Gyomoljunk Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
  2014.08.10. 22:56  Hozzászólás
  •   0   
Avatar

rendszer admin
 
Általánosságban minden növényt, amit nem mi ültetünk a kertbe, gaznak, gyomnak tekintjük, és könyörtelenül eltávolítjuk.
Pedig többségéről semmit nem tudunk, csak éppen ott, ahol kinő, nem kívánatos.
A képek, és a hozzá tartozó leírások forrása: novenyhatarozo.info/

Valahol olvastam egy nagyon régi meghatározást, hogy őseink szerint mi a gyom:
    A gyom egy olyan növény, amelyik ismeri a környezetében a túlélés szinte minden lehetőségét, de nem képes ott egyenes sorokban megmaradni, ahová ültetjük.
Egy 1974-es kertészeti könyvben olvastam egy akkor hivatalosnak mondható meghatározást:
    Gyomnövénynek nevezünk bármelyik fejlődési stádiumban lévő olyan növényt vagy növényi részt (rizóma, tarack, hagyma, hagymagumó stb.), amely ott fordul elő, ahol nem kívánatos.

Ezek a meghatározások általánosságban elfogadhatók, de többségükkel alapvetően nem ez a probléma. A baj az velük, hogy nagy részük "veszélyesen agresszív" a kert többi kultúrnövényei, egyéb virágai számára, mert intenzíven terjeszkednek, és/vagy más növényeket leárnyékolnak, vagy a talajból nagyrészt elszívják előlük a tápanyagot, nedvességet.

Csak példák: (a teljesség igénye nélkül)
    A Közönséges gyújtoványfű (Linaria vulgaris) önmagában nagyon látványos virág, kis telepet alkotva nagyon szép színfoltja lehet a kertünknek. De ha jó helyet talál magának, a kifejlett példányok képesek akár 30 000 magot is termelni évente, ami nagyon erőszakos terjedést tesz számára lehetővé.
    A Réti füzény (Lythrum salicaria ) vegetatív úton, föld alatti szárakkal is képes szaporodni, egy jól kifejlett növény pedig több millió magot is érlelhet.
    Az Apró szulák (Convolvulus arvensis), amelyik önmagában a földről alig emelkedik fel, de vékony, csavarodott szárával több méterre is képes elkúszni, vagy felmászni, befutni és leárnyékolni a közelben lévő gazdanövényeket. Bár igen szárazságtűrő, de ez nem véletlen, hiszen a gyökere több méterre is képes lehatolni, hogy elérje a talajvizet, vagy a megfelelő nedvességet tartalmazó réteget.
      stb, stb, stb.
Mint a példákból is láthatjuk, a "gyom"-nak titulált növények jelentős része nem véletlenül lett az. Többségük nagyon jó érzékkel alkalmazkodik a környezetéhez, és így képes számunkra rendezetlenül nagyon elszaporodni.
De igazából szerintem nagyon sok olyan növény van közöttük, amelyek kertünk nagyon szép virágai, növényei lehetnének, ha van kedvünk, és főleg időnk arra, hogy kordában tartsuk őket.


Mezei zsája
Kép Mint ahogy neve is utal rá főleg tisztásokon, töltéseken rézsűk mentén találkozhatunk vele. Akár a fél méteres magasságot is elérheti. Szára szögletes, apró szürke szőrökkel borított. Karógyökere mélyen hatol a talajba. Tőleveleinek széle durva és szabálytalan, a száron található nyeles levelek általában mindkét oldalon szőrösek. Virágzata több egymás felett elhelyezkedő 4-8 virágból álló örvökből álló fürt. A beporzást rovarok (főként dongók) végzik. Termése 4 részre hasad szét a terméséréskor.

Molyűző ökörfarkkóró
Kép Magas, karcsú szárú kétéves. Első évben tőlevélrózsát fejleszt, majd következő évben virágzik és hoz termést. Tőlevelei tojásdadok, fűrészes szélűek (az elsőévesek nagyobbak), a szárlevelek lándzsásak, lekerekített vagy szíves vállúak, ülőek. Sárga, öt szirom alkotta virágaik dús fürtben nyílnak. A porzószálak szőrösek, lila vagy rózsaszín színűek, a portokok narancssárgák. Termése tok, sok apró maggal.

