[tgwh]

El is felejtettem, mértem egy szintidőt. Ha tele az 1 m3-es tartály, 7-11 liter / perc. Nem mértem le, de kb. 65-70cm magasra raktam fel.

[tgwh]

Van, hogy napokig keres valamit az ember, nem jön össze. Most szembe jött velem ez, teljesen véletlenül, és még működhet is.
Kezdjük az elején. Mint a másik témában írtam, mostanában a Herbert fivérek videóit nézem esténként. Valahogy most minden összeáll, jó pár éve húzódik az öntözőrendszer kiépítése, mindig van más munka.
Néztem Facebook-on egy távolkeleti ember videóját. Fém hordó, 3-4 méteres kút, szivattyú nélkül működik, ha nem csalnak. Vízszintesen elhelyezett hordó két végén két töltőnyílás, nem tölti fel teljesen, elvileg a vákuum szívja fel a vizet.
Este nincs kedvem külföldi oldalakat nézegetni, magyarul kerestem rá, van-e ennek magyar szakirodalma. Kemping szivattyú, 12 vagy 24 V.
https://www.kempingcikk.hu/lakojarmu_alkatreszek/vizellatas-vizrendszer/vizpumpak_395
Csepegtető gombák.
https://automataontozorendszer.com/rivulis-katif-csepegteto-gomba-3-75l-h

Pont stimmel. Működhet, vagy hülyeség?

[Mégsebogyó]

Csepegtető rendszerem kiépítéséhez tapasztalattal, gyakorlattal rendelkező fórumtársat keresek kivitelezés céljából Jász-Nagykun Szolnok megyében. Felajánlani 1m3-es, egyszer használt FEKETE IBC TARTÁLYT tudok (megbeszélést alapján).

E-mail címem nyilvános.



Boldog Karácsonyt!

[kedvescimbor]

A kertem vízellátása.
Kezdjük a nézelődést a ciszternával, mert innen indul a víz útja. Ez a bebúvó nyílása, fedlappal lezárva. Ide csatlakoznak a ház esőcsatornái. A betontartályt 70cm-s földréteg védi, az időjárás szélsőséges hatásaitól. A tartály alja 3m mélyen van a föld felszínétől, ebben a mélységben télen és nyáron egyaránt kiegyenlített a hőmérséklet. Ezért nyáron a víz nem algásodhat, télen nem fagyhat be. Feltöltött állapotban 18m3 esővizet képes tárolni. A belső felülete közönséges mezőgazdasági fóliával van kibélelve.

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

A felső elmenő cső a kertbe, míg az alsó a házba szállítja a vizet. A villamos vezetékek a szintérzékelő szonda kivezetései. Azért húztam őket szét, hogy a levegő párájából kicsapódó nedvesség ne adhasson téves jeleket a jelzőkészülék felé. Talán kicsit túl is dimenzionáltam a veszélyt, mert eddig sohase volt vele gondom.

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

Ez pedig a szintérzékelő szonda beépítés előtt. A villanyszerelők által használt műanyag védőcsövet átfúrtam és rozsdamentes acélpálcákat helyeztem a furatokba. A működési elve igen egyszerű. Amelyik pálcát eléri a víz, az ezt tudatja a kijelzővel. Minden pálca egy adott szintnek felel meg.

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

Itt pedig az általam házilag barkácsolt kijelző. Most éppen azt mutatja, hogy a ciszternában lévő víz elérte az 1,6m-s szintet. Kezdetben, amikor még e nélkül üzemelt a rendszer, állandóan emelgetnem kellett a ciszterna fedlapját, hogy megtudjam mennyi benne a víz? Hiszen állandóan fogy, és csak időszakosan töltődik. Ahhoz, hogy jól tudjak gazdálkodni a vízzel, értékes segítséget ad ez a kis készülék. A garázsban van felszerelve, mellette elhaladva néha rápillantok, és máris képben vagyok vízügyileg.

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

A ciszternából a víz önszántából nem hajlandó helyet változtatni. Ehhez ösztökélni kell. Legolcsóbb megoldás erre a problémára a centrifugálszivattyú. A garázs és a ciszterna között csekély a szintkülönbség, ezért a szivattyúkat a garázs belső falára szereltem fel. Itt száraz helyen vannak, ami az élettartamuk miatt nem mellékes. A tartóról leemelhetők, javításuk, karbantartásuk könnyen megoldható. Az alsó szivattyú 2 lépcsős, az 5 emelet magasságában lévő víztoronyba nyomja fel a vizet. A felső szivattyú funkcióját nem tehetem közzé, mert ha a hatóság tudomására jut, menten megbüntet. Célzásképpen megjegyzem, hogy mi olyan gazdag ország vagyunk, ahol a háztartások többsége ivóvízzel öblíti a toalettet. Maradjunk annyiban, én nem tartozok a trendhez. Ennyit a felső szivattyúról.

