Olvasatlan
      Terra-kert Fórum
    
    Talajművelés Terra Lotto Jackpot:
1700 terra    
A talajművelésről, vegyszeres vagy biológiai védekezésről, vetésforgóról, ültetési tervekről, metszésről, szemzésről, dugványozásról, valamint a kerti szerszámokról szóló fórumrész.
  2015.11.11. 10:40  Hozzászólás
  •   143   


 
Sziasztok!
Adott egy kötött, agyagos, nem túl jó minőségű talajú kert. Egy kis földmintára sósavat öntve habzik mint a fene, tehát valószínűleg meszes is. Majd próbálok intézni egy rendes talajvizsgálatot, mert itt az egyetemen van agrár kar is, csak én nem ott tanulok, így azért nehezebb. Szóval az lenne a kérdés, hogy mit javasoltok, hogy a következő szezonra a lehetőségekhez képest a legjobb talajjal kezdjem az idényt?
Akartam zöldtrágyázni, de csak 25kg -os kiszerelésű vetőmagokat találtam, ez meg egy kb. 300 m2 -es kert... Szerves trágya csak annyi keletkezik a tyúkoknak hála, hogy kb. a kert felét be lehet vele szórni. Plusz szerves trágyát nem igazán tudom, hogy honnan tudnék szerezni, utánfutóm sincs, plusz a lótetű és társai miatt nem is teljesen veszélytelen. (lovak alól jó lehet esetleg?) Sajnos nagyon vetésforgót se tudok csinálni, mert a kert fele árnyékos.
Tehát mit, mikor, hogyan csináljak? (rotálás, (mű)trágya, elővetemény, stb)

Köszönöm
 


  2015.08.09. 09:07  Hozzászólás  Válasz wogboy (141) hsz.-re     Olvasás  
  •   142   
Avatar

 
...akkor folytatom a kiskert építését! :-D

Az eredeti talaj kapott kb. 150 mm.-s minőségi talajt...

Kép

A másik végből...

Kép

Majd, átforgattam a volt, és a vett talajt ...

Kép

Ezzel, ami jó hasizom munka! :-D

Kép

Most már jöhet a tavasz, és készülhet a másik szint! :-D

Kép

A másik szint...

Kép
 
"There is no easy way from the earth to the stars”


  2015.08.07. 10:55  Hozzászólás
  •   141   
Avatar

 
Készülget a kert - a tavasz még várat magára, mert ilyen hosszú telünk még nem volt(sokszor kell reggel, és este a hosszúnadrág, és a pulóver) -, és ennyit tudott csak a három köbméter, jobb kerti föld! :-D

Kép

Két köbméter még hiányzik! :-D

Kép
 
"There is no easy way from the earth to the stars”


  2015.06.08. 10:29  Hozzászólás  Válasz tgwh (139) hsz.-re     Olvasás  
  •   140   
Avatar

 
Szia!

"Esetleg a lótücsök, na az huzigált le párat, de nem sokat az sem."

A lóbogarak jók pecázni, és anno sokat szedtem, az apám által szépen összerakott trágyadomból! :-D

Nálunk ilyenek a vakondok, és ezek még a tulajt is lehúzzák! :-D

[url]https://www.google.com.au/search?q=wombat&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=AmBtVYm6N9Xr8AWZuoDwBQ&ved=0CIEBEIke&biw=1344&bih=685[/url]
 
"There is no easy way from the earth to the stars”


  2015.04.20. 14:48  Hozzászólás  Válasz Flanell (137) hsz.-re     Olvasás  
  •   139   
Avatar

 
Hát nekünk is sok gilisztánk van, de kárt nem okoznak. Esetleg a lótücsök, na az huzigált le párat, de nem sokat az sem.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2015.04.20. 09:39  Hozzászólás  Válasz Flanell (137) hsz.-re     Olvasás  
  •   138   


 
Akkor neked tök fölösleges a Bactofil meg minden baktériumtrágya :). Nálam sajnos nem ez a helyzet. Ha viszont ilyen problémát okoznak a giliszták, akkor tényleg érdemes mulcsozni, hogy ne a palántákat egyék meg :D. Az tény, hogy a friss növénymaradványok lebontásához a mikroorganizmusok nitrogént vonnak el a talajból, így kezdetben léphet fel nitrogénhiány. De miután lebontották ezek az élőlények, utána már hasznos tápanyag.

Ezért is szokták mondani, hogy zöldtrágyázásnál plusz nitrogént is kell juttatni a talajba. Lehet műtrágya formájában, vagy szerves trágyaként is, ki hogy szereti.