Gyermekláncfű (pongyola pitypang)
Kép Felálló szára hengeres, belül üreges, megtörve fehér tejnedvet ereszt, ami azután megbarnul. Levelei tőlevélrózsát alkotnak, szárnyasan hasogatottak. A virágokat számtalan sárga, csöves virág alkotja, maga a virágzat magányosan nyílik a szár végén ( előfordulhat olyan is, hogy a fejlődés során egy vagy több virág összenő egy közös száron). Termése jellegzetes gömb alakú, sok szőrbóbitás kaszat alkotja, melyek éretten a legkisebb érintésre vagy szélfuvallatra is szétrebbenek. Április-május környékén virágzik, Hazánkban mindenfelé tömeges, néha egész réteket borít aranyló sárgába. Kertekben, gyepen agresszív, gyorsan terjedő gyomnövény

Réti boglárka
Kép Vaskos, üreges, hamvas felületű szára felálló, kopasz. A levelek tenyeresen osztottak, sok vékony, szálas cimpára hasadtak. A cimpák csúcsa hegyes, szélük ép. A tőlevelek nyelesek, a szárlevelek ülőek vagy rövid nyelűek. A szár a csúcsközelben többször elágazik, de a virágok magányosan nyílnak a kocsányokon A sárga, tojásdad, fényes szirmok száma öt, sok porzója van. A csészelevelek finoman szőrösek. Termése aszmagcsokor. Áprilistól virágzik június-júliusig, réteken, utak szélén.

Mezei pipacs
Kép 30-60 cm magasra növő faj. Szára vékony, felálló, fehér serteszőrök borítják. A szár maga elágazó, de csúcsán magányosan állnak a virágok. Levelei szárnyasan szeldeltek szélük fűrészes, és a szárhoz hasonlóan szőrösek. Már bimbós korában is felismerhető, ekkor a virágkezdemények még bókolnak. A kifeslő szirmok még gyűröttek, de hamarosan kisimulnak. Számuk négy, élénkpirosak, alsó részükön fekete folttal. Termése tok( mákgubó alakú ), mely sok apró fekete magot tartalmaz, melyek évekig csíraképesek. A kerti mák őse. Szirmaiból régen festő anyagot nyertek, a magjából olajat préseltek. Gyógynövény is, teája köhögés csillapító, nyugtató, öblögető. Frissen fogyasztva mérgező lehet, főleg gyerekek számára veszélyes. Májustól októberig virágzik szántóföldeken, vetések szélén, parlagon hagyott földeken. Nem érdemes csokorba szedni, mert hamar lehullanak szirmai.

Réti füzény
Kép Szára négyszögletes, felálló, erős, némileg szőrös vagy molyhos. Levelei ülők, az alsók kettesével-hármasával, a felsők magányosan ülnek. Lándzsás alakúak, szélük ép, csúcsuk hegyes. Virágai tömött füzérben nyílnak a szár csúcsán, feltűnő szépségűek, sötét bíbor rózsaszínek. Termése sok magvú tok. Június-szeptemberben virágzik folyók, patakok mentén, mocsarakban, lápréteken, nedves élőhelyeken.

Kisvirágú füzike
Kép Karcsú szára dúsan leveles, a levelek lándzsa alakúak, szélük ép vagy fűrészes, a száron átellenesen állanak, a levelek hónaljából újabb hajtások erednek. A tojásdad, élénk rózsaszín szirmok száma 4-8, a porzók hosszúak. Az egész növény finoman, fehéren molyhos. Termése négy felé hasadó száraz toktermés, melyben hosszú repítőszőrt viselő barna vagy fekete magok ülnek. Gyakori faj, árok- és patakpartokon, tavak szélén, nedvesebb élőhelyeken fordul elő. Nyáron virágzik.

Rézvirág
Kép A rézvirág, a magyar kerteknek ez a népszerű virága Mexikóból származik, ahol vadvirágként tenyészik, azonban a mi kertjeinkben található példányok már nemesített fajták, amik sokkal attraktívabbak és nagyobb virágúak. Bár talán kissé merev megjelenésűek, virágaik színskálájának és formavilágának gazdagsága kárpótlást nyújt az őt kedvelőknek. Felülete érdesen szőrös, virágait pedig júliustól október végéig hozza. Fészekvirágzata sugarasan elhelyezkedő szirmokra bomlik, s nem ritka közöttük a 15 cm átmérőjű virág sem. Keskeny, szív alakú, mélyzöld levelei átellenesen állnak és szintén szőrösek. Csoportosan ültetve igen mutatósak, s nem utolsó szempont az sem, hogy a pillangók által kifejezetten kedvelt növény.

