[Ragadozo]

Olvasgatva ezeket a hozzászólásokat, pár régi emlék azért csak előtör a múlt homályából ....
Nagyapámnak voltak "katonás" dolgai, amit a csalát tiszteletben tartott.
Ilyen volt például, hogy szenteste mindig délután 17:00 órakor ültünk le vacsorázni.
Majd mikor nagyjából mindenki végzett az étkezéssel, megszólalt egy kics harang, ami jelezte, hogy megérkezett a jézuska.
Amit persze apám mindig feltúrbózott azzal, hogy nagy izgalommal felugrott ilyenkor, és hangosan mondta - Itt a jézuska, megjöttek az ajándékok! - .
Persze ettől én is tiszta ideg lettem, és felugrottam, szaladtam be a szobába a fenyőfához, amelyik persze addigra már teljes pompájában ott állt.

Sosem tudtam meg, hogy szólalhatott meg az a kis harang, egészen addig, amíg nagyobb nem lettem, és már én húzgálhattam meg a madzagot.
Bár ez a szokás ugyan megmaradt, de elhalványult a lényege. És már nem is értettem az egészet, csak megszokásból csináltuk még egy jó ideig.
Később aztán el is maradt valahogy ez a szokás, egészen addig, amíg az én gyerekeim nem lettek 4-6 évesek.
Akkor valahogy eszembe jutott, és újra elő vettem próbaképpen.
Bár már nem spárga volt, meg csengettyű, mert addigra már betört kellő képpen az elektronika, és készítettem egy kis áramkört, ami tökéletesen utánozta a kis harang hangját.
Persze a feleségen kellően "beoltotta" a gyerekeket, hogy amikor jön a jézuska, és hozza az ajándékot, mindig jelezni szokott egy kis csengettyűvel.
És amikor megnyomtam az elrejtett gombot, megszólalt a "csengettyű", és persze én is "rájátszottam", ahogy apám csinálta gyerekkoromba, a gyerekek visítva felugrottak, és rohantak be a szobába.
Akkor értettem meg igazán, hogy ez az egész miről is szól ....

[baby-lon]

Én semmi modernet és izgalmasat nem tudok írni. Vannak kialakult családi szokásaink, nem otthonról hoztuk, mi alakítottuk ki. Két héttel karácsony előtt feldíszítjük a házat, csak belülről. Kevés világítós, sok apróság, és fenyőágak. Két nappal karácsony előtt mézeskalácsot süt az egész család. A gyerekeknek veszünk ajándékot, valamint mindenki készít valamit. Szenteste reggelén felállítjuk a fát, amit háznál veszünk együtt, majd befekszünk alá a gyerekekkel, és mindenki kitalál róla egy mesét. Este szépen felöltözve vacsorázunk, majd az emeleten éneklünk karácsonyi dalokat, várva Jézuskát, aki csenget, amikor elhelyezte az ajándékokat. Játszás estig (kedvenc a jászol, és a bábuk), majd másnap egész nap. Karácsony második napja a családé, általában mi megyünk.
A menü nem állandó, de általában van kacsa sütve, a gyerekek kedvence, rántotthús, valamint halászlé. Béke van, és szeretet, de nem sokban különbözik a mindennapoktól, szerencsére.

[tgwh]

Régen a karácsony a rokonlátogatásokról szólt, voltak betlehemesek is. Ma erre valahogy már nem ér rá senki sem, örülnek ha nem kell 24-én dolgozni menni. A csillagszóró a mai napig kapható és használható. Felnőttek között ajándékozás nincs, de még a gyerekeknek is előre le van beszélve, nem hiányzik az ezer-egyedik műanyag fröccsöntött vihogó télapó. Lucfenyő, netán normann, a régi díszek meg sajnos tönkremennek vagy eltörnek idővel. Nem is olyan szépek az újak, főleg a műanyag fröccsöntött tescos változat. Szerencsére vannak kézműves díszek is, mint régen, csak horror áron, de idővel telik majd arra is. Aszalt gyümölccsel töltött rántotthús, szűzpecsenye, halászlé, az a lényeg, hogy egyszer kelljen megfőzni, aztán egy hétig zabálja az ember

[gergerg]

Hát... én nem is tudom mi milyen család vagyunk. A feleségem nekem is világítana mindent, első 1-2 évben meg is csináltam, de már évek óta nem vagyok hajlandó. Nem lustaságból, és nem azért mert nem érdekel hogy neki tetszene, hanem mert engem zavar. Nem a fogyasztása, hanem maga a léte. Persze ha valaki szereti, az szeresse, én nem. Nálunk csak a karácsonyfa világít. Az is egyszinű sárga és folyton világító ledsorral. És minden évben igazi fenyő van, amit amióta a gyerekek nagyok, együtt vágunk ki 24.-én délelőtt, és előttük vágom földhöz háromszor mikor nem sikerül befaragni a talpába. Ajándékozás csak a gyerekeknek van. De mi halat sem eszünk karácsonkor, meg lencsét sem szilveszterkor. És pujkát sem sütünk, és Valentin napot sem tartunk. Inkább megpróbáljuk a tőllünk telhető módon megbecsülni a hétköznapokat. Nekem a karácsony legnagyobb ajándéka hogy együtt vagyunk, és senkinek nincs semmi halaszthatatlan dolga. Engem pl hideg ráz a beállított fotóktól, amikor a gyerek mögé hátteret tesznek, meg olyan ruhát adnak rá ami nem az övé, hogy aztán lefényképezzék. Meg mikor a gyereket buzdítják hogy nyúljon bele a szülinapi tortába hogy le lehessen fényképezni. A fénykép a pillanat megőrzésére való, és nem fordítva. Van aki szerint vaskalapos vagyok, de engem nem hoznak tűzbe ezek a vvillogók, meg a csilivili fotók, de még a marcipános torta sem.

[Rhéman]

Érdekes lenne, ha a többiek is írnának arról, hogy náluk mi a hagyomány karácsonykor.

[Ragadozo]

Bizony, bizony!
Az igazi "karácsonyfa", a gyertyák, a csillagszórók, ....
Néha fél napot bosszankodtunk, mert a tartóba vagy vékony volt a fa szára, és ki kellett valamivel "bélelni", vagy túl vastag volt, és neki kellett állni faragni.
Közben meg vagy a kezünk ragadt oda egy-egy gyantás pöttyre, vagy a tűlevelek szúrtak meg.
A gyertyák, amiket úgy kellett felrakni, hogy a fa ne gyulladjon ki tőle, mikor meggyújtjuk ...
A csillagszóró, amelyik néha sehogy sem akart meggyulladni ...
Időnként mennyi bosszúság volt ezekkel, mégis mennyire hiányzik ....

Mint például a petróleum lámpa.
Nagy nyári viharokban, télen a sok hótól időnként előfordult, hogy nem volt áram.
De akkor még szinte mindenhol volt egy petróleum lámpa.
Kicsit kellemetlen szaga volt, néha hunyorgott a fénye, .... de mégis így ennyi idő után milyen jó vissza gondolni rá.

És persze a menetrend szerinti ünnepi kaja.
Nálunk mindig halászlé volt, és töltött káposzta.
És természetesen mindig nagyon finom volt (nagymama főztje).

Amikor a nagyszüleim elhunytak, anyukám próbálta a szokásokat továbbra is fenn tartani, de valahogy az már nem volt ugyanaz.
Valószínű az is bele számított, hogy már én is kezdtem felnőni, felnőtt ember lenni.

Aztán, mikor családom lett, újra előkerültek a régi szokások, mivel tetszett az ötlet a feleségemnek is.
Amennyire lehetett, próbáltunk a régi idők emlékei alapján lemásolni a régi karácsonyi szokásokat, a készülődést, a kajákat, stb.
És a (mára már felnőtt) gyerekeim erre valahogy úgy emlékeznek vissza, mint én a nagyszüleimmel töltött karácsonyok emlékére.

