Ha meg túl vastagot teszek rá, az el sem ég.
Akkor egész jól állsz, nálunk 10 erdei m[sup]3[/sup] 215.000 Ft.
Mi a vegyes? Felénk tölgy-cser-bükk-gyertyán kb. egy árban van.
Az jó kevés tüzifa! Majd tél végén meglátjuk, nálunk kb. mennyi fogyott. Az akácot csak tippelni tudom.
Háááát, 100 ezerből lehet gázzal is kifűtöd, amilyen jó árban van.

Akkor a kettő nagy kérdés, hány hektár energiaültetvény kell, hogy 10 erdei m[sup][/sup] fát ki tudj termelni belőle, és ez a mennyiség elég-e annyi időre, mint a keményfák?

Most ahogy néztem a csert, az inkább csertölgy lesz, minimális csersavtartalmat írnak rá, tehát fogalmam sincs hogy vannak...

Valóban, ami túl vékony hamar leég
Persze itt is, mi a célod?
Ha gyorsan adja le a meleget, mert puffert fűtesz, akkor tökéletes.
Ha csak 2óránként mész le rátenni, akkor nem igazán
Köszönöm a tippet, egy falunkban élő erdész szokta intézni a fát, a környékbeli erdészettől hivatalosan.
Így kb. egy kamaz fa 10 erdei m3 olyan 195-200kFt . Persze ez Bükk-Cser. A vegyes az olyan 180k körül van.
1fűtési szezon alatt kb 4-6m3 fa megy el. Ez elég a bent 24-25fokhoz és a család HMV-t is ebből állítjuk elő a fűtési időszak alatt.
Tehát 100-150kFt /év (attól függ milyen a külső átlaghőmérséklet) a fűtés +melegvíz(70%-a) ami szerintem nagyon jó.

Valahol mintha olvastam volna régebben, hogy az energiafűzben is van némi csersav, de majd lesz időm akkor utánaolvasok.

Akkor a tölgy ezer fajtája közül csak a csertölgy-re sanda szemmel nézek ezentúl
Lekotortam a kazánt, 65-70°C körül van a minimum vízhő, 15-20% között a nedvességtartalom, és még mindig csillog a kátrány. Lehet, hogy a csertölgy-ben is jelentős mennyiségű csersav van? De ez már tényleg a fűtés témába való

Annyiban mindenképpen hasznos volt megemlíteni, hogy felmerült a kérdés, az energiafákban lehet-e a csersavhoz hasonlóan ártalmas anyag?

Totya, az indexen keresd meg nagykunsági-t, alföldi, olcsó és jó fát vesz, hátha tud tippet adni. Sokan mondják, hogy romániából hozott fával tüzelnek, jó árban.

Tapasztalatom szerint tél végi, tavaszi hasogatású fa szeptemberre 15-28%-ra szárad ki. A következő évben lelassul a folyamat, bár odáig még nem jutottam, hogy két éves tüzelőm legyen... de két nyár után már 15% körül kell hogy legyen a nedvességtartalom. Ez is kérdés az energetikai célra ültetett növényeknél, hogy alakul a nedvességtartalmuk? Tehát ha a harmadik évben 13-14%-ra szárad, az úgy szerintem már nem éri meg, mert addigra megeszik a bogarak...

Vékonyra kell hasogatni. Mondják az öregek, hogy úgy ellobban. De mi van, ha jobban kiszárad, és csak a fűtőértéke nő? És a lényeg a hasogatáson van, napos szeles helyre tenni, és úgy ki fog száradni. Nekem tavaly a kupac széle kapta a vizet a garázsról, idén lekapjuk a palát, kap cserepet meg csatornát. Alul jó gödör van, kap régi beton oszlopokat, valami fém, de inkább műanyag hálót a rágcsálók ellen, meg egy jó vastag réteg zúzott követ, annak úgy már nem szabadna nedvesednie. Esetleg még egy réteg kertészeti fóliát, esetleg fordítva, hogy lentről ne engedje fel a vizet. A betonra meg megy raklap. Ha úgy nem szellőzik ki, akkor sehogy sem. A gond az, hogy két épület között van, és nem kapja telibe a szelet. Ahol telibe kapná, ott meg nem süti a nap, és útban van.

