Ökológiai növénytermesztés Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
A talajművelésről, vegyszeres vagy biológiai védekezésről, vetésforgóról, ültetési tervekről, metszésről, szemzésről, dugványozásról, valamint a kerti szerszámokról szóló fórumrész.
  2017.06.25. 15:47  Hozzászólás  Válasz tgwh (72) hsz.-re     Olvasás  
  •   73   
Avatar

---
 
Ha jól működik a komposzthalmod. Értem alatta, hogy jó az összerakott állomány C-n aránya (30:1), akkor 60 fok fölé emelkedik a hőmérséklet és ott már mindent lebontanak a mikroorganizmusok. Egy tudós szerint, ha a beteg növényeket az egészségesek között hagyják, azok immunrendszerét erősíti. Van egy tanulságos történetem a beteg növényekre. Amelyik évben tarolt a fitoftóra, az összes beteg krumplit, krumpliszárat, paradicsomszárat belehordtam egy gödörbe, Megtellett a gödör. Mit gondolsz hol volt a következő évben a legjobb krumplitermésem? Abban a gödörben, ahova a beteg növényeket hordtam.
 


  2017.06.25. 14:36  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (71) hsz.-re     Olvasás  
  •   72   
Avatar

terra alapító
 
Azt nem tudod véletlenül, hogy ha komposztba szórom a felmagzó gyomokat meg a beteg vagy tetves növényi részeket, elpusztítja-e őket a meleg, meg a komposzt élővilága?
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.06.25. 13:34  Hozzászólás  Válasz tgwh (70) hsz.-re     Olvasás  
  •   71   
Avatar

---
 
A számból vetted ki a szót. Éppen a honlapomra írok választ egy olvasómnak és azt mesélem, hogy teljesen betetvesedett a gyom, esetemben csalán.



A fotón látható, hogy a csalán ember magasságúra nőtt. Ne értsd félre, nem azért hagytam ilyen magasra nőni, mert ez volt vele a célom. Hanem azért, mert nem volt időm levágni. Viszont érdekes tapasztalatokkal gazdagított ez a szükséghelyzet.
1. A csalán tápanyagjelző növény, magassága, bujasága mutatja, hogy igen jó a tápanyagellátása a fák alatti talajnak. Melyet kizárólag az ágtakarásnak köszönhetek, hiszen egyéb tápanyagpótlásban nem részesülnek a fák.
2. Május végén iszonyatosan betetvesedett a csalán. Ha nincs ott a csalán a tetűk a fán szaporodtak volna el. Így mondhatnám csökkentették a fákat érő tetűterhelést. Megjegyzem mikor ezeket a sorokat írom, már a tetűkoloniákat megszüntették a természetes ellenségeik. Teljesen tetűmentes lett a csalán. Ez esetben is látszik milyen gyönyörűen működik a természet önszabályozó képessége.
3. Mint azt Bálint gazda is kihangsúlyozta, a gyomok károsak, mert nedvességet és tápanyagot vonnak el a haszonnövényektől. Ennek ellent mond az én csalánom. Ugyan is a növényekben két irányú szállítás zajlik. Egyik a gyökérből fel a levelek felé, míg a másik a levelektől le a gyökérbe. Ilyen aszályos időben amikor a talaj teljesen száraz, a harmatot a csalán leveleivel összegyűjti és lepumpálja a gyökérnek. Ez a magyarázata annak, hogy miért tud ilyen szépen fejlődni a csalán ebben a száraz forró júniusban.

Kályhában nem gazt kell égetni, hanem lakást fűteni, ételt főzni. A kukába meg a szemét való. Tetves növényt ásd el, ha zavar, de ha jó barátaid a katicák, a fátyolkák, hagyd meg nekik eleségnek. Az én drága feleségem is írtózott a gyomok magjaitól eleinte. Aztán bebizonyosodott, ha sterilen hagy egy darab földecskét azt teljesen belakják a gyomok. A szél hordja a magokat. Pl amikor megvettem a városszéli telkemet, ami előtte kukoricaföld volt, az első évben kaszáltam rajta a parlagfüvet, pedig egy gramot vetettem el. Azóta a legnagyobb füvet is segít ráhordani a kertre, bármennyire is magos. Ugyan így a beteg növényektől se szabad félni.
 


