PPV, a csonthéjasok rettegett betegsége, sokakat megmozgató téma, melyre figyelemmel kell lenni mivel hazánkban is fertőz.
A betegség áttekintése képekkel illusztráltan -melyek nagyíthatók-, téma indító hozzászólás itt található
/Terjedelme miatt az 1. hsz.-ban elhelyezve, így a fórumozók hozzászólásai a témában áttekinthetőek./

Különböző fajtákra vonatkozó vizsgálatok anyagai összeszedve:
Katt ide

A témához bárki hozzászólhat, kérdezhet. Kérem mindenki kultúráltan tegye, toleráljuk egymást.

Igen az alany is vírusossá válik, ha a nemes vírusos. Semmi értelme az alany újrafelhasználásán gondolkodni. Még a vírusrezisztens alanyokba is átmegy a vírus. A vírustól pedig soha nem fog megszabadulni egyikük sem. Esetleg több hónapos hőkezeléssel (38 C-on) lehetne vírusmentessé tenni őket.

Lehet, hogy buta kérdés, de erről még sehol sem olvastam: ha egy vírusmentes alanyra vírusos nemest oltanak, akkor az alany is vírusossá válik? Vagy nem feltétlenül? (a nedvkeringés iránya miatt gondolom)
Példánál maradva: ha egy gf alanyról eltávolítanám a - sajnos vírusos - nemest, és az alany újra kihajtana, nagyon kockázatos lenne ismételten beoltanom egy már vírusmentes nemessel?

Aurora, Kuresia is teljesen tünetmentes. A Stanley szerintem is jól terem vírusosan is, de nem ültetnék a kertembe - és a Jojo egyik szülője is a Stanley.

Köszönöm a válaszokat!

Alex, a Stanley-t végül mi miatt vágtad ki?
Ne legyen fertőzési forrás, vagy mert a termés mutatta a vírus tüneteit, esetleg nem megfelelő minőségű volt?

Vebber, köszönöm a tippet.
Végigfutottam este azt a topikot is.

Olvass a szilvás topicba, képek is vannak a "Jo..." fajta szilvákról. Már nem csak Jojo van, és még lesznek is.
Őszibarack Ice Peach, Tastired, Summer Lady, stb. Nem lesz könnyű beszerezni őket.

Évek óta minden fám PPV-es lett (szilva: Bluefree, Stanley, kajszi: Bergeron, Magyar legjobb, ezeket mind kivágtam) a szomszédaimban mindenütt vírusos szílvák találhatók. Tavaly ültettem Jojot é Orange Redet. Ezek még egészségesek. Van 3db 3 éves mandulám (Tétényi rekord, Tétényi bőtermő, Tétényi kedvenc) azok is mind egészségesek, pedig nyilván erős a fertőzési nyomás a szomszédokból.

A szilva elég egyszerű. Szétnéznék érésidőben a környéken, főleg időseknél, öreg fák után kutatva, olyanok után amiken látszanak a vírus tünetei, de mégis értékelhető minőségű szilvát terem. Sok ilyen van.

Alex, köszönöm a választ!

Amiatt is firtattam a kérdést, mivel neten/fórumokon viszonylag kevés
tapasztalatot osztanak meg ezzel kapcsolatban. Publikációkat valóban
találni, de gyakorlatiasabb tapasztalatokra is kíváncsi lettem volna, pl. házikerti
viszonyok között, PPV-s környezetben, érdemes-e egyáltalán mandulát ültetni?
Vajon minőségileg mennyiben befolyásolhatja a hazai fajták termését a fertőzés?
A környezetemben egészséges fát eddig nem nagyon találtam, de teljesen nem
szeretnék lemondani a csonthéjasok termesztéséről sem...
Minél többet olvasok a témában, úgy érzem, annál kevesebbet tudok...

Feldobok egy körkérdést.
Ki, milyen fajtát ültetne, ha garantálható a PPV fertőzés, de mégis az élvezhető,
saját gyümölcs a cél?

Szilva: Jojo, esetleg Stanley... ? Netán csempészáruként Honeysweet az Államokból... ?

Kajszi: Harlayne vagy Orange Red talán?
(Alex – Neked egészséges még a fád? Szintén ‘veszélyeztetett’ környéken ültetted?)

Őszibarack/Nektarin... ?

A mandula elvileg érzékeny a PPV-re, gyakorlatilag ritkán fordul elő rajta. Én még nem láttam. De az irodalom leírja és képeket is lehet róla látni a neten. A mesterséges fertőzések is azt igazolják, hogy meglehetősen ellenálló. Van egy magyar vizsgálat is az interspecifikus és mandula alanyokkal kapcsolatban.
http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26666193
Eszerint ezek az alanyok 40-50%-ban fertőzöttek.

Hazai mandulafajtákkal kapcsolatban van valakinek tapasztalata PPV ügyben?
Termést milyen szinten befolyásolhatja a fertőzöttség... ?

Kezdődik a szezon, őszibarack fákat már most is érdemes átnézni.

Tegnap ismerősnél fotózott őszibarack virág. Jól láthatók a színtörések a virágon.
Ez a fa biztosan himlős, mely igen érzékeny, és mint a kép mutatja, már a virágon megjelennek a tünetek.

Fajtája "paraszt barack", magról kelt háztáji, stb.
Ezt csak azért említem, mert sokan hinni vélik, hogy az a tuti, ellenáll mindennek, és nem olyan kényes mint a nemes fajták.
Hát ők tévednek. Nem csak az valószínű, hogy íze keserű, színtelen, de az sem biztos, hogy érésig eljut a termés.

Érdekes cikk jelent meg kanadai kutatóktól:

https://www.researchgate.net/publicatio ... s_persicae

A sharka vírus levéltetű vektorának (Myzus persicae) vírusátadó/fertőző képességét nyári hígításu (1%-os) kertészeti olajjal gátolták őszibarackon. Az olaj nem pusztította el a levéltetveket, de a vírusfertőzést 70-80%-al csökkentette a vizes kontrollhoz képest. A kipermetezett olaj hatása kb. 1 hétig tartott. A szerzők szerint az olajat többször lehet alkalmazni a levéltetvek életciklusához alkalmazkodva.
A bevezetőben leírják, hogy a vegyszeres védekezés levéltetűírtókkal egyébként eredménytelen, mivel a tetű csak próbaszívást végez a csonthéjasok levelén és továbbáll. De ez a próbaszívás elegendő arra, hogy megfertőzze a fát. Az olaj ennek a próbaszívásnak a megelőzésére szolgál, pontosan nem ismert módon valahogy eltömi a tetű szájszervét és képtelen átadni a vírust a növénynek.

Ortenberg szilva bemutató, említve az új ellenálló Jojo gyerekeket is.

http://www.badische-bauern-zeitung.de/zwetschgentag-bei-kiefer-in-ortenberg 

Könnyen ellenőrízheted magad is

Engem a Summer Lady (őszi) vagy a Maria Dolce (nektarin) jobban elszomorít. Utóbbit most ezért nem rendeltem.

Annál is inkább érthetetlen, hogy az Orange Redet a fogékonyak közé tették, mert a sharka vírusra történő nemesítéskor éppen az Orange Red ellenállóságát használják a nemesítők szülőként. Sokminden lehet az ok (fajtakeveredés, új vírustörzs, valóban érzékeny stb.). Figyelni kell, hogy mások megerősítik-e ezt a felvételezést. Engem is érint a téma, mert van egy Orange Red fám. Idáig nem lett megfertőzve.

Érdekes, hogy az Orangered a nagyon érzékenyek közé került.

Őszibarack és sárgabarack vizsgálati eredmények

Elég sok fajta vizsgálata. Beszámolnak új ellenálló kajszi fajtáról, a Daniele Bassi műhelyéből származó Petra fajtáról, de korábban ellenállónak megjelölt fajták is átkerültek az érzékenyek közé, pl. Maria Dolce nektarin.
Érdekes fajta a Ghiaccio "jég" barack, ami erősen toleráns, és nem igen visgálták eddig PPV-re (de legalábbis kevesen).

Ezt nem kérdeztem.
Amennyiben komolyan érdekel a lehetőség, tudok adni közvetlen elérhetőséget
a hölgyhöz (tel./e-mail) a laborban.

Nem is rettentő drága. Azt is megmondják a vírus melyik variánsa (PPV-M, PPV-D, stb.)?
Ebből lehetne tudni tudni melyik gyümölcsre, mennyire veszélyes.

Megérkezett ma a NÉBIH válasza a PPV vizsgálat részleteivel kapcsolatban...
Bemásolom a levél lényegi részét, hátha valakinek hasznos lehet az információ.

"Köszönjük a megkeresést.
10-20 db tünetes levelet (1 minta =1 fa) hozzanak be személyesen a NÉBIH, NTAI, Budaörsi út 141-145, 1118 Budapest címre
A vizsgálat módszere: ELISA
A vizsgálat költsége: bruttó 2985 Ft/minta
A vizsgálat ideje: 1 hét"

Ha nem is kivételezett, mert a tetvek egyes fákat jobban szeretnek (pl. körte, alma) jobban szeretnek, de tavaly apósom gönczijét fújnom kellett, mert rengeteg volt rajta.

Egyet nem értek: eddig a kertben ringlón (már nincs meg) és almán találkoztam levéltetűvel (a szilvák és őszik többsége tavalyi szemzés), de barackon még soha nem láttam! Kivételezett vagyok?

Sajnos a tetvek nem csak a törzsön jutnak fel. Nyár elején megjelennek a repülni tudó egyedek is, és a szél is képes vinni őket.

Egyébként alapvetően két táborra oszlik a szemlélet a fertőzött fákkal kapcsolatban.

Egyik, amit Jana is írt, figyelni, tápanyag ellátást biztosítani. Együtt élni vele.
A másik, nincs mese a beteg fának menni-e kell.

A második lenne a célra vezető, de be kell látni, van ahol ez egyszerűen nem tartható, az újrafertőzés miatt.

Nem olyan "fetisizálandó" dolog szerintem ez a vírus. Jelen van. Mindenhol Magyarországon. Nekem is van szilvafám, kajszifám, aminek levelén látom a tüneteit. De a fa 15 éve terem. Mellette 15 éve kollégája ugyanaz a fajta nem kapta el. Fura. Pedig együtt permetezem, trágyázom, egyformán mindenben őket. Szóval biztos, hogy nem csak a levéltetvek és a vágószerszámok terjesztik, ha ez vírus. Gondoljatok bele, mikor elindult a országban egy alapos influenza-vírus az embereken. Voltak akik elkapták, voltak akik elkapták oltás ellenére, voltak akik nem. A növények is évszázadokon keresztül kialakítottak egy védekező. ellenálló rendszert ellene, bizonyos fajtáknál. Természetesen nagyon fontos a növényvédelem, az ellenállóbb fajták , és tapasztalatom szerint rendkívül fontos a gyümölcsfa kondíciója. De például a tűzelhalás témában azt tapasztaltam, hogy a szakemberek által történt egészséges részig történő visszavágás fokozta a bajt, újra és újra felülfertőződött a betegektől lemetszett állomány, nem győztük vágni. Ahová meg nem jutottunk el, rezes vagy antibiotukus permetezések, nitrogénnel való "megnyomtatás" azaz táplálás után lecsendesedett. Szóval figyelni kell rá, megtenni, amit lehet. Ha kimegy a fám, nagyon sajnálom, teszek másikat.

Egyből nem rohantam még a fejszéért...
A környező gyümölcsfák állapotát próbálom felmérni.
Az alábbi teszt pl. roppant egyszerűnek és hatékonynak tűnik,
legalábbis így videón keresztül mindenképp.
http://www.agdia-biofords.com/en/flashkit-2

Tavaly ettem az öreg fa gyümölcséből, de egyetlen foltos magra
sem emlékszem, s látványosabb külső jelekre sem a gyümölcsön...

Fura, épp hétvégén kaptam egy tál barackot, közel 50 éves fáról,
s 20-30%-a volt a magoknak enyhén foltos (2-3 db pötty).
Ez a tapasztalat is alátámasztani látszik, amit írtál az öregkori rezisztenciáról.

Tetvek ellen bejött a fa törzsére tekert kétoldali ragacsos csík, rengeteg dolgot
megfog, s elszórva láttam csak idén a fákon kisebb csoportokat, amik mellé jellemzően
át is telepítettem egy-két katicalárvát más növényről...

Azért mielőtt neki állsz az idős fát kivágni, néhány dolgot érdemes lenne átgondolni.
Hogyan fertőződött meg, a szomszédaidnál jelen van-e a betegség?
Ha a válasz igen, akkor nagy az esély az újrafertőződésre.

Az öreg fának mindenképp érdemes lenne megvizsgálni a terméseit, ugyanis egyrészt létezik az öreg kori rezisztencia, mikor a fa idős korában fertőződik, sok esetben a betegség csak egy-egy ágra korlátozódik.
Emellett, ha a fa valamennyire ellenálló fajta, akkor lehet, hogy a himlő képletek csak a leveleken jelentkeznek, a termésen nem.

Fiatal telepítésre pedig mindenképp ellenálló fajtát kellene választani.

Fertőtleníteni a metszőollót, szemző/oltó kést én alkohollal szoktam. Az egyik helyi faiskolában ehhez még pluszban azt csinálják, hogy alkoholba mártás után meggyújtják azt kicsi mennyiséget.
A hypo, meg egyéb erős vegyszerek megmarják idővel az olló pengéjét.

A második képen, megerősíteni tudom, a többieknek igaza van, azok himlő foltok. Néhány levélen korábbi levéltetű szívogatás is volt valószínűleg, ami azért fontos, mert vírusvektor.
A szerszám mellett a levéltetűre is nagyon komolyan oda kell figyelni. Azonban hiába permetezed te a fáid, ha a közelben akár egy beteg fáról hozzák a levéltetvek.

Alex, köszönöm a választ!

Utánanéztem ma néhány dolognak.
Kezdtem a szerszámok fertőtlenítésével, s egy egész szimpatikus cikket találtam:
http://www.gazdabolt.hu/index.php?route ... &page_id=2
Belemártom és kész + környezetbarát. Jól hangzott, majd kiderült, hogy ez a szer már jó néhány
éve ki lett vonva a forgalomból, helyette ezt ajánlják most:
http://www.gazdabolt.hu/novenyvedo-szer ... es-2-liter
Ilyen árban és kiszerelésben viszont nyilván nem nekem való, marad a hypoban áztatás... Negyed óráig akkor?

A másik dolog ami foglalkoztat, az a lehetőség szerinti minél gyorsabb/egyszerűbb/olcsóbb PPV diagnózis kérdéses esetekben.
Telefonon rákérdezek a NÉBIH-nél, pontosan hogyan működik náluk a vizsgálat (ma pihentek/szüneteltek),
illetve neten keresgéltem "kis emberek" számára is elérhető módszereket.
Ezekből kettőt találtam:
http://www.actahort.org/books/1063/1063_23.htm
Az AmplifyRP azért komolyabb, az ImmunoStrip-en elgondolkozom...
https://orders.agdia.com/InventoryD.asp ... 505&loc=IN
Írtam a gyártónak egy levelet, Franciaországban van leányuk, ha komolyan gondolom.

Valakinek van esetleg már tapasztalata a fentiekkel?

A fertőtlenítést illetően: minden vírust elpusztít a lúgos készítmény (ezen alapszik a szappanos kézmosás is). A háztartásban erre a hígított Hypo a legmegfelelőbb. Könnyen beszerezhető, olcsó. Általában 15-20 perc alatt elpusztítja a növénykórokozó vírusokat és baktériumokat. Lehet, hogy jó az alkohol is,de nekem nincs tudomásom róla, hogy a PPV ellen kipróbálták-e.
A 6 méter távolság a fertőzött fától azt jelenti, hogy lehet, hogy már befertőződött a fiatal fa.
A cseresznye kevésbé fogékony.
A dió tévedés volt, mint ahogy a disszertációban is leírták.

Egy görög tanulmány szerint: http://www.pomologyinstitute.gr/files/e ... lltext.pdf
A rezisztens fajták (Harlayne, Orange Red) esetében a fertőzést követően kifejlődhetnek a szimptómák a leveleken, de ezek a fák később kigyógyulnak és a gyógyulást követően nem lehet vírust találni a leveleikben.

Köszönöm szépen a válaszokat!

A jövőt és a megelőzést illetően lenne néhány további kérdésem,
amire neten nem találtam egyértelmű válaszokat...

