tgwh   2015.04.04. 19:02          Válasz gergerg (71) hsz.-re     Olvasás       73  

Ökotanyán pl. nem berreghetnél :D de ott mindig vannak szorgos önkéntesek, akik kosztért meg kvártyélyért kapálnak egy-egy hónapot :)
Olcsó ám a román munkaerő, nem becsülném le egy traktorral szemben :D

És mi van akkor, ha ez egy sziget, ahová csak gyaloghíd vezet?

 nzozz   2015.04.04. 19:01          Válasz tgwh (69) hsz.-re     Olvasás       72  

Nem feltétlen traktorral, de mondjuk egy jobb rotációs kapával vagy "gyalogtraktorral" sokkal könnyebb és hatékonyabb. De mivel a feltétel az volt, hogy gépi eszközök nélkül, ezért gondolom meredeknek. Az általad említett első módszert elviekből nem alkalmaznám...

 gergerg   2015.04.04. 18:57          Válasz tgwh (69) hsz.-re     Olvasás       71  

Hát a traktorbérlés azért meg szokott térülni. Én nem hiszem hogy a kimondott gépi munkákról van szó, nem hiszem hogy ásni akarnak 1 hektárt, de valamikor 2 öreg 2 hold kukoricát játszva megkapálgatott. Én azért egy hektárhoz biztos hogy vennék egy jobb rotakapát, meg pár kiegészítőt.

 gergerg   2015.04.04. 18:54          Válasz sforza45 (66) hsz.-re     Olvasás       70  

Valóban attól is függ hogy mit ültetsz bele, mert ugye nem egyformán kell gondozni a növényeket. Én kb 1500 m2-t művelek egyedül, persze van rota kapám, de ez munka és két gyerek mellett is megy. Persze mindig el vagyok késve mindennel, és nyár közepén már nagyon sakkozok mit csináljak, hol maradhat füves. Egy egy hektáros területen valószínű túlnyomórészt bab meg hasonló növények lesznek, amiket gyakorlatilag csak kapálni kell, ahhoz szerintem 4 szorgalmas ember elég. Május-június kicsit húzós lesz, mire körbeértek a kapálással lehet kezdeni elölről, de kivitelezhető. Ha leírod miket tervezel bele, milyen arányban, úgy könnyebb biztosat mondani. Én pl több hektár búzának a kapálását is magamra merem vállalni. :-)

 tgwh   2015.04.04. 18:53          Válasz nzozz (68) hsz.-re     Olvasás       69  

Miért lenne meredek? Keleten, román segédcsapatokkal bőven olcsóbb lehet, mint bérelni egy traktort. Vagy egy városnak, aki közmunkásokat alkalmaz, szintén jó lehetőség lenne.

 nzozz   2015.04.04. 18:43          Válasz anegytech (67) hsz.-re     Olvasás       68  

Bár én elég meredek ötletnek tartom ezt - legalábbis a mostani eszközök mellett - de ezt nyilván nem nekem kell eldönteni. Amúgy merre van ez a terület?

 anegytech   2015.04.04. 18:09          Válasz sforza45 (66) hsz.-re     Olvasás       67  

Milyen a fold? Mi van rajta most es mire akarod hasznalni? Mikor volt utoljara muvelve es hogyan? Ezeket kellene tudni ahhoz, hogy ki lehessen talalni, milyen muvelesre van szukseg.

 sforza45   2015.04.04. 16:37           66  

Helló!

1 hektár föld megműveléséhez (nem gépi szerszámokkal ) kb hány ember kell?

 anegytech   2015.04.03. 12:41          Válasz edit (63) hsz.-re     Olvasás       65  

Jó esetben úgy 30-40 cm mélyen még lehet, hogy nedves a föld, a talaj felszínét hamar kiszárítja a szél. Én is néztem a földet, hogy porszáraz, de beletúrtam és a felszín alatt azért még nedves volt.

 tgwh   2015.04.03. 11:18          Válasz edit (63) hsz.-re     Olvasás       64  

Ezért jo a kotott tömör iszapos föld :) eső után talán meg egy héttel is nedves egy asonyom melyen. Teszek ra valami takarast, meg jobb lesz. Csak felasni nehéz...