Én a helyedben már ilyenkor mulcsoznék fűnyesedékkel a gilisztakár elkerülése érdekében, és emellett nitrogént is adnék a talajnak, hogy a növényeknek is legyen elég belőle. Nekem még sok időbe fog telni, mire a giliszták károkozása miatt fogok bánkódni. :D
 


  2015.04.20. 09:32  Hozzászólás  Válasz anegytech (136) hsz.-re     Olvasás  
  •   137   


 
Ja igen, a homok az egész más dolog.
Nálam annyi giliszta van, hogy már inkább csökkenteni kellene a számukat, mert ha szépen gyommentesítve van a vetemény, akkor nem találnak maguknak kosztot, és a fiatal növényeket lehúzzák a föld alá, hogy azok elrothadjanak és meg tudják enni. Sok magoncom végzi így. A kis paprikapalántáim leveles részét - amit a nagyobbak felérnek nyújtózkodva - is gyakran kell kihúzigálni a járatukból.
Amikor a vöröshagyma magszárait letördelem és széthajigálom, utána mikor legközelebb megyek, az összes függőlegesen áll, mert az alsó (pusztulásnak induló) végüket is lehúzgálják a járatokba a nagyobb kígyók.
Két 40 m-es síkfóliacsíkot szoktam lerakni a palántáknak (épp tegnap csináltam), a közöttük lévő részre meg oda szoktam szórni a levágott füvet, ami összeszáradva és folyamatosan taposva is 5 cm vastag (leszórva meg 10). Ezt évente két-három alkalommal kell újra megcsinálni, mert mindig elfogy az összes, a giliszták miatt. Amiből olyan probléma is van szerintem, hogy a síkfólián lévő paprika, paradicsom, stb. nem fejlődik rendesen a sok friss növényi maradvány miatt, azok ugye időszakosan kiszedik a talajból a N-t.
 


  2015.04.20. 08:06  Hozzászólás  Válasz Flanell (135) hsz.-re     Olvasás  
  •   136   


 
Vannak kutatási eredmények, ahol megnézheted egy területen belül az eredményeket, erről is linkeltem. Vagyis egy terület egyik felén használtak, másik felén nem használtak Bactofilt. A többi trágya-adag ugyanaz volt.

De az igaz, hogy egy jó minőségű talajban elég mikroorganizmus van ahhoz, hogy ne kelljen pluszban szaporítani őket. De pl homoktalajokban igencsak alacsony a számuk. Nálam ismerős a szitu, hogy egy ásónyom mélyre leások és semmi élőlénnyel nem találkozom. Amióta elkezdtem mulcsozni, azóta rögtön találkozom gilisztával. De pl ősszel beforgattam a mulcsot (ez lenyírt fűnyesedék), most tavasszal kapáltam és szinte érintetlenül ott lapult a fű a földben. Tehát nem nagyon zabálta meg semmi. Én ezért alkalmazom most a Bactofilt. Nem tudom még, hogy mennyire segít, de ha segítene, akkor örülnék.

Tehát a bactofil NEM helyettesíti a trágyát, ezt senki nem is állítja, mert nincs benne tápanyag, csak baktériumtörzsek. Segít lebontani a szerves anyagot. Sok helyen probléma pl a tarlómaradványok földben maradása, és lassú elbomlása. Úgy gondolom, hogy rossz minőségű és szerkezetű talajok javításában lehet szerepe. Akinek pedig jó minőségű, magas humusztartalmú talaja van, annak fölösleges alkalmazni. Ha belegondolsz, hogy mennyi szerves-tárgyázásra van szükség egy homokos talaj javításához, akkor a bactofil ára elenyésző a trágyához képest. Persze, ha működik. Ha lesz látható eredménye, arról be fogok számolni, ha nem, arról is, csak akkor szomorú leszek :D.

Még annyit leírnék, hogy azt nem tudom megállapítani, hogy nagyüzemi körülmények között vajon mennyibe kerülhet és mennyire érheti meg. Nekem 1000 Ft-ba kerül az egész területemre, és így is elég lenne a fele. Szóval én úgy vagyok vele, hogy egy próbát megér, mert a többi költségemhez képest elenyésző.
 


  2015.04.18. 08:09  Hozzászólás  Válasz anegytech (133) hsz.-re     Olvasás  
  •   135   


 
Tényleg használják nagyban. :) Legalábbis páran.
Mivel ezeket a filmeket a gyártó töltötte fel, ezért el tudom képzelni, hogy féláron kapták a termelők a referenciafilmek fejében...
Az nyilvánvaló, hogy a nagytermelő nagy kiszerelést használ. Növényvédőszerből én sem a legkisebb pár grammos csomagot veszem.

A felhasználók elmondják, hogy szerves trágyázás MELLÉ használták a Bactofilt.
A lényeg itt a szerves trágyán van szerintem. Hogy Bactofil nélkül nem lett volna ugyanilyen jó az eredmény, arra nincs bizonyíték. (Kőleves-szindróma. :) )
Mivel nagy mennyiségű érett szerves trágyát beszerezni nehéz, ezért friss trágya bedolgozása esetén tényleg jó lehet persze a cucc, legyengült talaj esetén, ahol nincsenek meg a kellő baktériumok.
Nálam rendes földben a bedolgozott friss szerves trágya is át szokott alakulni tavaszra, nem nagyon találkozom vele a tavaszi munkáknál, legfeljebb a nagyobb darabok maradnak meg. Szörnyülködni szoktak néha, hogy adott esetben 20-30 l friss trágyát is bedolgozok m2-enként, és oda ültetem tavasszal a hagymát, ami elvileg nem szereti a friss trágyát. De nem csinálnám, ha azt látnám, hogy a hagyma nem fejlődik jól.
Vagy egy másik dolog: tavaly november végén még levágtam pár talicskányi füvet, és jobb ötlet híján leszórtam a melléképület mellé egy 10-15 éve nem trágyázott, csak úgy-ahogy néha megkapált részre pár semmit érő almafa alá legalább 10 cm vastagon, mert ott már kelegetett a tyúkhúr, és azt kellett letakarni. Tavaszra csak pár szál száraz fű maradt a föld tetején, egy fél vasvillára való. Ha most netán szétszórtam volna ott némi Bactofilt, akkor én is feltölthetném a netre, hogy milyen hasznos egy dolog.
Én mindenesetre úgy gondolom, hogy egy évtized kifutás után ki fog menni a divatból. A bio-hullámot lovagolja meg a cég. Az, hogy pénzt költenek rá, az nem bizonyít semmit, csak azt, hogy úgy látják, megtérül majd nekik. Amiben vagy igazuk lesz, vagy nem.
Igény éppenséggel az újabb és újabb mobiltelefonokra is van, reklám kérdése az egész.
Nem azt állítom, hogy ez a termék semmit nem ér, hanem hogy nem vagyok meggyőzve.
 