[Rhéman]

Nálunk otthon a hagyományos karácsonyi vacsora a borleves és a rántott ponty volt. A fán gyertyák voltak, csillagszóró, mézes sütemények, és többnyire magunk készítette díszek. Ja, és a kihagyhatatlan szaloncukor. És jártak a betlehemesek.
Az ünnep két napján jöttek hozzánk a család, és a baráti kör tagjai, és mi is mentünk hozzájuk. A menü meg töltöttkáposzta volt.
Amikor saját gyerekeim lettek, akkor a borleveses vacsorát leváltottuk hideg kajára, mert az előre elkészíthető, és a feleségem is együtt ünnepelhetett a családdal. A betlehemesek meg, sajnos, kimentek a divatból.
A gyertyák, lassan kikerültek a szokásból, hiányzik is az illatuk. A csillagszórók is, gondolom, hogy a tűzveszély miatt, eltűntek.
Végül az illatos, ámde tűhullató fenyők helyett betört a normand fenyő.
A keletkezett űrt igyekszik kitölteni az adventi koszorú, és a LED megjelenésével a világító fűzérek.
A kaja lényegében változatlan, bár minden évben van valami pici újdonság.
Amig kicsik voltak a gyerekeim, és az unokáim, igyekeztünk kipuhatolni a vágyaikat, és meglepni vele őket. Ma ez már nehéz. Nem az értéke számít, hanem az, hogy jó meglepetés-e, vagy sem.
Az utóbbi években előbb a zselés szaloncukor tört be, aztán az is lassan kikopott.
Kedves Imre! Mint a fentiekből is látható, változnak a szokások. Nekem a karácsonynak illata van. Gyertya, fenyő, mézes süti, és csillagszóró, és fénye, ahogy a hold megvilágítja a havat, mikor a nagyszüleimmel az éjféli misére mentünk.
Ma már ezek valahogy kivesztek, a betlehemmel együtt. Lehet, hogy az is giccses?
Persze nem bántottál meg. Ahogy mondják: ízlések és pofonok különbözőek. Én például a műfa használatát kerülöm el. Talán hasonló okból, mint Te a fényfűzért.
Mindenkinek szíve joga olyan külsőségekkel ünnepelni, vagy nem ünnepelni, ahogy akar.
Amig nem lehetett biztonságos külső világítást kapni eszembe sem jutott a kinti világítás.
Mellesleg sokszor voltam Amerikában karácsony tájékán, és nekem tetszik az a várakozás az ünnepre, ami meghaladja egy adventi koszorú létét. Náluk talán annak is jelentősége van, hogy a keresztények ezzel a hitüket is nyilvánosan kimutatják.
A Mikulás manapság, mikor már mindenki tudja, hogy nem a kéményen keresztül jön az ajándék, eléggé ellaposodott.
Az szilvesztert se felejtsük ki. Mi szűk családi körben szoktuk ünnepelni. Fiatalon sem csináltunk nagy dolgot belőle.
Korábban a szilveszterhez tartozott a kocsonya, de ma már csak én enném meg, így elmaradt.

[Ragadozo]

A Mikulást el is felejtettem.
Mivel a gyerekek már igen csak felnőttek, a Mikulás csak egy "megszokás" nálunk.
A hagyomány megmaradt, és marad is, de az egész abból áll, hogy nagyjából mindenki kap egy kisebb mikulás csokit.

Amikor még kicsik voltak a gyerekek, a karácsony délután nálunk mindig úgy alakult, hogy ha volt hó, a gyerekeket délután beraktam a szánkóba, és mentünk, jártuk az utcákat, néztük az ablakokat, hol látszik már a karácsonyfa, és hol vannak ajándékok az ablakba.
Közben pedig a feleségem feldíszítette a fát, kirakta alá az ajándékokat.

Ha meg nem volt hó, gyerekek felöltöztetve, és a feleségem ment el velük sétálni, a többit én intéztem otthon ...

[Imre]

Tökéletesen egyetértek! Az ünnepekkor a legdrágább minden, megy a sok átverés, a sok felesleges dolog megvásárlása, hogy kikölt többet. Hülyeségnek tartom. Ami kell megveszem úgyis, de nem biztos, hogy azonnal. Nézegetem az árakat összehasonlítom és ha tényleg valami igen jó akció van és megéri, akkor megveszem, illetve ha sürgős akkor meg egyből megveszem. De szinte soha nem karácsonykor éri megvenni. Szerencsére az én rokonságom jó része is, már így van ezekkel az ajándékozásokkal. Születésnap névnap, ha felnőtt az illető felköszöntés és kész, esetleg bor, vagy virág. Gyerekeket rendesen ajándékozzuk, de legtöbbször pénzt adunk és majd a szülei azt vesznek neki ami kell. Emlékezetesebb születésnap, vagy évfordulónál ebéd és kisebb ajándékok és ennyi. Jobb elbeszélgetni pl. az 50 éves szülinapján az embernek a régen látott rokonokkal, mint nézegetni pl. egy ajándékba kapott lávalámpát. Na hát azt azt se tudtam hova tegyem. Pár év múlva eladtam, mert úgysem használtuk. Van akinek meg az tetszik.