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

Ez a víztornyom. Az utolsó állomás. Itt a mesém véget is ér, mert ez a dombom legmagasabb pontján áll, és mint köztudott, a víz lefele már magától is képes folyni. Így minden szinten hozzájuthatok, a növényeket éltető erőhöz. Mielőtt megkérdeznétek, miért van egy kicsi és egy nagy tartály felszerelve, elmondom. Az első évben a cégnél kidobott 200l-s bojlert elkértem, ez lett az első víztornyom, Később kidobtak egy nagy műanyagtartályt is, amit szintén elkértem és a meglévő mellé helyeztem. + túlfolyónak egy félbevágott műanyaghordót rendszeresítettem. Ezzel 2m3 kapacitású és 3 tartályos lett a víztornyom. Általában este szoktam öntözni, addigra a nap kellemesen fellangyosítja a tartályokban lévő vizet.

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

Így néz ki a kertem. Ennek a dús növényzetnek kánikulában van némi vízigénye. Ez a fotó ma, aug. elején készült és talán elég indok arra, miért van szükségem az öntözővízre?

------------------------

Megtekintve 20525 alkalommal.

Köszönöm. Ilyen valamit kerestem. A tó és ágyásszegély vastagságban és magasságban is tökéletes.

[tgwh]

Ilyesmit tudok még ajánlani.
https://ontozeswebshop.hu/Muanyag-agyasszegely-mulcsozhato


Nos, miért is nem szívesen alkalmazunk műanyagot, illetve slagot? Hát talán ezért... 4 év kellett hozzá, és a gyári slag vége megadta magát. A műanyag visszacsapó szelep eleve nem is működött a másik végén... illetve a szivattyúban rekedt levegő kiengedésére szolgáló csavar szintén megadta magát. Most össze van monyákolva, megy ameddig megy, szerencse hogy volt itthon elfekvőben egy-egy alkatrész hozzá.

------------------------ Megtekintve 23983 alkalommal.

------------------------ Megtekintve 23983 alkalommal.

Ja igen, egy kis magyarázat. Négy méter colos cső, egyik végén - most már - fém visszacsapó szelep (majdnem annyiba került, mint maga a cső...), másik vége megy rá a szivattyúra, colos menettel, ami csak akkor zár tökéletesen, ha kerek, illetve egyenes a cső. Hozzá kell tennem, nincs sok hely, egyből kanyarodik a cső lefelé a kútba, tehát az elhelyezkedés sem volt ideális. Le kellett fűrészelnem, és bilinccsel rászorítani a csövet egy hollandi anyás, menetes tömlővégre. Természetesen valahol ki kell lyukadni a tömlőnek, így egy adag szigetelőszalag is kellett...
Azért van két kép, hogy látni lehessen a különbséget, telefonon mennyit lehet javítani egy-egy képen. Kontraszt, fényerő, élesítés, szépítés, valamint egy ,,ételselfi'' névre hallgató szépítő segített régen pc-vel esetleg el lehetett érni ilyen eredményt...

Pont erre gondoltam, amikor leírtam. Hátha találok nem hullámosat is, esetleg még ha méretre se kellene vágnom...
Ha nem, akkor a hullámlemez lesz az egyik nyerő ötlet, illetve behozatom a képen láthatót.

[gergerg]

Műanyag hullámlemez (tekercses) ? Abból akkorát hajtasz, amekkorát akarsz, egy helyen lenne összetétel, ahol egy vékony gumival és szorítós megoldással meg lehetne oldani hogy ne szivárogjon.

Sajnos az is csak 60 cm...
Valami feltekert műanyagon gondolkodom még.

Sajnos a 200 literes hordó átmérője is csak 60 cm. A képen láthatóból 1 méteres is van, az illesztésnél sem folyik ki a víz. Gondoltam, annyian vagyunk itt, hátha valaki már találkozott hasonló termékkel.
Lehet, hogy gyártanom kellene?

[gergerg]

200 literes vashordóból csinálhatsz hármat is. Fölszeled, majd a karikákat félbevágod, egyik oldalon megzsanérozod, másik oldal peremére megy teszel 2 db laposvasat (kívülre belülre) ide megy be a másik fél. Békacsattal összerakod.

[délkelet]

Rossz műanyag hordó szeletelve?

Sajnos az ötlet esetemben nem jó. Nagyobb lombkoronájú fákhoz használnám. A képen látható nagyon praktikus 2 fél darab. Nem kell bolygatnom a földet sem, bármikor könnyen felszedhetem, a vizet ott tartja. Ha végeztem a locsolással, áttehetem a következő fákhoz. Évek óta kitányérozom a fákat, de akkor nem kellene. A másik megoldás lenne a pvc cső lefúrása, de az végleges, és a vakond megtölti homokkal.