  2015.04.14. 22:30  Hozzászólás  Válasz anegytech (133) hsz.-re     Olvasás  
  •   134   


 
Gondolj csak a transzgénikus növényekre. A biotechnológia szinte új tudomány, néhány évtizede még nagyon drága volt a GMO növények előállítása, alig alkalmazta valaki. Jelenleg pedig vannak olyan növények, amiknek majdnem a 100%-a már transzgénikus. Hogy ez nekünk mennyire jó, vagy nem jó, egy másik téma, nem vitaindítónak szánom, csupán ténymegállapítás.

Szóval a technika fejlődik, és mivel egyre jobban tesszük tönkre a talajokat, egyre inkább előtérbe kerülnek a biológiai készítmények, amiknek a hatásossága pont a természetes mivoltukból ered. Ezek általában nem újdonságok, aki tanult biológiát kicsit részletesebben, az mondjuk a mikorrhizákról biztos tanult. Ezeknek a termékeknek az az újdonsága, hogy a természetben működő és már bizonyított mikroorganizmusokat a "kezünkbe adja". Szóval nem arról van szó, hogy valaki ad egy adag port és biztos jobb lesz tőle. A kutatások megmutatják, hogy a természetben a növények hogyan segítik egymást, és hogyan védekeznek különféle dolgok ellen. Pl a szarvasgomba milyen hatással van a növényre, aminek a gyökerén él. Ugye ez is egy szimbiota gombafaj, és azon kívül, hogy segíti a növényt, maga a gomba is értékes. Ezért van is, aki foglalkozik szarvasgomba-termesztéssel.
 


  2015.04.14. 22:16  Hozzászólás  Válasz Flanell (132) hsz.-re     Olvasás  
  •   133   


 
A profi, főállású kertészek, gazdákodók nem a 10 grammos kiszerelést fogják megvenni nagy tételben a gazdaboltban, hanem felveszik a kapcsolatot a gyártóval és árajánlatot kérnek. Vannak kimondottan nagyüzemi felhasználásra szánt termékeik. Ha lenne akár egy hektár földem, eszembe nem jutna gazdaboltban vásárolni, hívnám közvetlenül a gyártót/forgalmazót és kérném az egyedi ajánlatot. Általában nagy tételben jóval olcsóbb minden készítmény.

De akkor itt van néhány példa a nagyüzemi felhasználásra:

https://www.youtube.com/watch?v=qcr5oAYNOHQ

https://www.youtube.com/watch?v=kuXgIvLWW88

https://www.youtube.com/watch?v=5pL2_cIAL8s

EZ pedig egy videó a cég (tudtommal) saját fejlesztésű tartozékáról:

https://www.youtube.com/watch?v=AQ0vDIlXp7Y

Nem tudom, hogy sok helyen használják-e, de valószínűleg terjedőben van. Különben nem sok értelmét látnám, hogy egy cég milliókat költ fejlesztésre, ha nincs rá igény. Egy másik videóban pont arról beszélnek, hogy a folyamatos visszajelzések és igény miatt fejlesztenek.

Manapság ezek újdonságnak számítanak, sokan alapból nem foglalkoznak ilyen termékekkel, mert a műtrágya évtizedek óta berögzült, az biztos. Az egyetemen külön kutatásokat végeznek ezekkel a termékekkel, lehet keresni neten doktori értekezéseket a hasznosságukról. Nem csak a baktériumtrágyákról, de a mikorrhizákról vagy hurokvető gombákról és egyéb biológiai készítmények hatásosságáról.

Ezeknek a termékeknek az is fontos szerepük, hogy mondjuk 50 év múlva is lehessen használni azokat a talajokat, amiket most művelnek. Persze ez sokakat nem érdekel.
 


  2015.04.13. 19:32  Hozzászólás  Válasz anegytech (129) hsz.-re     Olvasás  
  •   132   


 
Hát úgy mindent összevetve, 4 telken valami 3500-4000 m²-en termelek zöldséget, gyümölcsöt, virágot, fenyőt.
3x-i használat már többe kerülne szerintem, mint amit ér.
Én még nem hallottam róla, hogy profi, főállású kertészek is használnák, pedig szerintem ha tényleg olyan hatékony lenne, akkor a profik költenének rá legelőbb, mert náluk aztán tényleg a haszon a legfőbb.
 


  2015.04.11. 21:14  Hozzászólás
  •   131   
Avatar

 
Leváltani a Glifozátot? Mi készül itt, puccs? :lol:

Alibá_kedvencei
 


  2015.04.11. 21:09  Hozzászólás  Válasz Flanell (128) hsz.-re     Olvasás  
  •   130   


 
Köszönöm a segítséget, majd nézelődöm :).
 


  2015.04.11. 20:10  Hozzászólás  Válasz Flanell (125) hsz.-re     Olvasás  
  •   129   


 
A Bactofiltól és úgy általában a baktériumtrágyáktól túl látványos dolgot első használatkor ne is várj. Ezeknek a baktréiumoknak a szerepe a szerves anyagok lebontása, illetve megkötik a levegő nitrogénjét, azáltal azt a növények tudják hasznosítani. Hasonló szerepe van a mikorrhiza gombáknak. Vannak olyan növények, amik ezek nélkül nem is életképesek. Ha megduplázta volna a növényvédőszer kiadásaidat, akkor vagy nagyon kevés növényvédőszerre költesz vagy nagyon nagy területet művelsz :). 200 nm-re való adag 1000 Ft, szerintem kimondottan olcsónak mondható.

Ha fogok használni glifozátot, azért a Glialkát választom, mert ebből van két liternyi otthon :D. Nem én vettem, korábbi kertészeti munkához kellett de én azóta nem használtam el.

A glifozátról annyit, hogy utánaolvasva több olyan kutatásról is olvastam, ami megállapította, hogy a gerincesekre is veszélyes lehet a szer, főleg DNS-szekvenciákat roncsolhat. Ezek elvileg viszonylag friss eredmények. Talán egy hüllő fajnál figyeltek meg fejlődésbeni elváltozást, de mivel a világon mindenhol egyre többet használják, ezért kezd túlságosan is felhalmozódni mindenben. A talajban, vizekben, növényekben, állatokban. Tehát nem biztos, hogy a legjobb dolog. Tudtommal egy ideje keresik, hogy mivel lehetne leváltani. Akit bővebben érdekel, annak ott a google.
 


  2015.04.11. 18:14  Hozzászólás  Válasz anegytech (112) hsz.-re     Olvasás  
  •   128   


 
A helyi hirdetési újságokat nézegetve 30-ért már egész jó rotákat lehet venni. Vagy 20-ért egy kevésbé jó, de működőképeset, amit 10-ért felújítanak neked, szimering, új gyertya, új olaj, kitakarítás, ilyesmi. (Neten általában jobban kitartják az árakat, de persze ott is ki lehet fogni nagyon olcsót, mint én az új szivattyúmat. Csak időigényes a dolog, ha olcsón akarsz jót.)

Az elektromossal az a legnagyobb baj, hogy kell hozzá 5 ember, aki a drótot tartja munka közben a sorok fölött. Mert fűnyírónál ugye húzhatod oldalra a drótot, de rotálásnál nem, hacsak nem üres a terület. Meg persze, csak nagyon sekélyen dolgozik, kis súlya miatt kötött talajon nyáron csak pattog. Jó eséllyel belepattog a veteménybe...
 


  2015.04.11. 18:01  Hozzászólás  Válasz Flanell (126) hsz.-re     Olvasás  
  •   127   


 
A glifozátmaradék nem alkalmankénti használattól lesz veszélyes mértékű, hanem hogy sok növénykultúrában évente ötször totálban lefújják a területet.
Pl. a magyar borszőlőket már csak kisebb részben kapálják - az egykori téesztagok kiöregedtek a kapálásból, a fiatal prolik meg úriembernek képzeli magukat -, a szőlők többségét gyomirtózzák.
 


  2015.04.11. 17:53  Hozzászólás
  •   126   


 
Vetés előtt nem szoktam, hanem általában betakarítás után szoktam a mechanikusan kiirthatatlan gyomokat foltkezeléssel leszórni.
Vagy esetleg ha nyáron nincs időm minden területemet művelni, akkor a rotációs kapa számára már kezelhetetlen területeket szórom le totálban. Nálam is van mindenféle haszonnövény, amit védeni kell, ezért néha bizony időigényes a dolog.
Ahogy Gergerg írja, ha pl. egynyári sort kell megvédeni, akkor viszek egy mosógépdoboz-kartont, azt valaki odatartja a sor mellé, és viszi tovább, ahogy én permetezek. Vagy ha pl. alacsony szőlő mellett fújom, akkor a sornak azt az oldalát szórom, ahonnan elfelé viszi a szél, aztán mikor legközelebb megyek, akkor a másik oldalt, ha másfelé fúj... Ezt a variációt általában folyófű (szulák) ellen alkalmazom, foltkezelésre.
Ilyen helyen az elsodródás miatt mindig kis nyomáson kell permetezni, hogy ne porlasszon annyira, ne vigye el a szellő az apró szemcséket.

Amúgy nem egy túlságosan veszélyes szer a glifozát, a napraforgót aratás előtt ezzel szárítják többnyire, tehát közvetlenül a kezelt növényben sincs határérték felett a szer, akkor a talajból felvett szermaradék elhanyagolható lehet.
A hatásmechanizmusa az, hogy a levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerek vízfelvételét gátolja meg, így pusztul el a növény. A talajra kerülve állítólag azonnal hatását veszti.
Ne Glialkát vegyél, sokkal olcsóbban is van ugyanez, más neveken. Glifozátot kérj a boltban.

