Ez így elsőre elég erős.
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó írta:Saját kertjében mindenki biztonságban érzi magát és általában úgy gondoljuk, hogy azt hisszük el, amit látunk és egészségesebbnek gondoljuk a saját kertünkben termelt zöldséget, mint a többit.
De vajon így van-e?
Erről is írtam a Biokiskert Magazinban.
Íme a cikk:
Kezdetektől kapom az ívet, hogy olyan nincs, hogy bio, mert akkora a környezetszennyezés, hogy nem lehet tiszta élelmiszert előállítani.
Aki ezt mondja, annak igaza van abban, hogy a környezetszennyezés globálisan visszafordíthatatlan károkat okozott már és lehetetlen visszafordítani az idő kerekét, megtisztítani a Földet.
Amiben nincs igaza, az egyrészt a bio definíciója, ugyanis mi sem vagyunk hülyék, csak nem adjuk fel és a bio azt jelenti, hogy a lehetőségekhez mérten megpróbáljuk a lehető legtisztább élelmiszert előállítani és mi már nem szennyezzük tovább a kertjeinket, gazdaságainkat, az egész ökoszisztémát.
A kérdés azonban, hogy MENNYIRE tiszta élelmiszer tudunk előállítani, attól is függ, hol a kertünk…
Egy Nemzeti park mellett levő, városoktól és nagyüzemi gazdaságoktól távol levő biogazdaságban ezerszer tisztább zöldség és gyümölcs termelhető, mint a szennyezett helyek közelében. Ez a szomorú igazság.
A nem ilyen kertekben, de bio módon termelt zöldségek viszont ezerszer egészségesebbek, mint a vegyszeres gazdálkodásból származó, mérgekben fürdő termények. További óriási értékük, hogy közvetlenül szedés után fogyaszthatók, így a bennük levő élő növényi enzimek gyógyító hatását is kihasználjuk. Én anno, ezért kezdtem bele a biokertészkedésbe.
Ahol viszont a mellettünk folyó nagyüzemi mezőgazdaság miatt beszóródnak a növényvédő szerek és műtrágyák, ott biokertészkedés csak nagyon komoly beszóródás-védelemmel valósítható meg. Ez a veszély könnyen felismerhető a brutális permetező gépekről és mezőgazdasági repülőkről.
A városi kerteknél viszont a szennyezések kevésbé vehetők észre, mégis ugyanolyan veszélyesek.
Vegyük végig ezeket és gondolkodjunk el vajon a mi kertünket mennyire érinthetik?!
Első a talaj.
Városokban az elmúlt évszázadokban szokás volt az építkezéseknél keletkező hulladékokat egyszerűen beásni a talajba. 200 éve, ez még nem jelentett valós veszélyt, amióta azonban veszélyes anyagokat is használunk, azóta sok méreg is bekerülhetett a talajba…
Sokan tapasztaltak már olyat, hogy a városi kertjükben egy-egy helyen nem érzik jól magukat a mélyebben gyökerező növények és oda hiába ültetnek fát, bizonyos idő múlva mind kipusztul. Ilyenkor jönnek az elméletek ott levő betegségekről, savas, vagy lugos pH-ról, stb. de az keveseknek jut eszébe, hogy ott lehet a mélyben valami elásott mérgező anyag és a növények akkor halnak meg amikor a gyökerük eléri azt a szintet. Sajnos a mostani építkezések kontár „mesterei” is simán kiöntik a leendő kert területére a legdurvább mérgeket a higítótól a gázolajon keresztül a festékmaradványokig, ezért építkezések után kialakuló növénybetegségeknél erre is gondoljunk.