- Kerti szerszámok (oltókés, metszőolló, fűrész...) fertőtlenítése:
Olvastam láng feletti “perzselésről”, ami kicsit körülményesnek hat,
pláne apró, könnyű műanyag tokozású eszközöknél.
Javasoltak hypos oldattal való áttörlést is.
Itthon egyelőre egy 70%-os alkoholtartalmú, általános fertőtlenítőt
használtam, de nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy vírusok
ellen is tökéletes megoldást nyújt.
Tudtok jobbat esetleg?

Szóba került, hogy tetvekben meddig lehet fertőzőképes a vírus...
Na és kerti szerszámokon?
Ha ott is csupán órákig, akkor az jelentős könnyebbség lenne.

A fiatal kajszi (Magyar Kajszi) kb. 6 méterre található az idősebbtől, s bónuszként
még van egy őszim (Champion) is, kb. 10 m-re tőlük.

A “legfoltosabb” mégis a cseresznyefám levele, küldjek képet?
Cseresznyéről eddig azt olvastam, hogy hordozhatja, de tüneteket azért
nem szokott produkálni – ezt meg tudjátok erősíteni?
Dióról is találtam már neten írást, amiben nem tűnt egyértelműnek
a vírus kimutathatósága...
http://phd.lib.uni-corvinus.hu/385/1/sz ... zsebet.pdf 20. oldalon

Ezek alapján biztos lehetőségként csupán egy nagy erejű robbanás segíthetne,
ami pár száz méteres körben kipusztítaná a teljes növényzetet.
Tényleg ennyire reménytelen volna a küzdelem?

...az Orange Red-es infókat előre is köszönöm!
Elméletben azt akár a régi fa közelébe is ültethetném némi földcserével fűszerezve?

Hát ez egy nagy kérdés, hogy egyáltalán szaporodik-e a vírus a rezisztens sárgabarackokban vagy nem. A szilvánál más a helyzet. Ott tudjuk, hogy van olyan fajta, (Stanley) amelyben szaporodik, de a termést alig befolyásolja, és van olyan fajta (Jojo), amely hiperszenzitíven reagál, tehát nem szaporodik benne.
Megpróbálok utánajárni, hogy pl. az Orange Red-ben szaporodik-e.

PPV (sharka vírus)-t a NÉBIH és Kertészeti Egyetem laboratóriumai tudják PCR-el vizsgálni. Hogy magánemberként mennyibe kerül ez azt nem tudom. Olyan 10 E Ft körül van. Tehát nem nagyon érdemes foglalkozni vele. Ennyi pénzért 6-8 új csemetét tudsz venni. Vágd ki az összes közelben lévő vírusos fát és reménykedj, hogy a kis fiatal fád még nem fertőződött be.
Nagyon-nagy gond ez a sharka mindannyiunknál. Különösen azért, mert a fertőzött szilvasövények is fertőzési forrásként szolgálnak. Talán az lesz a megoldás, hogy rezisztens fajtát választunk. Én most Orange Red-t ültettem, amely állítólag ellenáll a betegségnek.

A fiatal fa levelén nem látszik sharka fertőzés. De a fertőzéstől egy bizonyos időnek el kell telnie, amíg a szimptóma a levélen és a gyümölcsön megjelenik. Az idősebb fa levele egyértelműen sharka vírusos. Én ezt a fát azonnal kivágnám.
A kérdés, hogy az idősebb és a fiatal fa között mekkora a távolság. Ha közel vannak egymáshoz, akkor nagy az esélye, hogy a fiatal is befertőződött.

és persze az is kérdés, hogy milyen kajszit ültetett, mert a rezisztenseken még levéltünet sem látszik

De mégsem, jobban megnézve Lactarius diagnózisa pontos.

Egyetértek, de nekem a fiatal is gyanús kicsit.

A fiatal fa levele inkább valamelyik nyomelem hiányát mutatja, de az öreg fa levele bal oldalt a képen egyértelműen sharka-s.

Köszönöm a választ!

Jelen esetben két tény is nehezíti számomra a diagnózist.
Egyrészt a tapasztalatlanságom, másrészt pedig az idei termés teljes hiánya.
Így a gyümölcsön és a magon lévő foltokra nem tudok támaszkodni.

