Nézzük részletesebben :
Palántanevelés:
A palántanevelés a magvetéssel kezdodik. Fontos, hogy a szaporítóföld tápanyagban szegény, közel semleges kémhatású (pH=6-7) legyen. Ezen követelményeknek jól megfelel egy 50% felláptőzeg (balti) + 50% homok + 1.5 kg/m3 Futor összetételű közeg. Semmiféleképp nem ajánlott műtrágya, de szerves trágya bekeverése sem, mivel a különböző eredetű sók csírázásgátló és gyökérperzselő hatással bírnak. Célszerű a vetést szaporítótálcába vagy 2-2.5 cm átmérőjű lyukakkal rendelkező tálcába végezni. Ez utóbbi megoldás során a tuzdelés után folyamatosan tudnak a palánták tovább fejlődni, nem éri őket stresszhatás, így néhány nappal hamarabb lesz kész, erősebb palántánk. Előbbi esetben 400-500 magot vetünk egy tálcába. Vetéskor a szaporítóföld megfelelően nedves állapotú legyen, ezt egy alulról történő felszívatással érhetjük el. Javasolható a magvak kézmeleg vízben történő néhány órás áztatása vetés előtt. Így 1-2 napos koraiság érhető el a palántanevelésben. Fontos, hogy a szaporítóföld hőmérséklete a vízzel való felszívatás után elérje legalább a 26-28°C-ot. Előnyös, ha vetés után nem takarjuk rögtön a magokat, csak a vetést követő napon. Így mintegy hagyjuk, hogy a csírázás idejére elegendő oxigént "szívjanak magukba" a magvak. Takarásra télen megfelelő a perlit, később 50% szaporítóföld + 50% homok keverékkel célszerű a takarást megoldani. Enyhe belocsolást követően - mely leginkább 0.1% Chinoin Fundazol + 0.2% Cineb 80 oldatával történjen - fóliával takarjuk a talajt. Így később nem szárad ki a talaj és nem kell a kelésig öntözni.
A talaj hőmérséklete 26-28°C legyen folyamatosan. A csírázást követően szikleveles stádiumban nappal 18-20°C, míg éjszaka 16-18°C-ot tartsunk, a talaj kb. 20°C-os. A tűzdelés 2 lombleveles állapotban (sziklevelek + 2 levél) történjen az meg. Ajánlott a tűzdelés után egy palántadőlés elleni, az egész gyökérzónát átáztató beöntözés. (Chinoin Fundazol+Cineb 80 vagy Buvicid K vagy Dithane M45). Maga a tűzdelés történhet tápkockába (6x6 - 8x8 cm), tejfölös pohárba vagy palántanevelo pohárba. A korai kiültetésekhez nagyobb, a későbbiekhez kisebb tápkocka-, vagy pohárméret a megfelelő, illetve indokolt. A kitűzdelésre felhasználandó talajkeverék összeállításánál fontos, hogy megfelelő tápanyagszintet biztosítsunk benne a növények számára, vagyis a közeg összeállítása során szerves, ill. műtrágyát keverjünk be. Kiemelten fontos a palántáknak a magas foszfortartalom, mely a jó gyökérképződés és a későbbiekben a jó termékenyülés, termőképesség elofeltétele. A tápkockaföld legyen fertőzési forrásoktól mentes - a gyakori palántadőlés nagy mértékben kiküszöbölhető az "olcsó" erdei földek használatának mellőzésével - jó szerkezetű, levegős, hogy szép, egyenletes gyökérzet fejlődhessen, legyen újranedvesíthető, vagyis a korszerű talajkeverékek összeállításánál nehezen kikerülhető a savanyú felláptőzegek használata. Az erdei vagy lombföldek ugyan szinte ingyen állnak rendelkezésre, de nagyon gyakran tele vannak rovar-, gomba-, és vírus eredetű károkozókkal. Felesleges kockázatot vállalunk alkalmazásukkal és viszonylagos olcsóságuk utólag igen gyakran megkérdojelezhető! Ennek szellemében, íme néhány talajkeverék receptje:
1/3 érett szervestrágya + 1/3 tozeg (lehet esetleg hazai síkláptőzeg) + 1/3 homok + 2 kg/m3 szuperfoszfát
80% tozeg + 20% homok + 4 kg/m3 szuperfoszfát + 1.5 kg/m3 Buviplant A (savanyú tőzegek használata esetén 3-4 kg/m3 Futor bekeverése szükséges a pH beállítására)
100% savanyú balti tőzeg + 4 kg/m3 szuperfoszfát + 1.5 kg/m3 Buviplant A + 4-5 kg/m3 Futor a tőzeg pH értékének függvényében
Kaphatók kész tápkocka földkeverékek is, melyek általában drágábbak, mint a házilag előállított keverékek, minőségük többnyire jó, de mindenféleképp ajánlható a gyakorlatból még nem ismert új közegek bevizsgáltatása talajlaboratóriumban.
