Minden növénynek megvan az ideális ültetési ideje.  Van jó pár, amit már vethetsz, amint felolvad a föld. (A szemfülesek kihasználták a február eleji enyhe napokat és most már csak ölbe tett kézzel várják, hogy előbújjanak a kis máknövendékek.) Ám legtöbbünknek mégis úgy tűnik, az olvadás idén igencsak késve történik, úgyhogy akkor se aggódj, ha a veteményesed még nincs előkészítve – maradt néhány napod, csak bírd majd levakarni a sarat a gumicsizmád talpáról. Néhány növény többször is vethető az év folyamán, úgyhogy ha mégis lekésnéd az ideális időpontot, akkor sincs minden veszve.

Egyelőre nehéz elhinni, de jön a tavasz. Ha eddig nem tetted volna, még nem késő megtervezned, milyen zöldséget, fűszernövényt szeretnél termelni a veteményesedben. Egy jól átgondolt kiskert szinte mindig terem valamit, ezért jó tisztában lenni, mit mikor érdemes vetni, ültetni. Ha ügyesek vagyunk, akár enyhébb, napsütéses téli napokon is szüretelhetünk pár szál friss zöldségfélét a kertünkből.

Forrás: pixabay

Őszi vetés

A gyakorlott hobbikertészek már ősszel elvetettek ezt-azt, úgynevezett áttelelő zöldségeket, majd a kikelt fiatal növényeket hagyták, hagy teleljenek át. Ezekből a növényekből lesznek aztán a legkorábban fogyasztható termények. Így szedhető áprilisban a saláta, a spenót vagy a sóska, de akár már március végén az újhagyma.

Téli vetés

Egy másik módja egyes zöldségek korábbi érlelésének, ha télen vetik a magokat. Ha sikerül jól időzíteni, akkor még fagymentes időben megejthető a magok elszórása, anélkül hogy kikelnének tél előtt. Ezt tél alá vetésnek nevezik. Ha az ősz szeszélyes, jobb a téli vetést választani. Erre viszont már ősszel fel kell készülni, mert a fagyott földdel viszonylag nehéz dolgozni. Előre ki kell ásni a vetőárkot és a földjét fagymentes helyre tenni, hogy a fagyos időben vetés után betakarhassuk a magokat. Azért lehet előnyös a téli vetés, mert az így elvetett magok a tavasz beköszöntével azonnal elkezdhetnek csírázni és nem kell megvárni, míg a föld nedvességtartalma optimálissá válik a tavaszi vetéshez. Erre azonban csak a hidegtűrő zöldségfajták alkalmasak, mint például a sárgarépa, petrezselyem, hónapos retek, vöröshagyma vagy a borsó.

Tavaszi vetés

A kertészkedők nagy részének mégiscsak a tavasz jelenti a nagy magszórás idejét, csak bírják kivárni. Kora tavasszal a fent említett hidegtűrő zöldségeket lehet vetni. Ennek tankönyv szerinti ideje február közepétől március végéig tart. Elég kinézni az ablakon és rájövünk, hogy idén ez inkább csak március vége lesz, ha csak nem kíván valaki térdig érő sárban cuppogva vetőmagot szórni. Áprilistól, amikor a föld hőmérséklete 10 fok fölé emelkedik, jöhetnek a melegigényes zöldségek. Lehet vetni a tököt, a cukkinit, az uborkát, a dinnyét, a paradicsomot, paprikát, babot, és még sorolhatnánk.

Nyári vetés

Nyár elején és közepén az ún. másodtermények vethetők. Ha idejében elszórtuk ősszel, télen, vagy tavasszal a magokat, akkor a betakarítás után jó eséllyel még marad idő arra, hogy termesszünk a helyén egy másfajta zöldséget. Ez házikertekben igen fontos, hiszen itt legtöbbször kis helyen próbálunk minél több zöldségfélét megtermelni. Az uborka, a zöldbab, a tök, a nyári saláta, a karalábé, a káposztafélék és a krumpli is remek váltónövény lehet. A nyár második felében viszont már főként az áttelelő illetve évelő növényeket célszerű vetni, mint a saláta, spenót, sóska, sarjadékhagyma.

Lássuk néhány zöldségféle optimális vetési idejét táblázatba szedve.

Ez a táblázat segít kialakítani egy folyton termő veteményest. Természetesen nem mindegy az sem, mit hova ültetünk. A zöldségféléknek, csakúgy, mint bármely növénynek, különböző víz-, tápanyag- és fényigénye van. Célszerű a telepítésnél ezeket szem előtt tartani. Arra is mindig figyelni kell, hogy ugyanazt a növényt ugyanarra a helyre ne ültessük a rákövetkező évben. A legjobb, ha az azonos családba tartozó növények helyét is mindig máshol alakítjuk ki, hiszen ezeknek a növényeknek hasonlóak a tápanyagigényeik, ugyanazokat az anyagot szívják fel a talajból és jó eséllyel még a kártevőik is azonosak. Ellenben vannak olyan növények, akik kifejezetten meghálálják egymás társaságát, jó hatással vannak egymás növekedésére és elűzik egymás kártevőit. Ilyen klasszikus párosítás például a sárgarépa és a hagyma, a retek és a saláta illetve a káposztafélék és a zeller. Erről részletesebben egy későbbi cikkünkben olvashatsz majd.

Pontos tervezéssel, a növények ismeretével, kis odafigyeléssel egy igazán jól működő házikert alakítható ki, ahonnan mindig szüretelhető valami. Persze a siker eléréséhez nem kevés munkát kell ráfordítani, de szerintem megéri.  Sokkal jobban ízlik a saját zöldség, nem beszélve arról, hogy ügyes termesztéssel még a rengeteg kemikáliától is megkímélhetjük magunkat, amiket a bolti, ki tudja honnan származó és hogyan termesztett zöldségfélékkel vennénk magunkhoz. Úgyhogy aki csak teheti, termesszen zöldséget, hogy mit mikor vessen, az már nem titok.

Forrás: Lelkes Lajos (szerk.): Házikerti kézikönyv. Mezőgazda Kiadó, 2016.

Borítókép: pxhere



Címkék: