Villanykapcsoló - Internet - Weboldal (honlap) Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
Itt olyan programokat mutatunk be, illetve olyan programok használatáról beszélünk, melyek javarészt teljesen freeware - ingyenes programok, illetve egy pár olyan programot, amelyik nagy valószínűséggel megtalálható a gépünkön.
  2014.10.14. 18:37  Hozzászólás
  •   0   
Avatar

rendszer admin
 
Témák:
  • Megpróbálom a lehető legegyszerűbben leírni, milyen körülmények, találmányok, technikai eredmények tették lehetővé, hogy például ezt a weboldalt használni tudjuk.
  • Pár olyan megoldás, ami segítség lehet a számítógépek kényelmesebb használatában.
  • Bárki küldhet be leírást!
    • Küldje el nekem a leírtást itt az oldalon -ben, és a neve alatt fog megjelenni a publikált tartalom!
    • Kérem, hogy a tartalom mindenki számára érthető legyen, és a szükségesnél nem hosszabb!
   Bekezdés
A bejegyzések tartalma mindig egy-egy témát tárgyal ki.
A bejegyzések sorrendje sem időben, sem logikailag nem követi egymást, de a tartalomjegyzék kategóriánként van felosztva.

Természetesen sok minden ki fog maradni, mert minden nem fér el itt, és nem is ez a cél. A lényeg az lenne, hogy nagy vonalakban megértsük, mi folyik körülöttünk a számítógépek, és az internet világában, és nagyjából mi történik, amikor használjuk otthon a számítógépet.

Néhol talán majd kicsit nagyon is leegyszerűsítem a dolgokat, hogy akinek kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerős az adott rész, könnyebben megértse.
Kevés átlagembernek van fogalma, ezek közül még kevesebbnek bővebb ismerete a számítógépben zajló dolgokról, vagy az internetkapcsolatok "gordiuszi csomónak" tűnő, látszólag kusza hálózatáról, vagy az Internet gerincére kapcsolt szerverek belső folyamatairól. És nem is szükséges a bővebb ismeret, elegendő az, ha nagyjából sejtjük, hogy mik hogyan működnek.
    Egy angol technikai folyóiratban olvastam a nyáron egy cikket, ahol a Microsoft egyik fejlesztője nyilatkozott. Saját bevallása szerint napi szinten 10 - 12 órát foglalkozik a fejlesztésekkel, de ebből legalább 4 óra azzal telik, hogy figyelemmel kíséri, olvassa mások fejlesztéseit, hogy ne maradjon le a fejlődésben, és lehetőleg toppon legyen.



Tartalomjegyzék:
Számítógép
.
Az internet sebességünk
Reklámok eltűntetése.
Számítástechnika
.
A 2-es számrendszer.
Egyéb témák
.
A fénysebesség
Az elektromosság

 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -
 


  2017.02.06. 00:38  Hozzászólás
  •   5   
Avatar

rendszer admin
 
Az internet sebességünk valójában

Soha ne higgyük el ellenőrizetlenül, hogy mennyi az internet csomagunk sebessége.
Csak egy dologban lehetünk biztosak, a szerződésben jelzett "Garantált" sebességünk megvan, ami viszont általában töredéke a csomagban ígért sebességnek.
De bármikor saját magunk is leellenőrizhetjük, hogy mennyi is a valós sebességünk.
Lépjünk ki minden olyan programból, ami valamilyen szinten használja az internetet (letöltések, zenehallgatás, levelező programok, Skype, Facebbok, stb, stb.), és zárjuk is be.
Csak a megszokott böngészőnk legyen elindítva, de itt is zárjunk be minden ablakot, és csak egyetlen üres ablakot nyissunk ki.

Itt írjuk be a következő internet címet: http://speedtest.net

A bejövő képen általában megkapjuk a központi elosztó helyét, de előfordulhat, hogy több helyet is megjelöl. Vigyük az egeret a háromszögre, választhatunk, ha van több lehetőség, de nem szükséges, mivel az IP címünk alapján úgy is a megfelelőt választja, majd klikk rá!
A program le fogja mérni az éppen aktuális, és valóságos feltöltés, és letöltési sebességünket, melyet egy kis táblában fog a számunkra megmutatni.
Download: akármennyi Mbps ==> a pillanatnyi valós letöltési sebességünk, az érték Megabit / szekundum értékben értelmezve (értve: egy másodperc alatt továbbított adatmennyiség).
Upload: akármennyi Mbps ==> a pillanatnyi valós feltöltési sebességünk, az érték Megabit / szekundum értékben értelmezve (értve: egy másodperc alatt továbbított adatmennyiség).

