Attila! Biztos, hogy csak a puhulós fajtájú barackból érdemes lekvárt készíteni? Mi idáig a Ceglédi Piroska fajtából csináltunk, ami teljes érésben tényleg szinte már plötty, de most nyáron a Lady cot-ból is lett jó néhány üveggel. Az aradi szomszéd is tett el belőle valamennyit, mert nekik is oltottam ebből a fajtából. Mindkét másik nemhez tartozó egyöntetű véleménye az volt, hogy utóbbi sokkal finomabb lett. (Jani71 pedig az Orangeredből készült lekvárt dicsérte nemrégiben) Tény, hogy a mixer is bevetésre került, de ez nem okoz lényeges plusz terhet (közben megkérdeztem: a párom a Ceglédit is aprította). Én értem a problémád, hogy a vevőkör nem akar a jól megszokott dolgon változtatni, de ezen egy kis meggyőzéssel, píár-ral lehetne alakítgatni (pl. egy-két mini üvegnyi saját készítésű lekvár megfelelő célszemélyeknek történő egyszeri ajándékozása csak minimális költségvonzatot jelentene és lehet, hogy jövőre már sokan kérnének ezekből a pultálló fajtákból, a hír ugyanis mint tudjuk, gyorsan terjed). Neked sem kellene nagy átalakításokba fogni, legfeljebb a tényleg nem igazán jó ízű külföldi fajtákat megszüntetni. Ráadásul a pultállóság azért nem elhanyagolható szempont, no meg ízre is van néhány kiemelkedő fajta.
Lehet, hogy én valamit nagyon nem jól értelmezek, a helyi viszonyokat sem ismerem természetesen, de ezt mindenképpen szerettem volna elmondani
