Nem vagyunk egyformák, mindenkinek más tetszik, mindenki mást csinálna szívesebben.
Van, aki ebbe a környezetbe születik, és viszi tovább a szülőktől átvett szokásokat, de van, aki csak egyszerűen bele csöppen valahogy.
Nekem például soha sem volt hobbim a kerttel, vagy az állatokkal való foglalkozás annak ellenére, hogy mindig volt a háznál kutya, malac, baromfi, stb.
Pedig például a nagyapámnak "minta-kertje" volt. Nem volt nagy terület, de "szinte minden" volt a gyümölcsfáktól a különböző veteményesekig.
Állandóan kint szöszmötölt, amíg csak ki tudott járni a kertbe. Néha segítettem neki, de ez a foglalatoskodás soha sem tudott lekötni.
Fiatalon, vagy 15 - 16 évesen egy időben kedvet kaptam postagalambokkal foglalkozni, mert tetszett az egyik barátomnál, amit láttam. Csináltam a disznóól tetejére egy nagy galambducot, a barátomtól kaptam, később még lett sok galambom. De aztán egy-két év után az összes galambot oda adtam a barátomnak, és el is felejettem az egészet.
Már több, mint 20 éve a fiam a haverjaival elment horgászni, és egy édesvízi ékszerteknőst hozott haza (nem mocsárit!).
Előtte soha sem volt itthon sem teknős, sem hal, sem akvárium. Én meg elkezdtem utána olvasni (akkor még inkább csak könyvekből) az ékszerteknősök tartásával kapcsolatban.
Közben a kisebbik lányom elkezdett általánosba járni, és az egyik szülő ellátogatott hozzánk. Amikor meglátta a fiam teknősét, és annak elhelyezését, egyből rábeszélt, hogy vegyem át tőle a két pici ékszerteknőst, amit pár hónapja vettek a gyerekek unszolására, amivel aztán a gyerekek pár nap után már nem is foglalkoztak.
Na', néha ilyen apró kis véletlen dologgal kezdődnek aztán az érdekes, és nagyobb dolgok.
Bár a fiam közben az egyik barátjának oda adta az ő teknősét, de nekem is volt már így kettő.
Az a két teknős még mindig megvan (éppen a napokban alakítottam át az aquva-terráriumukat), lassan elmúlnak már 20 évesek, de ez csak hab a tortán.
Volt olyan időszak az elmúl 20 év alatt, amikor 27 teknős volt a lakásban!
Szóval egy hobbit lehet "hozni" a szülőktől, nagyszülőktől, de lehet, hogy csak ilyen apró dolgon múlik, hogy valaki "bele szeressen" valamilyen foglalatoskodásba.
És ráadásul sok esetben ez kortól független.