Akár hányszor mérjük meg a sebességünket, mindig lesz kicsi eltérés benne.
Minden mérés az éppen aktuális, de az akkor éppen valóságosan elérhető sebességünket adja.

Értelmezési problémák:

A még tájékozatlan, vagy kevés ismerettel rendelkező internetezők itt egyből 3 értelmezési problémába ütköznek:
  • 1. A számítógép a kettes számrendszer alapján működik, így egyes adatokat ennek megfelelően kell kiszámolni.
    A legkisebb mértékegység az 1 bit ==> mennyiségi értéke = 1 b (bit)
    A következő lépcső a kilobit, ami 1000x nagyobb, viszont a kettes számrendszerben vagyunk, így az értékét nem 1000-rel kell megszorozni, hanem 1024-gyel. Ugyanez a helyzet a megabit (1024 kilóbit), és a gigabit (1024 megabit) esetében is, melyek az ez után következő lépcsők.
  • 2. A másik nagy kavarodást az okozhatja, hogy a bit, és a Bájt nem ugyanaz.
    Közöttük megint másképpen kell számolni, mivel a Bájt a bitek bizonyos számú halmaza, pontosabban az 1 Bájt ==> 8 bit !
      Fontos megjegyezni, hogy a bit, és Bájt értékét könnyű összekeverni ezért általános szabály, hogy a bit kis "b" betűvel írandó, a Bájt pedig nagy "B" betűvel, mivel rendszerint "spórolásból" nem szokták végig írni a bájt, vagy a bit szót.
      Sőt a legtöbb helyeken alkalmazzák például a 12.8 mbps (vagy kbps) kifejezést is, ami azt jelenti, hogy 12.8 megabit (vagy kilóbit) per szekundum.
  • 3. A pletykák szerint alapvetően egy egyszerű emberi gyarlóság van kihasználva, amikor internet csomagot veszünk.
    Ha olcsón szeretnénk vásárolni, melyik tetszik a szemünknek (nem az eszünknek!!) jobban? A 99 999.- Ft-os, vagy a 100 000.- Ft-os termék?
    Ha minél jobb, gyorsabb internet csomagot szeretnénk venni, melyik tetszik jobban? A 10 000 kbit/s (10 megabit/s) csomag, vagy az 1 280 kB/s csomag (ez is 10 mbit/s)?
      (itt még ne számolgassunk semmit, ezek csak reklám értékek!)
    Tehát a pletykák szerint ezt kihasználva az internet szolgáltatók a csomagoknál ezért használják a bit/s értéket, és kifejezést, hiszen így egy megközelítőleg 8x nagyobbnak látszó értéket tudnak csomagban kínálni, és arra vevőket szerezni.

Valós számítási megoldások:

Amikor a SpeedTest eredményét nézzük, a valós sebességünket a következő megoldással kaphatjuk meg (a Download, és az Upload értékét is ugyanúgy számoljuk ki) :
A kapott xx Mb/s értékét először is számoljuk át kb/s értékre, tehát szorozzuk meg 1024-gyel.
Például ( a példánkban egy SpeedTest által kapott 15 Mb/s letöltési értékkel számolunk) :
15 Mb/s x 1024 = 15 360 kb/s (kilobit/s)
Ezt még el kell osztanunk 8-cal (8 bit = 1 Bájt)
15360 / 8 = 1920 kB/s (kilóBájt/s - ez a valóságos letöltési sebesség egy ekkora csomagnál)
Ha még ezt elosszuk 1024-el (1920 / 1024 = 1,875), akkor megkapjuk, hogy a valóságban 1,875 MB/s (MegaBájt/s) az internet sebességünk.

Megjegyzés:
Ha a SpeedTest által kapott letöltési, vagy feltöltési érték 8 Mb/s felett van, nem szükséges beszorozni 1024-gyel, elegendő csak elosztani 8-cal.
Viszont akkor nem kB/s értékben, hanem egyből MB/s (MegaBájt/s) értékben kapjuk meg a sebességet.
A példánkban ==> 15 / 8 = 1,875 (MB/s)
Na ez már így gondolom eléggé lehangoló érték! :'(

Még egy kis számolás:

Mivel ez az érték 1 másodperc alatt átvitt adatmennyiségre vonatkozik, és egy órában 3600 másodperc van, ezért ezt az értéket szorozzuk meg ezzel a 3600-zal.
Maradva az előző példánál kapott értéknél:
1,875 x 3600 = 6750 MB ==> mennyiségi értéke MegaBájt.