[Mezőföldön]

Kivágott belső peremű autógumi? De egyébként az ültetőgödör földjéből is nagyon szépen meg lehet formálni a tányért.

Valaki találkozott-e már hasonló termékkel Magyarországon? Illetve milyen néven keressem?

[tgwh]

Kezdtem volna egy kisebb, de utánajárósabb írással. Na az előnézet hatására kiléptetett, az írás elszállt, mert egy link volt a vágólapon...
A lényege, hogy a locsolótömlő folyómétere drágább, az összekötő idomok vagy olcsóbbak, vagy drágábbak mint a KPE elemek. Olcsóbb ha bilinccsel akarod rögzíteni, drágább ha a KPE-re hajazó körmös-menetes megoldással. Még drágább a réz, horganyzottat nem néztem.

1"-os KPE cső métere 235-330 Ft, 1" ,,T'' idom 750-1000 Ft.
Utoljára 3/4"-os csapokat, ,,T" idomokat, 16mm-es LPE csövet (100 méter), rá végdugókat vettem, mindenből vagy 10-15-t, 17 ezret fizettem ezekért, + 17.500 a 100 méter 3/4"-es KPE cső. 5000 az ibc tartályra a menetes szűkítő idom ha kell, maga a tartály 15 ezer használtan.

Ha lesz link, itt van egy, egész jó cuccokkal:
http://locsolotomlo.hupont.hu/42/tomloveg-menetes-veg-tomloosszekoto-tomlobilincs-bilincses

[tgwh]

Az előző kicsit hosszú lett. Jöjjön egy laza levezető.
Vízforrás; vagy gyűjtöd, vagy van kutad:
- hordó: vagy tartály, 120 litertől a köbméteres ibc tartályig; az esővíz a legjobb a növényeknek, minél nagyobb, annál kevésbé van szükség egy kútra, mivel a csapadék eloszlása az egész évet nézve aránytalan. Lehet hogy a vizet tárolni az olcsóbb megoldás, használt 10.000 literes tartály telepítéssel együtt 300-350 ezerből kis kijöhet, ciszternáról fogalmam sincs, legális kút ennyiből nem tudom kivitelezhető-e.
- kút: ásott vagy fút; vagy patak, tó, kinek mi van, folyamatos víznyerő hely, míg ki nem szárad, el nem apad. Tároló szinte minden esetben kell hozzá. Nem minden kútra megfelelő akármilyen szivattyú, homokkal vigyázni. Elméleti szivattyú választási ceremónia; fogsz egy kölcsönkapott nagy szivattyút, leméred milyen mélyen van a vízszint, lehetőleg ínséges időkben, kitermelsz ismert mennyiségű vizet, nézed milyen gyorsan süllyed a vízszint, milyen gyorsan töltődik újra, így be tudod lőni az ideális vízhozamot. Ehhez választasz egy ideális szivattyút, ami a jelleggörbéje közepén tudja ezt a vízhozamot. Aztán megnézed az árát, és azt mondod elég a kisebb.

A lehetőségek tárháza végtelen, és itt át is adnám a szót, akár gyakorlatban, akár elméletben, írja le aki szeretné, mit hogyan oldd meg, akár forintosítva is. Napelem, elektronika, időzítő. Boltban drága, de ha értesz hozzá vagy lemásolod az internetről, kb. ugyan azokból az alkatrészekből meg is építheted házilag, mindenféle szonda létezik már, esőmérő, talajnedvességmérő, páratartalom és hőmérséklet mérő, alkonykapcsoló, kézi vagy programozott időzítők, te magad is leprogramozhatod.

Egy kis gondolatébresztő.
1, A kút melletti tartályba nyomom a vizet, onnan a gravitáció viszi a kert végéig, közben leágazások a kulcsfontosságú helyeken, csepegtető öntözés, vagy slag a gyümölcsfákhoz, amit mindig átcipelsz a következő leágazásig.
2, A szivattyú a kert közepéig nyomja a vizet, ott beleöntöm a szűrt csalánlevet, onnantól egy második szivattyú végzi a munka másik felét, mivel két különböző tulajdonságú szivattyú jobb megoldás a két feladatra.
3, Napelemes vizes kocsi, mobil szivattyúval egybeépítve. Tolom végig a kerten, és töltöm az 5-10-25 literes kis tartályokat, amikre aztán csepegtető csövet kötöttem.

[tgwh]

Annyira nem akarok belemenni, egyrészt nem szeretném ha unalmas lenne, másrészt valami minimális leírás kell, ami gyakorlatias, hogy aki most kezdené, ne költsön feleslegesen tízezreket.
Pár kisebb gond van az egésszel, a locsolótömlők. Az LPE és a KPE csöveket össze lehet kötni ezekkel a módszerekkel, a slagokat már nem. Valamint a slagok kényesebbek, a gyorscsatlakozós megoldások egy idő után ereszteni kezdenek, a szivattyú simán lelövi őket.

