Találtam litereset Angliából, szállítással 5600 Ft körül. Keresgéljünk még egy kicsit...

Most újra megnéztem egy-két videót az ajánlott töménység miatt.
Gyakorlatilag a kb. 2 ezreléktől az általam már említett tíz ezrelékig ajánlják (most maradjunk ennél a mértékegységnél). Több film, több verzió.
Ill. van olyan is, ahol azt tárgyalják, hogy nem mindegy, melyiket használjuk, mivel különböznek.
Plusz az adalékolásra, gyári hígítottságra is figyelmeztetnek. A kertészeti célra a tiszta, 100 % hidegen sajtolt olaj kell.
Ha visszatérünk a matekhoz, akkor azért ez így már barátságosabb, mint amit előzőleg felvázoltam...
Bocsánat!!!
Összegezve: a nagy átlag azt mondja, hogy egy-két teáskanál (USA: 5-10 ml) olaj kell egy gallon (3,8 l) vízbe.
Ha a nagyobb adagot is veszem alapul, akkor az ugye kb. 2,5 ezrelék, ezért az ebay-es, 8000 forintos olajból 200, azaz KÉTSZÁZ értékálló,
jó magyar forintnyi menne a tíz literes adagba (25 ml).
A filmekben általában kb. két hetes permetezési fordulót ajánlanak.
További előnye, hogy FELSZÍVÓDÓ, megakadályozza a rovarok párosodását (valami rémlik, hogy talán még az atkákat is említik valahol),
elejét veszi a további generációk kialakulásának, stb. Nem utolsó sorban: BIO!
Úgy tűnik, borzasztó rosszul számoltam az előző hozzászólásomban...
Az az igazság, hogy valamiért ott még az evőkanálnyi mennyiséggel számoltam gallononként. Arra emlékeztem...
Lehet, hogy rendelek egy liter Neem olajat?

Az általam eddig látott youtube-os filmek szerint nagyon is jó. Ezért gondoltam kipróbálni. Csak még így is piszok drága.
Az ilyen olajat nagyjából 1 %-os töménységben kell használni és egyelőre nem akarok 800 forintnyi összeget beletölteni a tíz liter vízbe.
Ezzel az erővel megvehetném a hivatalos cuccot is. Az csak negyedével drágább, ha jól emlékszem (tíz liter permetszerre vonatkozóan).
Visszatérve a filmekre: általánosságban az a konklúzió, hogy meglehetősen hatékony a hidegen sajtolt neem olaj.
Egyébként az emulziós agymenésem is részben ennek köszönhető... Mert ugye azt úgy kellene.
További hátránya, hogy gyakran kellene alkalmazni. Ez annyira nem zavarna, ha olcsó lenne. De ezzel az árral nem OK.
Egyébként ha egy idényben kevés szórással el lehetne érni ugyanezt a hatást, akkor az említett ezer forintos összeg is jó lehetne egy tízes adagba.
Ha fajlagosan nézzük, hogy mennyi gyümölcsöt meg tudnánk védeni az (max. néhányszor) ezer forintnyi lével, akkor tulajdonképpen megérné.
Ha még azt is belevesszük a képletbe, hogy mindez bio, akkor meg aztán pláne (most nem beszélünk a gombák elleni védekezésről)!

Én is néztem ebay-en, amikor írtam a hsz-t: zömével nem szállítható M.o-ba szöveggel (olasz eladóktól). Amit linkeltem, ezek szerint nem használható igazából a kertészkedésben?

Igen, én voltam. Azóta is nézem a kínálatot (jellemzően ebay-t).
Épp a napokban néztem utoljára, most postával együtt nagyságrendileg 8000-ért tudnék egy litert venni. Ez a legolcsóbb!
A posta a fele... Egyelőre nem vonz. Ha csak a termék árát kellene fizetni, akkor rámozdulnék, de így nem.
Pedig igazán érdekel a dolog, nagyon bízom/bíznék a hatásában. De így csak gondolat marad.
Köszönöm, hogy szóltál.