 edit   2015.04.03. 10:56          Válasz nzozz (61) hsz.-re     Olvasás       63  

Itt összesen a több nap alatt 8 mm esett. Nem éppen sok, éppen kicsit nedvesítette a sivatagot. Ennek nagy részét is kiszárította azóta a szél.

 anegytech   2015.04.02. 22:40          Válasz nzozz (61) hsz.-re     Olvasás       62  

Na ezért szeretem a homoktalajt, minden hátránya ellenére :D. Ha elállt az eső, másnap már mehetek is ásni/kapálni/ültetni, akármit. Persze a talaj még vizes, de nem csúszós-agyagos sár, hanem szépen magába szívja. Persze a hátránya meg az, hogy hiába esik akár egy hétig folyamatosan, ha kisüt a Nap, három nap és csontszáraz a föld. Bár mulcsozással sikerült elérnem, hogy nem szárad ki olyan hamar.

Legutóbb közvetlenül eső után kapáltam át a szamócák ágyását. Vizes volt ugyan, de mivel 90% homok, ezért nem áll össze. Szépen kigazoltam, gereblyéztem, csak kicsit sáros lettem a végére :D.

 nzozz   2015.04.02. 21:12          Válasz anegytech (60) hsz.-re     Olvasás       61  

Az elmúlt napok esőzései azt a látszatot keltik bennem, hogy ez a csapadékmennyiség bőven elég lesz a teljes tenyészidőszakra. :-D Nyilván nem igaz, de elképzelésem nincs, hogy mikor fog legalább annyira felszáradni a föld, hogy valamit lehessen csinálni a kertben....

 anegytech   2015.04.02. 21:06          Válasz Vebber (59) hsz.-re     Olvasás       60  

Azért ez jó nagy meló lehet. Egyértelműen jó módszer, de hogy valaha is rá fogom venni magam, az kétséges :-D . Szóval elismerésem, hogy te megcsináltad. Nekem talán annyi szerencsém van, hogy olyan egy méter mélyen már kötött agyagtalaj van, csak a felette lévő rész enyhén vályogos homoktalaj, így mondjuk a fáknak nincs víz-hiányuk soha, de a zöldségféléknek igen.

 Vebber   2015.04.02. 20:07          Válasz anegytech (30) hsz.-re     Olvasás       59  

Nagyon sokat nem lehet róla írni.
Ennek a fajta homokjavításnak a lényege, hogy a talajjavításra használt anyagot egy rétegnél 60 cm mélyre kell tenni, vagy több rétegezéssel 60, 45, 30 cm-re. A sekély művelésnél a réteg/ek ne legyen/ek bolygatva.

Legalább 1 cm vastagon kell végezni. A trágyán túl lehet csinálni komposzttal, talajjavító szerekkel mint alginit, zeolit. Fontos, hogy a vízkapacitás lényegesen jobb legyen mint a homoké.

Több rétegben csináltam, és jóval 1 cm feletti vastagságban. A trágya nem volt kiszáradva még a legalsó 60 cm körüli rétegben sem, vagyis egyértelműen lejut oda a víz, és tartja a vizet. A talaj már fent is nedvesebb, a rétegeknél kifejezetten jó szerkezetű.
Legnagyobb előnye a tartóssága, mert 60cm mélyől nem tűnik el a trágya egy nyár alatt.