  2017.06.24. 21:46  Hozzászólás
  •   70   
Avatar

terra alapító
 
Egy érdekes dolgot figyeltem meg, igaz nem olyan meglepő.
Az ősszel ültetett fák köré a megmaradt földből sáncot formáltam, gondoltam majd leülepszik. Utána úgy hagytam, mondván majd ültetek bele valami hangya meg tetűriasztó növényt. A gaz persze kinőtt, és mit látok? Mindegyik gaz csurom tetű. De pont ezért, a fiatal fákon egy sincs! A nagy gazokat kihúztam, tetvestől, ment a kukába. Majd szerzek egy kis vaskályhát, aztán el lesznek tüzelve, a beteg növényi részekkel, meg a felmagzott gazokkal együtt.
A magyarázatot eddig is tudtam, a tetű a fiatal növényi részeket támadja meg, a lágyszárú gaz meg finom falat neki ezek szerint. És igen, mindennek meg van a helye a kertben. Csak a zasszony mindig kikerget füvet nyírni :D annyit elértem, hogy a legmagasabbra állítom a fűnyíró kerekeit.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.03.04. 21:41  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (68) hsz.-re     Olvasás  
  •   69   
Avatar

terra alapító
 
Légnyomásváltozáskor fájdul meg a fejem, ha hirtelen jön egy hideg vagy egy melegfront, azt nem bírja. Persze ettől még igaz amit írsz :D
Sok helyen olvasni, hogy napi szinten 3-5 liter vizet meg kéne inni. Egy orvos erre csak annyit mondott, hogy amikor szomjas az ember, akkor igyon, nem számít mennyit iszik egy nap, ha a szervezete szomjas, úgyis kérni fog. Amikor cudar másnapos voltam, tejet kívántam. Tudtam hogy úgyis kijön, de megittam, ki is jött :thumbup: :dejo: de utána sokkal jobb volt ;) :) :D :lol: nagyon észrevehető pl. a só. Van amikor napokig mindent agyonsózok, utána két hónapig hozzá sem nyúlok...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.03.04. 21:01  Hozzászólás  Válasz tgwh (67) hsz.-re     Olvasás  
  •   68   
Avatar

---
 
A fejfájás csak egy tünet. Annak oka van, amit jó lenne felderíteni. Legtöbbször az életmód. Amit ez a hülye globális mai világ rákényszerít az emberiségre. Sokkal egyszerűbb lenyelni egy tablettát, mint a fejfájást kiváltó okot megszüntetni. Pedig magát az embert a teremtő jól kitalálta. Ezer dologgal védi magát, ha még ez se elég, hibaüzenetet küld. mint pl. a fejfájás. Ha ezt a homo sapiens felülbírálja, akkor ez ellen a jó isten is tehetetlen. Ez így van a növényekkel is. Minden növénynek van védőmechanizmusa, ami működik, ha a kertész nem teszi tönkre, azzal, hogy ő okosabb a természetnél és azt felülbírálja. Mert a haszon mindenek fölött. Az egészség nem számít. Akár növényi, akár emberi egészségről van szó. Bár ez a kettő összefügg egymással. Botorság lenne külön kezelni.
 


  2017.03.04. 20:19  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (66) hsz.-re     Olvasás  
  •   67   
Avatar

terra alapító
 
A fájdalmad amúgy is elmúlt volna, a gyógyszer sem úgy szüntetette volna meg, hogy pl. két hét múlva ismét fájt volna.
Ezért nem szeretem a fájdalomcsillapítót, nem tudom, hogy a gyógyszertől múlt-e el a fejfájásom, vagy magától, és a gyógyszer nem ért semmit. Na de azért ha már reggel óta fájj, akkor délután csak megeszem azt az egy gyógyszert...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.03.04. 19:08  Hozzászólás  Válasz andras (65) hsz.-re     Olvasás  
  •   66   
Avatar

