat faj, aminek a határozása sikeres lehet az interneten keresztül is. Természetesen a leggyakoribb fajok tartoznak ide, amiről rengeteg oldal értekezik és számolatlan fotó is készült róluk. Kissé ritkább fajok esetében viszont – a megbízhatóságot szem előtt tartva – már szükséges a növénytani alapfogalmak készségszintű ismerete; de az igazán ritka és vagy könnyen téveszthető fajok esetén pedig már speciális ismeretek is szükségesek. Egy példa erre a gondolatmenetre. A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) elkülönítése a szintén gyakori fekete ürömtől (Artemisia vulgaris) jól megvalósítható az internetről. Nehezebb eset a szintén gyakori kaporlevelű ebnyelvfű (Tripleurospermium inodora) elkülönítése a már említett kamillától (Matricaria chamomilla), mert az internetnek nincs „kamilla illata”. Tovább már nem is bonyolítanám ezt az okfejtést…

Értelemszerűen korlátozottan alkalmas a határozásra az internet akkor is, ha csak egy növényi rész áll a rendelkezésünkre; és így tovább. Az alkalmazhatóságot pedig a megszerzett tudásra fókuszálnám; nem pedig a fogyasztásra, kereskedelemre összpontosítanék, mert az nagyon komoly kockázattal valósítható csak meg. Ismeretem szerint nincs szakember hálózata a gyűjtött növények bevizsgálásának. A gyűjtést egyébként a hazai jog szabályozza. Elsődlegesen az Erdőtörvény és a Természet védelméről szóló törvények az irányadók saját célú gyűjtés esetén. Kereskedelmi célú gyűjtés esetén többlet szabályozók is vannak és az átvevőnél pedig szakképzett személyek ellenőriznek. Magyarán. A saját célú gyűjtés kockázata a gyűjtő kockázata és szintje az ezirányú tudásszintünk függvénye. Ezért legyünk nagyon elővigyázatosak!

Léteznek ma már olyan 1-2 hetes próbaidő alatt tesztelhető, pár ezer forintért letölthető applikációk, amelyek azt ígérik, egy fotó segítségével segítenek a növényhatározásban. Ezek mennyire jelentek megbízható segítséget egy laikus számára?

Valóban léteznek ilyen szolgáltatások és ezek valóban hasznosak. Jelentősen lerövidíti a keresésre fordított időt; de a ritkább fajok esetében a megbízhatóságuk kérdéses, vagy nem is adnak megoldást. Egy erdő-mezőt járó laikusnak viszont nagyon-nagy támasza lehet és sok sikerélményt adhat egy-egy kiadós túra alkalmával. Én azt gondolom, hogy praktikus és hasznos segítséget tudnak jelenidőben adni a felhasználónak. Problémás esetekben pedig marad a fotó…

Szakemberként mi a véleménye: ajánlott a kertben némi utánajárást követően összeszedni a „hasznos” növényeket, vagy sokkal biztonságosabb, ha mindenki ellenőrzött forrásból szerzi be a számára szükséges fajokat?

A már említett pár tucatnyi faj pontos beazonosítása a kertészkedő embereknek nem okoz gondot, természetesen a tapasztalat és az idő itt is fontos tényező. Az egyébként is alapos, fogékony és ezirányú tudásukat bővítő emberek számára kimondottan hasznos és kihívást jelentő szórakozás lehet ez a tevékenység; de a bizonytalanság első jelénél keressen meg szakembert, vagy ha ez nem lehetséges ne kockáztasson, inkább kerülje el a bizonytalan faj begyűjtését. Mindenki másnak ajánlott a biztonságos, ellenőrzött csatornák igénybevétele. Végezetül egy gondolat.

Elbizonytalanodásunk esetében azért is érdemes a szakember felkeresése, vagy a bolygatatlanság biztosítása; mert nemcsak a növények lehetnek ránk nézve veszélyesek, hanem – védett, ritka fajok esetében – a tudatlanságunk/bizonytalanságunk rájuk nézve is végzetes lehet! A növények a partnereink. Egy Hopi indián mondás szerint: „A növények a föld érzései.” Bánjunk velük ennek megfelelően!

Címlapkép: Getty Images

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Nem akarsz lemaradni a magyar vidék legfontosabb híreiről? Kövess minket Facebook-on is. Kattints ide a feliratkozáshoz!
  Megosztom

hellovidek

gyom

haszonnövény