 Rhéman   2015.04.02. 15:45          Válasz anegytech (57) hsz.-re     Olvasás       58  

A hivatalos tudomány és a gyakorlat közt nagy szakadék tátong. Hiányzanak a népszerű, tudományos ismeretterjesztők. A TV, rádió nem remél bevételt ettől.

 anegytech   2015.04.02. 14:41          Válasz Rhéman (56) hsz.-re     Olvasás       57  

Sajnos ezt a hozzáállást támogatja a politika és a média. Még nem nagyon hallottam/láttam jó tájékoztatást ezzel kapcsolatban. Azt persze mindig lehet hallani, hogy a Greenpeace és a természetvédők tiltakoznak ellene, sokszor úgy, hogy nekik sincs fogalmuk az egészről (az egyik legnagyobb támogatója a GMO-nak egy korábbi Greenpeace alapító tudtommal). Szóval az embereket is meg lehet érteni, mert a tiltakozások miatt sokakban az a kép alakul ki, hogy kis fecskendővel mérgeket nyomnak a növényekbe. Mivel nálunk a politika is teljes mellszélességgel ellenzi a dolgot, így ez rátesz egy lapáttal.

Amúgy visszatérve a talajművelésre, ez az egyik legfontosabb dolog. A talaj. Talajtan tanárom mondta, hogy sokszor még a gazdálkodók is elfelejtik, hogy jó talaj nélkül nem lehet gazdaságosan termelni hosszútávon, és gyakori eset, hogy talajvizsgálattal egyáltalán nem foglalkoznak az emberek, pedig a műtrágyázás szempontjából is fontos lenne tudni a talaj állapotát, amit rendszeresen kellene ismételni.

 Rhéman   2015.04.02. 14:16          Válasz anegytech (55) hsz.-re     Olvasás       56  

Én támogatom a megfelelő körültekintéssel végzett gén módosítást. Tudok érveket felhozni mellette. Sokan elvetik, és az érvük: CSAK! :lol:

Nálunk is szükséges lehet. Egyébként mindenünk adatt lehetne, hogy ezen a téren nagyhatalom legyünk.

 anegytech   2015.04.02. 13:54           55  

Rhéman: Az a tapasztalatom, hogy az emberek azért ellenzik, mert senki nincs tisztában igazából, hogy miről van szó. Génmódosítás, már a név is sokakban ellenérzéseket kelt, pedig a természetben is előfordul a génmódosulás, lényegében onnan vette az ember is az ötletet.

Tgwh: nálunk lehet, hogy tényleg nincs létjogosultsága, de kutatás szinten lehetne vele foglalkozni. A mi talajaink lehet, hogy jók, de figyelembe kell venni, hogy egyre inkább kizsigereljük azokat. Mindenképpen változtatni kellene a jelenlegi földművelési szokásokon, bár erre nem a GMO a megoldás. Erre jó példa egy másik eset, a neonikotinoid korlátozása, ami azt eredményezte, hogy a szántóföldeken sokkal több növényvédőszert kellett kiszórni, mint korábban. Ez a gazdáknak sem jó, mert a permetezések ellenére is mérhető káruk keletkezett sok helyen, ráadásul a költségek is megugrottak. És a környezetnek is kisebb terhelés a csávázószer, mint a többszöri permetezés. Na ez is egy jó téma.

 tgwh   2015.04.02. 13:39          Válasz Rhéman (52) hsz.-re     Olvasás       54  

Tény: kell az elelem, Afrikában meg Ázsiában.
Vallásos meggyőződés: ide a nagy völgybe minek? Világviszonylatban is jó a talaj.

 tgwh   2015.04.02. 13:37          Válasz anegytech (51) hsz.-re     Olvasás       53  

Nyugodtan nyiss témákat, biztos sokan olvasnák. Errefelé pl. egyre több az állat, már ridegtartásban is.

 Rhéman   2015.04.02. 13:34          Válasz anegytech (51) hsz.-re     Olvasás       52  

Nos, a GMO jó téma. Nyiss egyet, és írjál egy vitaindító hozzászólást. Az a tapasztalatom, hogy a GMO elfogadása, vagy elvetése, nem tényeken, hanem "vallásos" meggyőződésen alapul nálunk.

 anegytech   2015.04.02. 13:28          Válasz tgwh (50) hsz.-re     Olvasás       51  

Kertészmérnöknek tanulok, de még nem a szakmám :).

Trópusi fonálféregre gondoltam, de lehet, hogy nem trópusi, inkább mediterrán. De ami biztos, hogy melegkedvelő (hogy pontosan honnan származik, nem tudom, utána kellene nézni). Erről van szó: Kertészeti gubacs-fonálféreg - Meloidogyne incognita
Ez növényházakban áttelel, szabadföldön nem.