---
 
Igen, néha a vegyszerekhez kell nyúlni, mint ahogy az ember is használ orvosságot. pl. fogászati kezeléskor én is kérem a fájdalomcsillapító injekciót, de ez rendkívüli eset. Azért itt se mindenképpen az orvosok utasításai szerint muszáj eljárni. Karácsonykor eltörött a fogam. Egy pesti klinikán tudtak az ünnep után rögtön fogadni. Ahol egy tanár a klinika vezetője. Azt kértem a tanár úrtól, ha kikapja a fogam maradékát, rögtön ültessen be helyette egy műgyökeret. Ez azzal járt, hogy az álkapcsomba fúrt egy 4 mm átmérőjű furatot és abba belecsavart egy menetes valamit, ami majd az új fogamat képes tartani. A tanár úr azt kérte, három óra múlva adjak magamról életjelet, még akkor is, ha fekete macskák potyognak az égből. Kaptam fájdalomcsillapító tablettákat, mondván szükségem lesz rá, ha elmúlik az injekció hatása. Ez így történt. Közben hazaértem Kaposvárra. Lefeküdtem aludni. Egy óra múlva arra ébredtem, ráz a hideg és iszonyatos fájdalmaim vannak. Eszembe se jutott, hogy a kapott tablettákhoz nyúljak. Felmentem a kertembe, ahol hó, erős fagy, viszont szikrázó napsütés fogadott. Az első gondolatom az volt, szükségem van D vitaminra a csont gyógyulása miatt. Amikor a kert végéhez értem, ahol az erdő kezdődik, jött a második ötletem. Megkértem a diófámat segítsen. Szorosan átöleltem és hangosan azt mondtam neki. Öreg diófám! 30 éve én adtam neked életet. Nagy, Erős fa lettél, adj most vissza az erődből annyit, hogy meggyógyuljak és ne fájjon a fogam helye. Ezt még egyszer megismételtem, aztán lementem a kertből. Kevesebb, mint öt perc alatt értem le, de mire leértem, elmúlt a fájdalmam és a hidegrázás. Többet nem is jött elő. Ezt nehéz emberi aggyal megérteni. Már azt se tudom, egyáltalán honnan jött az ötletem? Isteni sugallat, vagy csak a természetes ösztönöm sugallta, mit csináljak? Ezt én se értem, a tablettákban gondolkodók, meg főleg nem. Ha beszedem a fájdalomcsillapító tablettákat, mint a nevében is benne van, csak csillapította volna fájdalmam. Az én hirtelen kitalált módszerem viszont meg is szüntette. Azért ez nagy különbség. Visszatérve a növényekre, ott legalább akkora különbség van, hogy vegyszer vagy a természet hat a növényekre? Ezt a példát azért hoztam fel, mert az ökológiai termesztés lényegét is hasonló megközelítésben lehet megérteni.
 


  2017.01.27. 15:14  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (64) hsz.-re     Olvasás  
  •   65   
Avatar

---
 
Annyi, hogy az előadó nem számol azzal, hogy a teremtés óta megtörtént a bűnbeesés és a "bennünk lakozó" és körbevevő bűn természetéből adódóan lerombolta, tönkretette a világot. Akkor minden tökéletes volt. Azóta minden, az élőlények is degenerálódtak. Így - habár mindent Isten teremtet - nem teljességében képviseli Őt.

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nyakra-főre permetezek, a darázs, hangya, levéltetű stb. is megfér a kertembe, de ha túlzottan szaporodik, valamit kell tennem ellene. Először természetes, környezetkímélő módszerekkel, de ha nem elegendő jön a bogárirtó.

Azt teljes alázattal elfogadom, hogy a természetvédelem területén lenne mit tanulni és messze nem tettünk eleget ennek. Ezért is jutott a földünk a jelenlegi állapotba és még koránt sem értünk le a görbe aljára.
 