A tűzdelés után célszeru a palántákat éjszaka mintegy 18, napfényes időben nappal 25, borús időben 20°C-on tartani. Ha a palántanevelő felület nagysága megengedi, miután a lombozat összeér, a palántákat célszerű szétrakni, így a növények szára erősebb lesz, nem nyúlnak meg és később jobban fognak kötni, kisebb lesz az esély az elrúgásból eredő terméskiesésre. A palántanevelés utolsó 2 hetében már előfordul, hogy szükség lesz némi tápanyagkiegészítésre, ez általában 1-2 magas foszfortartalmú műtrágyával végzett, 0.1-0.2% töménységű tápoldatozást jelent. Ennek szükségességéről a tápkockaföld EC, illetve AM értékének mérése után tudunk dönteni, hisz annál értékesebb a palántánk, minél több tápanyagot sikerül a nevelés ideje alatt "belepumpálnunk", s ha elfogynak a talajból a belekevert tartalékok, azokat pótolni érdemes.
A palántanevelés hossza a legkorábbi kiültetésekhez mintegy 10-12, az őszi hajtatásra, július közepi, végi kiültetésekhez 6 hét. A kiültetésre legmegfelelőbb állapot - foként az újabb, érzékenyebb hibridek esetében - a zöld, de maximum fehérbimbós állapot, a későbbi ültetés a növényeket megviseli, megterheli, aminek eredménye gyakran az első, igen értékes kötések elrúgása, de legalábbis az ilyen stádiumban kiültetett növények növekedésének visszamaradása lesz.
Tápanyagutánpótlás:
Szorosan kapcsolódik az öntözési módokhoz. A felső, ill. csepegtető öntözéssel tápoldat adható ki, míg az árasztásos öntözés elott szilárd műtrágyát szórnak ki a sorok közé, azt esetleg sekélyen bekapálják.
Tápanyagutánpótlás a termesztés során:
Tápkockás palánta: A magvetést követően tűzdelésig nincs szükség általában tápanyagutánpótlásra, a csírázó növény tápanyagigényét a mag biztosítja. Éppen ezért a szaporítóföld ne tartalmazzon semmiféle plussz tápanyagot. Legalkalmasabb egy 50-60% tőzeget és 40-50% homokot tartalmazó közeg, esetleg tiszta tőzeg, melynek pH értékét be kell állítani 6-6.5 körüli értékre. Az ebben a stádiumban a talajba kevert szervestrágya, vagy öntözéskor kijuttatott műtrágya csírázásgátló és gyökérperzselést okozhat. Közvetlen tűzdelés (pikírozás) előtt sor kerülhet foszforsúlyos komplex műtrágyás beöntözésre, 0.1%-os töménységban. A tűzdelés tápkockába vagy tejfölös pohárba történik, az itt alkalmazott közegek már tartalmaznak tápanyagot. Néhány tápkocka recept:
100% felláptőzeg (PAX, Novobalt, balti, stb) + 1.8 kg/m3 PG MIX vagy Peat MIX + a pH beállítására általában 4-5 kg/m3 Futor
1/3 tőzeg + 1/3 érett szerves trágya + 1/3 homok + 2 kg/m3 szuperfoszfát
80% felláptőzeg + 20% homok + 1.5 kg/m3 Buviplant A + 4 kg/m3 szuperfoszfát + a pH beállítására általában 3-4 kg/m3 Futor
A tápkockák tápanyagtartalma általában elegendő a kiültetésig, 1-2 magasabb foszfortartalmú műtrágyával való beöntözés a kiültetés előtti időszakban szükséges lehet, 0.1-0.2%-os töménységben.
Kiültetés után szintén ajánlott 1-2 alkalommal magas foszfortartalmú mutrágya 0.15-0.2%-os töménységű oldatával történő beöntözés, az oldat EC értéke max. 3.
Virágzásig célszerű 1:1.3-1.5 nitrogén/kálium arányú, 2.8 körüli EC értéku tápoldatozást végezni, tartósan borús idoben az EC felmehet 3-ig. A kiadott műtrágya mennyisége a talajvizsgálati eredményekhez idomuljon, kb. heti 1.5 dkg/m2 komplex műtrágya formájában, árasztás esetén valamivel nagyobb adagok szükségesek, a rosszabb hatékonyság következtében.
Amennyiben a kötődés megfelelo, a későbbiekben a tápoldat EC értéke max. 2.5 legyen, a kiadatt adagok a paprikabogyók számának emelkedésével nőnek és a N/K arány 1:1- hez közelíthet fokozatosan, teljes terhelés esetén (nyáron) a N/K arány 1.2:1, a kiadott adagok nagysága elérheti a 3-3.5 dkg/m2-t.
ősszel, mikor kevesebb már a fény (ez gyakran már augusztus közepétől érvényes) fokozatosan vissza lehet térni az 1:1.4-1.6 N/K arányhoz. Néhány irodalmi hivatkozással ellentétben javasolható, hogy az utolsó szedésig folytassuk a tápanyagutánpótlást, ugyanis túl korai leállás esetén az utolsó paprikák szemlátomást kisebbek lesznek.
)
)
