Beszámolok a csigakerítésem hasznáról és a hozzá gyűjtött tapasztalataimról. Az 1. képen látható a megoldás. Két szál rézvezetéket, felszögeltem a kerítés deszkájára. mely akár horganyzott acéldrót is lehet. Kinek mije van otthon a kacatok között. Nekem villanyvezetékem van, melyről a szigetelést eltávolítottam. A két vezeték egymástól kb. 0,5-1cm távolságra van. A két vezetékre egy 12V-s akkut kötöttem 1 KΩ-s ellenálláson keresztül, azért ha a vezeték véletlenül összeérne, ne tegye tönkre az akkumlátort. Megmértem, a legnagyobb fogyasztása esős időben 5mA. Mivel 12Ah-s akkut használtam, az egy szezont bőven kibír egy feltöltéssel. Száraz időben nem fogyaszt áramot.



Működési elve: a csiga, amikor mindkét vezetékre rámászik, megcsípi az áram és visszafordul. Viszont azt tapasztaltam, hogy a legtöbb el se éri a vezetéket, mert előtte megáll. Azt gyanítom, olyan finom érzékelője van, hogy már a vezeték által keltett elektromos térerő is visszatartja. Ez látható a 2. fotón. Itt éppen a csigakoma kitolja, behúzza a szavacskáit, mint egy antennát, aztán sokáig töpreng, mitévő legyen? Aztán egy fél óra múlva visszamászott. Az első éjszaka tömegesen próbálkoztak az átmászással, majd néhány hét után abbahagyták, Valószínű megtanulták, hogy ez veszélyes számukra.



Korábban nem tudtam káposztát termelni, a következő problémák miatt:
1. A kiültetett palántát a vakond állandóan kitúrta. Ennek kivédésére nem egyszerűen beledugtam a talajba a palántát, mint régen. Hanem először egy ásónyomnyi gödröt ástam. A gödörnek az oldalára bodza leveleket tapasztottam, majd a gödröt megtöltöttem komposzttal és ebbe ültettem a palántát. Meg is lett az eredménye, a bodza szagát a vakond nem szereti, messze elkerülte a káposztaágyásomat.
2. A kiültetett palánták levelei leszáradtak, azt gyanítottam gombabetegség miatt. Ezért amint megjelentek a száraz foltok a leveleken, 10x-s nagyítású nagyítóval megvizsgáltam a növényeket. Egyik káposztalevél fonákján a liszteske már elhelyezett vagy 100 kis gömböcskét, de egyre csak tojta őket. A levél felső részén viszont a földibolha szívogatott. Mindezt a káposzta 4-5 leveles állapotában. Ezek után a kis palántáimat egyenként és levelenként lespricceltem rovarölő vegyszerrel és a kártevők néhány nap múltával eltűntek, többé nem jelentkeztek.
3. Maga a csigaügy. Tavalyelőtt az esti szemléim alkalmával 50-100 db csigát szedtem össze a káposztaágyásban, míg az idén 10-15 db-t, melyek száma később közel nullára csökkent. Ebben segítségemre voltak kis barna és zöld békáim is. A fotót, egyik éjszakai mustrámon vakuval készítettem. Valamint, miután az időjárás átfordult kánikulába, a csigák szaporodása leállt



Ennyi odafigyelés és szorgalmas ügyködés után végre fejesedtek a káposztáim. Ez augusztusi kép. Látszik rajta, hogy a fejen nyoma sincs csigarágásnak.

Egy jobbost elfogadok, de ne nevezzük békejobbnak, mert én nem éreztem úgy, hogy háborúban álltam volna veled. Mint kiderült, félreértés történt, de ha ténylegesen más elveket vallottunk volna, akkor se ásom ki a csatabárdot. Tekintve, hogy a káposzta topikban vagyunk, mondok erre egy sztorit. Az idén ismét felszereltem a káposztaágyásra a villamos csigakerítést, mert tavaly jól bevált. Egy csoporttárs aki villamos szakembernek képzelte magát, froclizta. Miközben lila gőze se volt mi a különbség a feszültség és az áram között. Az akku élettartama miatt jött ez elő. Próbáltam rávezetni, azzal, ha otthon a fali konnektorba nincs bedugva semmi, a feszültség akkor is jelen van, de áram csak akkor fog folyni , ha bedugja a kenyérpirítót. Erre minden állat, baromnak elnevezett. Azt írta erre a Szilárd, ez téged sérteget, mire visszaírtam, nem baj nem vagyok sértődős. Aztán A szilárd lerendezte vele, mint moderátor az ügyet.Ezt se tartottam én eget verő ügynek, amihez képest az hogy mi aránylag gyorsan ki is egyeztünk egymással, a haragszintem nulla.