Igen, azt fontos megemlíteni, hogy MINIMUM 2év kell neki hogy megfelelően kiszáradjon, elvileg ennyi idő alatt a csersavtartalma is lecsökken/eltűnik
De Bükk esetén is 2év kell, sőt én azt mondanám minden fa esetén ajánlatos.
Perszer Akácot mindenki szereti, mert az még vizesen is jól ég....de kérdezem én, mi a lényeg ?
Az, hogy fele annyi energiát szedjünk ki egy egységnyi fából, vagy hogy a maximumot?
Vásároltam nedvességtartalom mérőt, a friss vágás több mint 50%, nem is mérte.... a 2év száradás után 15-28% között volt kb.Attól függően honnan vettem, mennyire verte az eső/hó.
Puffer jó lehet, de jól kell méretezni, meg persze nagyon költséges.

Sajnos itt nálunk az alföldön nincs lehetőség az erdészetektől rendelni fát mert erdő sincs.
Ami a fatelepen "tüzép" -en kaphatóak azokat is Romániából hozzák kamionokkal.
Felénk ráadásul mázsára mérik a fát,ami a frissen kivágott fa esetén igen csak nyomja a súlyt.
Általában bükk fát hoznak amin még pár nappal ezelőtt a rigó fütyült és néha még a zöld ágacskák is rajta vannak.
Nedvesség tartalma sacc/kb 50%.

Nálunk cser-tölgy van jó áron, meg jól megmarkatingelve (abból van sok, tehát azt adnak aki csak fát kér, nem mondja meg pontosan milyen fafajt, csak hogy keményfát), így az az első helyezett a bükk alig drágább, majd a gyertyán ugyan abban az árban mint a cser-tölgy. Igazából nem is igen szokták nézni az emberek, van pár erdész a környéken, akiknél be lehet fizetni a tüzifát, kis falvakból nem kell bemenni a megyeszékhelyre, nem is tudom neten lehet-e befizetni meg rendelni, aztán vagy méterben jön, vagy kétméterben, esetleg akinek két méterben hozzák és megijed, jövőre kiköti hogy méterben hozzák. A környékre szinte mindig tölgy-csert hoznak, főleg az idősek, nem is nézik a netet, hogy mégis mi van még.
A másik ami nagyon fut, az a fűtési szezon közben hozott ágfa. Nagy rakatok, mégsem foglal sok helyet, mert egyszerre csak egy-egy utánfutónyit hoz a traktor, így fel sem tűnik, mennyi fát tüzelnek el.
Második szezon, lehet most vegyesen rendeljük, ki tudja.
Az akác kissé mint ha túl lenne értékelve, meg drágább is. Amíg van bükk, tölgy, cser, gyertyán, addig biztos nem kérek belőle
Hajlok most a gyertyán felé is.
Találtam egy ilyet, bár ez inkább a Fűtés című témába illik.
https://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/erdeszeti_igazgatosag/erdeszetgyik/tiz/tizpontharom/faqentry_323462.html 
Szerintem kihagyják a puffertartályt, mint fűtési módozatot, egyértelműen a parázstartásra mennek, ami klasszikus vegyeskazán technológia. Nem hinném hogy igaz az, hogy a fenyőnek alacsonyabb a fűtőértéke, mint lejjebb is látszik, sőt. Igen, több hely kell neki.

Az energianövényeknél is erről kellene nyilatkozni, aki dolgozott már vele:
- mennyire tartja a parazsat (klasszikus vegyeskazán)
- mekkora a fűtőértéke (puffereseknek előny)
- hogy hasad
- hajlamos-e a befülledésre
- kéreggel mi a helyzet (cser-tölgy-nél pl. jó gyújtósnak)

1-akác
2-cser
3-tölgy

Az adatokat elnézve sok jóra nem számíthatok a császárfa esetében.
A fűz kétszer sűrűbb és nehezebb.Legfeljebb majd vegyesen adagolom őket.
A puffer tartályos megoldás tényleg kifizetődő,már több ismerősömtől is hallottam,kár hogy nekem nincs központi fűtésem.

Az adatok 1m3 tömör fára vonatkoznak, amely megfelel 1erdei m3 fának.

Nagyon érdekes és hasznos is amit leírtál.
Annyit még árulj el hogy milyen köbméterről van szó,erdei vagy sima?