  2017.01.21. 17:17  Hozzászólás
  •   64   
Avatar

---
 
Egy alkalommal Alfi, miután megnézte a fáimat, azt mondta, nem látok rajtuk tetűket, annak ellenére, hogy te nem permetezel ellenük. Ami így nem teljesen igaz, mert futkározó hangyákat lehet látni. Ami jelzi, hogy vannak tetvek. Ebben a videóban az előadás a magyarságról szól, de az előadó aki a Gödöllői Egyetem Növényvédelmi Intézetében dolgozik, "növényvédelmi" példákat hoz fel. 29:50-nél elmagyarázza miért fontos, hogy legyenek tetűk a fákon. Ez azonos azzal a szemlélettel amit itt a fórumon képviselek, de ha én magyaráznám el, kevésbé lenne meggyőző.

 


  2017.01.08. 20:46  Hozzászólás  Válasz Gyula77 (62) hsz.-re     Olvasás  
  •   63   


---
 
Igen 4:6 (tej, víz) arányban használtam.
Semmit ne használt mert a szomszédaimról folyamatosan visszafertőződött.

Ami nálam használt az a 300 ml aszpirin hetente használva 2 litter vízhez . Október végén is volt még cukkinim.

(75 ml set én szedek)
 


  2016.07.02. 07:01  Hozzászólás
  •   62   


---
 
Üdv! Harcolt-e már valaki innen bikarbonával vagy tejjel lisztharmat ellen? Tapasztalatok? Mi a helyes koncentráció? Előre köszönöm!
 


  2016.06.23. 18:43  Hozzászólás  Válasz Totya (60) hsz.-re     Olvasás  
  •   61   
Avatar

---
 
Nekem szalmám nincs, mivel én városi kertész vagyok. Azt az elvet követem, azzal gazdálkodjon az ember, amije van. A krumpli barázdáját, púposan feltöltöm kézikaszával kaszált fűvel. (kb 30-40cm magas füvet kaszálok hozzá) Abban az esetben, ha nincs barázdája, ez van az idén a külvárosi telkemen, mert nem volt időnk bekapálni, a sorokat jó erősen letakarom fűvel. Ez után már a betakarításig nem nyúlok hozzá. Nekem erősen kötött a talajom. Jó a víztartó képessége.Így ha letakarom erősen meghálálja, arról nem beszélve, hogy a gyomelnyomást és a talajerő pótlást is megoldja.
 


  2016.06.23. 17:55  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (59) hsz.-re     Olvasás  
  •   60   


---
 
Idén vizsgázik a szalmás talajtakarás! :)
Mindenki kiröhögött, mikor meséltem róla, eddig pozitív az eredmény, de most már szárazabb a talaj, kíváncsi leszek :)
Betöltött krumpli közé is raktam a homokos részen :thumbup:
 


  2016.06.23. 17:45  Hozzászólás  Válasz tgwh (58) hsz.-re     Olvasás  
  •   59   
Avatar

---
 
Az öreg fáimat nem szükséges permeteznem tetű ellen, a csemetékkel és a fiatal fákkal van, gondom. Azokat szappanlével szoktam lemosni, de nem permetszerűen, hanem erősen ráspriccelve. Jó erősen beterítem őket hangyástól, tetvestől. Mosakodószappant használok, melyek fürdés folyamán kicsi darabokra kopnak, azokat áztatom be vízbe. A szappan eldugítja a légzőszerveiket és elpusztulnak.
A feleségem állítja, hogy a tetves paprikát egy napig áztatott csalánlével, öntözőkannával megöntözte és használt. Én csalánnal nem próbálkoztam. Így ezt se megerősíteni, se cáfolni nem tudom.
 