[Imre]

Én nem szerettem volna senkit megsérteni! Igen, nem vagyunk egyformák. Nálunk hasonlóképpen folyik a karácsony, mint Ragadozóéknál. Ami szükséges úgyis megvesszük év közben. Karácsonyfát, mi lebontjuk, de letakarva egybe felviszem a padlásra. Műfenyő ez is. Tavaly vettünk újat, a régit a nagycsaládosok egyesületének felajánlottam, még aznap elvitték. Nem azért ódzkodom, a kivilágításoktól, mert sajnálom rá a pénzt, hanem mert régen sem volt azért ez divat, nem szeretem amerikát és a giccses dolgaikat. Az egész mikulás és karácsony náluk összeolvad és teljesen más, mint az európai hagyományok. Én inkább őrzöm az európai hagyományokat. Csizma az ablakban (újabban a zárt teraszon) és december 6-án megy bele egy kis édességes csomag. Karácsony meg a jézuskáról szól. Nekem nagyon furcsa, ahogy amerikában a mikulás ajándékoz karácsonykor. Nálunk úgy megy ez, hogy a kislány lefektetve, este a fiúkkal lehozom a karácsonyfát, együtt feldíszítjük és az ajándékokat alárakjuk. Másnap reggel meg örömmel nézzük, ahogy a kicsi lelkesen bontogatja mindenki csomagját, mert Ő a legkíváncsibb. Amíg a fiúk kicsik voltak akkor a feleségemmel díszítettem, igaz akkor még élő fát vásároltunk.
Egyébként kedves Rhéman, ledes az ablakba helyezett villogó dísz is, tehát nem fogyaszt sokat. Nálam nincs olyan hely a lakásban, kültéren, ahol ne ledvilágítás lenne, még az akvárium világítás is az. Tehát nem a fogyasztás miatt ellenzem. Nekem elég lenne az adventi koszorú az asztalon a gyertyákkal. Az mindig van! Azért nem segítem a feleségemet a számomra felesleges cicomákban, mert ha rajta múlna, körbe tekertetné velem a házat vagy 3x ezekkel a ledfüzérekkel. Mivel nem segítek neki, így marad az amit Ő is meg tud egyedül oldani. Na most én más házán se nézem elégedetten a túlzott fényeket, pláne nem fogom a sajátomat agyon díszíteni. Mindenki úgy csinálja a saját karácsonyát, ahogy gondolja, ahogy neki tetszik. Senkinek sem egyforma az ízlése. A ledvilágítást, én szeretem, de nem erőltetem rá senkire. Van aki nem szereti és ellenzi, hát Ő tudja, nekem mindegy.

[Ragadozo]

Nem vagyunk egyformák, és mindenki másképpen csinálja ....

Nálunk a családba, átvéve őseink szokásait, a karácsony NEM a nagy bevásárlásokról, látványos kivilágításokról, hatalmas mennyiségű kaják készítéséről szól. Hanem a tágabb családról, a szeretetről, az együtlétről.
Nálunk ez úgy működik, hogy előtte megbeszéljük, kinél gyűlik össze a társaság egy vacsorára, ahol együtt vagyunk lehetőleg azokkal is, akikkel év közben esetleg ritkábban találkozunk. És vacsora előtt apró, inkább jelképes ajándékokkal kedveskedünk a másiknak.

Otthon, szűkebb családi környezetbe megint csak kicsit más a karácsony.
Bármilyen furcsán hangzik, a mostani karácsonyfát például 6 évvel ezelőtt díszítettük fel a lányommal.
Cca. 1,5 méter magas szép műfenyő, egy kisebb fiókos szekrényen áll a nappali egyik sarkába, része a lakásnak.
Karácsonykor bekapcsoljuk, ilyenkor bevilágítja a nappalit, még a szobát, a verandát is, mert 3-4 égősortól fénylik, villog rendesen ....
Alá egy nagyobb, karácsonyi díszítéssel ellátott tálba különböző töltelékű szaloncukrok kerülnek (na', az jól felpúpozva, mert nálunk gyorsan fogy).

Az ajándékozásnál megint csak semmi extra, inkább "praktikusnak" mondanám még akkor is, ha kellemes meglepetés lesz.
Ugyanis ha valakinek év közben kellene valami, vagy szeretne valamit, azt vagy akkor megvesszük (vagy kicsit később, mire összegyűlik rá a pénz), amikor még tényleg kellene, vagy egyéb körülmények miatt csak álom marad.
De nem fogjuk sem a jézuskára, sem a húsvéti nyuszira, mert mire az eljön, addigra már talán nem is kell.

Szóval nálunk a karácsony nem az extra díszítésekról, sem a bevásárlási lázról, sem az egy hónapra való kaja elkészítéséről szól.

[Rhéman]

2 darab 500 LED-es fűzér van. A teljes fogyasztás 10 watt. Olcsóbb, mint valami izzólámpás ablakban villogó.

A karácsony számomra a fény ünnepe is. A fény legyőzi a sötétséget, hosszabbodnak a nappalok. Nem véletlen az adventi gyertya, a karácsonyfa kivilágítása, gyertya az ünnepi asztalon.

Biztos én is kimennék tobozt szedni, ha lenne a közelünkben, de sajnos nincs. Budapesten viszonylag kevés fenyőerdő van.

Mi a különbség a LED füzér, és az ablakba valami villogó közt? Miért giccs az egyik, és miért nem az a másik? A karácsonyi hal az nem giccs? Én Imre helyében segíteném a feleségemet, hogy úgy ünnepeljen, ahogy akar. Például az én unokáim, már azt kérdezik, hogy mivel bővül, ha bővül, jövőre a világítás?

[Imre]

Nálunk is ez van. Feleségem állandóan az egész házat kivilágítaná, csak én nem szerelem fel, mert giccsesnek tartom, hogy az ameriakai filmekben lévő dolgokat majmoljam. Így az marad, hogy az utca felőli ablakokba tesz valami karácsonyi villogót, ajtóra adventi koszorút és oda is felrak valami villogót és kész. Adventi koszorút is Ő csinálja, én és a 6 éves kislányom elmentünk szedni neki hozzá az erdőben tobozt, makkot, piros bogyókat, meg diót és vadgesztenyét. Ezekből van amit ezüstszínre lekenünk és úgy ragassza fel a koszorúra. 15 és 19 éves fiaim ebbe nem segítenek, mert lusták elmenni az erdőig, nagyon megerőltető a mai fiatalságnak 300 m-t menni.

[tgwh]

Még erre is jó!
Mi nem díszkivilágítunk, max egy-egy ablakba valami kapcsolós ledes dísz. Lehúzom a redőnyt, bekapcsolom, esti szellőztetés után meg kikapcsolom.

[Rhéman]

tgwh!

Itt egy kis játék az okosotthonnal. Összesen 1000 LED ünnepli az adventet. http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9236333

[Ragadozo]

Stressz-Karácsony

Kiskarácsony, Nagykarácsony,
jaj istenem de utálom!
Feldíszített áruházak,
Bóvli vásár, gyertek százak

Vegyétek meg a sok lomot!
Én magamban káromkodok,
Te csendes éj, lágy halk zene,
Novemberben normális-e.

Nehéz napok az ünnepek,
Az egész család idegbeteg,
Sütemények, húsok borok,
S tetejébe a rokonok...

Igaz, tele van az asztal,
Mindenkit csak az vigasztal,
Hogy elmúlik egyszer, s ennyi,
de jó lesz újra dolgozni menni!

Megint rámegy ingünk, gatyánk,
Csak rájövünk egyszer talán,
Hogy ez a három nap semmi,
Egész évben kell szeretni!

Megdöbbenthet ez a kis vers,
Az igazság, az mindig nyers.
Nagyon elromlott itt valami
A karácsony már nem az, ami.

Szakonyi Liza

[andras]

Szülinapod alkalmával Isten áldását kívánom életedre!

[Jana11]

Van itt egy, a kertészeknek fórumán a számtechnikát foldozó,
Paradicsomot és ribizlit gondozó,
Születésnapos fórumozó!
Isten éltesen soká erőben, egészségben Ragadozó!

[Alibá]

Csatlakozom! :

[délkelet]

Zavaromban a válasz helyett a köszönés gombot nyomtam meg Isten éltessen még jó sokáig!