Saját tapasztalatom a fajtákkal, szakdolgozatom egy része ebből készült

Ha választanom kellene, csak CSER

CSER:
- Magas fűtőértékű keményfa, a parazsat jól tartja. Csak szárazon tüzeljük, mert nedves állapotban csersav kicsapódik az égéstérben!
BÜKK:
- Magas fűtőértékű keményfa, kevés parázs marad az elégése után.
ÉGER:
- Puhafa, így nagyon gyorsan leég, persze közben nagy hőt ad le, de parázs nem marad utána.
AKÁC:
- Ezt a fajtát mindenki dicséri, és ajánlja, de én nem teszem ezt. Tapasztalataim szerint hamar leég, kevés parázs marad utána. Fűtőértéke pedig alacsonyabb a többi fajtáéhoz képest.

nekem van erdészeti táblázatom, ha gondoljátok nyugodtan

Cser 1142 850 15.12 MJ/kg
Akác 1064 770 14.76 MJ/kg
Tölgy 1038 750 15.12 MJ/kg
Nyír 1032 720
Kőris 1026 730
Bükk 1000 740 15.12 MJ/kg
Juhar 961 690
Szil 942 680
Vörösfenyő 871 600
Erdeifenyő 832 520
Éger 761 550 14.76 MJ/kg
Lucfenyő 696 450 15.84 MJ/kg
Fűz 690 510
Jegenyefenyő 651 440
Nyárak 632 480
Kínai császárfa 300kg/m3 18 Mj/kg

Az első szám a vízes, második a légszáraz fára vonatkozik (15-20%) nedvességtartalom.

A fűtőérték érdekes dolog. Ha van pufferod, akkor még jó is, hogy gyorsan sok energiát ad le. Ha csak pakolgatnád a kazánba, úgy nem az igazi, max gyújtósnak, vagy erősen keverve keményfával.
Viszont támadt egy ötletem. Ha összeszeditek milyen fajták vannak, akkor táblázatba szedem, és felteszem a Tudástárba! azaz gergerggel feltetetem
Másik amit táblázatba lehetne szedni, az a tapasztalat. Ráfordítás, ki mit próbált ki, mi a véleménye.

Régen én is csodálkoztam,hogy mennyi hülyeséget össze tudnak hordani és hogy mik az ideális körülmények neki de rájöttem hogy megy az olcsóbban is és kevesebb ráfordítással.
A leírások mind az ideális körülményeket írják le amik csak laborban megteremthetők így nem érdemes foglalkozni vele.
Az igaz,hogy palánta koráig kényes "nekem sikerült 1500 darabot kipusztítanom",de ha túlélte azt a kort gyakorlatilag kipusztíthatatlan.
Tavaly sikerült 400 magról keltett darabot megmenteni a kipusztulástól,amik most a pincében telelnek.
Remélem legalább 70% megéri a tavaszt,mert 100 darabnak van helyem,50 darab másnak kell így ami kimarad azt piacra dobhatom.
Nem a meggazdagodás a cél de jó lenne ha a tőzegkorongok és más egyéb kellék árát visszahozná.
A fűtőértékét tekintve biztosan nem egy német brikett de ami ilyen tempóban nő attól elnézem,hogy gyengébb.

Köszi,jó ötlet!
Szerintem ki is próbálom a tavasszal.

Az egészben az a vicces, hogy 300kg/m3 a testsűrűsége amely majdnem fele a nyár és füzeknek ...tehát még ha tényleg olyan ütemben növekszik ahogy írják, akkor sem az igazi
fűtőértéke elviekben magasabb mindegyiknél, de az majd kiderül....

2l-es pet palackot vágj kb. félbe (tapasztald ki) a felső rész kell, kupak levesz, permetező fejről is a zárócsavar, a palack ráhúz a fejre, zárócsavar vissza, ha eltaláltad az ernyő méretétt, épp csak annyit vesz le a szóráskúpból, hogy könnyen kerülgetheted a fákat. A régi, sárga tartályos permetezőre jó.

De így legalább nem reklamálsz, hogy a simán elduggatott botjaid elszáradtak.
Végül is egy pótkocsi trágya nem drága, össze is keverheted, megoldható. Gondolom a nagyok már mixerkocsiba szórják az anyagot, aztán csak töltögetik a lyukakat

Majd igyekszem

Sajnos nincs annyi papírom sem szigetelőszalagom sem időm hogy ezt kivitelezzem!

Miért lenne rizikós? Csak két kartonlap kell hozzá, meg egy segéderő Vagy ha valahogy rá tudod szigetelőszalagozni a szárra, akkor elég egy ember is

Ezt így túl rizikósnak tartom.
Akkor inkább marad a kapa "ha lesz időm".

Az összes glifozát tartalmú szer ilyen, azt öli, amire rámegy. Nagyobb fák törzsén nem árt, de úgy emlékszem 2 év alatt nem ajánlják. Ha sima permetezőre szerelsz egy ernyőt, akkor fiatal ültetvényen is végigmehetsz, csak arra kell vigyázni hogy a fára ne kerüljön.

De még azok is 50-100 ezer körül vannak így saccperkábé.
Gergerg azt hiszem vett egyet, vagy valaki más, és bérvágást vállal, na úgy már megérheti, de ahhoz hogy lecsapodjam a kerítés mellett amit fűnyíróval nem érek el, úgy nem éri meg. Ha lenne egy nagyobb terület, oda is inkább a legolcsóbbat venném, és nem kétsze kaszálnék egy nyáron, hanem mondjuk négyszer.

Én is tervezek egy fűkasza beszerzését de nem kínait.Talán egy Vikinget.
Ha minden igaz akkor ez a stihl kistestvére.

Vesz a fene, az is pénz. Majd ha szerzek egy birtokot a tüzelőnek, akkor esetleg

Kéne legalább egy 500m[sup]2[/sup], elszórakoznék vele, bár előbb össze kéne raknom a fűkaszát... a szervizes azt mondta, ez volt az első és az utolsó mtd amit elvállalt nem is értem az egészet, egy kis pcsköszörű, a kerítés mellett jó, ha nem olyan magas a fű, de azért 4 ütemű picike motorral van szerelve... gyakorlatlag mindig potyog belőle valami...
De ahogy nézem, lassan mehetek ki megint havat lapátolni.

Kifejezetten energiaültetvényre mondták? Vannak ezek a ,,gyepbarát'' fajták, azok az egynyári gazokat kiszedik a fű közül, meg egy-két fajta évelőt, amire célzottan hatnak, és működik, a fűnek semmi baja sem lesz, a gaz meg eltűnik.

Köszi de nem az én érdemem,én csak elültettem!
Utána néztem az említett műtrágyának és tényleg nagyon jókat írnak róla.
A tavasszal biztosan veszek 1 zsákkal.
Hanem említettek nekem valami gyomirtót is ami a fákat nem bántja viszont a gyomot ki írtja.
Sajnos a nevére már nem emlékszem.Nincs esetleg olyan itt a fórumon aki tud ilyet?

A császárfák is húsvétkor lettek ültetve,ám azokat egy éves tő formájában vettem.
Teljesen le voltak csupaszítva,inkább csak egy gumóra hasonlított mint gyökérre.A szára is le volt vágva ezért nem is bíztam benne,hogy mindegyik kibújik a tavasszal.
Az idén viszont már a saját nevelésű palántáimat fogom kiültetni,mert magról nevelek kb 400 db-ot.
Utána nézek a Mikramid műtrágyának és veszek belőle.
Milyen kiszerelésben vetted és mennyiért?

Idén húsvétkor lettek ültetve.
Kapálva is voltak de inkább fűnyíróztam a sorokat azonban többre nem volt időm.
A műtrágyával kapcsolatban,én olyat szeretnék amit csak szétszórok mert nincs időm mindet egyenként locsolgatni.
Nyáron minden időmet elveszi a munkám így kevés időm van mindenre,permetezni is ezért nem permeteztem.

A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu



A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu



A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu



A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu



A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu



A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu


Az utolsó 3 császárfa.


A képet a Képfeltöltés.hu tárolja. http://www.kepfeltoltes.hu

Nagyításhoz kattintsatok a képre.

Műtrágyát szeretnék majd a tavasszal szétszórni de még nem tudom milyet és hogy milyen időközönként.
Ha valaki járatos a műtrágyák terén az segíthetne.

A salix-ból már láttam szálfát de a Svéd Tordis fajtából még nem.
Nekem fele abból a fajtából van.
Már most mondhatom hogy kényesebb fajta és a bogarak is jobban szeretik.A nyáron lerágták a gyenge csúcshajtásokat így visszamaradtak a növekedésben.
Azonban az ősz közeledtével ismét erőre kaptak és képes volt egy hónap alatt 60-80 cm-ert nőni.
Az újrasarjadási képessége elképesztően nagy.egy hónap alatt a tövén 70 centis bokrokat hozott,amit kétszer is el kellett távolítanom.Valószínűleg azért mert a lerágott csúcshajtások miatt felfele nem tudott nőni.
Sajnos a száruk még mindkét fajtának nagyon vékony,remélem a jövő évben sokat fog vastagodni.Magasságuk 250 cm-től 380 cm-ig alakult.
Mivel a kertben vannak így a locsolással nem lesz gond,volt hogy 1 hétig folyamatosan ment nappal a szivattyú,sőt egy véletlen során még egy éjszakára is sikerült bekapcsolva hagyni,szóval ki nem száradnak remélhetően.

