Idén egyet sikerült próbálnom. Finom édes / nagyon édes, déli gyümölcsökre emlékeztető aromával. Srirang F1 a neve, kereskedelmi forgalomban Magyarországon ( tudtommal) nem kapható. Amit hátrányként tapasztaltam, hogy nem nő nagyra ( 3-4 kg), cserébe papírvékony héj, kicsi magokkal. Ha hazajött a párom, előkerestetem vele a képeket, mert megint elhányta
Mire idehaza sikerült bevezetnem, el is fogyott, keveset vetettem. Én sem hittem benne eléggé, a vevők is idegenkedtek tőle. Most meg már keresnék, de már csak saját részre van néhány darab.
Súlyos éveket, rengeteg időt töltöttem el, sokszor horrorisztikus telefonszámlákkal, narancsbélűt keresve. A régi öregeket hallottam, hogy gyermekkorukban ilyet ettek. Kicsit hitetlenkedve, legendaként kezeltem, de találtam információ foszlányokat. A fent nevezett fajta, félig áttörést jelentett.
Ezeken kívűl ( vért izzadva) voltak nagyon régi génbanki tételeim. Ezek nem váltak be, vagy a minőség, vagy az íz miatt. Gyermekkorod fajtája, nagy valószínűséggel Nagymágocsi, vagy Gyulavári (táj)fajta lehetett.Ezeket termesztették az országban szórványosan, de az akkor megjelenő pirosak szép lassan kiszorították, (termőképesség, valamint betegségellenállóság miatt) majd feledésbe merült. Illetve nem mindenhol, más országokban jelen van, több fajtakörrel is.
Az igazi áttörést a jövő évtől várom, jelenleg 6 féle narancsbélű magom lapul a kincses ládikámban:) Ezek kivétel nélkül ázsiai fajtakörök, de a hagyományos sárgabélűből kiindulva, ennek is meg kell itt teremnie. Majd jövőre beszámolok, csak győzzem kivárni