Közönséges vasfű
Kép Nemesített változataival kertekben is találkozhatunk, a Verbena fajok az ágyások kedvelt nyári díszei. A vasfűhöz népi hiedelem is kapcsolódik: állítólag minden zárat, lakatot ki lehet vele nyitni. Gyógynövény is. Felálló szára végig leveles, csúcsközelben elágazó. Levelei karéjosak, a karéjok lándzsa alakúak, szélük fűrészes. Nyél nélkül vagy rövid nyéllel kapcsolódnak a szárhoz. A szár elágazó csúcsain fürtökben nyílnak a halvány levendulalila vagy kékes, kicsi virágok. Napsütötte útszélek, árokpartok viszonylag gyakori faja.

Mezei cickafark
Kép Jellegzetesen aromás illatú gyógynövény (pl: görcsoldó, gyulladáscsökkentő, vérzéscsillapító). Népi nevei: ezerlevelűfű, pulykafű, cickafarkkóró, egérfarkúfű. 20-60 cm magas, szögletes szárú, gyéren szőrös évelő. Megdörzsölve erős illatot áraszt. Levelei lándzsás kerületűek, 2-4 cm szélesek, 2-3 -szorosan szárnyasan szeldeltek ( innen a latin neve is: mille-ezer, folium-levél). Apró (2-3 mm-es) virágai sátorozó virágzatot alkotnak. Nyelves sugárvirágai fehérek, ritkán rózsasín árnyalatúak ( gyógynövényként csak a fehér virágú fajokat gyűjtik).A fészekpikkelyek barnás árnyalatúak. Sárga porzói a virágzás előrehaladtával megbarnulnak, ettől a virág barnás-piszkosfehérnek tűnik. Termése bóbita nélküli kaszat, de tarackjaival is terjed. Június–októberben virágzik, száraz gyepeken, réteken, utak szélén, parlagokon gyakori.

Sédkender
Kép Latin és magyar nevében is szerepel a kender (Cannabis) szó. Egyrészt levelei némileg hasonlítanak a kender levelére, illetve rostos szárát is használták, mint a kenderét. Másfél métert is meghaladó magasságúra megnövő, termetes évelő. Levelei lándzsa alakúak, fűrészes szélűek, néhány cm-es nyéllel kapcsolódnak a szárhoz, melyen körkörösen vagy szórtan helyezkednek el. Rózsaszínű, kicsi fészekvirágzatai sátorozó vagy ernyőszerű virágzatot alkotnak. Termése fehér szőrbóbitát viselő kaszat. Egész nyáron találkozhatunk vele nedves talajú előhegyeken, elsősorban patakok partján, tocsogós réteken, árokszéleken. Gyógynövény is, máj, epe és vesebetegségek gyógyítására alkalmazzák.

Keszeg saláta
Kép Bolygatott területek szárazságtűrő növénye, érdekes tulajdonsága a tropizmus: napsütötte helyeken a levelek észak-déli irányba fordulnak, így csökkentve párologtatás mennyiségét. Akár másfél-két méteres magasságot is elérhet, gyökere ugyanekkor mélységben hatolhat a földbe-ezzel is alkalmazkodva száraz, meleg élőhelyeihez. Levelei szórt állásúak, felületük viaszos tapintású ( ez is csökkenti a párologtatást, vagyis a folyadékveszteséget.) A szárhoz simulnak, szélük hullámos, a főér mentén szúrós tövisek sora húzódik. Virágai bugában nyílnak, halványsárgák, csöves és nyelves virágok alkotják. Termése szőrbóbitás kaszat. Július - szeptemberben virágzik parlagokon, utak mentén, gyomtársulásokban.

Réti boglárka
Kép A boglárkafélék névadó nemzetsége nagyon változatos: virágaik lehetnek sárgák vagy fehérek, levelük lándzsás vagy szárnyalt, tenyeresen osztott. Élőhelyük is sokféle, mocsárréttől a száraz gyepig. Közös jellemzőjük, hogy mérgezőek. Vaskos, üreges, hamvas felületű szára felálló, kopasz. A levelek tenyeresen osztottak, sok vékony, szálas cimpára hasadtak. A cimpák csúcsa hegyes, szélük ép. A tőlevelek nyelesek, a szárlevelek ülőek vagy rövid nyelűek. A szár a csúcsközelben többször elágazik, de a virágok magányosan nyílnak a kocsányokon A sárga, tojásdad, fényes szirmok száma öt, sok porzója van. A csészelevelek finoman szőrösek. Termése aszmagcsokor. Áprilistól virágzik június-júliusig, réteken, utak szélén.