100 éves, elég rossz állapotban lévő házat kellett volna felújítani, de képek alapján igen megtetszett.
Na de mindegy, marad az 1500 m[sup]2[/sup]...
Gondoltam, a gyümölcsfák mennek ki, biztos rosszak lehetnek, ha egy szem termést nem szedtek le. Aztán a cseresznye marad, igaz kényes, de legalább bőtermő. Az egyik körte félilósat is terem, a másikat elkapta valami, így ő is marad egyelőre, az egyik almával együtt. A másik két alma kifezetten finom, ahogy a szilva is. Igaz az egyik alma nagyon kásás, de ízre ott van a toppon.
Aztán sógor hozott még pár gyümölcsfát, így megtelt a kert. Négy-öt bogyóst tudtam becsempészni egyedül.

Én is bánnám!

Egyre jobban bánom, hogy nem költöztünk tíz perccel messzebbre, lett volna 3000m[sup]2[/sup] kert és 6000m[sup]2[/sup] erdő...

Szeretem a dzsungelt főleg ha csak ennyibe kerül!!!
Kereshetsz bár mikor.
Ezúton szeretném megragadni én is az alkalmat,hogy békés boldog karácsonyt kívánjak minden kedves fórumozónak és látogatónak!

Nekem is csak a saját kertem van ami kb.1500 m2.
Ezen van a 650 db.fűz és még lesz kb 100 db császárfa.
Sűrűn vannak ültetve mert nem erdőként kell rá gondolni hanem energia növényként, mint a kukoricára,
Nekem pl.a fűzek között csak 70 cm.távolság van.

Na igen, de én a vékony, göcsörtös akácot nem akarom azonnal tüzelni, száradjon annyit amennyit tud.
Mekkora területekről is beszélünk, akinek van egy kis fás ligete? Lenne 500 üres négyzetméterem valahol a határban, már boldog lennék

A kartondoboz a legnehezebben kezelhető papírfajta viszont papírbrikettnek a legjobb.
Az oldalamon minden információt megtalálsz róla,ha van időd és alapanyagod,akkor már csak egy kis anyagi ráfordítás kell és jövő nyáron mehet is a termelés.
Ha esetleg mást is érdekel a dolog itt megtekintheti.:http://reklamtabla.5mp.eu/web.php?a=reklamtabla 
Nem reklámozni akarom "nincs rá szükségem" csak azért tettem fel,hogy tudjátok miről beszélünk.

Ja, hogy a kutad is ilyen kicsi? (gondolom a helyszűke... )

Akkor mese nincs vagy a kazánház ajtajába ülteted és ahogy nő úgy tüzeled, vagy a szomszédhoz 45°-ban hogy ha megnő hozzád dőljön át. Vagy ültesd fektetve, jó lesz a kertbe járdának.

160as pvc csőbe?

Beültetnéd egy vödörbe, aztán ahogy nő, úgy engednéd lefelé a kútba. Aztán ha leért, mindig annyit húznál fel belőle és vágnál le a hegyéből amennyi aznapra kell.

Kell a halálnak, mi a francot csinálnék én 40 méteres fával, amikor még talán egy gyümölcssövénynek sincs hely...

Szeretnél te negyven centiset!

Amúgy én is azt írtam hogy "rátaláltam", de nem úgy hogy mendegéltem mendegéltem és ni csak, ez meg olyan mint a császárfa, hanem mendegéltem mendegéltem és ni csak ez meg micsoda? Császárfa. És az jó? Jó. Akkor kérek egyet.

Az látod lehet. De az máris több mint gergerg 40 centis példánya

Én említettem régebben valami hasonlót, de nem biztos, hogy arra gondoltál. Tavaly elajándékoztam két császárfát, kiástam, ahogy illik. Erre tavasszal meglepetésszerűen ugyanott kihajtott megint, némi gyökérzet a földben maradhatott. Most az egyik olyan méteres, a másik majdnem kettő.

Nem azt mondtad hogy véletlenül nőtt ki? Na mindegy, pici okosz kínai átbacni buta magyarszky kereskedő?

Most hogy mondod, a múltkor én is láttam egy császárfát, az is sokkal nagyobb volt. Lehet hogy becsaptak? Nem hinném, mert az volt ráírva hogy császárfa, és mikor az eladót megkérdeztem hogy az-e, ő is azt mondta hogy desigur.

Lehet hogy nem is császárfa hanem impeátorfa?