Gazdálkodás

Szántóföld

A növényvédelemről okosan a hatékonyság fokozása érdekében

Biztos sokakkal előfordult már, hogy megfigyelésre, előrejelzésre alapozva időzítették a védekezést, amihez a „nagyágyúk” közül választottak készítményt, mégsem voltak maradéktalanul elégedettek az eredménnyel.

Megpróbáltunk összeszedni néhány körülményt, amelyre feltétlenül oda kell figyelni a termesztés és a növényvédő szeres védekezések során. Ezek betartása kiegészíti, segíti, tökéletesíti munkánkat, a permetezés eredményét.

Termesztési körülmények (agrotechnika)

A károsítók nagy része a számára nem megfelelő körülményeket a talajban és az elhalt növényi maradványokon vészeli át. Az elsődleges fertőzések innen indulnak el, ezért ezek eltávolítása, aláforgatása, fertőtlenítése alapja a növényvédelmi tevékenységnek.

A tápanyaggal jól ellátott állomány mindig jobban ellenáll a betegségeknek.

Zárt termesztőberendezések esetén az öntözés és szellőztetés, a hőmérséklet szabályozása nemcsak a kultúrnövény szempontjából fontos, hanem azért is, hogy elkerüljük azt a mikroklímát, amely kedvezne a károsítók felszaporodásának. Különösen igaz ez, ha a növényeket felülről öntözik, ami miatt a levélen napi szinten vízborítottság jelentkezik. Az árapályos öntözési technológiánál a lomb vízborítottsága ritkábban jelentkezik. Ebben az esetben is fontos a szellőztetés, hogy elkerüljük a túl magas páratartalmat, amely miatt nő a gombafertőzések esélye.

Permetlé készítése során felmerülő kérdések

A védekezésekhez általában egyszerre több növényvédő szert és lombtrágyát használunk. Több komponens összekeverése előidézheti, hogy a permetlében ezek egymással reakcióba lépnek, kicsapódnak. Ez pedig nemcsak csökkent hatást eredményez, hanem előfordulhat az is, hogy az összeállt részecskék kirakódnak a szűrön, eltömítik a fúvókákat és végül a permetlevet nem lehet kijuttatni. Ezért célszerű keverési próbát csinálni és betartani a keverési sorrendet:

  1. vízoldható csomag (SX)
  2. vízben oldódó granulátum
  3. vízben diszpergáló granulátum (WG, DF, DG, SG)
  4. emulzióképző granulátum (EG)
  5. nedvesíthető porok (WP, SP)
  6. vízoldható folyékony készítmények (F, FL, SL, WSC)
  7. vizes alapú szuszpenziók (SE)
  8. emulzióképzők (EC)
  9. olajemulzió vizes fázisban (EW)
  10. olajos diszperzió (OD)
  11. nedvesítőszerek, olajok, adjuvánsok
  12. oldékony műtrágyák, lombtrágyák, biostimulátorok, algakészítmények
  13. elsodródásgátlók

A készítmények kicsapódását a túl hideg víz is előidézheti. Ez elsősorban a kora tavaszi permetezésekkor fordulhat elő, ha a vizet a még nagyon hideg felszíni vizekből veszik. Erre elsősorban az EC vagy EW formulációjú készítmény felhasználásánál célszerű odafigyelni.

Nagyon lényeges, hogy a törzsoldat készítésekor a készítményeket ne töményen öntsük egymáshoz. A keverési sorrendet általánosságban kell kezelnünk. Vannak olyan termékek, amelyekből nem szabad törzsoldatot készíteni, hanem keverés mellett a már félig töltött tartályba felülről kell beletölteni. A gyártó ezeket a tudnivalókat a címkén feltünteti, ezért is fontos, hogy a címkén szereplő utasításokat olvassuk el és tartsuk be.