Disznóparéj félék
Kép Általában egylakiak, de akadnak közöttük kétlakiak is. Egynemű virágtakarójuk hártyás, zöld színű vagy színes lepellevelekből áll, mely többé kevésbé forrt, vagy hiányozhat is. Az erőteljesen redukálódott, többségében leples, kétivarú virágok tömött kettős bogas gomolyvirágzatban állnak, amelyek gyakran füzért vagy füzéres fürtöt alkotnak. Az egyes virágtagok három körben állnak, számuk nemzetségről nemzetségre fokozatosan redukálódik. Egymagvú toktermésük a megvastagodott lepellevelekkel össze is nőhet, vagy két fellevél veheti körül. Így tehát áltermésük illetve álterméságazatuk alakulhat ki. A termés egymagvú, középtájon szabályosan vagy szabálytalanul hasadó tok.

Gyujtoványfű
Kép Kiskertekben gyakran találkozhatunk nagyvirágú, színpompás nemesített rokonaival. Az oroszlánszáj vagy tátika régóta kedvelt virág, a gyerekek kedves játéka: a virágot kétoldalt megnyomva szájszerűen kinyílik.
Közepes termetű növény. Vékony szára dúsan leveles. Levelei keskenyek, kicsit tűszerűek, ép szélűek, hegyes végűek. Virágai hosszú, szárvégi fürtben nyílnak, élénk citromsárgák, a torkuknál sötétebb, narancssárga folttal, 1-2 cm nagyságúak. A hazai gyújtoványfüvek között találunk fehér és rózsaszín virágú fajokat is. Vékony, hosszú sarkantyúja hátranyúlik. A virág megporzása is érdekes módon történik: az alsó ajak a rovar súlyától lehajlik, így fér hozzá a beporzó. Réteken, szántók szélén, utak mentén virágzik július és október között.

Ligeti seprence
Kép Hazánkban a seprence leggyakoribb alfaja a ligeti seprence, néhol tömeges megjelenésű lehet. A seprencét seprővirág és seprőke néven is emlegetik. 40-80 cm magasságot elérő, felálló szárú egynyári növény. Szára elágazó, szőröktől érdes. Alsó levelei széles lándzsa alakúak, rövid nyelűek. A felsők lándzsásak, ülők. Mindkét levél széle ép. Sátorozó virágzatát másfél-két cm átmerőjű virágok alkotják. Csöves és nyelves virágok alkotják. A csöves virágok sárgák, a nyelves virágok igen keskenyek, fehérek. Termése apró kaszat. Június és október között találkozhatunk vele ligeterdőkben, réteken, vágásokban, utak mentén. Özönnövény.

Mezei tikszem
Kép Mérgező volta ellenére régen gyógynövényként használták fel, sebek gyógyítására. Házi felhasználása nem javasolt. Cérnavékonyságú szára a földön heverve kúszik. Apró levelei átellenesen állnak, lándzsa alakúak, hegyes csúcsúak, ép szélűek, egyszerűek. A virágok igen kicsik, valóban tyúkszemnyi méretűek, pirosak vagy kék színűek. Éjszaka és borús időben becsukódnak. Méretük miatt alig vehetők észre a földön, de közelebbről megnézve gyönyörű, helyes virágai vannak. Termése sok apró magot tartalmazó tokocska. Művelt mezőgazdasági területeken, utak szélén, réteken találhatunk rá kedves kis virágaira, június és szeptember között.

Rezes hölgymál
Kép A hölgymálok nehezen határozhatóak, egymással gyakran hibridizálnak. A rezes hölgymál virágszíne alapján könnyen felismerhető. 15-50 cm magas, tőlevélrózsás évelő. Levelei lándzsás alakúak, ép szélűek, szőrösek. A szárlevelek aprók. A tőkocsány is serteszőrös. A virágok magányosan nyílnak a tőkocsány csúcsán. A nyelves virágok élénk narancssárga színűek. Termése szőrbóbitás kaszat, de legyökeresedő sarjakkal is terjed (csakúgy, mint az ezüstös hölgymál is). Hegyi rétek növénye, nálunk nagyon ritka. Védett, eszmei értéke 10 000 forint.

