Az internet sebességünk valójábanSoha ne higgyük el ellenőrizetlenül, hogy mennyi az internet csomagunk sebessége.
Csak egy dologban lehetünk biztosak, a szerződésben jelzett "Garantált" sebességünk megvan, ami viszont általában töredéke a csomagban ígért sebességnek.
De bármikor saját magunk is leellenőrizhetjük, hogy mennyi is a valós sebességünk.
Lépjünk ki minden olyan programból, ami valamilyen szinten használja az internetet (letöltések, zenehallgatás, levelező programok, Skype, Facebbok, stb, stb.), és zárjuk is be.
Csak a megszokott böngészőnk legyen elindítva, de itt is zárjunk be minden ablakot, és csak egyetlen üres ablakot nyissunk ki.
Itt írjuk be a következő internet címet:
http://speedtest.net A bejövő képen általában megkapjuk a központi elosztó helyét, de előfordulhat, hogy több helyet is megjelöl. Vigyük az egeret a háromszögre, választhatunk, ha van több lehetőség, de nem szükséges, mivel az IP címünk alapján úgy is a megfelelőt választja, majd klikk rá!
A program le fogja mérni az éppen aktuális, és valóságos feltöltés, és letöltési sebességünket, melyet egy kis táblában fog a számunkra megmutatni.
Download: akármennyi Mbps ==> a pillanatnyi valós letöltési sebességünk, az érték Megabit / szekundum értékben értelmezve (értve: egy másodperc alatt továbbított adatmennyiség).
Upload: akármennyi Mbps ==> a pillanatnyi valós feltöltési sebességünk, az érték Megabit / szekundum értékben értelmezve (értve: egy másodperc alatt továbbított adatmennyiség).
Akár hányszor mérjük meg a sebességünket, mindig lesz kicsi eltérés benne.
Minden mérés az éppen aktuális, de az akkor éppen valóságosan elérhető sebességünket adja.
Értelmezési problémák:A még tájékozatlan, vagy kevés ismerettel rendelkező internetezők itt egyből 3 értelmezési problémába ütköznek:
- 1. A számítógép a kettes számrendszer alapján működik, így egyes adatokat ennek megfelelően kell kiszámolni.
A legkisebb mértékegység az 1 bit ==> mennyiségi értéke = 1 b (bit)
A következő lépcső a kilobit, ami 1000x nagyobb, viszont a kettes számrendszerben vagyunk, így az értékét nem 1000-rel kell megszorozni, hanem 1024-gyel. Ugyanez a helyzet a megabit (1024 kilóbit), és a gigabit (1024 megabit) esetében is, melyek az ez után következő lépcsők. - 2. A másik nagy kavarodást az okozhatja, hogy a bit, és a Bájt nem ugyanaz.
Közöttük megint másképpen kell számolni, mivel a Bájt a bitek bizonyos számú halmaza, pontosabban az 1 Bájt ==> 8 bit !Fontos megjegyezni, hogy a bit, és Bájt értékét könnyű összekeverni ezért általános szabály, hogy a bit kis "b" betűvel írandó, a Bájt pedig nagy "B" betűvel, mivel rendszerint "spórolásból" nem szokták végig írni a bájt, vagy a bit szót.
Sőt a legtöbb helyeken alkalmazzák például a 12.8 mbps (vagy kbps) kifejezést is, ami azt jelenti, hogy 12.8 megabit (vagy kilóbit) per szekundum.
- 3. A pletykák szerint alapvetően egy egyszerű emberi gyarlóság van kihasználva, amikor internet csomagot veszünk.
Ha olcsón szeretnénk vásárolni, melyik tetszik a szemünknek (nem az eszünknek!!) jobban? A 99 999.- Ft-os, vagy a 100 000.- Ft-os termék?
Ha minél jobb, gyorsabb internet csomagot szeretnénk venni, melyik tetszik jobban? A 10 000 kbit/s (10 megabit/s) csomag, vagy az 1 280 kB/s csomag (ez is 10 mbit/s)?(itt még ne számolgassunk semmit, ezek csak reklám értékek!)
Tehát a pletykák szerint ezt kihasználva az internet szolgáltatók a csomagoknál ezért használják a bit/s értéket, és kifejezést, hiszen így egy megközelítőleg 8x nagyobbnak látszó értéket tudnak csomagban kínálni, és arra vevőket szerezni.
Valós számítási megoldások:Amikor a
SpeedTest eredményét nézzük, a valós sebességünket a következő megoldással kaphatjuk meg (a Download, és az Upload értékét is ugyanúgy számoljuk ki) :
A kapott xx Mb/s értékét először is számoljuk át kb/s értékre, tehát szorozzuk meg 1024-gyel.
Például ( a példánkban egy SpeedTest által kapott 15 Mb/s letöltési értékkel számolunk) :
15 Mb/s x 1024 = 15 360 kb/s (kilobit/s)
Ezt még el kell osztanunk 8-cal (8 bit = 1 Bájt)
15360 / 8 = 1920 kB/s (kilóBájt/s - ez a valóságos letöltési sebesség egy ekkora csomagnál)
Ha még ezt elosszuk 1024-el (1920 / 1024 = 1,875), akkor megkapjuk, hogy a valóságban 1,875 MB/s (MegaBájt/s) az internet sebességünk.
Megjegyzés:Ha a SpeedTest által kapott letöltési, vagy feltöltési érték 8 Mb/s felett van, nem szükséges beszorozni 1024-gyel, elegendő csak elosztani 8-cal.
Viszont akkor nem
kB/s értékben, hanem egyből
MB/s (MegaBájt/s) értékben kapjuk meg a sebességet.
A példánkban ==> 15 / 8 =
1,875 (MB/s)
Na ez már így gondolom eléggé lehangoló érték! Még egy kis számolás:Mivel ez az érték 1 másodperc alatt átvitt adatmennyiségre vonatkozik, és egy órában
3600 másodperc van, ezért ezt az értéket szorozzuk meg ezzel a 3600-zal.
Maradva az előző példánál kapott értéknél:
1,875 x 3600 = 6750 MB ==> mennyiségi értéke
MegaBájt.
Nos ez az érték azt jelenti, hogy az adott
15 Mb/s (megabit/s) letöltési sebességgel rendelkező csomag esetén ha fullon megy a letöltésük, a legideálisabb esetben is
maximum 6750 MB méretű anyagot tudnánk letölteni 1 óra alatt!
Persze ehhez szükséges az is, hogy a letöltési sebességünk, kapcsolatunk mindig minden pillanatban a maximumon meglegyen, és semmi másra ne használjuk közben a gépünket!
Ilyen ideális eset természetesen nincs, azonban ha egyéb feltételek megvannak, és ezt a számot beszorozzuk egy kb. 0,8-es értékkel (80%), akkor nagyjából megkapjuk a valóságos adatot, amennyiben egyébként általában jó szokott lenni az internet kapcsolatunk.
Az általunk a példában megadott internet csomag esetén ideálisnak mondható körülmények között nagy valószínűséggel 1 óra alatt
5000 - 5400 MB körüli mennyiséget biztos le tudunk tölteni.
Ez gyakorlati értékre átszámítva azt jelenti, hogy például egy egyoldalas
DVD anyaga ilyen internetkapcsolat esetén
egy órán belül letölthető, vagy kétoldalas esetén
cca. mintegy másfél óra.
A feltöltési sebesség esetén is ugyanígy kell kiszámolni az értékeket, ha esetleg valaki egy nagyobb méretű anyagot kíván valahova feltölteni!Egy kis nosztalgia:Amikor én elkezdtem itthon netezni, nekem már csúcssebességű internet kapcsolatom volt, ami akkor 256 kbps sebességet jelentett, miközben a lakossági internet kapcsolat még a jobb helyeken is csak 128 kbps-nél járt.