Van több dolog is, amiről szívesen írnék, csak nem tudom, melyik topicba kellene. Több témát is szívesen taglalnék, köztük a GMO-ról is szívesen vitáznék, mert amióta tanultam róla, kissé tisztult a kép. Biztos álláspontom ezzel kapcsolatban nincs, de szerintem a teljes tiltás nem célravezető, bár itt nem feltétlenül a termeszthetőségre gondolok, hanem inkább a kutatásokra.

Az állattenyésztés helyzetéről annyit tudnék mondani, ami sajnos nyilvánvaló: egyre kevesebb az állat, ezáltal a szerves-trágyázás is nehezen megoldható. Szántóföldön a leggyakoribb eljárás, hogy egyáltalán nem szerves trágyáznak sajnos. Nem is lenne annyi trágya, amennyi kellene. Jelenleg úgy gazdálkodnak a legtöbben, hogy próbálják kihasználni a földet, amíg lehet. Arra nem gondolunk, hogy mi lesz 150 év múlva, ha ezek a talajok teljesen kimerülnek (ha egyáltalán kell ennyi idő). De meg lehet érteni a gazdákat is, nekik most kell belőle megélni.

Ha lesz több időm, lehet, hogy felvetek néhány témát. :)

 tgwh   2015.04.02. 12:21          Válasz anegytech (49) hsz.-re     Olvasás       50  

A trópusi virus hogy kerül a foliaba? Nem lenne kedved részletesen is írni a kertészeti témákról, ami szakmadba esik? Kiteronek meg a szántóföldi vagy nagyüzemi termesztesrol. Érdekes olvasmány lenne.
Például hogy áll a hazai mezogazdasag, állattenyesztes.

 anegytech   2015.04.01. 22:30          Válasz gergerg (48) hsz.-re     Olvasás       49  

Igazad van, ebben az esetben valószínűleg megéri. Azt én is írtam, hogy mivel ilyen közel van az erdő, nem oszt nem szoroz a dolog. Csak aztán elkezdtem kicsit bővebb értelemben írni a témáról. :)

Meg igazából fóliában gázosabb a helyzet, ott is főleg a fűtött fóliában. Mert vannak ezek a trópusi eredetű gyökérgubacs fonálférgek, amik szabadföldön kimúlnak télen, fóliában viszont nem. Ott ez nagyobb gondot okozhat.

A monília, mozaikvírus stb, szerintem mind megtalálható az erdőben. Nem nagyon nézik ezek a kórokozók, hogy erdőben járnak vagy szántóföldön. Csak talán nem annyira feltűnő. De pl én suli miatt a Soroksári Botanikus Kertben jártam sokat, ott ugye nem permeteznek, minden természetes úton nő. És bizony gyönyörű kárképgyűjteményt lehetne összeszedni, a tölgyről is bőségesen :).

 gergerg   2015.04.01. 17:48          Válasz anegytech (47) hsz.-re     Olvasás       48  

Házikert méretben nem hinném hogy lehet gond, főleg ha 10m az erdő. A gombáknak 10 méter nem akadály, de másnak sem. Ráadásul, a felső talajréteg, ami lényegében komposzt, jó víztartó komposzt, télen ronggyá fagy. Valamint egy erdőben sem láttam még fitoftórás növényt, sem mozaik vírusost. :-) Ezzel csak arra próbáltam utalni, hogy azok a betegségek amik a zöldségtermesztésben problémát jelenthet, nem hiszem hogy az erdőben túl gyakori lenne. Ugye moníliás tölgyet sem láttam még, de az almafa levelét komposztáljuk. És akkor beszélhetünk a zsákos marhatrágyáról is, amit egyszerűen felszednek, ki tudja hol, vagy a hagyományos istállótrágyáról is, de még a vásárolt poharas palánta földjéről is. Ezek is mind fertőzési források ha így nézzük. Mi minden évben hozunk haza erdei földet, csak pár vödörrel mert az erdő túl messze van ahhoz hogy megérje elmenni érte, amikor egyébként is ott vagyunk, akkor szedünk. Használtam már palántázáshoz is, még sosem volt gond vele. De ki lehet hagyni, csak kérdés hogy akkor mi legyen helyette? Az erdő 10 méterre van neki. Választhatja ezt az utat is. Hozathat termőföldet is, amit ugyan onnan hoznak, csak jó pénzt is kérnek érte. Ha nem akar a zöldtrágyázással évekig játszani, ha gyorsan meg akarja oldani a talajjavítást, valamit oda kell vitetnie. Akkor miért ne vigye magának?