Azt nem tudom, mennyire hasznosul trágyaként a kezelt gyökér, de a talajéletet féltő károgóknak csak azt tudom mondani, hogy a telkemre betörő 3 m magas, nagy dózissal kinyírt kökénybokor gyökere 2 év alatt elkorhadt annyira, hogy az 5 cm vastag részeket is kiborította a szél, azaz a gombák gyorsabban lebontották, mint ha csak simán kiszáradt volna.
 


  2015.04.11. 17:31  Hozzászólás  Válasz nzozz (93) hsz.-re     Olvasás  
  •   125   


 
Még csak egyszer használtam ilyen baktériumos dolgot, talán BactoFil-t, talán mást, már nem emlékszem, de az égvilágon semmi látványos változást nem tapasztaltam, úgyhogy többet nem vettem.
A csomagoláson volt valami olyasmi, hogy többször kellene használni, hogy valamit érjen, de így bizonytalanra nem akartam rákölteni olyan sok pénzt, megduplázta volna a növényvédőszer-kiadásaimat.
 


  2015.04.11. 14:46  Hozzászólás  Válasz nzozz (120) hsz.-re     Olvasás  
  •   124   


 
A kiszórásról: https://www.youtube.com/watch?v=AQ0vDIlXp7Y
Habár nem konyhakerti körülményekről beszél, de itt pl azt ecseteli, hogy gyomirtóval együtt is ki lehet juttatni. Granulált műtrágyával szerintem nincs gond, viszont folyékony műtrágyával nem lehet keverni.

Berakok képet a dobozról, ezen van leírás:

bactofil (1).jpg


bactofil (2).jpg


A leírás alapján úgy számolom, hogy az 5g-os tasakot 40-80 liter vízzel kellene kijuttatni. Mondjuk 80 literből indulok ki. Mivel nekem nincs ekkora hordóm, ezért én 10 liter vízben fogom feloldani és azt utána elosztom 10 felé. Vagyis utána 7l víz/1 liter oldat arányban fogom bekeverni. Tehát 70 liter vízhez megy 10 liter oldat, így kijön a 80 liter, ami 100 m2-re elég. Jól számolok?

Közben találtam egy cikket: http://agrobio.hu/hu/kiserleti-eredmeny ... repceben2/

Itt a műtrágya granulátum mellé juttatták ki a bactofilt.
 


  2015.04.11. 12:42  Hozzászólás  Válasz nzozz (122) hsz.-re     Olvasás  
  •   123   
Avatar

 
Rosszul fogalmaztam! Persze nem a porra gondoltam, hanem a tiszta oldatra. Ha jól emlékszem eleve az van írva, hogy csomagolóanyaggal együtt tedd a vízbe. (persze lehet, hogy nem jól emlékszem.)

Én egy zacskót tettem 18 l vízbe.
 


  2015.04.11. 09:42  Hozzászólás  Válasz Rhéman (121) hsz.-re     Olvasás  
  •   122   


 
10g port igen érdekes lenne 200 m2 -re egyenletesen, víz nélkül kiszórni. Az van meghatározva, hogy gomba/baktériumölőkkel együtt tilos kijuttatni. Illetve idő közben rátaláltam a hivatalos 150-250l/ha lémennyiségre. Tehát elméletileg kb. 4-5l -t kéne a 200 m2 -re használni.
 


  2015.04.11. 07:40  Hozzászólás  Válasz nzozz (120) hsz.-re     Olvasás  
  •   121   
Avatar

 
Annyi vízbe tedd, amennyit szép egyenletesen ki tudsz permetezni. Én tisztán a készítményt szórnám ki. Nincs adat arról, hogy bármivel együtt kiszórható. Mi van, ha a vegyszer nagy koncentrációban megöli a baktériumokat.
 


  2015.04.11. 07:11  Hozzászólás
  •   120   


 
Sziasztok!
Megint eszembe jutott pár kérdés Bactofil ügyben. Kb. a maximális 200 m2 -re szeretném kijuttatni permetezővel. Hány liter vízben célszerű feloldani a port? A másik kérdés, hogy granulált műtrágyával együtt bedolgozható vagy várni kéne köztük?

Köszönöm
 


  2015.04.10. 16:35  Hozzászólás  Válasz nzozz (113) hsz.-re     Olvasás  
  •   119   
Avatar

 
A konyhakert topikba tettem neked egy videót a csoroszlyáról meg a gépről.
 


  2015.04.09. 20:10  Hozzászólás  Válasz anegytech (112) hsz.-re     Olvasás  
  •   118   
Avatar

 
Homokba használtan keress valamelyik Robi kapát. Robi 50 van, 4 kapataggal szoktam használni, úgy, hogy kapálásnál a kapák lent vannak mind a földbe (homokba). Ez, vagyis az 50-es pici pénzért kapható, ennél viszont figyelni kell arra (ami lehet, hogy nehezen ellenőrízhető), hogy a henger falának belső része milyen állapotban van. Ugyanis -egyébként alumínium anyagból készült- kemény króm bevonat van rajta gyárilag, vékony rétegben, ami kényes a gondos gazdára.
 