Valamikor - úgy emlékszem - Jani71 kereste a NeemAzal 100 ml-es kiszerelését. Ugyan nem találtam meg, de egy hasonló termék van ebben a kiszerelésben jóval olcsóbban, csak nem tudom, mennyire hatásos:
Az 1 l-es változata 9900 Ft-ba kerül

Köszi mindkettőtöknek

Szerintem felesleges van benne minden réz,kén,olaj...

Szerintem felesleges. A Vegesol RS mellé nem kell semmi szerintem.

Én még csak a gondolatáig jutottam el ... leghamarabb a vasárnap jöhetne szóba, de ahogy látom, akkor az eső fog közbeszólni. Vegesol RS-em van: gondolkodom, hogy teszek bele még egy kis Cuproxatot is. Van értelme szerinted, vagy fölösleges? (a tafrina miatt gondoltam)

Ma végre meg tudtam csinálni a lemosót. Tökéletes idő volt rá, 12 fok, szélcsend. Jöhet a tél.

Én citromsavval szoktam savanyítani. Kicsit megszórom és belocsolom.

Van egy magonc alanyú őszibarackom, ami két egymást követő évben is a klorózis jeleit mutatta. Két hete a talajába dolgoztam némi ventillált kénport, savanyítás céljából. Ha nem felejtem el, beszámolok róla, hogy volt-e értelme.

Számomra a legnagyobb gondot ilyenkor jelenti a Kökénydíszbogár. Már a rügyet is kirágja utána meg a friss és a tavalyi hajtásokat.
Ettől a pokolfajzattól akarok megszabadulni.

Maradj a permetnél.
Majd amikor a tetvek ellepik a fákat és bokrokat, és úgy érzed szinte minden nap permetezni kellene ellenük, majd meglátod mennyire drága 600 Ft 10 literért!
Ráadásul ezek nem azok a szerek, amiket orrba-szájba lehet fújkálni egész szezonon keresztül. A mospilan körtére pl. egyszer (1x) mehet egy szezonban, de kettőnél többször szinte semmire. Úgyhogy tartalékolj nehezebb időkre!
(persze más a helyzet, ha pl. kifejezetten szilvadarázs ellen szeretnél védekezni, annak most van itt az ideje)

600 forintért vettem 10 literhez elegendő port.
Néhány fának ha adok 5 litert az nem ér semmit vagy túl sok?
Inkább maradjak a permetnél?

Már terjed az almán a lisztharmat (ha jól azonosítottam). Figyeljetek oda, ne tudjon elhatalmasodni!

Őszintén szólva ezen én se agyalnék (épp ma vettem egy dobozzal.) De mindenki eldöni, hogy neki mi a jó.
Egy biztos: jómagam még sose szórtam direktbe mérget a földre fertőtlenítési célzattal (úgy se, hogy esetleg egy fa vagy bármilyen növény gyökérzetén felszívódva a növényt védje). Úgy érzem, ez egy darabig így is fog maradni.

Ahhoz hogy a földre locsolgasd, baromi drága dolog a Mospilan!

Én most permeteztem Mospilánnal. Így,hogy éppen csak elkezdtek a levelek előbújni már elég hatékony szer, eléggé fel tud szívódni és hatásos?
Azt írják gyökéren is felszívódik.Meg is locsolhatom a fákat vele?

Hálásak lehetünk az idei időjárásnak eddig. Nem volt semmi különös, most pedig megteremti a lehetőségét, hogy hétvégén fel lehessen készülni a jövő heti esőzések ellen és még (már) felület is van a fákon, ahol a felszívódó anyag be tud jutni. Tiszta királyság. Most nem szabad nagyot hibázni

Igen, én is hasonlót tervezek vasárnap estére.

Holnap kora este, vagy vasárnap reggel tervezek fújni chorusszal. A barackoknál gondolkodok még a score bevetésén. Valszeg mindkettő mellé teszek dimilint és nissorunt, és persze káliszappant.