A növényvédő szereket vízbe keverve juttatjuk ki. A permetezés minőségét, a szerek hatékonyságát a víz minősége, annak kalcium-, magnézium-, klór- stb. tartalma befolyásolja. A permetezéshez legmegfelelőbb az esővíz, majd a felszíni, aztán a csapvíz és végül a fúrt kutakból származó víz. Annál jobb, minél alacsonyabb a víz EC-értéke, azaz sótartalma.

A vízkeménység nemcsak a hétköznapokban a háztartásban okoz problémát, hanem a permetezések eredményét is nagymértékben befolyásolja. A túl kemény vízben a legtöbb növényvédő szer hatékonysága csökken, továbbá megnehezíti a keverhetőséget is. A keverési sorrend végén szereplő EC, EW formulációjú készítmények kemény vízben is kicsapódhatnak, a lombtrágyák, biostimulátorok, algakészítmények pedig teljesen elveszthetik hatásukat. A keverési sorrend elején szereplő növényvédő szerek hatékonyságát a vízkeménység kevésbé befolyásolja. Így ha azt látjuk, hogy az ide tartozó rovarölő szer jól elpusztította a kártevőket, kemény víz esetén nem biztos, hogy az EC vagy EW formulációjú gombaölő vagy OD gyomirtó, a lombtrágya, biostimulátor is maradéktalanul ki tudta fejteni a hatását. A vízkeménység mérésére már rendelkezésre állnak gyorstesztek és olyan anyagok, amelyeket megfelelő arányban a vízhez keverve az optimális vízkeménység könnyen beállítható. Felszíni vagy fúrt kútból származó vizek esetén az év folyamán célszerű többször ellenőrizni a víz keménységét.

A pH-érték kérdése: Általában egy permetezés során több anyagot kevernek össze. Így a permetlé tartalmaz gombaölő szert, rovarölő szert, ezekből akár többet is, lombtrágyát és még sok esetben hatásfokozót is. A különböző anyagok különböző pH-n fejtik ki megfelelően a hatásukat. A túl sok anyagból összeállított „koktél” eltolódott pH-ja egyik-másik termék hatékonyságát csökkentheti.

Vannak olyan hatóanyagok, amelyek együttes kijuttatásukkor erősítik vagy éppen gyengítik egymás hatását. Kétféle inkompatibilitást különböztetünk meg. Az egyik a biológiai, amikor az egyik hatóanyag olyan élettani folyamatokat indít el a növényben, aminek hatására a másik hatóanyag már nem tudja kifejteni a hatását, mert például nem tud felszívódni vagy szállítódni és így nem jut el a hatáskifejtés helyére. A másik a kémiai inkompatibilitás. Ekkor a tartályban összekevert hatóanyagok között kémiai reakció indul el, és olyan sók keletkeznek, amelyek teljesen hatástalanok. A gyári kombinációk összeállítása során a gyártók ezeket az ismereteket figyelembe veszik, és kiküszöbölik ennek lehetőségét. Ha a tankkeverék összeállításakor a hatóanyagok közötti kölcsönhatást nem vesszük figyelembe, ismételten elmaradhat a várt eredmény.

A szerek kiválasztásának lényeges szempontjai

Permetezés során minden esetben célszerű az adott problémára kontakt és felszívódó készítményt egyszerre alkalmazni. Ennek az az előnye, hogy a kontakt hatóanyag azonnal elpusztítja a károsítót, míg a szisztemikus készítmény szállítódik a növényben és tartamhatást biztosít a védekezésnek. Így alkalmazva a növényvédő szereket a rezisztencia kialakulását is elkerülhetjük.

A rezisztenciatörés másik eszköze, hogy a különböző hatóanyagokat az egymást követő permetezésekben felváltva, rotálva használjuk. Nem elég, ha az egymást követő permetezések során nem ugyanazt a terméket használjuk, a készítmények hatóanyagának is el kell térnie! Természetesen az a legjobb, ha a hatóanyagok nem is ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartoznak. Mivel az eltérő hatóanyagcsoportoknak teljesen más a hatásmechanizmusuk, a rezisztencia kialakulását nagy biztonsággal elkerülhetjük. Ne használjunk csökkentett dózisokat, mert az megint csak elősegítheti a rezisztenciát.

A permetléhez kevert hatásfokozókkal elősegíthetjük a permetcsepp szétterülését a levélen, így javítva a fedettséget. Különösen fontos ez a kontakt hatású készítmények és a viaszos vagy szőrös levelű növény esetén. Az adjuvánsok segítik a hatóanyag bejutását a viaszrétegbe, jobb tapadást és esőállóságot biztosítanak a növényvédő szereknek. De a túladagolásukra figyelni kell, mert a viaszréteg fellazításával elősegíthetik a perzselést vagy az alkalmazott hatóanyag fitotoxicitását. Vannak olyan készítmények, amelyek esetében a gyártó kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy további hatásfokozó hozzáadását kerülni kell, mert a termék már tartalmaz ilyen anyagot.

A permetezés időpontjának megválasztása

Akkor tudjuk a leggazdaságosabban megvédeni a növényeinket, ha megelőzzük a fertőzés kialakulását vagy a kártevők felszaporodását. Így csökkenthetjük a növényvédőszer-felhasználásunkat, és az élelmiszer-biztonsági előírásoknak is jobban meg tudunk felelni, a terményünk mégis egészséges, piacos lesz. Tehát első és legfontosabb a megfigyelésre alapozott, okszerű védekezés.

Az sem mindegy, hogy melyik napszakban permetezünk. Nagy melegben történő kijuttatás esetén a növények levelét, termését akár még sima vízzel is könnyen megperzselhetjük. Szabadföldi kultúrákban a harmatos vagy vizes levélre ráfújt permetlé könnyen lefolyik a felületről. Igaz ez a fóliás termesztésben is, ha az öntözést követően nem várjuk meg a levelek száradását. A fóliás és üvegházas termesztés esetén tavasztól őszig reggel és este is lehet permetezni, mert az ajtók éjjel is nyitva vannak, a növények levele gyorsabban megszárad, és nem nő a levegő páratartalma. Amikor éjszakára az ajtókat a hideg miatt be kell zárni, este már ne permetezzünk! A hidegben már a 60%-os páratartalom is lecsapódik, és tartósan nedves körülmények között a botritisz robbanásszerűen felszaporodik.

Permetezéstechnikai elemek

Csak a jól kijuttatott permetlében lévő hatóanyag tudja kellőképpen kifejteni hatását. A jó kijuttatástechnika biztosítja a megfelelő cseppméretet és fedettséget. A kellő fedettség eléréséhez természetesen az is kell, hogy az előírt vízmennyiséggel végezzük a permetezést. A kevés víz miatt nem lesz jó a fedés, a túl sok víz miatt pedig megfolyik a permetlé a levélen. Ezt illusztrálja a következő három kép, amelyet a Beppler Kft. adott át a cikk megjelentetéséhez.

Talán nem is gondolnánk, hogy ilyen sok tényező együttesen határozza meg a károsítók elleni védekezés sikerét. Ennek „csak” egyik része a jó növényvédő szer. Ahhoz, hogy ezek a termékek hozzák a tőlük elvárható eredményt, több egyéb feltételt is biztosítani kell. Természetesen nehéz mindennek megfelelni, de a cél érdekében törekedni kell arra, hogy a felsorolt szempontokból minél többet tartsunk be a növénytermesztési és növényvédelmi tevékenység végzésekor.

Gaál Orsolya
Field Marketing Manager
Nufarm Hungária Kft.
http://www.nufarm.com/HU/Kezdolap

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!

(x)

Tovább olvasom

Fókuszban

Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=13 crop=no ]
Hirdetés [bsa_pro_ad_space id=14 crop=no ]

Facebook