Nos ez az érték azt jelenti, hogy az adott 15 Mb/s (megabit/s) letöltési sebességgel rendelkező csomag esetén ha fullon megy a letöltésük, a legideálisabb esetben is maximum 6750 MB méretű anyagot tudnánk letölteni 1 óra alatt!
Persze ehhez szükséges az is, hogy a letöltési sebességünk, kapcsolatunk mindig minden pillanatban a maximumon meglegyen, és semmi másra ne használjuk közben a gépünket!

Ilyen ideális eset természetesen nincs, azonban ha egyéb feltételek megvannak, és ezt a számot beszorozzuk egy kb. 0,8-es értékkel (80%), akkor nagyjából megkapjuk a valóságos adatot, amennyiben egyébként általában jó szokott lenni az internet kapcsolatunk.
Az általunk a példában megadott internet csomag esetén ideálisnak mondható körülmények között nagy valószínűséggel 1 óra alatt 5000 - 5400 MB körüli mennyiséget biztos le tudunk tölteni.
Ez gyakorlati értékre átszámítva azt jelenti, hogy például egy egyoldalas DVD anyaga ilyen internetkapcsolat esetén egy órán belül letölthető, vagy kétoldalas esetén cca. mintegy másfél óra.

A feltöltési sebesség esetén is ugyanígy kell kiszámolni az értékeket, ha esetleg valaki egy nagyobb méretű anyagot kíván valahova feltölteni!

Egy kis nosztalgia:
    Amikor én elkezdtem itthon netezni, nekem már csúcssebességű internet kapcsolatom volt, ami akkor 256 kbps sebességet jelentett, miközben a lakossági internet kapcsolat még a jobb helyeken is csak 128 kbps-nél járt. :)
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -


  2017.02.05. 22:52  Hozzászólás
  •   4   
Avatar

rendszer admin
 
Filmekből, klippekből a beágyazott reklámok eltűntetése.


Az interneten nagyon sokan néznek online filmeket, klippeket, aminek megtekintése semmilyen szabályba, vagy szerzői jogi problémába nem ütközik.
Viszont egyre jobban tele vannak ezek is rakva a legtöbb helyen reklámokkal.
Példfául a YouTube oldalon ha megnézünk egy teljes filmet, sok esetben előfordul, hogy 15-20 reklám is van benne.
Ráadásul a technikai lehetőségek fejlődését a reklámozók is kihasználják, már nem csak bannerként megjelenő reklámképek vannak, hanem a filmekbe indukált reklám spotok, klippek, trailerek is, melyeket nem lehet csak úgy kinyomni az "X"-el, hanem pár másodpercet (általában 5 - 10 mp) mindenképpen meg kell nézni belőle, hogy tovább léphessünk.

Viszont ezek ellen is van megoldás, ami a legtöbb esetben eltünteti az ilyen reklámokat, és meg sem jelennek.
De mivel a böngészők nem egyformák, így (sajnos) mindegyik esetében más-más megoldással kell élni a reklámok eltüntetése érdekében.

Chrome böngésző:
  • Eszközök
    • Bővítmények
      • Amennyiben még nincsen letöltött, és hozzáadott bővítményünk, klikkeljünk a körülnézni a galériában linkre.
        Amennyibven már van betölktött bővítményünk, akkor az alján klikkeljünk a További bővítmények letöltése linkre.
        • A bejövő ablakban először tegyünk egy pipát a bal oldalon a bővítmények, majd az ingyenes opcióhoz.
        • Amennyiben a bővítmények listájában a képernyőn nem találjuk az Adblock Pro bővítményt, akkor bal oldalon felül a keresőbe írjuk be.
        • Ha megvan, klikkeljünk rá.
          • A bejövő ablakban jobbra fenn klikkeljünk a Hozzáadás gombra.
          • Várjuk meg, amíg letöltődik - betöltődik, majd kapunk egy felugró ablakot, ahol jóvá kell hagyni a bővítmény hozzáadását.
          • Ha mindent jól csináltunk, kapunk egy újabb kis ablakot, amiben annak kell szerepelnie, hogy a bővítmény hozzá lett adva a böngészőhöz.
          • Amennyiben ez megtörtént, a böngészó jobb felső sarkában kell találnunk egy piros karikát, amelyikben egy fehér seprű látható.
          • Ha belépünk a YouTube, Mozicsillag, Facebook, vagy hasonló oldalakra, és megnézünk egy filmet, vagy klippet, a beágyazott reklámok el fognak belőle tűnni.