Vadmurok
Kép A latin nevében is szereplő 'carota' szó utal rá, hogy a kerti sárgarépa elődje. A sárgarépa azóta rengeteg nemesítésen ment keresztül, számtalan fajta létezik-de mindegyik a vadmurok leszármazottja. Egyenes szára nem vagy alig ágazik el. Levelei többszörösen összetettek, szárnyaltak. A száron szórtan helyezkednek el. Virágzata sok kicsi ernyőcskéből összetett ernyővirágzat. A virágok színe eleinte halvány rózsaszínű, de a virágzás előrehaladtával fehérek lesznek, csak az ernyő közepén marad egy sötét bíbor virág. Elvirágzás után az ernyő összecsukódik, ebben találhatók meg az apró ikerkaszatok. Június és november hónapokban virágzik, réteken, legelőkön, utak szélén gyakori. Megdörzsölve erős illatot áraszt-ez az ernyősök sok fajára jellemző.

Mezei aszat
Kép Az aszat nemzetség tagjai nem éppen barátságos növények-leveleik szúrós tüskékben végződnek. Ezeknek a védelemben van szerepük, egyes növénycsoportokra igen jellemzőek-például a nyílt legelőkön élő fajokra, akik a táplálkozó állatokat tartják így távol ma. Másfél méternél magasabbra nem nagyon nő meg. Bordázott szára fehéren molyhos lehet. Lándzsa kerületű levelei hasogatottak, a levélhasábok csúcsán merev, sárga színű tövisek vannak. A levelek felülete kopasz, de a fonák lehet gyéren molyhos. A virágzat csak csöves virágok alkotják, ezek halvány bíbor színűek, egy száron több is nyílik, sátorozó virágzatot alkotva. Termése sárgásfehér szőrbóbitát viselő kaszat, mely éréskor nagy tömegben utazik a széllel. Május végétől virágzik, gyakran még ősszel is találkozhatunk vele. Réteken, útszéleken, parlagon hagyott földeken tömeges.

Sokvirágú boglárka
Kép Nyitottabb erdőkben, cserjések szélében, tisztásokon rendszerint rátalálhatunk erre a sárga virágú növénykére. Főként lágyszárúak és az északi mérsékelt öv lakói. Változatos felépítés és sok ősi bélyeg jellemző rájuk. A fellevelek és a virágkörök között gyakori az átmenet és nem ritka a virágalkotók módosulása. A porzó- és a termőlevelek száma általában sok. A termés tüsző, aszmag vagy bogyó. Az idetartozó fajok általában frissen vagy szárazon mérgesek, mert biológiailag aktív anyagokat (benzil-izo-kinolin-vázas vegyületeket vagy terpénalkaloidokat, szteroidszaponinokat, cianogén vegyületeket, protoanemonint) tartalmaznak. Sok növényt gyógynövényként is használnak.

Szarvaskerep
Kép A többi pillangósvirágú fajhoz hasonlóan többféle módon hasznosítható: nagy fehérjetartalmú takarmánynövény, a talajba forgatva pedig zöldtrágyaként hasznosítható.
Szára vékony, felálló vagy a földön heverő. Levelei páratlanul szárnyaltak, a levélkék fordított tojásdadok, szélük ép, csúcsuk hegyesedő. Számuk öt, ebből kettő valójában pálhalevél. Élénk sárga virágai a szár végén fejecske virágzatba rendeződnek, néha narancssárga árnyalatúak ( a bimbók is pirosas színezetűek). Termése hüvely, mint a pillangósok zöménél. Májustól késő őszig találkozhatunk csinos, feltűnő virágaival réteken, legelőkön, parlagokon.

Apró szulák
Kép Említik homeopátiás szerként, hátfájás csillapítására, de napjainkban nem használják. Ártalmatlannak tűnhet, de erős, csavarodó szárával agresszívan terjed. A földről alig emelkedik fel, de vékony, csavarodott szárával több méterre is képes elkúszni, vagy felmászni, a gazdanövényt, kerítést kapaszkodónak használva. Levelei nyíl alakúak, szíves vállúak. Virágai fehérek vagy rózsaszínek, sötétebb csíkokkal, tölcsér alakúak. Termése tok. Igen szárazságtűrő, gyökere több méterre is lehatolhat, hogy elérje a talajvizet. Június-szeptember között virágzik, szántókon, művelt területen. Nagy számú magja, kiváló reprodukciós képessége miatt nagyon gyorsan el tud terjedni.


..naja..
folyt. köv. ....
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -


Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég