Ha gyümölcsfa magvetéssel akarsz foglalkozni nem 2-3magot kell elvetned, hanem 200-300-t. A szabadföldi magvetéssel az a probléma, hogy a magoknak hideghatásra van szükségük, vagyis hosszasan a szabadban kell telelniük. Viszont e közben fennáll a veszély, hogy a mag elhal, vagy megeszi valamilyen élőlény. Ha figyelemmel akarod kísérni, hogyan kel ki a mag, akkor szedj össze a kertedben a fák alól, olyan gyümölcsöt amely a fa alatt telelt. Az már megkapta a hideghatást. Szedd ki belőle a magokat, tedd egy üvegpohárba vizes papír törlőkendőre, azt ne hagyd soha kiszáradni. Meg fogod látni, egyik-másik szépen csírázni fog. Azt beleveted földbe, tejfölös pohárba, a zöme kihajt. Azért kell sokat vetned, mert a szobahőmérséklet nem ideális a csírázáshoz. (túlságosan meleg) Korábban itt a terrán feltettem egy táblázatot, amiből látszik, hogy a csírázási arány erősen hőfokfüggő. Azt is megteheted, hogy a fák alatt maradt gyümölcsöket tavasszal ketté vágod, ha hideg volt a tél, gyümölcs nagy valószínűséggel szétfagyott, de a magok közül néhány már a kifagyott gyümölcsben csírázásnak indult.
Érdekességként említem, Alibával konzultáltunk cseresznyemag kikelésével kapcsolatban. Ő azt írta, hogy a fája alatt nem keltek ki a magok, spontán a természettől vezérelve. Aztán rájöttem az okára. Alibá valószínű, hogy befalja az össze cseresznyéjét és kevés potyog le a földre. Viszont az én legnagyobb fámon tavaly termett kb 2 mázsa gyümölcs, abból úgy 40 Kg-t leszedtem, a többi a fán maradt, lepotyogott, madarak leették,stb., de a magjuk ott maradt a fa alatt. A seregélycsapat is kimagolva eszi a cseresznyét Aztán amikor Nyár elején a nagy cseresznye fám alatt bóklásztam, meglepődve tapasztaltam mennyi magonc nőtt ki a földből, pedig nem előnyösek számukra a körülmények. Mert erősen benőtte a talajt a borostyán.