Tavaly ősszel vásároltam egy kis kertrészt a szomszédomtól, amit rendbe hoztam,
s facsemetékkel beültettem. Egy idősebb kajszit meghagytam, ami 2014-ben szépen
termett, de mivel akkor még nem az én telkemen, így csak néhány szemet fogyasztottunk
a hozzánk áthajló ágról. Ezeken a gyümölcsökön/magokon nem emlékszem foltosságra.
Idén ennek a fának virágai 100%-ban elfagytak, a fiatal (ősszel garantáltan vírusmentes)
kajszi csemete pedig még nem hoz termést, tehát csak a levelekből lehet következtetni.

Próbálok fényképet beilleszteni, mindkét fáról, hátha kivehető belőlük valami...
Azért egyik sem teljesen homogén színezetű, itt-ott világosan foltosabb...
Mennyire látszik egyértelműen... ?

A PCR vizsgálat magánemberként is igénybe vehető esetleg?

A Blue Lamp módszerhez is műszer szükséges és laboratóriumban végezhető el. Hazánkban még nem alkalmazzák. Nálunk a PCR-t használják laboratóriumban, amely nagyon pontos és érzékeny. A szimptómák egyébként annyira egyértelműek, hogy szinte 100%-os biztonsággal megállapítható ha egy fa sharka vírussal fertőzött.

Üdvözöllek a fórumon! Én ugyan választ aligha tudok adni, én olyan belenyugvós típus vagyok, ha beteg, beteg. De biztos vagyok benne hogy lesz itt olyan aki tud válaszolni.

Sziasztok!

Most akadtam rá a fórumra, s örömömre kifejezetten értékes információkat, hozzászólásokat olvastam a témával kapcsolatban...
Rögtön egy kérdéssel kezdeném, az alábbi cikkel kapcsolatosan:
http://kerteszetesszoleszet.hu/hu/blogo ... arka-virus
Létezik-e olyan, ismert módszer, mellyel akár "házikerti" körülmények között is felállítható biztos diagnózis PPV fertőzést illetően?
(Nem a tüneti elemzésre gondolok most...)
A fenti Blue Lamp módszer ismert esetleg valaki számára?

Köszönöm előre is a hozzászólásokat!

A tüneteket maszkolni, folyamatos, bőséges tápanyag ellátással is lehet. Ezt alkalmazzák is kivágás helyett.
A nano technikát megemlíti, nyílván titkot nem árul el, lehet, hogy csak tápanyag utánpótlást biztosít. Fene tudja, látványos a javulás amit a videó mutat.

Egyébként a beteg gyümölcsösöket sem nagyon mutogatják, elképzelhető a tünetmenteseket sem teszik.
Mindenesetre arról sincs a neten infó, hogy átvert emberek panaszkodnának. Olcsónak azért semmiképpen nem mondanám, kell, hogy vásárolják, mert ha nem venné senki, akkor már rég nem tartanák.
Így ennyiből nem törnék pálcát.

Szélhámosság az egész. A felvétel 2006-ban készült. El tudod képzelni, hogy a tudományos fórumok azóta ne hallottak volna egy ilyen hatásosnak feltüntetett módszerről. Ugyan úgy mint a rák ellen, a sharka ellen is vannak csodaszert gyártók. Ha megnézed a mellette lévő filmeket, akkor kiderül, hogy ez az egész vállalkozás egy csomó csodaszert gyárt, amiket a hiszékeny emberek egyszer megvásárolnak. A hiszékenységből élnek nem a tudományosságból. Mindig is voltak ukrán, kínai stb csodadoktorok ez is közéjük tartozik.
A sharka kórokozója tudományosan bizonyítottan egy vírus. Ő pedig már sharka-baktériumról beszél, amit zavarosan kiegészít holmi nano és természetvédelmi teóriával. Még a cáfolatával sem érdemes foglalkozni.

Megerősíteni tudom a megfigyeléseidet, bár néhány ponton én mást tapasztaltam.
1. A kajszin és meggyen valóban én sem láttam még levéltetvet, de a cseresznyén és őszibarackon igen.
2. A Gála valóban nagyon kedvelt tápnövénye a levéltetveknek, az idén is külön kellett permetezni, mert fürtökben lógtak rajta. A szilvákon ahogy írtad szinte mindig lehet találni tetvet.
A körtére vonatkozólag nincs tapasztalatom, mert rendszeresen permetezem.
Azt javaslom, hogy folytasd a megfigyeléseidet és egy füzetbe írd fel őket. Nagyon érdekesek ezek az összefüggések és jó szemed van hozzá!!