  2015.04.09. 20:00  Hozzászólás  Válasz gergerg (115) hsz.-re     Olvasás  
  •   117   


 
Igazából azért kéne, mert még művelésbe akarok vonni néhány területet. A rotakapa-kölcsönkéréssel az az egy gond van, hogy nem nagyon vagyok a telken ősszel, tehát amikor a szomszéd rotál, akkor én valószínűleg dolgozom. Néha azért láttam már rotálni, de az a szomszéd, amelyiket láttam, az is olyan, hogy kijön autóval, rotál és megy is tovább. Másnak meg nincs a környéken, mert főleg díszkertek vannak, vagy éppen gaztenger.

Na, még meggondolom, köszönöm a segítséget. :)
 


  2015.04.09. 18:04  Hozzászólás  Válasz anegytech (112) hsz.-re     Olvasás  
  •   116   
Avatar

 
TINtUS-nak van mindkét fajta. Őt kérdezd, hogy elegendő-e az elektromos a területedre.
 


  2015.04.09. 15:56  Hozzászólás  Válasz anegytech (112) hsz.-re     Olvasás  
  •   115   
Avatar

 
60 m2-re minek rotakapa? Az nagyon kicsi terület, és ha jól tudom még fiatal vagy. Ha csak őszi rotáláshoz kell, érdemesebb venni valahol pálinkát. 2500 ft körül megy litere, max 3000 ft. Azt szétöntöd 2 felé. Mikor rotálni kéne, figyeled hogy a szomszédok közül ki rotál. Megkérdezed megrotálná-e a tiédet is. Meg fogja. Mikor megkérdezed mivel tartozol, úgy sem kér semmit, odaadod az egyik féllitert. Kerekítesz hozzá valami sztorit hogy mittudomén honnan van. az egy liter így 2 kapálásra elég, egy őszi, és egy tavaszira. 60 000 Ft 20 év.

Amúgy ha mégis venni akarsz, én is lebeszélnélek az elektromosról. Bár még sosem fogtam a kezembe, de a benzines akkor is benzines. Tintusnak van elektromos ha jól tudom. Nekem egy 6,5 LE benzines van. Neked ez már fölösleges lenne, de egy kis ügyes benzines.... Használtan is érdemes lehet keresni, esetleg totál hibásat is, csak az rota adapter jó legyen. aztán veszel rá motort.
Mennyit szánnál rá? Ha szeretsz bütykölni, egy régi robi 55 is szuper lehet.
 


  2015.04.09. 14:46  Hozzászólás  Válasz nzozz (113) hsz.-re     Olvasás  
  •   114   


 
Tehát nem érdemes elektromos kapagépet venni :D. Amit találtam, az max 1400W-os (a leggyakoribb a 700W), és annyiért már kisebb benzines gépet is lehet kapni.
 


  2015.04.09. 13:17  Hozzászólás  Válasz anegytech (112) hsz.-re     Olvasás  
  •   113   


 
Szerintem csak úgy érdemes elektromos kapálógépet szerezni, ha egy 3kW - os motor azért van rajta (az kb. 4LE - nek felel meg). Szerezz egy hajtóművet és szerkessz rá egy motort. Mondjuk ha csak 2 kapatagot használsz 4 helyett, akkor nyilván lehet kisebb a motor is, de azok a gyári gépek amiket én láttam, azok még az 1kW - ot se érték el...
 


  2015.04.09. 10:08  Hozzászólás
  •   112   


 
Amúgy kérdeznék rotációs kapával kapcsolatban. Kb 60 nm-re kellene rotációs kapa, de 70-100 ezret nem akarok rá kiadni. Vannak elektromos rotációs kapák, érdemes esetleg olyat venni?
 


  2015.04.09. 10:07  Hozzászólás  Válasz nzozz (110) hsz.-re     Olvasás  
  •   111   


 
Péntekig már esélytelen minden postai úton való küldés, rendelés :(.
 


  2015.04.09. 09:04  Hozzászólás  Válasz anegytech (109) hsz.-re     Olvasás  
  •   110   


 
Ajánlott levélként pár 100Ft. A többi amit rendelni akarok, az megint más boltokban kapható. Azért probléma a bedolgozás, mert hétvégén már meg kell csinálni a rotálást, trágyázást, a bactofil meg tuti nem ér ide péntekre.
 


  2015.04.09. 07:49  Hozzászólás  Válasz nzozz (108) hsz.-re     Olvasás  
  •   109   


 
Én a biokiskert.hu-tól rendeltem, de én a 16. kerültben lakom és itt van a boltjuk, így személyesen át tudtam venni. Segítenék, akár megvenném neked a boltban és postán elküldeném, csak nem tudom, hogy mennyibe kerülne a postadíj. Mert ha csomagként adom fel, akkor ugyanúgy 1000Ft körül lenne, levélként pedig nem tudom, hogyan lehetne feladni, nem vagyok benne jártas. Ha kiveszem a dobozából a tasakokat, akkor a dobozt le tudom lapítani, a két kis tasak sem túl nagy, így nem lenne túl nagy levél.

Az tény, hogy ha csak ezt rendeled valamelyik webshopból, akkor a postaköltség kb ugyanannyi, mint a termék. Nem akarsz esetleg mást is rendelni? Már csak azért, mert ha több mindent veszel, akkor talán jobban megéri a postaköltség. Gazdabolt.hu-n is lehet bactofilt kapni, ott is sok mindent lehet venni.

A kijuttatás miért lenne neked problémás? A permetezést nem tudnád megoldani? Ha jól emlékszem 250 nm területre kell, ezt csak úgy tudom elképzelni, hogy utána rotakapával átmész rajta (ha van), mert ekkora területre bedolgozni kézzel nem túl mókás feladat.
 


