atifoci2 2016.01.11. 21:30
3054
Ahogy most böngészgettem a Brunner-féle Törpegyümölcsfa-nevelést ,megakadt a szemem egy metszési módon,amit idén ki fogok próbálni...vannak olyan fáim amiken nyugodtan kísérletezhetek...
VÁLTÓVÁZAS ŐSZIBARACK-KATLANKORONA
A váltóvázas vagy váltó karú (ARDOUIN-féle) koronatípus, a katlankoronával szemben, jelentős előnyökkel rendelkezik, ami miatt érdemes próbálkozni vele. Először is, kevés szakértelmet igényel, jóllehet teljesen tudatlanul mégsem eshetünk neki. Másodszor, ami növényvédelmi szempontból sem elhanyagolható, hogy metszési módja miatt, kevesebb sebzéssel jár. Harmadszor pedig, már a második évben gyümölcsöt terem. Az sem elhanyagolható szempont, hogy kis területet igényel. Annak ellenére, hogy ennek a koronatípusnak kinevelése bárki kedvére szolgálhat, azoknak a kertgazdáknak jelent nagy előnyt, akiknek elfoglaltságuk miatt, kevés idejük marad a nagyobb munkát igénylő katlankorona megmunkálására. Sőt azok számára is kedvező, akiknek nincs türelmük kivárni, hogy a fa gyümölcsöt hozzon.
A váltóvázas koronatípus lényege, hogy a kineveléssel együtt, termőre metszhetjük. Ez alatt azt érthetjük, hogy a mellék vázágak kinevelése és a fa terebélyesítése elmarad. Ezáltal, mivel a lombozat elsűrűsödése kizárt, a megvilágítása biztosítva van, elősegíti a gyors gyümölcstermést és a beérést. A fa terebélyesítésének elhagyása miatt gazdaságosan el tudjuk helyezni, és a fő érdekessége, hogy mindig páros számú — a 15 ábra mutatja — 4-6, esetleg, a koronás oltvány erősségétől függően, 4-8 vázágon hoz termést. Persze a mohóság itt se kifizető.
15.ábra Váltóvázas katlankorona
Itt most koronás oltvánnyal 4 db. azaz két páros vázággal indulunk. 70-80 centiméter törzsmagasság felett, válasszunk ki, körkörös elhelyezésben, 4 db. vesszőt. Ami marad, alatta és felette, a sudárral együtt távolítsuk el, a meghagyott vezérágakat pedig 4-5 rügyre vágjuk vissza!
A vázágak felén termővesszőket, a másik felén, ugarra metszett vesszőket alakítunk ki. Igen
ám, a vázágak szerepét minden évben változtatni szükséges: az egyik évben, a páros vázág egyike hozza a termést, míg a másik ugarra van metszve, a másik évben fordítva. Kezdetben előfordulhat, hogy a termő vázágon kevés a termővessző, az egyensúly megtartása miatt a következő évben helyre lehet hozni.
Ha a telepítésnél — a leírtak alapján — megfelelőképpen jártunk el, sok félhosszú termővesszőt kaptunk. Ezeket nem metszünk vissza, mert nincs szükség az elágaztatásra, hanem, a sűrűségtől függően, 25-40 cm. távolságra kiritkítjuk. Itt most, kizárólag, csak a félhosszú termővesszőket tartsuk meg! Ez lesz a termő vázág. A termő vázág párjain, 2-3 rügyre visszametszett, ugarvesszőket hagyunk, a vázágak végeit pedig, egy-egy végálló rügyre metsszük vissza.
Ha az oltvány vásárlásánál nem található olyan koronás oltvány, amelynek vesszőelhelyezése megfelelő, nem történik késedelem, suhánggal is lehet indítani. Ebben az esetben, mindenképpen ősszel végezzük az ültetést, hogy tavaszra meglegyenek a vázágkezdemények, és a következő tavaszon termőre lehessen metszeni.
Itt is érvényes az a tétel; amennyiben azt tapasztaljuk, hogy tenyészidőben valamelyik vázág — a többi hátrányára —, vagy a termővessző erős növekedésnek indult, a csúcs alatti leveleket csípjük vissza. Ha pedig túl erős a növekedés, egy megfelelő másodlagos hajtásig vágjuk vissza. A fa termési eredménye múlik azon, elég gondosan végeztük-e a munkánkat?
na az jó ötlet.
, minél idősebb vagyok, annál inkább). 
(Pl. az őszibarack abszolút tabu, ha jól emlékszem.)
Nem a súlyoddal van baj hanem a magasságoddal ! 
- majd jövőre... 