Nekem igaz csak alig 1-4 éves a tapasztalatom, de azt látom, hogyha van a kertben alma, körte, szilva a levéltetvek meg se közelítik a kajszit, se az őszit, cseresznyét vagy meggyet. Eddig nem láttam még véletlenül sem rajtuk.
Almából rendkívül szeretik a Gala Royalt, Idaredet, mérsékelten Ionathán fajtákat, a körtéből a Conferencet kedvelik nálam a legjobban, szilvát pedig minden változatban. Szerintem megfelelnek természetes csapdának.

Gyógyításra, tünetmentességre vonatkozóan. Amit a videón mutatnak, elég meggyőzőnek tűnik.

[youtubekod]https://www.youtube.com/watch?v=bAwqf0trXC8[/youtubekod]

Ha valaki esetleg érdeklődik a szer után:
http://www.bioaksxter.com/it/prodotti-agricoltura/

A sharka levéltetűvel való terjedésére vonatkozólag is vannak tévhitek. Így például egy rovartanos szerint a tetveket a szél viszi több száz méterre és terjesztik a vírust. Alaposan megirodalmaztam ezt a témát és meglepetésemre ez nem is így, vagyis pontosabban nem is így van teljesen.
A vizsgálatok szerint egyértelmű, hogy a vírus a levéltetvekben legfeljebb néhány percig marad csak életben. Kivételesen 1 óráig.
Az összes eddigi vizsgálat azt mutatja, hogy az esetek 90%-ban a vírust terjesztő levéltetvek maximum 100 méter távolságra tudják elvinni a vírust. Kivételes esetben néhány levéltetű 200 m-re és egy esetben 600 m-re tudta elvinni a vírust és fertőzni a kajszit. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy a vírus rövid ideig marad életképes a levéltetűben. Vannak olyan vizsgálatok is, amelyek azt állítják, hogy 10 méternél messzebbre a tetvek nem képesek elvinni a vírust (na ezt gyanítom, hogy szélcsendes időben végezték).
Tehát a faiskoláknál az előírt védősávok (1000-1500 méter) betartása esetén, nagy valószínűséggel a szaporítóanyag vírusmentes marad, ha az ember közvetítésével nem kerül fertőzött anyag a faiskolába.

Thx, bekerültek a linkek a már gyűjtöttek közzé (2. hsz).
Szívesen olvassuk a fajtákra vonatkozó eredményeket is, ha ismersz még olyanokat, melyek a 2. hsz-ban összegyűjtött linkek között nem szerepel/nek.

Pollennel és maggal sem terjed a sharka vírus. De ezt már többen is igazolták 1965 óta.
http://www.torrossa.it/resources/an/2208713
a virológusok között általánosan elfogadott nézet szerint a pollennel történő átviteltől nem kell félni a gyümölcsösben. Néhány tudományos dolgozat amelyben ezt bizonyították.
http://docsdrive.com/pdfs/ansinet/ppj/2006/208-211.pdf
http://www.jstor.org/discover/10.2307/4 ... id=2&uid=4
http://www.tandfonline.com/doi/abs/10.1 ... VJhyU_8CCQ

Tévhitek eloszlatása a sharka (PPV) vírussal kapcsolatban:
Egy francia honlap megfogalmazása szerint:
http://www.fredonra.com/filiere-agricol ... us-sharka/
- az emberi szervezetre a vírusnak semmiféle káros hatása nincs
- a talajon keresztül nem fertőz
- a méhek nem terjesztik
- maggal, pollennel gyakorlatilag nem terjed
- csak levéltetvekkel és oltással (szemzéssel) terjed
- mindezek ellenére a kajszi, a szilva, az őszibarack és egyéb csonthéjasok egyik legsúlyosabb gyógyíthatatlan betegsége



Védekezés:

-egészséges szapoítóanyag, tetvek elleni védelem, ellenálló fajták telepítése (szilvából és kajsziból már vannak ellenállók, őszibarackról még nem tudok)

Megjött a jó idő, hajtanak a fák. Az új leveleken kezdenek megjelenni a betegség tünetei.
Lehet vizsgálódni.