  2015.04.08. 22:30  Hozzászólás  Válasz anegytech (107) hsz.-re     Olvasás  
  •   108   


 
Salgótarjánban lakom. Jó lenne kipróbálni valamelyik baktériumos készítményt, mert nagyon ígéretesnek tűnnek, csak némi probléma azért felmerül a beszerzést és a kijuttatást illetően.
 


  2015.04.08. 15:05  Hozzászólás  Válasz nzozz (106) hsz.-re     Olvasás  
  •   107   


 
Merre laksz?
Amúgy szerintem azért nem lehet csepegtetővel, mert be kell dolgozni a talajba. Csepegtető öntözésnél a talajfelszínre kerülnek, de ha utána rögtön bedolgozod, szerintem azzal sincs gond.
 


  2015.04.08. 14:40  Hozzászólás  Válasz anegytech (105) hsz.-re     Olvasás  
  •   106   


 
Ez már megint nem úgy fog összejönni nekem ahogy kéne, mert szerintem helyben nem tudom beszerezni, annyi postaköltséget meg nem fogok kifizetni mint amennyibe a bactofil kerül, ha meg nem lehet csepegtetővel kijuttatni, akkor utólag se nagyon tudom megoldani rendesen...
 


  2015.04.08. 13:49  Hozzászólás  Válasz nzozz (104) hsz.-re     Olvasás  
  •   105   


 
Még nem használtam, most fogom először. Még én sem vagyok benne biztos, hogy öntözni fogom-e vagy permetezni. Viszont már megvettem a tasakot, úgy emlékszem, rá van írva, hogy csepegtető öntözéssel nem lehet kijuttatni.

A lényeg, hogy be kell dolgozni a talajba. Vagy az ültetőgödörbe öntöd, vagy ha az egész talajt kezeled, akkor szerintem én úgy csinálom majd, hogy nagyobb cseppmérettel fogom permetezni és utána gereblyével eldolgozom. De még próbálok utánanézni. Ha youtube-on beírod, hogy bactofil, elég sok videó van róla, valamelyikben talán elmondják, hogyan kellene kijuttatni. Ha jól emlékszem, a dobozára ez külön nincs leírva, de ha hazaértem, megnézem majd.
 


  2015.04.08. 13:25  Hozzászólás
  •   104   


 
A Bactofil B -t hogyan javasoljátok kijuttatni? Kipermetezni a földre és bedolgozni vagy inkább a locsolás során (pl. csöpögtető öntözőrendszerrel) tövenként belocsolni a növényeket? Melyik a hatékonyabb?
 


  2015.04.08. 13:22  Hozzászólás  Válasz anegytech (102) hsz.-re     Olvasás  
  •   103   


 
Én úgy ismerem ezeket a "bio gyomirtókat", hogy ecet+só+mosogatószer, esetleg még víz különböző arányú keveréke, pl. 80% ecet, 15% só, 5% mosogatószer.
 


  2015.04.08. 13:14  Hozzászólás  Válasz anegytech (101) hsz.-re     Olvasás  
  •   102   


 
Utána olvastam a glifozátnak, és nem vagyok teljesen meggyőzve :| . Ugyan a jelenlegi engedélyek alapján nem rákkeltő és nincs káros hatással az emberre, a legújabb kutatások szerint mégiscsak káros, a Monsantot már be is perelték emiatt. Elvileg nem halmozódik fel az ember szervezetében, de okozhat károkat. Jól oldódik vízben, de éppen emiatt nagyjából már mindenhol kimutatható a szer. A talajvízben, folyókban, tojásban, takarmányban stb. Az egyre terjedő glifozát-rezisztens transzgenikus növények termesztése miatt pedig megsokszorozódott a szer használata, Dániában már erősen korlátozták is a használatát, mert olyan mértékben nőtt meg a folyóvizekben a szennyeződés, hogy néhány éven belül az egészségre káros hatást érné el.

Szóval most azért elgondolkoztam, hogy érdemes-e ezt kifújnom a kertembe, főleg úgy, hogy van macska is a kertben. Olvastam alternatívákat: ecet és forró víz. A forró víz azért kicsit macerás, de akár talajfertőtlenítőnek is elmegy. Az ecet elvileg nagyon jó, nemrég kutatással is bizonyították a gyomirtó hatását és ajánlják is bio termesztőknek, de nem tudom, hogy a tarackot is kinyírja-e. De szerintem most inkább ecettel fogok próbálkozni.
 


  2015.04.08. 12:36  Hozzászólás  Válasz gergerg (100) hsz.-re     Olvasás  
  •   101   


 
Köszönöm, akkor valószínűleg bevetem a glialkát, van belőle otthon. A takarásos módszer is tetszene, csak az legalább két hónap. Meg azért az a mezőgazdasági fólia elég drága, ha jól tudom. Másra meg nem használnám utána.
 


  2015.04.08. 12:32  Hozzászólás  Válasz anegytech (99) hsz.-re     Olvasás  
  •   100   
Avatar

 
A levélen felszívódik, meggátolja a gyökerek működését, így a kezelt növény elszárad. Innentől ugyan az a folyamat megy végbe, mintha kikapáltad volna. A földre hullott szer elvileg rövid idő alatt elbomlik. Flanell szokott gyomirtózni, majd ő elmondja mennyit vár vetés előtt, és mit ültet a helyére. De elvileg ha elszárad a fű, bármit vethetsz a helyére, nem lesz rá hatással.
 