  2016.06.21. 13:02  Hozzászólás  Válasz NyilasMisi (57) hsz.-re     Olvasás  
  •   58   
Avatar

terra alapító
 
Én háromszor nyomtam oda a tetveknek, de még mindig vannak :D +1 volt az elején a csalánlé, na azt tényleg kiröhögték...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2016.06.21. 10:56  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (55) hsz.-re     Olvasás  
  •   57   


---
 
Valamit nagyon rosszul csinál a kollégád ha hat permetezés után is tetvesek a fái. Idén egyszer permeteztem a fákat levéltetű ellen Full 5CS-vel és nyoma sincs a tetveknek.
Két rossz véglet van a hobbikertészek között, vagy mondhatnám azt is, hogy két szélsőség. Az egyik aki nem permetez semmi ellen mert azt gondolja attól hű de jó lesz neki, a másik meg olyan betegségek ellen is védekezik ami nem is fenyegeti. Sokat nehezen értik meg az okszerű növényvédelem módszereit, pedig ez lenne a helyes megoldás.
 


  2016.06.19. 19:13  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (55) hsz.-re     Olvasás  
  •   56   
Avatar

terra alapító
 
Ez a része is érdekes. Viszont a szomszéd nem gondozza a fáit, és teremnek azok is, igaz némi metszés nem ártana nekik.
Találtam egy trükköt hangyák ellen, én kétkedve fogadom, de hátha kipróbálja valaki :D
http://www.agraroldal.hu/hangya-elleni-spray.html
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2016.06.19. 11:11  Hozzászólás  Válasz csehrigo (53) hsz.-re     Olvasás  
  •   55   
Avatar

---
 
Két fele kell bontani a kérdést. A profi termelők rá vannak kényszerítve, hogy makulátlan kinézetű árut termeljenek, különben nem tudják eladni. Mutatós legyen, az íz nem számít. Amilyen félig zöld kajszikat láttam itt a fórumon eladásra szánva, olyanokkal én kutyákat szoktam dobálni. A termelő nem érlelheti be olyan lédús cuppogósra, amitől kajszi, a kajszi, mert akkor nem lehet szállítani és napokig pulton tartani. A mérgekre költött pénz is megtérül a többlet termésben.
A másik kategória, az amatőr, családjuk számára termelők. Ezek tényleg ahogy írtad, túllihegik a permetezést. Hiszen őket semmi se kényszeríti, hogy mérgezzék családjukat. A termésmennyiség se követelmény. Nekem általában az a problémám, hogy túltermelem magam. Éppen az előbb hívtam fel Alfit, segítsen megszabadulni a zöldborsómtól, tegye meg azt a szívességet, hogy elvisz belőle, mert nem győzöm idővel a pirgálást. Már több mint 20Kg-t beraktam a mélyhűtőbe és még így is sok van kinn a földön. ezért úgy döntöttem, meghagyom vetőmagnak a többit.
A növényvédelemről. Egy munkatársam a cégnél idén már 6x permetezte az almáját, mégis tetves. Én egyszer se, láttam a rendkívüli tetűinváziót és vártam mi lesz belőle. Jun. elejére már eléggé sok levél száradt le a tetűk miatt, kezdett a helyzet eldurvulni, aztán hirtelen megjelentek a katica lárvák, de valami iszonyatos mennyiségben. Tele voltak velük a fák, sőt még a zöldborsó is, mely közel volt a fákhoz. Készítettem róluk fotókat:





A katicák elvégzik a dolgukat, aztán visszaáll az egyensúly a természet rendje szerint. Ha ebbe a rendszerbe méreggel beavatkoznék, az többet ártana , mint amennyit használna.
A természetről jut eszembe. Mint azt már itt megírtam, vásároltam egy csodaszép környezetben lévő birtokot Nagymaroson. S, hogy a szomszédaim miként viszonyulnak a természethez, bejegyeztem a blogomban. Sajnos a jelenség általános, akit érdekel olvassa el:
http://kedvescimbora.extra.hu/index.php?makid=28
 


  2016.05.23. 13:26  Hozzászólás  Válasz csehrigo (53) hsz.-re     Olvasás  
  •   54   
Avatar

terra alapító
 
Azt mondanám, kapufa.
Régen az régen volt, és azóta bejött egy rakat új betegség.
Másrész vannak olyan helyek, ahol évről-évre rengeteg a kártevő, és nem csak csúnya lesz a termés nagyon nagy része, de ehetetlen is. Most hogy egy ilyen helyen át lehet-e váltani bio módszerekre, az nagyon nagy kérdés.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2016.05.23. 10:16  Hozzászólás
  •   53   


---
 
Kár,hogy behalt .
Azért kérdeznék.
Előre szólok,hogy nem értek a hozzá.

Nincs egy kicsit túllihegve ez a betegségek elleni védekezés?
Úgy értem mindenért és mind miatt permetezni kell.
Nem lettünk túl finnyásak? Nem változtak meg nagyon az igények?
Ha jól emlékszem van olyan betegség ami pöttyöt hagy a kajszin,de attól az még ehet,lekvárnak is jó max egy kicsit ki kell belőle vágni. Most lehet,hogy monokultúrában,intenzíven használva baj okozhat,de egy házi kertben...

Úgy értem,régebben is voltak a gyümölcsfáknak betegségei, de a termésből jutott a monilíának,a madaraknak, a cseresznyelegyeknek, de még a gazdának is.
Enni is, eltenni is. Többfélét ültettek,különböző helyekre és minden évben volt amin volt termés és volt mivel gazdálkodni.
Akkor is foltosak voltak a levelek,volt tápanyaghiány stb. de a fák éltek amíg éltek,az emberek meg gazdálkodtak.
Nem lehet,hogy most felnagyítjuk azt a problémát ami eddig is fennállt? Jó tudom jöttek úgy kártevők,betegségek meg gyümölcsfajták.
de
Most meg nem mondom,hogy melyik betegség az ami pl a kajszi magján foltokat csinál. Ettől még a gyümölcsét megettem.
Nincs túl démonizálva ez az egész? Értem,hogy kell a védekezés,de nem esünk túlzásba?
Hogy már olyan miatt is permetezni és védekezni akarunk amibe a fa még nem pusztul bele, a termése is ehető marad legfeljebb nem olyan szép.
 


  2015.11.15. 17:17  Hozzászólás  Válasz sforza45 (51) hsz.-re     Olvasás  
  •   52   
Avatar

terra alapító
 
Üdv. Összegyűjtöd egy kupacba, és vársz fél-egy-másfél évet :D segíthetsz neki, ha egy réteg levél, egy vékony réteg föld, egy réteg levél stílusban építed.
A kupacot keretek közé lehet szorítani.
Prizmába is szokták pakolni. Lombtrágyának szokták hívni azt is, amikor vegyszert/bio szert a levélre permetezel, és a lombozaton felszívódva hat, erősítve azt.
Én más módszerről nem tudok, talán jön egy okosabb ember, aki ír még valamit hozzá.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2015.11.15. 12:31  Hozzászólás
  •   51   


---
 
Helló!

Hogyan lehet házilag lehullót falevélből lombtrágyát készíteni?
 


  2015.07.29. 14:31  Hozzászólás
  •   50   
Avatar

terra alapító
 
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2015.07.02. 13:41  Hozzászólás
  •   49   
Avatar

terra alapító
 
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2015.06.24. 11:10  Hozzászólás
  •   48   
Avatar

---
 
A jókedvű! :-D

[youtubekod]https://www.youtube.com/watch?v=vmn7kB1PJAY[/youtubekod]
 
"There is no easy way from the earth to the stars”


  2015.06.11. 14:15  Hozzászólás  Válasz nzozz (46) hsz.-re     Olvasás  
  •   47   


---
 
Szerintem jó a tömegszázalékos mérés, de azért káliszappannál szerintem nem kell olyan pontosan adagolni.
 


  2015.06.11. 10:37  Hozzászólás  Válasz anegytech (45) hsz.-re     Olvasás  
  •   46   


---
 
Kb. így olvastam, csak abban nem voltam/vagyok biztos hogy tömegszázalékos vagy térfogatszázalékos koncentrációról van szó.
 


  2015.06.11. 08:58  Hozzászólás  Válasz nzozz (44) hsz.-re     Olvasás  
  •   45   


---
 
Az arányokat most nem tudnám megmondani, de ha te így tudod, akkor az arány jó. A feloldásában semmi extra, én pl simán forró vízben kevergettem el. Ha feloldódik, onnantól lehet hígítani.
 


  2015.06.10. 09:25  Hozzászólás
  •   44   


---
 
Sziasztok!
Van a káliszappanos permetszer készítésének valami spéci módja vagy csak mérleggel kimérek kb. 10% -os oldathoz való mennyiséget, beleadagolom a vízbe és addig főzöm amíg az egész feloldódik és annyit adok majd ebből a tankkeverékhez, hogy kb. 1% -os oldat kerüljön kijuttatásra?

Köszönöm
 


  2015.05.11. 07:58  Hozzászólás  Válasz edit (42) hsz.-re     Olvasás  
  •   43   


---
 
Szerintem azért elég jelentős tényező a fólia belső légtere. Egy nagyobb fóliában azért jobb a helyzet, mint egy ilyen lombozatot körülvevő fóliatakaró alatt. Mellesleg hiába nem éri a levelet öntözővíz, ha nagyon nagy a pára, akkor a levélzet is vizes lesz. Persze ha normálisan van szellőztetve, akkor nem lesz olyan mértékű a páratartalom, ami már kedvezne a gombáknak. De egy ilyen kis fólia szinte biztos, hogy hozzáér a lombozathoz, azokon a részeken pedig a lyuggatás ellenére nem tud megszáradni a lombozat, ami pedig a szürkepenésznek és egyéb gombás betegségeknek kedvezhet.

De ez csak elmélet, mindenesetre én azt mondom, hogy egy nagy fóliasátor előnyös, míg egy ilyen kis takarófólia nem ugyanazt a mikroklímát adja. Tavasszal még jó lehet, de egész tenyészidőszakban nem hagynám rajta. Persze az lenne a legjobb, ha valaki már kipróbálta volna és úgy mondaná el a véleményét, ezért is nem akarok senkit lebeszélni róla, de javasolni sem tudom :D.

Még annyit, hogy egy ilyen takarófólia meg is nehezíti a zöldmunkát, az esetleges permetezéseket és a szüretet is, mert mindig föl-le kell szedni a növényről.
 


  2015.05.10. 16:45  Hozzászólás  Válasz anegytech (39) hsz.-re     Olvasás  
  •   42   
Avatar

terra alapító
 
Én tavaly azt tapasztaltam, hogy az üvegházban lévő paradicsomok nem kapták el a vészt, csak az, amelyik kiment az ablakon és onnan lelógva növelte a paradicsomokat. Gondolom a fólián belül is hasonló a klíma. Meleg és párás. Igaz, ezen van két felső ablak, de az eső nem esik be, a lombozatot nem nagyon éri víz ha már megnőttek a paradicsomok.
 


  2015.05.09. 22:04  Hozzászólás  Válasz sforza45 (40) hsz.-re     Olvasás  
  •   41   


---
 
Nem akarlak lebeszelni a foliarol, mert tapasztalatom nincs, csak nem hiszem hogy lenne jelentosege mondjuk nyaron, de ha van kedved meg penzed hozza, akkor talan erdemes lehet egy-ket novenynel kiprobalni, hogy van-e haszna.

Foliat most nem hiszem, hogy teszek a tamrendszerre, mert eppen vizsgakra keszulok es orulok ha a tamrendszer meglesz. De arrol rakok fel kepet, ha nem felejtem el :).
 


  2015.05.09. 19:00  Hozzászólás
  •   40   


---
 
Akkor nem jó nekem az ilyen fólia.
Amit a támrendszeről írsz az nagyon jól hangzik. Ha ráraktad a fóliatakarást akkor raknál fel egy képet róla?
Még lenne egy kérdésem:
3 napja permeteztem Championnal, 2 palántámnak a leveleit megégette , tönkre fognak menni vagy túlélik?
 