A konvencionális kertészek is súlyos szennyezések forrásai, még akkor is ha jó szándékkal közelednek biokertjeinkhez. A drága pénzen felfogadott hagyományos kertépítők, fenntartók gondolkodás nélkül rombolják a természetet, irtanak mindent a talajbaktériumoktól (nitrogén műtrágyák), a hasznos gombákon (általános kémiai gombaölő szerek) és hasznos rovarokon (totális rovarölők) keresztül a természetes növényflóráig (gyomirtók, burkolt felületek, fakivágások). Szerencsére egyre többen vannak a bio szemléletű kertészek is, ezért érdemes ezt figyelembe venni a választáskor.
Egy másik problémába is belefutottam már, amire érdemes figyelni. Egyik helyen, ahol ökológiai magasított dombágyást építettem egy biokertben, nem volt elég szerves anyag és a szomszéd felajánlotta, a nála halmozódó lenyírt füvet. Mivel egy árnyas, természetes hatású kert volt, ezért köszönettel elfogadtuk és beépítettem az ágyásba, melyet drága biodinamikus magokkal vetettem be.
Néhány hét múlva hívott a biokertész hogy nagyon rosszak a magok, mert kikelnek ugyan, de mind elkorcsosulnak, meghalnak. Ilyet még soha nem hallottam a ReinSaat vetőmagokról ezért kimentem megnézni a dolgot. A tünetek kétszikű gyomirtóra utaltak és kiderült, hogy a szomszéd olyan gyep műtrágyát használt, amelyet mindenhol árulnak és kétszikű gyomirtót tartalmaz.
Második a víz.
A talajvíz akkor is közlekedik a talajban, ha nem abból öntözünk. Ez azt jelenti, hogy a talajunkban olyan szennyeződések is megjelenhetnek, amelyek nem nálunk keletkeznek. Nézzük meg, a telkünkhöz legközelebb eső felszíni vizet, ugyanis a talajvíz arra folyik, tehát a felettünk levő ingatlanok szennyezései kerülhetnek hozzánk. Ha ott egy autószerelő műhely, vagy vegyi raktár van, akkor ne legyünk nyugodtak…
Aki pedig egyszerű talajvíz kútból öntöz, az kizárólag bevizsgálás után használja olyan növényekre, amelyeket elfogyaszt.
Az esővíz gyűjtése szintén érdekes kérdés, ugyanis a városi levegő szennyezéseit az eső hozza le nekünk, amelyet nem jó ötlet zöldségek öntözésére felhasználni.
Harmadik a levegő.
Minden városlakó észlelte már időszakosan a szmogot. Az azt okozó szennyezések mindig ott vannak a levegőben, legfeljebb kisebb koncentrációban.
Aki szennyezett levegőjű részeken termel bio módra zöldséget, az maximum a plusz növényvédő szerektől mentesíti táplálékát, tehát a légszennyezés mértékétől függően biztosan, hogy rosszabbat tesz az ilyen helyen termelt zöldséggel, mint a bolti bio terményekkel.
Mit tehetünk mégis ilyen esetekben?
Először is mérjük meg a szennyeződéseket! Léteznek vízlaborok, talajlaborok, a levegőről pedig nyilvános adatok elérhetők.
Talajszennyezések esetén ne talajcserében gondolkodjunk, hanem ökológiai magaságyásokban. Ezek, bár közlekednek a talajjal, a növények gyökerei azonban nem mennek le a szennyezett részekre és nem szívják fel onnan, amit nem kellene.
Talajvízszennyezések esetében, ha az nehézfémeket, vagy durva vegyszereket tartalmaz, akkor sehova ne használjuk, ha pedig csak nitriteket, nitrátokat, akkor az általunk fogyasztott zöldségfélékre ne locsoljuk. Utóbbi anyagoktól ugyanis a növényeknek nem lesz baja, csak ha belőlük a mi szervezetünkbe jut, akkor megbetegszünk.
Légszennyezés esetén zárt termesztőberendezésekkel (üvegházak, fóliák) próbálkozhatunk, de igazi biokertészkedésről ilyenkor nem beszélhetünk, legfeljebb vegyszermentesről.
Kertbaráti Üdvözlettel:
Székely Gyöngyvér
biogazdálkodási szaktanácsadó