Mozilla Firefox böngésző:
  • Indítsuk el a Firefox böngészőt.
  • Nyissunk egy új lapot, majd a címsorba írjuk be a következő linket:
  • Kövessed az utasításokat. Beállítástól függően lehet, hogy külön kell engedélyezni a bővítmény telepítését.
  • Pillanatok alatt kész, és ha rendben ment minden, a jobb felső sarokban megjelenik a piros (Stop táblához hasonlító) ikonja.
  • Az ikon mellett van egy legörgethető menü, amelyikben egyéb beállításokat, szűréseket is el lehet végezni.
  • Az AdBlock Plus automatikusan aktív, így a felesleges ablakokat nyugodtan be ehet zárni, már nincsen rájuk szükség.

Opera böngésző:
  • Indítsuk el az Opera böngészőt.
  • Nyissunk egy új lapot, majd a címsorba írjuk be a következő linket:
  • Kövessed az utasításokat. Beállítástól függően lehet, hogy külön kell engedélyezni a bővítmény telepítését.
  • Pillanatok alatt kész, és ha rendben ment minden, a jobb felső sarokban megjelenik a piros (Stop táblához hasonlító) ikonja.
  • Az ikonra klikkelve kapsz egy menüt, amelyikben egyéb beállításokat, szűréseket is el lehet végezni.
  • Az AdBlock Plus automatikusan aktív, így a felesleges ablakokat nyugodtan be ehet zárni, már nincsen rájuk szükség.

Egyéb lehetőségek:
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -


  2014.10.14. 19:47  Hozzászólás
  •   3   
Avatar

rendszer admin
 
A "2"-es számrendszer:

A számokkal való foglalkozás, a számmisztika mindig is vonzotta az embereket. De persze a matematikusokat inkább más vonzotta a számokkal kapcsolatban, ezért aztán sorba kerültek elő a különböző számrendszerek.

A jelenleg elfogadott, és használható számrendszerek: 1 · 2 · 3 · 4 · 5 · 6 · 8 · 10 · 12 · 16 · 20 · 60
    Ne lepődjünk meg az 1-es számrendszer láttán! Napi szinten is mindenki használhatja, csak esetleg nem is veszi észre!
    Az 1-es (unáris) számrendszer tökéletes megfelelője, amikor például az újjainkon számolunk valamit.

A kettes számrendszer pontos leírását először Gottfried Leibniz adta meg az 1703-ban.
George Boole a később Boole-algebra néven ismertté váló logikai rendszerről írt 1854-ben, mely mérföldkő volt a logika történetében.
1937-ben Claude Shannon megírta a Boole-algebra és a bináris aritmetika kapcsolókkal és relékkel való megvalósítását leíró diplomamunkáját a MIT-en, és ezzel megalapozta a digitális áramkörök elméletét.
1946-ban a Neumann János által megalkotott Neumann-elvek között szerepel a kettes számrendszer, mint a számítások számrendszere, amivel megalapozta a számítástechnika, és a programozás számrendszerét.

A 2-es számrendszer a végtelen egyszerűségével lett igazán használható az elektronikában, és a számítástechnikában. Hiszen mindössze két szám - 1 - 0 - igen - nem - igaz - hamis - és ezzel minden megoldható.
Gondoljunk csak a villanykapcsolóra. Ha nincs felkapcsolva ==> 0, ha felkapcsolom ==> 1.
Hatalmas nagy előnye, hogy rendkívül egyszerűen, és teljes mértékben ábrázolható a kettes számrendszerben bármelyik szám elektronikus jelekkel.

A 2-es számrendszer (digitális számrendszer, bináris számrendszer) számjegyeit bit-eknek nevezzük, ez a legkisebb egység.
Ennek nagyobb egysége a Byte (Bájt), amely 8 bitet foglal magába. Ezt követő nagyobb egységek a Kilo, Mega, Giga, Terra, Peta, stb.
A decimális számrendszerben az átváltási szám az 1000. A 2-es számrendszerben az ennek megfelelője a 1024.