 anegytech   2015.04.01. 14:01          Válasz edit (43) hsz.-re     Olvasás       47  

A legtöbb baromságot a gyakorlatban követik el, sokszor az elvileg hozzáértő emberek. Hallottam már olyan történetet, hogy egy bérelt kombájnnal hogyan gyomosítottak el egy egész szántóföldet úgy, hogy nem lett kitisztítva a gép munka előtt. Mikor eszükbe jutott, a szántóföld közepén lett kitisztítva a gép. Persze a gazda, amikor megtudta, a haját tépte. Na ehhez nem kell hozzáértőnek lenni, hogy elképzeljük, hogy egy év múlva azon a területen, ahol kitisztították a gépet, hatalmas mennyiségű gyom fejlődött és terjedt el az egész területen. És akkor itt elvileg szakemberek dolgoztak.

Visszatérve az erdő-földre, a tanárom a gyakorlatról beszélt, ami így is működik szakszerű körülmények között. Csak nem mindegy, hogy hol. Aki nagyban termel, az nem fog erdőből földet hordani. Ma már egy modern fóliában előfordul, hogy nem csak a cipőt fertőtlenítik, hanem belépés előtt az egész ruházatot, az eszközöket, stb. Lényegében steril környezetet próbálnak teremteni. Ezzel megakadályozható a különféle betegségek terjedése, ami a növényvédelmi költségeket nagymértékben csökkenti. Egy erdőből behordott földdel nem csak károkozó élőlényeket, hanem vírusokat, baktériumokat, gombákat is behordhatsz a területre, amit így már nem lehet kontrollálni. Ezek a hatások fűtött fóliában még inkább felerősödnek, mert azok a kórokozók, amik szabadföldön elpusztulnának télen, az a fóliában szépen felszaporodik. (hozzáteszem azért, hogy a modern fóliákban ma már többnyire talaj nélküli termesztés folyik, így szóba sem kerül az erdőtalaj és a talajjal kapcsolatos fertőzések sem)

Nem mondom, hogy ez kicsiben nem működik. Vannak olyan előnyei, ami talán megéri a kockázatot. Aki tízmilliókat költ termesztőberendezésekre és komplex termesztéstechnológiára, az nem fog erdőből földet hordani, mert nem lehet tudni, hogy mi van benne. Attól függetlenül, hogy jó minőségű komposzt, ha sikerül mégis fertőzött földet behordani, akkor az szívás.

 gergerg   2015.03.31. 20:30          Válasz gergerg (45) hsz.-re     Olvasás       46  

Ennek ellenére mégsem teszem ezt, pedig nekem is kötött a talajom. Mondjuk nekem jóval több homok meg föld kellene, és a közelemben erdő sincs.

 gergerg   2015.03.31. 20:29          Válasz nzozz (41) hsz.-re     Olvasás       45  

A te kerted méreteit tekintve, én egy autó 3-4m3 homokot dolgoznék be, majd annyi erdei földet (gyakorlatilag komposztot) amíg a színe visszajavul. A Homok azonnal lazít. Ha lombhullató erdő van melletted, akkor onnan a felső talajréteg gyakorlatilag komposzt.

 nzozz   2015.03.31. 17:27          Válasz anegytech (42) hsz.-re     Olvasás       44  

Nem egyszerű dolog ez a melioráció...

 edit   2015.03.31. 15:01          Válasz anegytech (42) hsz.-re     Olvasás       43  

Elméletben biztosan így helyes, de a gyakorlat nem ez. Velünk szemben eladtak egy akácerdőrészt. Az új tulajdonos egyik első dolga volt, hogy összegyűjtötte a felső réteget és elvitte.
A régi kertünk szomszédságában egykor fóliában uborkát termeltek. A tulajok a közeli akácerdőkből hordták tele a fólia talajának felső rétegét, akkoriban (80-as évek) még ez senkit sem zavart, az erdő amolyan senkiföldje volt.

 anegytech   2015.03.31. 14:23          Válasz nzozz (41) hsz.-re     Olvasás       42  

Ez a "kártevő-szűrés" jó kérdés. Növényi állattan/kórtan tanárom mondta, hogy profi kertész nem csinál olyat, hogy erdőből hoz földet. Mivel nem tudhatod, hogy milyen kártevőket hurcolsz be a földedre. Mert pl a gyökérgubacs fonálféreg ha elterjed, onnantól szinte kiirthatatlan. Bár hozzá kell tenni, hogy ezeket lazán be lehet hordani sáros csizmával is. És mivel ilyen közel van az erdő, simán behordhatod cipővel is. A tanárom pedig főleg a termesztőberendezésekkel kapcsolatban említette ezt, de ott alapfeltétel az is, hogy mielőtt belépsz a fólia- vagy üvegházba, fertőtleníteni kell a cipőt.

Szóval nem tudom. Jó esetben nem hordasz be semmi durvát, rossz estben igen. Ezt így előre nehéz lenne megmondani.

 nzozz   2015.03.31. 10:46          Válasz gergerg (40) hsz.-re     Olvasás       41  

Melyik részéről (milyen fák körül, kb. milyen színű talajt)? Milyen mélyről? Mennyit? Kártevőket hogy tudom "kiszűrni" belőle? Homokból kb. mennyi kéne?

Köszi

 gergerg   2015.03.30. 18:47          Válasz nzozz (39) hsz.-re     Olvasás       40  

10m? Akkor meg ne is gondolkodj! Vödör a kézbe és irány földet szedni! :-)

 nzozz   2015.03.30. 18:45          Válasz gergerg (38) hsz.-re     Olvasás       39  

Kb. 10m, de jó meredek.

 gergerg   2015.03.30. 18:43          Válasz nzozz (37) hsz.-re     Olvasás       38  

Ekkora kertben egy autó homokkal sokat lehet lazítani. Alaposan be kell rotálni. Aztán ahogy engedi majd a lehetőség, növelni a tápanyagokat is. Messze van az erdő?

 nzozz   2015.03.30. 13:06          Válasz Mariska néni (36) hsz.-re     Olvasás       37  

Köszönöm a tanácsot, igyekszem megfogadni! A kert hasznos területe sajnos igen kicsi, csak 250 m2 (a többin dísznövények vannak) és mindenképp szeretnék idén is mindent ültetni, amit eddig.

 Mariska néni   2015.03.30. 10:45          Válasz nzozz (35) hsz.-re     Olvasás       36  

Nem írtad, mekkora a kerted, és gondolom, az idén szeretnél már növényeket termeszteni? Ha most kezdenék hozzá kötött talajú kiskertet művelni, a következőt csinálnám. Alapos ásás (rotálás) után elvetnék némi korai zöldséget, répát, petrezselymet, salátát, borsót (zöldtömeg!) duggatnék hagymát. Kelés és egyszeri kapálás után, a sorközöket elkezdeném takarni valamilyen nyesedékkel, esetleg szalmával. Később, májusban vetnék zöldbabot, az nagyon jó talajgyógyító azon kívül, hogy finom is, és hatalmas zöldtömeg marad utána. A majdani paprika-paradicsom-uborka helyére most vetnék mustárt, az nagyon gyorsan kikel. Mire a palántákat ki lehet ültetni, a mustárt kihuzigálnám, a helyén hagyott, immár lazább földbe ültetném a palántákat, a mustárt pedig ott is hagynám körülöttük takarónak, amire újabb takarást hordanék egész nyáron (fűnyesedék, szalma, hagyma-fokhagyma szár stb.). Közben elkezdeném rakni a komposztot: a konyhai hulladékot, kiszedett nem virágzó gazokat, csalánt , az időközben letermett virágok, zöldségek növények maradványait, stb. Így az őszi ásáskor lehetne már némi beforgatható komposzt, plusz addigra felderíteném, hogyan szerezhetnék szerves trágyát. Már ősszel érzékelhető lenne a javulás, és a jövő évet már lazább talajjal tudnád kezdeni.

 nzozz   2015.03.30. 09:49          Válasz tgwh (34) hsz.-re     Olvasás       35  

Nagyon szeretném elkezdeni ha tudnám, hogy mit... (meg nem esne az eső :@)

 tgwh   2015.03.29. 22:07          Válasz nzozz (33) hsz.-re     Olvasás       34  

Jó, de ettől még kötött lesz a talajod, ha nem kezded el a tárgyázást meg a zöldtrágyát :D
A homoknál én nem láttam javulást, ásás utáni kapálásnál kb. két centi mélyen lett egy homokcsík... a homok attól még nehéz, főleg vizesen. Jó, nem ástam bele valami hű de nagy mennyiséget.

 nzozz   2015.03.29. 21:58          Válasz tgwh (32) hsz.-re     Olvasás       33  

Ennek a fórumnak a létezéséről is csak 1-2 hónapja tudok, így sajnos nem tudtam erre rákérdezni.

 tgwh   2015.03.29. 21:47          Válasz anegytech (30) hsz.-re     Olvasás       32  

Ahogy én látom, kiásta, majd visszatöltötte, rétegenként. Egy rész homok, egy rész föld. De ez csak műelemzés :D

nzozz!
Ha télen kérdezed, vagy nyár végén, akkor bőven lenne időd egy vetés zöldtrágyára, vagy netán kettőre. Kikel, kicsit megnő, kaszáld le, ha egy hónap alatt kicsit megnő, akkor már jól jártál. Ha valami ősszel leterem, vess a helyére zöldtrágyát, és ha kicsit megnő, kaszáld le, majd pedig tél alá is vess, az egész konyhakertben amit felásol. Ez csak idő kérdése. 10-15 év után csak komposzttal is lehet eredményt elérni. Használj talajtakarást, és azzal együtt jövőre már jobb talajod lesz.
A trágyától ne félj, érleld meg egy-két évig, és ha már földszerű, akkor ki tudod rostálni belőle azt ami nem oda való. Nekünk az egyik macska elrágcsálta a pajorokat... ásás közben kidobáltam egy dobozba, hogy majd odaadom a szomszéd tyúkoknak, hát eltűntek :D

Ha el tudsz jutni a Kutatók éjszakája nevű rendezvényre, ott talán talajvizsgálat is van. Vízvizsgálat biztos van.

 nzozz   2015.03.29. 21:03          Válasz Jana11 (28) hsz.-re     Olvasás       31  

Elsősorban a lazítani szeretném a talajt, mert ez nem is középkötött, hanem kötött. Nem a zöldtrágyázás vagy szerves trágyázás hatékonyságát akarom kérdőre vonni, de fővetésként nem szeretnék lucernát ültetni, szerves trágyát meg nem tudok szerezni (illetve még ha tudnék se biztos, hogy be merném vállalni, pl. eddig nem volt lótücsök, de trágyával könnyedén bejuthatnak). Azt mondjuk elismerem, hogy a 20% -os sósavtól igen intenzíven habzott a talajmintám... A pH méréshez milyen talaj-víz arány szükséges? Holnap csinálok egy mérést és akkor meg tudom mondani, hogy milyen irányba kéne elvinni a pH -t. Meglehetősen tanácstalan vagyok, hogy mivel kéne javítani a helyzeten...

 anegytech   2015.03.29. 09:25          Válasz Vebber (29) hsz.-re     Olvasás       30  

Szia! Leírnád, hogy hogy csináltad? Utánanéztem ugyan, de nem találtam túl bő leírást. Ha valami linket tudsz mutatni, annak is örülnék.

 Vebber   2015.03.28. 22:19           29  

Anegytech!

Egerszegi-féle réteges homokjavítás. 2013 novemberében csináltam (ma fát ültettem a területre).
Ez bevált.

kép_homok.jpg

 Jana11   2015.03.28. 16:40           28  

nzozz, előttem is hárman próbálták finoman érzékeltetni, hogy egyáltalán nem biztos hogy mészkőlisztre, mészhidrátra, vagy oltott mészre van szükséged. Ugyanis előtte írod, hogy kötött, anyagos a talaj. Szóval ez sem biztos, de a kötött, agyagos talajok szoktak meszesebbek lenni, a savanyú, tőzeges talajok morzsalékosabbak.
Szóval inkább az eredei föld meg a zöldtrágya szerintem is, de a kémhatás saccolásra van egy nagyon egyszerű, olcsó módszer. Befőttesüvegbe egy marék talaj, olyan 10 cm-es mélységből. Ráönteni egy löttyintés 15-20 százalékos ecetet. Ha élénk gázképződés, lukacsosodás indul a talaj felszínén, meszes a talajod. Ekkor nem kell további rontáshoz mésztartalmú javító. Ha semmi reakció, akkor savanyú a talajod, és lehet meszezés, de a zöldtrágya jobb akkor is.

 gergerg   2015.03.28. 14:58          Válasz nzozz (23) hsz.-re     Olvasás       27  

Szerintem inkább erdei földet kéne hazahordanod, persze nagy mennyiségben ez nem egyszerű. De akkor is inkább egy autó homok, aztán valami tápanyag. A homokkal gyorsan tudsz lazítani, a tápanyag pótlás sem olyan sürgős, komposztálhatsz, vethetsz zöldtrágyát többször is egy évben.

 nzozz   2015.03.27. 22:43           26  

Mészkőliszt, dolomitliszt helyett mennyire használható oltott mész vagy mészhidrát talajjavításra?

 anegytech   2015.03.25. 09:30          Válasz nzozz (23) hsz.-re     Olvasás       25  

Érdemes lenne egy alap talajvizsgálat, már csak a kémhatás megállapítása miatt is. Ehhez elég venni egy ph-papírt/lakmusz papírt, egy kis vízben elkeversz egy adag talajmintát és belemártod a papírt. Nem túl pontos, de azt meg lehet állapítani, hogy savanyú-e.

A kötött talajra a zöldtrágya az egyik legjobb megoldás, én a lucernát javasolnám. Akár több évig is a területen maradhat, érdemes rendszeresen kaszálni. A karógyökérzete miatt nagyon jól lazítja a kötött talajokat, emellett a talaj alsó részeiben lévő tápanyagokat is a felszín közelébe hozza. Itt egy leírás, keresd meg a lucernát a bal oldali tartalomjegyzékben:

anubis.kee.hu/mzg/

A másik az istállótrágyázás lenne, de ha nem tudod beszerezni, akkor csak a zöldtrágya marad.

 tgwh   2015.03.24. 22:50          Válasz nzozz (23) hsz.-re     Olvasás       24  

Minden évben van egy nap, amikor ingyen tudsz rendelni bizonyos netes áruházakból. Én egy zsák zeoliton gondolkodtam, a súlykorlátba épp belefér, és ezer forintért megéri, ugye kb. még egy ezres lenne a szállítás. Kínából megjön a termék egy hónap alatt, de ingyen, nekem sem lenne fontos, hogy a fővárosból már másnap itt legyen, de persze benzinbarát szállítás, mint Kínából, az nincs az országban...
Zöldtrágyát  meg mulcsot tudsz még forgatni a talajba, esetleg félig érett komposztot, de csak ősszel, vagy kora tavasszal, netán ha megürül egy ágyás, akkor. Meg ugye teljesen érett komposztot, amint tudsz.
Honnét tudod hogy savanyú? Termessz áfonyát :D esetleg tescos zsákos marhatrágya.