Szerintem meg egyáltalán nem bonyolult az alma/körte. Leírom mit hogy csináltam, de nincs tudományos megalapozottsága, legalábbis én nem olvastam semmit, tehát lehet hogy csak a szerencsének köszönhető.
Szóval én elég drasztikusan metszek, nem nagyon kegyelmezek semminek amit nem tartok oda valónak. Első években, mikor a karok elérték végleges méretüket, elkezdtem a termőrészek létrehozását. Ez valahogy úgy ment, hogy elképzeltem mit szeretnék látni termő korban. Ez olyasmi volt, mint ami most a képen látható. Elkezdtem válogatni azokat a karokon lévő hajtásokat, amik vagy fölfelé, vagy a fölfeléhez képest maximum 60°-os szögben álltak. (nem akartam, hogy nagyon szélesedjen a sövény.) Ezeket a hajtásokat vagdostam vissza tavasszal, 3-4 szemre. Akkor járt nálam egy fórumtársunk aki azt mondta nem lesz jó mert a fa erős növekedéssel fog reagálni, és minden rügyből nagy hosszú hajtás lesz. Én meg azt gondoltam, hogy részben igaza van, mivel nincs a fának közepe, csak kb. 30 egyformára metszett hajtás a fölső két karon, ezért a csúcsdominancia sem fog egyetlen vesszőn érvényesülni, hanem ezen a 30 vesszőn együttesen, ott is csak a felső rügyeken, azokban már „ki fogja élni magát a fa”, az alsó rügyekből meg dárdák fognak nőni. Igazam lett, pontosan ez történt. Aztán talán következő évben elkövettem azt a hibát, hogy dárdára visszametszettem a fákat, mondanom sem kell, hogy a végeredmény egy nagy hajtásnövekedés lett, mert a fa gyökérkapacitása nem volt lekötve, és hajtani akart. Mivel hajtószemek nem voltak, a dárdáimat áldozta fel, így kezdhettem elölről.
Azóta az a koncepció, hogy egészen addig amíg a fa úgy nem dönt, addig maradok a 3-4 rügyre metszésnél, kivéve ha az adott elágazáson már van egy dárda, akkor azt a vesszőt 2 szemre vágom vissza a dárda fölött. Ezzel azt mondom a fának, hogy hajtson csak nyugodtan azokon a rügyeken, a többin meg teremjen. (kivéve ha ez a hajtás vastagabb 1 cm-től, akkor dárda fölött vágok, vagy ha van mellette helyettesítő hajtás, akkor dárdával együtt vágok, és cserélem újra a termőrészt) Szóval a fa ezt meg is érti, 90%-ban csak a legfelső rügyből lesz hajtás, az alatta lévőből pedig 50-50%-ban termővessző, vagy dárda. Következő évben ha termővessző lett és nem dárda, csak akkor hagyom meg a termővesszőt ha az 10 cm-től nem hosszabb. Természetesen a meghagyott hajtásokat minden nyáron zöldmetszem, ennek az a szabálya, hogy akkor metszek, amikor a sövény már nem szép, vagyis a hajtások elérték a 30-40 cm-t. Ekkor sem csinálok túl sokat, kb a felére vágom vissza. Ez visszafog rajta pár hetet, így maximum kétszer kell egy évben megcsinálni, mert akkora a hajtásnövekedés már annyira lecsökken, hogy nem okoz problémát. Ha ezt nem tenném meg, közel 1 méteres hajtások lennének, 2-3 cm átmérővel, amit már hiába metszenék vissza, nem se termőrészt, de lehet még hajtást sem, és gyakorlatilag felkopaszodna a sövény.
Összefoglalva: Nem metszek dárdára, hanem dárda +2 rügy amiből a fölső hoz hajtást amit aztán levágok következő évben. Amíg nincs dárda, addig 3-4 rügyre metszek.
Hasonló ez mint az őszinél a váltómetszés, csak pont fordítva van a hajtó és termő vessző. Ezt egészen addig tervezem csinálni, amíg a fa be nem látja, hogy ki a főnök, illetve nem hoz annyi termőrészt ami már képes felszippantani a gyökér által biztosított energiát. Ennek nagyon jól látható jele van, mégpedig hogy nincs hajtórügy, vagyis olyan a fa mint a képen, vagy mint egy öregebb almafa amin már csak termőképletek vannak. Hozzáteszem biztos hogy sokat jelent a karok vízszintes helyzete is. A látszat ellenére ez egyáltalán nem jelent nagy munkát, az én sövényem 5 fából áll, talán 10 perc egy nyári zöldmetszés kényelmesen a földön állva. A tavaszi metszést is igyekszem kitolni, szokás mondani, hogy az almát lehet télen fagyon is metszeni, de minek ha nincs rá szükség, mert a tavaszi metszés sem tart tovább 30 perctől? A monília miatt szokták mondani, hogy az almát lehet télen is metszeni, de már tudjuk, hogy az alma télen is vacilál, hogy hogy állítsa össze a termő és hajtó rügyek arányát, mit kezdjen a dárdákon lévő vegyes rügyekkel. Azt gondolom, hogy azzal hogy későn metszek, kivárom amíg döntésre jut, hamis lehetőségfelmérés alapján.
Azt hiszem leírtam mindent, de ha mégsem, akkor majd megkérdezitek. :-)
A leírtakat mindenki csak saját felelősségére alkalmazza, és ha 1-2 év múlva esetleg olvassa valahol mint Új-zélandi technológiát, az ne szóljon nekem róla hogy ne bosszantsam rajta magam.
/ , így a 3 vett , 1 tavaly szemzett ill. 10 idén oltott fajtával együtt 14 fajtával bővült a készlet , asszem a körtéből elértem a lélektani határt. Mivel alanyom nem volt /és nem is nagyon várható , hogy lesz.../ az összes meglévő fába ment , azokat meg már nem tudom tovább dekorálni , mert gyakorlatilag alig van olyan fa , amiben ne lenne min 1 / de inkább több.../ vendég fajta. Szóval a jövőben csak nagyon kurrens fajta tud felizgatni 
A szomszédnál aki olyan sűrűre hagyta mint atom, meg dugig virággal, igaz ő nem is rítkít, csak az almamoly... Lehet hogy alternál a fa, de ilyet eddig csak a Bosc csinált. Van egy jó mondás amit a Bálint gazdától hallottam:
(Egyébként most 'ballonos'. Az a néhány virág... 
)
