Annyira nem akarok belemenni, egyrészt nem szeretném ha unalmas lenne, másrészt valami minimális leírás kell, ami gyakorlatias, hogy aki most kezdené, ne költsön feleslegesen tízezreket.
Pár kisebb gond van az egésszel, a locsolótömlők. Az LPE és a KPE csöveket össze lehet kötni ezekkel a módszerekkel, a slagokat már nem. Valamint a slagok kényesebbek, a gyorscsatlakozós megoldások egy idő után ereszteni kezdenek, a szivattyú simán lelövi őket.
Nézzük meg a szivattyúkat, az még hasznos lehet.
Gyakorlati szempontok szerint csoportosítva:
- hagyományos búvárszivattyú; olcsó, fúrt kútra nem ajánlott, mivel rezeg, ezáltal károsíthatja a kutat. Csodát ne várjunk tőle, lassan dolgozik.
- csőszivattyú vagy mélykútszivattyú; vékonyak, fúrt kutakba ajánlottak, megfelelő vízszállításra képesek, akár 100 méter mélyről is felpumpálják a vizet.
- szennyvízszivattyú; olcsó, nem tiszta vízbe is bátran használható, brutálisan sok vizet képes felszívni (akár 7500-12.000 litert óránként), viszont csak nagyon kis mélységből, legfeljebb 4-5 méterről.
- önfelszívó szivattyú; 10 méter szívómélység, tempós vízszállítás, kedvező ár.
Persze hogy nem ilyen egyszerű. Hagyományos értelemben véve az első kettő víz alatt üzemel, és felfelé pumpálja a vizet, míg az utolsó kettő a felszínről szívja fel, ami sokkal nehezebb feladat, ezért nem tudnak olyan mélyről vizet szállítani. Vannak átfedések, és persze a készülék ára sem mindegy, olcsó szivattyútól ne várjunk akkora csodát.
Vannak bizonyos bűvös kifejezések, és egy jelleggörbe is megtalálható a minőségibb gyártóknál.
- emelőmagasság; függőlegesen ilyen magasra képes emelni a vizet, viszont ha már egy pl. derékszögű kpe elem kerül bele, akkor az már rontja ezt az értéket, nagyon durván mondva kb. 1 méterrel
- szállítási teljesítmény; a különböző emelőmagasságokhoz tartozó vízszállítási kapacitás
Nézzünk a fenti kettőre két példát, első egy csőszivattyú, második egy önfelszívó:
Emelőmagasság: 54-5 méteren
Szállítási teljesítmény: 8-47 liter/perc
Emelőmagasság: 36-15 m
Szállítási teljesítmény: 5-50 liter/perc
Nem kell túlragozni, fordított arányosság figyelhető meg, azaz minél magasabbra akarjuk juttatni a vizet, annál kevesebb vizet képes szállítani a szivattyú egységnyi idő alatt, és sokan ebbe a hibába esnek bele. Meg abba, hogy ezt keverik a következő fogalommal. Egyébként az emelőmagasság nem csak függőleges lehet, vízszintesen is értelmezhető, tehát ha én nem függőlegesen akarom továbbítani a vizet hanem vízszintesen, pl. a kert végébe, akkor is ezeket az értékeket kell figyelembe vennem (meg mást is), csak éppen nem ilyen arányban.
- max bemerülési mélység vagy max szívómélység; na ez a lényeg, parasztosan ez foglalkozik azzal, hogy milyen mély a kút, ugyancsak a fenti két szivattyút nézzük meg;
Max bemerülési mélység: 15 méter
Max szívómélység: 9 méter
Tehát ez a fajta csőszivattyú 15 méteren tud legjobb esetben 8 litert percenként, míg a felszíni 9 méteren tud legfeljebb 5 litert, mindkettő laborban mérve.
És itt kell megnézni az említett grafikont, mi az a bűvös jelleggörbe.
Röviden. Ha 45l/perc hozamot szeretnénk, akkor 15 méter emelőmagasságnál lesz 1,5 bar nyomású a kifolyó víz, a tízes osztó egy gyakorlati szám.
Ez nekünk nem fontos annyira a kiskertben. Az lényeges lehet, hogy minden szivattyúnál meg van határozva, mi az a minimum szállított vízmennyiség, ami alatt erősen károsodik a gépezet!
Szakemberek tudják pontosan kiszámolni, megmondom őszintén el is felejtettem a gyakorlati számítást, amit az egyszerű emberek alkalmaznak. 2,5 bar nyomás legyen meg, azaz a 25 méteres emelőmagasságot kell nézni, az az ideális. A szivattyúnak a legjobb, ha a jelleggörbe közepén dolgozik, tehát ennél a típusnál 20 méter emelőmagasságnál kb. Szerencsére tudok puskázni, mert leírja az eladó, hogy -6 méteren lesz meg a 2 bar nyomásod, és így 32 litert szív fel percenként. Tehát a 6 méter mélység tartozik a 20 méter emelőmagassághoz. Legjobb esetben, de inkább csak 4-5 méter mélységben használd ezt a szivattyút, az a tuti.
Ez a felszíni szivattyú legfeljebb 9 méterről képes vizet szállítani nekünk. Figyelem, ha a kút tetejére teszed, akkor onnantól kell számolni a 9 métert! Legegyszerűbb egy legfeljebb 8 méteres kpe csövet rátenni. Na de 9! Igen, de mint írtam, a könyök elem csökkenti a szívómélységet meg az emelési magasságot, ezek a szivattyúk meg olyanok, hogy vízszintesen kell csatlakoztatni a szívócsövet.
Kiszámolja a szakember a jelleggörbéről, vagy megint puskázol, hogy -2 méteren 48 liter/perc 1,5 bar-on, meg hogy -8 méteren 20 liter/perc 2,4 bar-on. Tehát még a nyomás is fontos, ezért fontos, hogy semmiképp se használjunk egy szivattyút a teljesítménye felső határán!
Nézzünk meg egy pillanatra egy nem olyan nagy márkás szennyvízszivattyút, hogy hirdetik, és mi áll a leírásban:
,,19 900 Ft
17 900 Ft 2020.03.02. - 2020.03.31.-ig''
| | Max. merülési mélység (m) 5 Max. szállított mennyiség liter/óra 7 500 |
Becsapós?
Egyebek.
Ha szűkíted a nyomóoldalt, akkor csökken a szállított víz mennyisége, de nő a nyomása. Összenyomod a slagot, és máris elérsz oda, ahová amúgy nem. Tehát minél kisebb átmérőn szállítod a kert végébe a vizet, annál kevesebb jut a hordóba percenként, azaz kisebb csövön lassabban telik meg a hordó.
Fontos, hogy a szívó oldalt ne szűkítsd le! Tehát ha a szivattyú szívó oldala 1"-os, akkor csakis 1"-os csövet tegyél rá, még ha drágább, akkor is! Nyomóoldalt lehet szűkíteni. Ezért élt 20-30 évet a ruszki búvár.