  2015.04.08. 12:27  Hozzászólás  Válasz gergerg (98) hsz.-re     Olvasás  
  •   99   


 
Az érdekelne, hogyha glialkával kinyírom a tarackot, akkor a gyökértömegből ettől függetlenül értékes humusz lesz? Mert ugye az megmarad. Ha jól tudom, csak levélen szívódik fel, gyökéren nem, így az oda ültetett dolgokat nem bántja, ugye?
 


  2015.04.08. 12:22  Hozzászólás  Válasz anegytech (97) hsz.-re     Olvasás  
  •   98   
Avatar

 
Egyetlen komoly technika a glifozát. (glialka, medalon, stb) Ha valamit meg akarsz védeni, azt takard le, tekerd körbe fóliával a permetezés idejére. De ez is elég, ha szélcsendben permetezed, és viszel magaddal egy nagy kartonpapírt amit mindig odateszel a védendő növény elé mikor fújod. Az a lényeg, hogy amit nem akarsz kiirtani, arra ne kerüljön belőle. Levélen, (fiatal fák bokrok szárán) szívódik fel. Ha oda nem jut, nincs gond. Egy kezeléssel is komoly eredményt lehet elérni. Ha mégis takarni akarsz, akkor fekete mezőgazdasági fólia. Az alatt minden kiég.
 


  2015.04.08. 12:07  Hozzászólás
  •   97   


 
Sziasztok! Lenne egy kérdésem tarackkal borított terület veteményessé tételével kapcsolatban.

Mégpedig, hogy hogyan lehetne leghamarabb ültetni a területre? Vagy legalábbis leghamarabb megszabadulni a taracktól. Ami nálunk van, valószínűleg nem tarackbóza, hanem csillagpázsit, de a lényeg ugyanaz. Méteres tarackokat növeszt, mindenhol kinő, stb. Van egy kb 500 nm-es terület, amin csak ez van, ezt nyírni szoktuk. Valószínűleg a terület soha nem volt művelve, nemrég kerül hozzánk. Fákat már ültettem a területre, de ott csak gödröt kell ásni. Most viszont szeretnék egy nagyobb részt veteményessé tenni.

Olvastam több módszert is. Első ugye a Glialka. Lefújom, megdöglik, kész. Ezzel két problémám van. Az egyik, hogy sok a bokor, fa, tuja a közelben, egyiket sem akarom kiirtani. A másik, hogy ha lehet, akkor nem méreggel dolgoznék.

Olvastam takarásos módszerről, ez tűnik a legjobbnak. Egyrészt a tarackkal nincs gond, ha humusszá alakul. Ehhez elvileg kb egy hónapig takarni kellene a területet, utána kitakarni és hagyni újra hajtani a tarackot. Ha kissé kizöldült, akkor megint takarni egy hónapig. Ezáltal elvileg legyengül annyira, hogy ezután ha mulcsozom, takarom, akkor már a talaj is porhanyóssá válik annyira, hogyha kinő a tarack, akkor kihúzható kézzel.

Na, azért érdekelne, hogy valaki csinált-e már ilyet, és mi lenne a legjobb módszer. Egyrészt, hogy mivel takarjam? Kb 2x30 méterről van szó, ennyi kartonpapírom vagy szőnyegdarabom vagy akármim nincs. Valamit kellene vennem takaró anyagnak, de nem tudom, hogy mit.

A másik, hogy ha lehet, akkor egyelőre nem akarom ásni. Most kb lehetetlen lenne, mert 5-10 cm vastagon tarack van. Egy négyzetméter kb egy zsák tarack (tudom, mert egy fát körbeástam most).

Szóval érdekelne minden ötlet, akár glialkás módszer is. A legjobban annak örülnék, ha már most nyáron ültethetnék a területre legalább paradicsomot, paprikát vagy babot, vastag mulccsal takarva.
 


  2015.04.07. 19:36  Hozzászólás  Válasz nzozz (95) hsz.-re     Olvasás  
  •   96   


 
Natur Micro kilőve, minimális vásárolható mennyiség 100l (10l/ha...), személyes átvétel nincs.
Marad a Bactofil, az is jó, bár egységára kicsit drágább. Webshopokban persze a 10g -os csomag postaköltsége is annyi, mint a 10-20kg -osé... :@
 


  2015.04.07. 10:26  Hozzászólás  Válasz anegytech (94) hsz.-re     Olvasás  
  •   95   


 
Még egyikkel sincs tapasztalatom. Az Azoter kilőve, csak 25l -es vagy annál nagyobb kiszerelésben kapható.
 


  2015.04.07. 09:57  Hozzászólás  Válasz nzozz (93) hsz.-re     Olvasás  
  •   94   


 
Más baktériumkészítményt már próbáltál esetleg? Én most Bactofilt vettem, elvileg már nagyobb méretekben is ki lett próbálva. Pontosabban egy szőlő- és egy gyümölcs ültetvényről láttam videót, ahol alkalmazzák. Kis kiszerelésben is kapható, de saját tapasztalatom nincs.
 


ElőzőKövetkező

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég

cron