[baby-lon]

Isten éltessen sokáig!

[Ragadozo]

Köszönöm szépen!

[gergerg]

Boldog szülinapot!

[Nyuzilla]

Nem az enyém.

[délkelet]

Elnézést kérek az érintett(ek)től: a Magcserésben történt egy felajánlás "Máriapócsi tájfajta koktél paradicsom" néven. Sajnos figyelmetlen voltam és nem vagyok biztos abban, hogy ki volt a felajánló. Kérném, hogy jelezzen itt vissza röviden Köszönöm szépen! (Vizerg vagy Nyuzilla a szóba jöhető fórumozók)

[Ragadozo]

Nekem azért eléggé nagy csalódás volt ez az új akció a különböző leírások beküldésével.
Nem magam miatt írom, nem én találtam ki, bár nagyon jó ötletnek tartom!
Az annyira nem lepett meg (csak kicsit), hogy egyetlen darab leírás érkezett összesen.

Ami nagyon meglep, az a hatalmas érdektelenség ....
Napi szintem az oldalra jár 30-40 regisztrált felhasználó, és ebből mindössze 8-an voltak képesek odáig eljutni, hogy a leírás alján értékeljék valamilyen szinten.
Pedig mindössze egyetlen klikkelés az egész, de úgy látszik a napi kerti munkák után már ez is nagyon fárasztó.

Magát az egész témát az indulása óta több, mint 300-an nyitották meg.
Gyanítom, hogy ebből több, mint 300 olyan felhasználó, akik vendégként olvasgatják a fórumot ....

Ez van ....

[Rhéman]

Köszönöm. Dolgozom rajta.

[Mariska néni]

Kedves Rhéman, mielőbbi gyógyulást kívánok:)

[Rhéman]

Megint sikerült kétszer elküldenem.

[Rhéman]

A majdnem 3 hónapos kórházi lét alatt az emberi nyomorúság olyan bugyraiba nyertem betekintést, ami mellett az én problémám semmiség.

Sőt a balesetben szerencsésnek mondhatom magam. A gyógyító munka, mind az orvosok, mind a nővérek részéről ezerszázalékos volt. Az egészségügy szegénysége más területeken nyilvánul meg. Például koszt, karbantartás.

Olvasni lehet rosszabb, mint csinálni. Ha benne vagy nincs más választásod.

Köszönöm a támogatásod. Remélem, hogy lesz mit írnom a kertről. Neked is minden jót.

[andras]

Nagyon sajnálom. Végigolvasni is leterhelő volt, hogy min mentél keresztül. Hát még ezt átélni.
Gyógyulást kívánok és adja az Úr, hogy teljesen felgyógyulj.
Kíváncsian várom majd a kerti beszámolókat.

[Rhéman]

Köszönöm az érdeklődésed.

A protézis műtét remekül sikerült. A műtét utáni 5 napon, mikor már egész jól jártam, elcsúsztam a kórház mosdójában. Szerencsétlenül estem, és a friss seb a testem alá hajló lábamon felszakadt. Elszakadtak a belső varratok, és szét tépődött a quadricepszem jelentős része.
Újabb műtéttel igyekeztek újra összerakni.

2 hétig, 2 csövön keresztül, éjjel - nappal óránként antibiotikumot kaptam a sebbe, hogy ne fertőződjön el, mert az esetleg amputációval végződhetett volna.

3 hétig a lábam un. gipsz sínben volt, ezért gyakorlatilag mozdulni sem tudtam. A varrat szedés után újabb 3 hét következett műanyag "gipsz" csőben. ebben tudtam mozogni, de nem tudtam hajlítani a lábam.
A második műtét utáni 7. héten olyan szerkezetet kaptam, melyen beállítható volt a maximális térdhajlítás foka. 30 fokról indultam, és a masina akkor került le rólam, mikor meghaladtam a 45 fokot. Ezt az utóbbi időt a kórház rehabilitációs osztályán töltöttem. akkor jöttem el, mikor már 90 fokig tudtam hajlítani a térdem.

Jelenleg valahol 100 - 110 fok közt tartok. ez kielégítő. Az elszakadt izmom működik, de még gyenge, ezért két könyökmankóval járok. szorgalmasan tornázom. Jár hozzám gyógytornász. Biztos teljesen rendbe jövök, de ez még hónapokig fog tartani.

Sok mindent meg tudok csinálni úgy mint korábban. Még vezetni is tudok, mert a kocsim automata, és nincs szükség a műtött bal lábamra a vezetéshez.

Hogy jobb-e? Remélem az lesz.

[andras]

Kicsit más téma: - Hogy vagy a térdeddel, megtörtént a műtét?
Jobb azóta?

[Rhéman]

Nagyon naiv vagy!

Azt hiszed, ha Te, meg még néhány millióan azt mondják, hogy nem szabad emberre hajazó MI-t csinálni, akkor nem is fognak.
Mondjuk a hadipar lemond az MI használatáról?

Egyébként már most is hoznak döntést. Pl. a tőzsdei akciók területén.

[tgwh]

És miben? Vagy mit csinál? Hogy árt neked? Emberre hajazó gépet nem szabad csinálni és nincs gond.

[gergerg]

csak annyit tudnak, amennyit megtanítanak nekik, és csak azt, kombinálni már nem képesek

...és itt meg is kellene állni. Ha kombinálni tud, akkor hazudni is. Ha hazudik, bármit hazudhat, egy embernek esélye sics versenybe szállni vele.

[tgwh]

De egy szivattyút semmivel sem nehezebb automatizálni, mint egy ivóvizes csapot. Más országban korlátozzák a locsolást is, örüljünk hogy nem vagyunk abban a helyzetben, itt még a budit is ivóvízzel húzod le, na az a luxus...
Jacht-ra sincs nagy kereslet, mégis luxus cikk a kávé meg a tea szerintem nem luxus, átlagfizetéssel bárki megveheti. Fél millió forintot fizetni egy kávéfőzőért, ami okosítva van, na, az a luxus. Meg az, amikor normál kávéfőzőként használják, mert nem értenek hozzá...

50 év múlva gergerg-et rohadtul nem fogja érdekelni, hogy lesz-e söfőr
Linkeltem be valahová egy svéd cég által készített videót, érdemes lenne megnézned. Szerintük a jövő nem a szakmáké, hanem az egyes területekre specializálódott embereké. Az Ipar 4.0 pl. Amerikában már nem a jövő, hanem részben benne élnek, nálunk meg csak fehér holló. Nem minden ember munkáját veszik át a gépek, és hozzá kell tenni, hogy ezek bizony nagyon drága és érzékeny robotok.

A MI-vel az a baj, hogy eddig csak tanulni tudott, reagálni nem nagyon. Lehet hogy van logikája, de csak amit előre beprogramoznak neki. A gondolkodást még most kezdik csak el leprogramozni. Magyarán csak annyit tudnak, amennyit megtanítanak nekik, és csak azt, kombinálni már nem képesek.

[Rhéman]

Ajánlom figyelmedbe:http://index.hu/tech/2017/10/18/40_nap_alatt_szedett_fel_3000_evnyi_tudast_a_google_mesterseges_intelligenciaja/

[gergerg]

Az a helyzet hogy a minap pont erről volt szó a munkahelyen, hogy majd biztos eljön amikor le lehet tölteni a teljes tudatot egy gépre úgy hogy észre sem vesszük. Ezt egy emberem mondta. Röhögtem egy jót, mondom apukám ha egy gépre rátöltik azt ami az én fejemben van, azt tuti észre fogjátok venni mer lefagy a rendszer egy másodperc alatt. Van egy lényeges módosító tényező amit egy program sem tud követni, az alkohol.

[Rhéman]

Most megnyugodtam! Lesz, aki megvéd minket a Skynettől.

[gergerg]

Ja, ha az én munkámat elveszi, akkor nem túl inteligens az az inteligenizé.

[gergerg]

Bízok benne, mert 90 évesen nem nagyon akarnék vezetni.

Elveszi a munkámat? No most rendelek egy köteg nátó drótot!

[Rhéman]

Észre sem veszed, és ott lesz a telefonodon, a TV-n. Elveszi a munkádat, vagy növeli a kényelmedet, segíti a megélhetésedet. A jövő bizonytalan.
Például, szerinted 50 év múlva lesz olyan foglalkozás, hogy sofőr?

[gergerg]

No meg azt is megnézném amikor az én hajam mered.

[gergerg]

Mesterséges inteligencia? Na az b.szik be nekünk! Amúgy hozzám nemigen jön, mert ha meglátom hogy ott csenget a kapuban, kiszaladok aztán adok a pofájára egy sprűnyéllel.

[Rhéman]

Az emberek többsége nincs tisztában a műszaki lehetőségekkel sem. Én minden, témába vágó ismertetést elolvasok, és talán még az alapvető ismeretekkel sem rendelkezem. A lehetőségek ismeretének hiányában az igények sem jelennek meg.

Hajmeresztő változások előtt állunk.

Jön a mesterséges intelligencia.

[gergerg]

Szerintem az hogy mi a luxus az egyénenként változik. Meg az igények is. Az okosház is egy igény, számtalan előnnyel. Tgwh-nak erre most nincs igénye. Nekem lenne, de ez az igény még nem elég erős ahhoz hogy itthonra is csináljak. Akiknek már csináltam, és neked is már elég erős az igény. A luxust meg szeretik az emberek úgy deffiniálni hogy az, amit nem vehetek meg. Negyon érdekes az is, hogy az okosházak még nagyon lassan terjednek, pedig egy beruházónak viszonylag kis költséggel sokat lehete emelni az eladandó ingatlan értékén. Még odáig sem jutunk el társasházi lakásoknál, hogy legyenek állandó és házon kívüli áramkörök, és azokat a riasztó letiltsa ha élesítve van a rendszer. Pedig ehhez csak kb 10 000 ft kellene.

[Rhéman]

Lehet, hogy a locsolás, pláne ivóvízzel, eleve luxus. Az biztos, hogy a vízre kiadott pénz egy töredékéből vásárlok annyi paradicsomot, amennyit megtermelek. Tehát az, hogy frissen szedhetem, és ízesebb ez az a luxus, amiért fizetek.
Megtehetném, hogy a locsolást úgy automatizálom, hogy nem tudom távolról irányítani. Ez kb. 5000 forint lenne.
Tehát a távirányítás újabb luxus.
A luxusnál nem a tényleges érték, és a bekerülési érték áll szemben egymással, hanem a kívánság, hogy valamivel rendelkezzem, és a megvalósítás költsége.
Ezért drágák az okos telefonok, mert nagy az igény rájuk, és ezért többet lehet a luxus jellege miatt kérni értük.
Aztán többnyire megszűnik a dolgok luxus jellege, kialakul a kereslet, és a kínálat közti egyensúly.
Maradva a locsolásnál, régen a csapvíz is luxus volt. Ma természetes szükséglet.
Most talán a mesterséges intelligencia az új luxus.

[tgwh]

Na, ez megéri, ha pl. a távolság és az utazási költség x évre vetítve, amíg működik a rendszer, magasabb mint 15 ezer, nos, ez inkább lesz igaz, mint hamis feltétel. Alternatíva, ha kisétálok és megnyitom a csapot gergerg jobban tudja ezeket, de elméletben egy esőérzékelő és egy hőmérő kell, és ha mind a kettő ideális értékek között van, indulhat a locsolás. Vagy talajnedvesség mérő.
Viszont lehetne finomítani rajta. Este a legjobb locsolni, akkor talán már nincs kánikula sem. Én láttam olyan ,,okos'' rendszert, ami délben indította a locsolást, pedig csak egy időzítő kéne... az általános iskolában szombat-vasárnap is csengetnek. Karácsonykor azért kikapcsolják, de sokszor még a szünidő alatt is szól a csengő, nyáron pl. júliusig, akkor azért kinyomják pedig ebben semmi okosközpont nem kéne a normális működéshez.

[Rhéman]

2017 júliusában Gyulán, a Várfürdőben, készültem a térdprotézis műtétre. Az időjárás, vagy normális, vagy kánikulai volt. Néha esett.
A paradicsomok már kezdtek pirosodni. Vagy sárgulni, esetleg feketedni, a fajtától függően.
Naponta locsoltam a budai kertben, az időjárástól függő mértékben. Megnéztem a budapesti időjárást, az interneten keresztül elindítottam a csepegtető öntözést. A rendszert a kánikula mértékének megfelelő időpontban lezártam.
Mivel egy lámpa a lakásunkban kigyullad, ha megy a locsolás, megnéztem a lámpa állapotát, és láttam, hogy van áram, működik a locsolás.
Akkor, ha a központot nem számolom ennek a beruházási költsége kb. 15000 Ft.