Most virágzik.
Még lomb is alig van,de mivel már mst van ami kirágja a rügyeket és a hajtásokat azt mondták érdemes valami felszívódó permetszert venni.
Így lett Mospilan.
Rosszkor tervezek permetezni? Vagy most nem érdemes? A virágokra nem akarom ráfújni,de mit tegyek ha van károsító?
Én nem tudom megcsinálni azt,hogy meghagyok három vesszőt,ágat koronánk,mert akkor azokat eszik meg a bogarak meg az őzek.
Kénytelen vagyok többet meghagyni,hogy majd később legyen miből ágat nevelni.

este, de ilyenkor mit akarsz vele permetezni? elvirágzott már a szilva?

Vettem Mospilant. Hétvégén megejtem életem első permetezését.
Mikorra fejti ki a hatását,mikorra szívódik fel? Inkább estefelé permetezzek?

Igen. A kajszivirágzásban egyszer. A végéről már 'lemaradtam'. Épp tegnap este vagy ma reggel terveztem a meggyre, szilvára, de ez is elmaradt.
Ma este vagy legkésőbb holnap reggel bepótolom. Chorus + Dithane M45

Igen. Bár fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez saját készítésű (használt napraforgó olajból, de van fele-fele arányú étolaj/faggyú verzió is).
Tavalyi tapasztalat alapján azt vélelmezem, hogy ez jobb. Meg Zsódos Lászlónak is ez a véleménye . Talán nem véletlenül.
De az egész pontosan ide vágó mondat az 51:43-nál hangzik el.

Védekeztetek mostanában monilia és tafrina ellen? Én eddig nem láttam szükségét.

Mi is ez? Natúr káliszappan?

Megkapták a szappanos kezelést is (1,5 %). A hatás nem maradt el. Jani - levéltetvek 1:0
Alaposan szemügyre véve több fát is a kezelés után látni lehet még ezt-azt. Egészen apró lény, talán valamilyen araszoló lepke hernyója lehetett, ugyanúgy járt, mint a tetvek. Máshol egy parányi 'legyecskét' láttam, szabályosan oda volt ragadva a levélhez. Gondolom, amikor még nedves volt, megpróbálta a landolást,
csak számára nem várt eredményt hozott. Amikor néztem, már nem élt. Aztán láttam egy pajzstetű pajzsát is totál kifehéredve, kicsit megpiszkáltam,
valami volt ugyan alatta, de hogy élt-e, vagy milyen állapotban volt, azt nem tudom.
Tudok még egy tuti helyet pajzstetűre, ma este kipróbálom és figyelem a változásokat. Ott még az eredeti állapotokat is meg tudom figyelni.
Ki tudja, hogy egy ilyen kezelésnek hány efféle hatása van még mindenféle rovarokra... Hatásos, az tuti!

Már látszik az almán a levélpirosító tetű kártétele. Ott sajnos nem tudom elérni, rossz helyen van...

Így van, felesleges miattuk stresszelni...

A Mospilan felszivódó és a méhekre nem veszélyes, a többi kontakt rovarölő és a méhekre mérsékelten vagy kifejezetten veszélyes (Sherpa).

Sherpa,Decis,Karate,Mospilan.
Ilyet találtam és egyiket sem ismerem.

10 kisfámról olyan 40 db-t nyomtam össze ma.

Ha nem sok van megoldják a ritkítást...

Segít, tegyél a vízbe jó illatos mosogatószert.

Nálam bundásbogár rágja a kajszik virágait..ma vettem észre
holnap reggel gyors viszek ki sárga edényeket hátha segít.

Google-ba beütöd a kártevő nevét. Egyből ott a válasz.

Sziasztok

SOS kérdésem lenne.
Támad a kökénydíszbogár. Ha jól lett azonosítva.
Mivel és mikor szabad a fákat permeteznem ,hogy ez a dög megdögöljön és a méheket ne bántsam. Pont most nyílnak a mandulák,barackok és kezd a többi is .
Olyasmit kell használni amit a rovarra kell ráfújni és a páncélon keresztül felszívódik vagy a fára permetezni és amikor lakmározik az átkozott akkor majd a szer a bendőjében kifejti áldásos hatását?