8 bit = 1 Byte
1024 Byte = 1 KiloByte
1024 KiloByte = 1 MegaByte
1024 MegaByte = 1 GigaByte
1024 GigaByte = 1 TeraByte
1024 TeraByte = 1 PetaByte
1024 PetaByte = 1 ExaByte
1024 ExaByte = 1 ZettaByte
1024 ZettaByte = 1 YottaByte

Itt most be lehetne tenni sok szemléltető matematikai számolást, de szerintem, akit érdekel a 2-es számrendszer, millió számra talál példákat, oktató anyagokat hozzá az interneten.

Mindaddig, amíg a számítógépekkel kizárólag számítási feladatokat végeztek, az adatok számok, számjegyek voltak. Ezek ábrázolására a fixpontos és a lebegőpontos ábrázolás elegendő volt. A számítógépek azonban olyan adatfeldolgozási feladatok elvégzésére is alkalmasak, amelyeknél az adatok nem számok, hanem karakterek, így kívánatossá vált olyan ábrázolási módszerek kialakítása, melyekkel a karakterek ábrázolásának problémája megoldható. A számítógép által használt teljes jelkészletet alfanumerikus jeleknek, röviden karaktereknek nevezzük. Az adatok tehát nem csupán számok, számjegyek lehetnek, hanem betűk, műveleti és írásjelek, speciális jelek is.

Ezeknek a kódolás olyan eljárás, amelynek során a kiindulási adatokat más formátumúvá alakítják át. Ehhez kell egy kódrendszer, illetve a kódolási eljárás lépéseire. A kódolásra azért lehet szükség, mert a különböző informatikai rendszerek különbözőképpen értelmezik az információt.
A kódtábla tartalmazza a betűk kettes számrendszerben megfelelő számait.
A tízes számrendszer nagyon nehezen volt megvalósítható már a mechanikus gépek korában is.
Ezért a számítástechnikában elsősorban a kettes, valamint a nyolcas és a tizenhatos számrendszert használjuk.
A kettes számrendszerben történik az adatok túlnyomó részének a tárolására, a nyolcas és a tizenhatost pedig a gépben tárolt információk, például a memória tartalmának kiíratására alkalmazzuk.

Csak érdekességnek:
  • A számítógépen, szervereken futó programoknál általában a forráskód megírásakor a matematikai műveleteket a megszokott 10-es számrendszerben adjuk meg.
  • A Dátum - Idő adatokat általában egy UNIX-os formula segítségével számoljuk át, amelyik tartalmaz 10-es, 12-es, és 60- as számrendszert is, valamint egyéb átváltásokat, majd a kapott eredményt fel tudjuk úgy használni, hogy azokkal a 10-es számrendszerben matematikai műveleteket hajtsunk végre.
    A végeredményt pedig szintén az UNIX-os formulán átfuttatva Dátum - Idő értékben kapjuk meg.
  • Ugyanakkor a programon belül általában a színeket a 16-os (hexadecimális) számrendszer alapján adjuk meg.
  • Aztán ez az egész felkerül a számítógépre (szerverre), de már 2-es számrendszerben, csupa 0 és 1 alakban.
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -


  2014.10.14. 19:05  Hozzászólás
  •   2   
Avatar

rendszer admin
 
Elektromosság:

Nagyon egyszerűen fogalmazva az anyagokban az elektronok és az ionok villamos töltéssel bírnak, ha elmozdulnak, villamos töltéseket mozgatnak, ezért
töltéshordozónak nevezik őket. A töltéshordozók rendezett, azonos irányú mozgása, vándorlása a villamos áram.
Vannak anyagok, amelyekben a töltéshordozók nem (vagy alig) képesek elmozdulni, ezeket a villamos áram szempontjából szigetelő anyagoknak nevezünk.
Vannak anyagok, amelyekben a töltéshordozók könnyen tudnak vándorolni, ezeket nevezzük jó áramvezető anyagoknak, ilyenek elsősorban a fémek.

A villamos áram sebessége a jó áramvezető anyagokban (fémekben) megközelíti a fény sebességét.

Ezzel viszont brutálisan ellent mond az a tény, hogy a töltéshordozók elmozdulási sebessége átlagosan csak kb. 0,1mm/s.