Nézzük meg a szivattyúkat, az még hasznos lehet.
Gyakorlati szempontok szerint csoportosítva:
- hagyományos búvárszivattyú; olcsó, fúrt kútra nem ajánlott, mivel rezeg, ezáltal károsíthatja a kutat. Csodát ne várjunk tőle, lassan dolgozik.
- csőszivattyú vagy mélykútszivattyú; vékonyak, fúrt kutakba ajánlottak, megfelelő vízszállításra képesek, akár 100 méter mélyről is felpumpálják a vizet.
- szennyvízszivattyú; olcsó, nem tiszta vízbe is bátran használható, brutálisan sok vizet képes felszívni (akár 7500-12.000 litert óránként), viszont csak nagyon kis mélységből, legfeljebb 4-5 méterről.
- önfelszívó szivattyú; 10 méter szívómélység, tempós vízszállítás, kedvező ár.

Persze hogy nem ilyen egyszerű. Hagyományos értelemben véve az első kettő víz alatt üzemel, és felfelé pumpálja a vizet, míg az utolsó kettő a felszínről szívja fel, ami sokkal nehezebb feladat, ezért nem tudnak olyan mélyről vizet szállítani. Vannak átfedések, és persze a készülék ára sem mindegy, olcsó szivattyútól ne várjunk akkora csodát.

Vannak bizonyos bűvös kifejezések, és egy jelleggörbe is megtalálható a minőségibb gyártóknál.
- emelőmagasság; függőlegesen ilyen magasra képes emelni a vizet, viszont ha már egy pl. derékszögű kpe elem kerül bele, akkor az már rontja ezt az értéket, nagyon durván mondva kb. 1 méterrel
- szállítási teljesítmény; a különböző emelőmagasságokhoz tartozó vízszállítási kapacitás
Nézzünk a fenti kettőre két példát, első egy csőszivattyú, második egy önfelszívó:

Emelőmagasság: 54-5 méteren
Szállítási teljesítmény: 8-47 liter/perc

Emelőmagasság: 36-15 m
Szállítási teljesítmény: 5-50 liter/perc

Nem kell túlragozni, fordított arányosság figyelhető meg, azaz minél magasabbra akarjuk juttatni a vizet, annál kevesebb vizet képes szállítani a szivattyú egységnyi idő alatt, és sokan ebbe a hibába esnek bele. Meg abba, hogy ezt keverik a következő fogalommal. Egyébként az emelőmagasság nem csak függőleges lehet, vízszintesen is értelmezhető, tehát ha én nem függőlegesen akarom továbbítani a vizet hanem vízszintesen, pl. a kert végébe, akkor is ezeket az értékeket kell figyelembe vennem (meg mást is), csak éppen nem ilyen arányban.

- max bemerülési mélység vagy max szívómélység; na ez a lényeg, parasztosan ez foglalkozik azzal, hogy milyen mély a kút, ugyancsak a fenti két szivattyút nézzük meg;

Max bemerülési mélység: 15 méter

Max szívómélység: 9 méter

Tehát ez a fajta csőszivattyú 15 méteren tud legjobb esetben 8 litert percenként, míg a felszíni 9 méteren tud legfeljebb 5 litert, mindkettő laborban mérve.
És itt kell megnézni az említett grafikont, mi az a bűvös jelleggörbe.

Röviden. Ha 45l/perc hozamot szeretnénk, akkor 15 méter emelőmagasságnál lesz 1,5 bar nyomású a kifolyó víz, a tízes osztó egy gyakorlati szám.
Ez nekünk nem fontos annyira a kiskertben. Az lényeges lehet, hogy minden szivattyúnál meg van határozva, mi az a minimum szállított vízmennyiség, ami alatt erősen károsodik a gépezet!
Szakemberek tudják pontosan kiszámolni, megmondom őszintén el is felejtettem a gyakorlati számítást, amit az egyszerű emberek alkalmaznak. 2,5 bar nyomás legyen meg, azaz a 25 méteres emelőmagasságot kell nézni, az az ideális. A szivattyúnak a legjobb, ha a jelleggörbe közepén dolgozik, tehát ennél a típusnál 20 méter emelőmagasságnál kb. Szerencsére tudok puskázni, mert leírja az eladó, hogy -6 méteren lesz meg a 2 bar nyomásod, és így 32 litert szív fel percenként. Tehát a 6 méter mélység tartozik a 20 méter emelőmagassághoz. Legjobb esetben, de inkább csak 4-5 méter mélységben használd ezt a szivattyút, az a tuti.