Én évek óta használok egérragasztót. Nálam viszonylag fiatal fák vannak. A tubusból olyan 4-5 mm vastagságban nyomom a fa törzsére. Ez megfolyik először olyan 8-10 cm-re. Ezen a hangyák nem jutnak át. Amióta alkalmazom, nekem gyakorlatilag a levéltetvekkel alig van gondom. Ami van, az a Káliszappannal megoldható. Ez mégsem olyan méreg, mint a Mospilan, vagy az egyéb permetszerek. A fák törzsén eddig nem vettem észre semmi káros hatást. A nyár folyamán nagyobb mértékben megfolyik olyan 20-25 cm vastagságban. Az idény folyamán kitart, csak a következő idényben kell újra alkalmazni. Eszméletlen mi minden ragad rá. Jó az idősebb kérges fáknál is mivel a repedésekbe is befolyik, így nincs esélye a hangyáknak. Egyébként mióta ezt alkalmazom a hangya kolóniák is jelentősen csökkentek a kertben.

Tavaly május vége felé körbe nyomtam a Bosc körtefámat /6-7cm-es törzsátmérő,vadkörte alany/ most már csak a nyoma látszik.Természetesen megfolyt,naptól,melegtől és lett olyan 5-7cm-es öv.Szeptember végén már a tetemeken keresztül át tudtak menni.Alapjába véve jó ötletnek tartom,fánn semmi káros hatást nem látok eddig.Kéreg nem repedt ki,semmi baja azon kívül,hogy 1 kicsi barnásabb mint a többi része.

Nem depizek... Csak érdekes lehet néha belegondolni. Időnként eszembe jutnak ilyen dolgok. Főleg, ha még láthatja is az ember fia...

Az utolsó 4 sorban írottakon inkább ne agyalj annyit...

Igen, csak az a különös, hogy szerintem elsőre az ugrik be mindenkinél az egérragacs fára kenése esetén, hogy mi történik majd később a ragasztóval? Nyilván ezt a videóban szereplő/használó ember is tudja, mégsem tér ki rá, pedig evidens lenne (szerintem).

Nem tudom. Más helyen, más funkcióban azt látom, hogy meglehetősen masszív anyag. Meg azt is tudom, hogy igazából csak benzinnel lehet leoldani.
Azzal viszont tényleg tisztára!
Azt gyanítom, hogy mivel mások már a gyakorlatban használják ezt a szert a fáknál, ezért talán nem akkora gond a leoldódási sebessége.

Az egérragacsnak mi lesz a sorsa a fán egy idő után? El kell valahogy távolítani vagy magától megtörténik hosszabb idő elteltével?

Más. Ma letekergettem az egyik fa alvószemzéseiről a szalagokat, majd erős nagyítóval szemlélve a szemzést feltűnt,
hogy mennyire szeretik az atkák az ilyen védett zugokat (na, nem mintha ezt eddig nem tudtam volna...).
Ahová néztem, atkát láttam. Nem egyet vagy kettőt... Csak azért írom le, mert mindig fura élmény így szembesülni a mikrovilággal.
Meg elgondolkozni rajta: attól, hogy nem látunk valamit, még ott van. Pl. hozzáértők szerint csupán az ágyunkban kb. kétmillió poratkával
osztozunk minden alkalommal...
Csak a szájüregünkben, csak gombákból 500 féle van... És akkor még mást nem is emlegettünk.
Egy átlagos felnőtt ember tömegéből kb. nyolc kiló (!) csak baktérium... Stb...

Ma folytattam a ragacsok feltekergetését. Két dolog járt a fejemben. Az egyik, hogy az ismert egérragasztós technikánál nem kellene ennyi ideig guggolni, térdelni, kényelmesebb, gyorsabb lenne. (Ráadásul az az érzésem, hogy talán ugyanaz az anyag van rajta vagy legalábbis nagyon hasonló, kissé 'szilárdabb' kivitelben. Arról nem is beszélve, hogy elég körülményes a papír lehúzásának a megkezdése a levágott darab sarkánál.) Ha elfogy a papír, szerintem kipróbálom (ahogy már írtam, régebben alkalmaztam már máshol, képben vagyok a tulajdonságait tekintve). A másik, hogy ez a szalag nem szorítja-e el a fa törzsét...? Nem lehet ezzel gond? Az egérragasztónál ilyen probléma se lehet.