Itt egy általam hitelesnek tartott cikk, ami nem szenzációhajhász:

Tényleg csökkent a zöldségek és gyümölcsök tápanyagtartalma?

Abszolút egyetértek a téma időszerűségével, a módszerrel viszont nem. Szeretném, ha ezen a fórumon inkább a meggyőzés, és a jóindulat dominálna. Éppen ezért itt a békejobbom, kérlek fogadd el, és győzzük meg együtt azokat, akik még nem gondolkoztak el ezen:

Teljesen igazat adok neked. Amit most leírtál, ha ennek a lényegét csak egy mondattal is, de válaszként leírod, már is nincs közöttünk se nézeteltérés, se félreértés. Amúgy kérdezted miért neked írtam, amit írtam. Itt merült fel a gondolat bennem, de nem neked írtam. Ha neked írom, akkor priviben küldöm. Mivel ez egy fórum, ami arra szolgál, a felvetett témát közösen beszéljék meg. Azért fórum a fórum. Én ezt mindenkinek, szántam aki olvassa. Abban remélem egyetértesz velem, maga a kérdés időszerű, amin érdemes elgondolkodni mindenkinek.

Ha figyelmesen elolvastad volna, akkor láthattad volna, hogy palántanevelésről volt szó, nem a kész zöldség megvásárlásáról. Mi pl. ötfős családban élünk, két kisgyerekkel, és mindkét szülő dolgozik, mégis, munka mellett termeljünk meg az évi zöldség és gyümölcsigényünk nagyobb részét. Az általad leírt jelenség oka a fajtaválasztásban, és még inkább a talajzsarolásban keresendő. Előbbi nagyon nehéz ügy, mert a hibridek kiválasztásánál ez az utolsó szempont a fajták előállításakor. Az utóbbira viszont nagy hatással bírunk, úgyhogy nagyon vigyázunk a talajra (három köbméteres komposzttároló, kétévente trágya, talajtakarás, kézi ásás, stb).

Ezen felül mindenképpen javasolnám az asszertívebb kommunikációt, mert agresszióval nem lehet célt érni. Már ha van cél.

Ja és nem csak az a lényeg, hogy mit mondunk, legalább ilyen fontos az is, hogy hogyan.

a termelés helyetti vételre írtam, mely már olyan mértéket öltött,hogy egész falvak hagytak fel a termeléssel. Az miatt, hogy ha a pénzt nézzük valóban nem érdemes termelni semmit. Amiben nincs igazam, mond el véleményedet. Rossz stilusomért elnézést kérek, de ne abba köss bele, hanem mondanivalóm lényegébe.

Nem tudom, hogy ez miért az én hozzászólásomra érkezett válaszként. Nagyon nem szeretem a beszólongatós, kioktató stílusú hozzászólásokat....

Már a piacon se a fejkendős nénikék árulnak, hanem a nagytermelőtől vásárló kereskedők. Azok termékeit nem nevezném káposztának, inkább ipari hulladéknak. Kivéve, ha bio termelőről van szó. Bár én azt mondom bioban is, az a biztos amit én magam termelek. Mondom mindezt a A Gödöllői egyetem kutatásai alapján. A káposzta vitamin tartalma 24 év alatt 100%-ból 10%-ra csökkent. Az ásványi anyagok tekintetében se sokkal jobb a helyzet. Nem árt elgondolkodni, mennyi értelme van vásárolni és mennyi termelni és mennyi utánozni a családi kertben a nagytermelőket?

Utoljára a lila kelbimbót próbáltam, de helybe vetve sokkal jobb volt...

Káposztaféléket már én sem próbálok nevelni, megveszem a piacon forintokért...

Szia!

Nálam mindig van kelbimbó a kertben. Két módon termesztheted, helybe vetéssel, vagy palántázással. Én mind a két módszert használom. Tápanyag és fényigényes növény, de ami jó hír, hogy az alacsonyabb kultúrák mögött (saláta, hagyma, stb.) is sikeresen termeszthető. Amire figyelni kell: Atifoci tanácsa, tehát a jó fajta vetőmaggal, sokkal nagyobb fejek termeszthetőek. Aztán a sor és tőtávolság nagyon fontos, ha közel vannak egymáshoz, nem fejlesztenek olyan szép fejeket. Folyamatos vízellátást igényel. Ami jó hír, hogy remek fagytűrő, vannak évek, amikor egész télen szedhető. Nálunk kedvenc téli csemege, a legkisebb lányom nyersen szokta enni december elején a kertben.

Én egy tapasztalatot tudnék mondani , ha tudsz nagytermelői magot vagy palántát szerezni ég és föld a kis kiszerelésű bolti maghoz képest az eredmény.