Ez a felszíni szivattyú legfeljebb 9 méterről képes vizet szállítani nekünk. Figyelem, ha a kút tetejére teszed, akkor onnantól kell számolni a 9 métert! Legegyszerűbb egy legfeljebb 8 méteres kpe csövet rátenni. Na de 9! Igen, de mint írtam, a könyök elem csökkenti a szívómélységet meg az emelési magasságot, ezek a szivattyúk meg olyanok, hogy vízszintesen kell csatlakoztatni a szívócsövet.
Kiszámolja a szakember a jelleggörbéről, vagy megint puskázol, hogy -2 méteren 48 liter/perc 1,5 bar-on, meg hogy -8 méteren 20 liter/perc 2,4 bar-on. Tehát még a nyomás is fontos, ezért fontos, hogy semmiképp se használjunk egy szivattyút a teljesítménye felső határán!

Nézzünk meg egy pillanatra egy nem olyan nagy márkás szennyvízszivattyút, hogy hirdetik, és mi áll a leírásban:
,,19 900 Ft
17 900 Ft 2020.03.02. - 2020.03.31.-ig''

Max. merülési mélység (m) 5 Max. szállított mennyiség liter/óra 7 500

Becsapós?



Egyebek.
Ha szűkíted a nyomóoldalt, akkor csökken a szállított víz mennyisége, de nő a nyomása. Összenyomod a slagot, és máris elérsz oda, ahová amúgy nem. Tehát minél kisebb átmérőn szállítod a kert végébe a vizet, annál kevesebb jut a hordóba percenként, azaz kisebb csövön lassabban telik meg a hordó.
Fontos, hogy a szívó oldalt ne szűkítsd le! Tehát ha a szivattyú szívó oldala 1"-os, akkor csakis 1"-os csövet tegyél rá, még ha drágább, akkor is! Nyomóoldalt lehet szűkíteni. Ezért élt 20-30 évet a ruszki búvár.

[gergerg]

Én ezeket mind tudom, de akkor is, TESSEN FOLYTATNI!

[tgwh]

Estét.
Gyors szösszenet, mert a sör ébren tart
Bemásolok egy általános kisokost, amit lehet bővíteni, egyfajta idényváró buzgóság jelleggel. Lehet bővíteni, kiegészíteni, javítani.

Alapvető gond, hogy a brittek különcködtek, ők hüvelykben (inch) számolnak, azaz coll-ban adják meg a méreteket, és ezeket több fajta szabvány szerint lehet átváltani (azért jó a szabvány, mert olyan sok van belőle). A fémcsövektől most tekintsünk el, kezdjük az alapokkal.
1" (coll) = 25,4mm = 2,54cm
Vagyis ennyire nem egyszerű. A külső méret számít szabványnak, tehát elvileg azok mindenhol azonosak. Az LPE (lágy polietilén) és a KPE (kemény PE) csövek külső átmérője van megadva általában.
Szabvány szerinti külső átmérők (vízvezeték): 20mm, 25mm, 32mm, 40mm, 50mm, 63mm, 75mm, 90mm, 110mm, 125mm, 160mm.
Átváltások: 1/4″ = 12mm, 3/8″ = 15mm, 1/2″ = 21mm, 3/4″ = 26mm, 1″ = 32mm, 5/4″ = 41mm 6/4″ = 46mm, 2” = 58mm.

Nézzünk egy példát. 25*2 kpe cső, azaz ez egy 3/4″-os cső. Külső átmérő * falvastagság, tehát a belső átmérője 21mm.
Erre szeretnék én egy könyök idomot szerelni, majd mehet tovább a cső. Logikusan ezt kétféleképpen tehetem meg:
1, egyszerűbb, ha nem menetes vagy gyorscsatlakozós megoldásban gondolkodunk, ennek külön így nincs neve
2, a cső végére egy gyorscsatlakozós könyök idom kerül

Az első esetben olyan könyök idomot keressünk, ami egyszerűen a külső átmérőt jelöli, tehát 25*25-ös kell nekünk. Ha szűkíteni akarunk, lehet 25*16-os. Vizuálisan kifejezve:


A második esetben cső + gyorscsatlakozós ,,apa'' könyök idom, és ami erre rámegy, akármikor könnyen leválasztható, íme képekkel:


Szóba kerültek a menetes idomok:
KM = külső menet
BM = belső menet
Külső menetnél nincs fojtás, belső menetnél, mivel csökken az átmérő, bizonyos fojtó hatások léphetnek fel.


Fokozni lehet, ha keverjük az eddigi kettőt, legyen ez a vége:
25*3/4"KM*25, azaz 3/4" cső + 3/4" külső menettel leágazik + 3/4" cső.

[tgwh]

Raschel háló. Ha nem ér hozzá, akkor bármi lehet ami van. Jó, fekete fém lemez azért ne

[peterattila]

Az ecetes meleg vizet fogom használni a szalagoknál. A gerinc nekem elég hosszú, kb 20m, azt majd erős vízsugárral megküldöm .

Csak tipp!

Javaslom a csövek tisztításánál a hidrogén-peroxidos meleg víz, vagy ha nem tudsz szerezni, akkor az ecetes meleg víz használatát.
Érdemes áztatva mosni. Viszont ha van benne fém alkatrész, ajánlott ilyenkor azokat kivenni, és műanyag körömkefével tisztítani langyos vízben.

[Ragadozo]

Csak tipp!

Javaslom a csövek tisztításánál a hidrogén-peroxidos meleg víz, vagy ha nem tudsz szerezni, akkor az ecetes meleg víz használatát.
Érdemes áztatva mosni. Viszont ha van benne fém alkatrész, ajánlott ilyenkor azokat kivenni, és műanyag körömkefével tisztítani langyos vízben.

Jól jöhet még a csőkefe használata is adott esetben. Lehet kapni különböző méretbe, asszem 10mm - 40mm-ig, vagy tán még nagyobba is.
Nekem a kerti tónál volt egy jó 10 méter hosszú asszem 1/2 colos (vagy 3/4-es) cső, ami a nagy szűrőhöz vitte a vizet a szivattyútól.
Tavasszal, mikor beindítottam a rendszert, szép átlátszó volt, késő őszre meg már olyan volt, mint egy fekete slag a lerakódásoktól.
Vettem egy fél méterrel hosszabb, 1,5 - 2 mm vastag tömör (nem sodrott) villanyvezetéket, kézzel kiegyengettem egyenesre, aztán bedugtam a csőbe.
Amikor átért, a végén vagy 10 cm-t leblankoltam, félig (cca. 5 cm) átdugtam a csőtisztító végén lévő karikán, visszahajtottam, majd rásodortam a vezetékre.
A csőtisztító végén lévő karikát meg lapos fogóval annyira összenyomtam, hogy elférjen kényelmesen a csőben.
Aztán csak áthúztam az egészet a csövön, majd a kerti csapra téve jól átöblítettem nagyobb nyomáson (nem kell teljesen kinyitni a csapot! ).
Ezt az áthúzást akár többször is megismételheted, öblítéskor látszik a vízen, hogy mi jön még ki. Ha már tiszta, akkor már jó.
Nekem már az első húzásra látszódott, hogy milyen lehetett a cső újonnan ...
Talán még ez a legegyszerűbb, leggyorsabb, és legolcsóbb megoldás.

------------------------

Megtekintve 25035 alkalommal.

[peterattila]

Köszönöm a tippet. Mindeképpen fogom már a bejövő ágat is szűrni, hogy na a tartály alján gyűljön fel a homok. Sűrűbb szövésű textil, ruha megteszi. Ezzel kezdem majd, a az elmenő ágon meg tavasszal cserélem a szűrő betétet. Csöveket átmosom. Maga a atartály vajszínű, nincs (még) festve, ezt fessem le feketére? Nem lesz akkor az a hátránya, hogy forró lesz a víz? Bár 1m3 kútvíz nem melegszik olyan gyorsan

[Alibá]

Csavargatni kell, de nem nehéz, mert mindig megzsírozom és csak annyira szorítom meg, hogy éppen ne csepegjen.

[tgwh]

Akkor okosabb vagy nálam. 10 méter magasra teszed a tartályt, lehet még akkor sem nyit ki a mágnesszelep, aminek elvileg ki kéne akkora nyomáson nyitnia.
És miféle vadakat vett fel?

[tgwh]

Napelem, időzítő. Jobbat nem tudok. Vagyis de, ardunio, napelem, időzítő, mobilnet, és otthon az okostelefonról figyeled, megy-e...
Mechanikusan nem tudom megoldható-e. Végül is megoldható, fogaskerekek Da Vinci módra...

[tgwh]

Régen olvastam, hogy nem jó reggel öntözni, mert felszárítja a Nap. Tavaly azt olvastam, reggel kell öntözni, mert a növény felszívja ami kell, a gomba meg nem kap elég vizet, tehát elkerülöd a betegségeket is. Most aztán el lehet dönteni, vagy egészséges a szalonna, vagy rákot kapsz tőle esete
Én úgy gondoltam, hogy hátramegyek a kutyákkal, és megnyitom a csapot. Nem tudom mi lenne a legjobb, fák körül muszáj füvet nyírni, a zasszony meg a közhiedelem így tartja helyesnek, szóval vagy leásom a csövet, vagy slag...

[tgwh]

Úgy tudom nem fog működni. Egy kis szivattyúval menne a dolog. Van pár ezer forintért mechanikus, erre egy kis motor kell, pl. fúrógép, mehet akár napelemről is. Innentől lehet kapcsolgatni.
Legkönnyebb talán minimális árammal lenne, 12V már elég lehet.

Alibá, úgy képzeljem el, hogy a cső vége belelóg a tartály nyílásába, és ott a szűrő? Vagy csavargatni kell mindig pucolásnál?

Nekem van egy ilyenem, vagyis egy hasonló, lehet beépítem:

[gergerg]

És milyen területet szeretnél? Mennyi kört szeretnél?

[gergerg]

Mennyire szeretnéd automatizálni? Rendesen, vezérlővel, vagy csak hogy ne menjen örökké? Amúgy 200 liter nem sok.

[Alibá]

Az én kutam is homokol. Ezért a kút és a tartály közötti jó nagy szűrőt (fix LPE csővel van összekötve a kettő) havonta, két hetente tisztítanom kell. Mikor piszkos a szűrő akkor nehezen jut át rajta a fény pl. Nap felé tartva, ilyenkor erős vízsugárral veretem a hálózati vízről működő kerti csapnál, míg át nem látok rajta.

[tgwh]

Üdv.
Az a baj, hogy a homok a tartály alján mindenképp leülepszik. Vászonnal meg tudod szűrni valamennyire. Vagy szénnel, mint a medence szűrőknél.
Mindenképpen felülről kellene szűrni szerintem, feltöltéskor. Árnyékolás megoldott? De ha a tartályban alakul ki valami, akkor alul is kéne szűrni.
Ha homok egyáltalán. Mi van, ha mondjuk alga vagy valami más élőlény?

[peterattila]

Sziasztok, üdvözlöm a fórum tagjait. Tavaly nyár elején üzemeltem be a kertben a csepegtető öntözést. 1 köbös műanyag tartály, kb 70 cwntire kiemelve. LPE gerinc és szalagok. A tartályon csap, majd szűrő és így csatlakozik a gerincre. Az a gondom ezzel, hogy nyár vége felé már erősen rolott a csepegtetés intenzitása. A szalagok nyílásain megjelent egy szürkés-barnás réteg, illetve a szűrőt és annak betétjét is alig tudtam tisztítani már. Púder finomságú anyaggal (szerintem homok) van tele. Mit tudok ezzel kezdeni? Hogyan takarítsam ki hatékonyan a szűrőt és a szalagokat? Köszönöm, ha tudtok segíteni. A tartályt fúrott kút táplálja.

[tgwh]

Na de jó. Ugye ha tudja az ember mit keres, úgy már meg is találja
Ahogy néztem, nagyon pontosan be lehet állítani, ha ismered a szivattyú nyomását.

[silvanus]

Ezt már feltalálták, Venturi -cső a neve.

[tgwh]

Szép estét Nektek.
A Biofüzetek című sorozatban olvastam arról, hogyan lehet könnyen bioleveket adagolni az öntözővízhez. A rendszer ezen formája igényli a szivattyút.
Nem próbáltam, de elvileg kiszívja a tartályban lévő folyadékot.
Nekem egyelőre nincs szivattyúm, így lehet megfordítom a tartályt, és mondjuk egy csappal is ellátom, amivel tudom szabályozni, hogy a gravitációs öntözőrendszer mennyi vízhez adagolja a tartály tartalmát. Persze könnyebb bekapcsolni a szivattyút, és a földön lévő tartályba önteni pl. a csalánlevet, mint létrán felvinni az öntözővizes tartály fölötti kisebb tartályba.
A nagy tartály után gondoltam kötni egy kisebbet, ugyan így ,,T'' csatlakozóval, csak ugye felfelé. Lemodelleztem a szerkezetet, így látványosabb.

A lényege, mint a képen is látható, hogy a fővezeték nagyobb átmérőjű legyen, mint ami a tartályba megy. Tehetünk a végére szűrőt is. Elvileg nem is kell a nagy tartály fölé elhelyeznem, elég ha kiengedem a csőben lévő vizet, és úgy töltöm fel a kisebbik zárt tartályt.
Szerintetek? Mit gondoltok?
ui.: írtam egy hosszabbat, de közben kiléptetett a rendszer, így elveszet...

[Darorr]

220m,5/4es gerinc F alakba amiből 20as csövek jönnek le soronként tudom szabályozni.Mérni nem mértem a nyomást de mindenhol egyformán jön a gombákból a víz.Fogalmam sincs mennyi a fák vízigénye,hát a hagyományosan vízkedvelők többet szárazságot jobban bírók kevesebbet kapnak.Szivattyú 10men van onnan 2,4m3/h tud,na azt osztogatom el.

[tgwh]

Másra gondoltam, bocsánat. Milyen hosszú a rendszer, a végén nem csökken drasztikusan a nyomás?

Tudni lehet, mennyi a fák vízigénye? Mennyit kellene adnom nekik, és milyen gyakran?

[Darorr]

Hogy érted azt ,hogy lefojtom?

[tgwh]

Én nem is gondolkodtam szivattyúban. Nem árt neki ha lefolytod? Valami jobbat kéne kitalálnom a gravis-csapos-slagos megoldásnál.

[Darorr]

Elkészült végre ,tavaly nem jött össze/nyáron lett meg a kút,3.csávónak jött össze/. Idén messze ez volt a legfontosabb,februárba megrendeltem,2 héttel ezelőtt összeraktam most már csak a gombákat kell beállítani.

------------------------

Megtekintve 27138 alkalommal.

------------------------

Megtekintve 27138 alkalommal.

------------------------

Megtekintve 27138 alkalommal.

[tgwh]

Volt egy kis időm. Arra voltam kíváncsi, a kpe vagy a slag olcsóbb-e. Még nem teljes a kép.
- az látszik, hogy minél kisebb az átmérő, annál jobban megéri a slagot választani
- az is egyértelmű, hogy a kpe-slag összekötő elemek drágák
És ami a sava-borsa az egésznek, az az, hogy ami kombinációt megnéztem, kb. ugyan annyira jött ki. Nyílván rézzel egy kisebb vagyon.
Ha nem kell szűk helyen kanyarogni, akkor nagyobb előnyben a kpe cső.
Egy példa, csap leállás. Kell egy T elem, egy csap, meg egy gyorscsatlakozó.
Slag: 3/4", T elem és csap egyben, 2360 Ft. Erre egy gyorscsatlakozó 660 Ft, összesen 3120 Ft.
Kpe: T idom 432-537 Ft, csap 715-681 Ft, és innen folytatjuk. Eddig ugye külső-belső menettől függően 1147-1218 Ft, majdnem ugyan ott vagyunk, mindkét esetben az egyik elem drágább, a másik olcsóbb. A hivatalos megoldás ha gyorscsatlakozós slagot akarsz tenni ezek után, az kb ezer valamennyi forint. Pont a lényegre nem emlékszem... de ami a slagnál egy elem, az kpe-ben kettő olcsóbb. Árban lehet drágább a kpe így, mert erre kell még egy gyorscsatlakozó, plusz az azt fogadó ,,hím'' elem. Viszont ha jó a 170 forintos, slagra való csap csatlakozó elem, akkor megint kb. egál, vagy kicsit olcsóbb a kpe.
Magyarán ha gyorsan kell valami és bemegy a paraszt a helyi boltba, akkor csak 1400-1600 vagy mennyi forintért találok megoldást. Persze, én voltam a hülye, mert nem volt otthon tartalék...
Arra azért figyeljünk, hogy a vezetékes vizet is elbiró kpe cső drágább, mint a két bárt elviselő.
Meg kell tervezni, ez a lényeg. Néhol érdemes lehet számolgatni. Persze egy helyen kell neten megvenni, úgy jobban jön ki az ember. De a helyi kisbolt kínálatát is érdemes megnézni. Csak az ugye kicsit ciki, bemész kérdezel az arakról...

[dula]

Most nemrég az olvastam, hogy a sárgabarack a július-szeptember közötti időszakban fellépő vízhiány elsősorban a virágrügyek számában és fejlődésük korlátozásában mutatkozik meg.
Tehát akkor ennek a fajnak jó ha most még megöntözöm?

[dula]

Üdv mindenkinek !

A gyümölcsfákat érdemes ilyenkor locsolni ? Nincs rajtuk termés. Még csemeték.
Szilva,cseresznye,kajszi, alma, körte. Mindegyikből 1 db van.
Összegyűlt az esővíz és gondoltam, hogy kilocsolom. Kánikula már nem lesz, de szárazság még van. Nálam kevés eső esett.
Valaki azt mondta nekem, hogy ilyenkor nem kell locsolni a fákat,mert még a végén megindulnak, elkezdenek hajtani.
Én egyszeri alkalomra gondoltam. 50-100 litert kapnának.
Van értelem, segíti ez az őszi gyökérnövekedést. Nagy meleg már nincs ilyenkor ismét elkezdenek a gyökerek működni,mert ugye ha a talaj nagyon meleg leáll a gyökérműködés.

[tgwh]

Házi vízmű, esetleg. Végül is annyira nem nagy a probléma, a szivattyút talán nem teszi tönkre, tisztíttatni meg nem fogom ezért.
Biztos megvan a szakszerű magyarázata valahol az interneten.

[délkelet]

Valóban, de mire? Korcsolyapálya nekem már nem kell. 25 év alatt pedig még nem fordult elő ilyen.

[tgwh]

Elsőre nekem is mindig eléggé darabos jön fel. Télen is használni kellene, és akkor nem lenne gond.

[délkelet]

Remélem, nem kiabálom el: ma már teljesen tiszta, homok nélküli víz jött a kutamból!

[tgwh]

Köszönjük, reméljük felétek is megérkezik lassan.
A döglött darázzsal együtt volt a mérőben 2mm, szóval nagyobb volt a lángja, mint a füstje...