A látszat csal!
  • Az áram "folyását" ne úgy képzeljük el, mint ahogy egy csőben halad a víz.
  • A legjobban úgy tudjuk szemléltetni, ha egy vízszintesen lerakott hosszú műanyag csövet, aminek a belső átmérője mondjuk 10 mm, csurig teljesen tele töltünk csapágygolyókkal, amiknek az átmérője 9 mm (így a golyók könnyen tudnak a csőben mozogni, tehát "jó áramvezető anyagok"). Ezzel elkészítettünk egy elektromos vezeték virtuális makettjét.
      Most az egyik végén nyomjunk bele még egy csapágygolyót.
      Az eredmény az lesz, hogy abban a pillanatban a másik végén kiesik egy csapágygolyó, miközben az összes többi a cső hosszához képest alig mozdult el.
Az áramvezető anyagokban különböző töltéshordozó részecskék mozoghatnak (elektronok, ionok), és a töltésmozgás különböző mechanizmusokkal valósulhat meg. Itt megint csak ne azt képzeljük el, hogy ettől az egész vezeték mozog, hiszen nem anyagáramlásról, hanem töltésáramlásról beszélünk.
    Ahhoz, hogy a töltéshordozók állandóan egy irányban mozogjanak, vagyis az anyagban állandó elektromos áram jöjjön létre, állandó elektromos erőteret
    (potenciálkülönbséget) kell fenntartani, és biztosítani kell, hogy mindig legyenek mozgásképes töltéshordozók. Az állandó áram fenntartásához tehát egy olyan eszközt kell biztosítani, amely a negatív oldalra megérkező pozitív töltéseket visszaviszi a pozitív oldalra, ezzel fenntartja a potenciálkülönbséget, és egyúttal biztosítja, hogy a pozitív töltések újra körbemenjenek az anyagban. Az ilyen eszközöket áramforrásnak vagy feszültségforrásnak nevezzük (hétköznapi nevén tápegységnek hívjuk, amelyik lehet egy komplett többfeszültségű tápegység is, de akár egy önmagában álló elem, vagy akkumulátor is).
Tehát van egy feszültségforrásunk, és egy áramvezető anyagból készült vezetékünk, amellyel már közel fénysebességgel el tudunk juttatni áramot a szükséges helyre.
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -


  2014.10.14. 18:39  Hozzászólás
  •   1   
Avatar

rendszer admin
 
Fénysebesség:

Mint tudjuk, a fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás. Bár az optikai sugárzásoknak csak egy kis része esik az ember által észlelhető tartományba, számunkra most irreleváns, hogy vannak az emberi szemmel nem érzékelhető részei is ( infravörös fény - ultraibolya fény ).

Ole Rømer fizikus 1676-ban, bár milyen hihetetlen, az akkori tudomány állásához képest rendkívül pontosan meg tudta határozni a fény sebességét, amit 227 000 km/s értékben adott meg. Az akkori tudományos világ közben mással volt elfoglalva, így munkássága nem kapott akkora hirnevet, és ez a része úgymond "talonba került".
Egészen addig, amíg az 1860-as években James Clerk Maxwell skót kutató feltételezte, hogy az elektromágneses energia hullámként terjed, és hogy a fény voltaképpen ennek az energiának egyik fajtája. Innentől kezdve aztán egyre több tudóst kezdett izgatni, hogy akkor milyen sebességgel haladhat ez az energia.

Korunk, pontosabban a XX. század technikai haladásának köszönhetően a tudósok pontosan megállapították hogy a fény sebessége vákuumban rendkívül stabil, és állandó. Ez az érték pontosan 299 792,458 km/s (Ole Rømer fizikus 300 évvel korábban nem sokat tévedett, annak ellenére, hogy ő nem ideális vákuum-környezetben végezte a méréseit).
Ez a sebesség a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy másodperc alatt a fény 7,5-ször kerüli (kerülné) meg a földet.

Bay Zoltán Lajos magyar fizikus 1983-ban a Súlyok és Mértékegységek Nemzetközi Konferenciája Párizsban tartott 17. ülésén ismételten felszólalt publikációjával, amely szerint az egységes, és pontos métert a pontosabban mérhető időegységre és a fénysebességre kell alapozni.
Felszólalása végül sikert aratott, elfogadták az egységes rendszert és megállapították: - "A méter a fény által a vákuumban a másodperc 1/299792458-ad része alatt megtett út hossza" - .
Ezzel Bay Zoltán Lajos fizikus elérte, hogy a fizikában, de főleg a csillagászatban egységes, és nagyon pontos mértékrendszer alapján lehessen távolságokat mérni.

Leszámítva az elméleti fizika, és a csillagászat teóriáit bizonyos létezhető, de még a gyakorlatban nem bizonyított dolgokkal kapcsolatban, jelenlegi tudásunk szerint semmilyen hatás nem képes ennél gyorsabban terjedni.
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég