[albszovkep]
,Nem mindegyik meggy kukacos, ahogy nem mindegyik cseresznye sem. A cseresznyelégy rajzási idejétől függ,hogy melyik fajta kukacos és melyik nem, illetve attól hogy akkor az adott fajta milyen stádiumban van. A cseresznyelégy a földben telel ki, jellemzően akkor rajzik amikor a a gyümölcs zöldborsó nagyságú. A nőstény cseresznyelégy ekkor rakja rá a tojásait a gyümölcsre, amikből a kukacok lesznek, ezek rágják be magukat a gyümölcsbe. Lehet ellenük védekezni, de teljesen megszüntetni aligha lehet.[/albszovkep]
[walbszov]
,Létezik sárga ragasztós lap, amiket a fa koronájára kell akasztgatni. Sárga ragasztós lapot bárki tud csinálni, de feromonos lapkákat csak laborba tudják előállítani, azt kell a ragasztós lapra felrakni. Ez a feromon csalja oda az adott faj hímjeit. Ezek a csapdák magukhoz vonzzák a repülő cseresznyelegyet, amik beleragadnak, így azok már nem fognak semmit rárakni a gyümölcsre. Viszont egy nagyobb fánál már nehézkes kellő mennyiségű csapdát kirakni, és egyébként sem fog mind beleragadni, ezért a csapdázás nem nyújt teljes körű védelmet. Viszont nagyon jó jelzésnek, mikor elkezdenek beleragadni a legyek, akkor érdemes elvégezni egy rovarölős permetezést, viszont ez sem könnyű feladat, hiszen tudatában kell lenni, hogy mennyi idő van még hátra a cseresznye éréséig, és a növényvédő szer várakozási idejét figyelembe véve eldönteni, hogy van-e még lehetőség az alkalmazására.Régebbi bevett technika, hogy kora tavasszal kiengedik a csirkéket a fa alá, és azok összeszedik a kibújó legyeket. Persze ennek a módszernek a hatékonysága is megkérdőjelezhető, mert a légy a szomszédból is repülhet, de a legyek állományát jelentősen ritkítja. Ami még oka lehet annak hogy ma erősebb a kukacosodás mértéke, hogy nincs megelőzés. A megelőzés része, az előbb említett csirkés technika.A másik, hogy a már lehullott kukacos gyümölcsöt összeszedjük. Régen semmi sem ment kárba, ami leesett összeszedték a pálinkába, de legrosszabb esetben összeszedték a csirkék. Ez azért fontos, mert így a jószág nem tud visszajutni a talajba. Ami nem jut vissza, az tavasszal nem bújuk elő, szaporodni sem fog.[/walbszov]
[albszovkep]
,Védekezni mindenképp érdemes, mert mikor a nyű berágja magát a gyümölcsbe, azon seb keletkezik (nem a kukacon) ami ha esős idő van, olyannyira kedvez a gyümölcsmoníliának, hogy nem csak kukacos lesz a termés, de még rohadt is. Száraz tavaszon a rohadást megúszhatjuk.[/albszovkep]
[walbszov]
,Szintén a védekezés egy módja lehet a megfelelő fajtaválasztás. A nagyon korai, és a nagyon kései cseresznyék szinte teljesen kukacmentesek mindenféle egyéb védekezés nélkül. Meggyek esetén kisebb a választási lehetőségünk, ott inkább a később érőket érdemes választani. A cseresznyelégynek is megvan az életciklusa, a nőstény olyan gyümölcsre rak tojást, aminek az élettartama megfelelő ahhoz, hogy az utódot kinevelje. A túl korai (előrehaladott érettségi fokú) gyümölcs alkalmatlan erre, mert előbb pottyan le, eszik meg, mint ami a kukac számára kívánatos lenne. A túl kései, pedig túl sokáig marad a fán a kukacnak, nincs benne kellő időben kellő cukor, tehát azt sem szereti. A rajzás ma a júniusban érő meggyeket cseresznyéket érinti, de persze a klímaváltozás a későbbiekben erre is hatással lehet.[/walbszov]
Van még egy titka annak hogy régen miért nem voltak annyira kukacosak a cseresznyék. Mert régen éhesek voltak az emberek, nem nézegették, hanem megették, és kicsit sem érdekelt senkit hogy kukacos-e a cseresznye. Volt/van aki magostól eszi a cseresznyét.
Na jó, azért valami legyen rajta - a 8-10 szem a konténeres csemetém is megvolt.