  2015.05.08. 14:39  Hozzászólás  Válasz sforza45 (38) hsz.-re     Olvasás  
  •   39   


---
 
Valamennyire igen, de lyuggatott fólia, így nem teljesen. Én ilyen fóliát max akkor tennék a parira, amikor még éjszaka hidegek vannak, nyáron abszolút fölöslegesnek, talán még hátrányosnak is tartom, de ez csak tipp, mert még nem próbáltam. A lyukak ellenére valószínűleg párásabb és melegebb az időjárás a fólián belül, így talán még elő is segíti a gombás betegségek terjedését, főleg, mivel hozzáér a lombozathoz. Ha az esőtől akarod megvédeni, én olyanban gondolkodnék (amúgy gondolkodom is), hogy a támrendszer tetejére fóliát fektetek. Akár még úgy is meg lehetne oldani, hogy csak a paradicsomok felett takarjon, a sorok között engedje be a csapadékot. Így eső esetén van öntözés, de a növény lombozata nem lesz vizes. Nálam a támrendszer úgy néz ki, hogy a sorok elején és végén egy-egy tetőléc leverve, a kiálló rész 2m magas, majd a tetőléceket felül egy újabb tetőléccel összekötöm (egy sor nálam 1,7 m-es, hosszabb sor esetében a sor közepére is kellhet néhány karó). A sorok egymás után követik egymást, így a tetejére csak rá kellene fektetni a fóliát, és rögzíteni.
 




  2015.05.08. 13:53  Hozzászólás  Válasz anegytech (36) hsz.-re     Olvasás  
  •   37   


---
 
Igen palánta (poharas) öntözésére gondoltam. Én úgy fogom permetezni a paradicsom, burgonyát hogy letakarom körülötte a talajt.
Elég hosszadalmas munka, de inkább így csinálom.
 


  2015.05.08. 11:57  Hozzászólás  Válasz sforza45 (35) hsz.-re     Olvasás  
  •   36   


---
 
A beöntözés tudtommal csak a magvetéskor, esetleg pikírozáskor történik, ilyenkor a palántadőlés ellen védekeznek a beöntözéssel. Nem bio termesztés esetén Dithane-t vagy kimondottan palántadőlés elleni gombaölőszert alkalmaznak, de a réz is jó. Ekkora mennyiségben nem árt, de veteményest nem hiszem, hogy beöntöznének vele (vagy nem is erre gondolsz?). Nem tudom pontosan, hogy hogyan, de terheli a talajt a réz, ezért is akarják előbb-utóbb kivezetni és felváltani más szerrel. Szóval a rezet sem érdemes számolatlanul permetezni.
 


  2015.05.08. 11:49  Hozzászólás
  •   35   


---
 
Helló!

A bordói lé és minden réztartalmazó permetezőszer (csak a biogazdálkodásban engedélyezettek) nem árt a talajnak?
Nem rég olvastam, hogy a paradicsom palánta földjét is beszokták öntözni bordói lé és kénnel.
 


  2015.05.06. 20:52  Hozzászólás  Válasz Laci vagyok (33) hsz.-re     Olvasás  
  •   34   


---
 
Persze, a tetveket az is eszi, azzal nincs is gond. A probléma az, hogy kiszorítják a honos katicákat, de ezzel tényleg nem tudok mit tenni, csak nem örülök neki.
 




  2015.05.06. 07:53  Hozzászólás  Válasz tgwh (31) hsz.-re     Olvasás  
  •   32   


---
 
Én úgy tudom, hogy a katicák is falják őket, meg persze a lárvák is.

Ebben az évben próbálkozom először kizárólag bio módszerek alkalmazásával, és van néhány tapasztalatom. Az első az, hogy sokkal több a rovar. Nem csak a káros, hanem a hasznos is. Még eléggé a szezon elején vagyunk, de katicából ennyit még nem láttam a kertben. Ami kicsit aggaszt, hogy a harlekin katicákból van több. A tetvek egyelőre nem okoznak nagyobb gondot, mit vegyszeres védelem mellett.

A PrevB2-ről index-en vitáztam kicsit, mert sokan túlzóan drágának találták a szert. Én 1500-ért megvettem a 200 ml-es kiszerelést, amíg van, addig használom, főleg tetvek gyérítésére és tapadásfokozónak. Viszont sokan haszontalannak is tartották, ezt viszont sikerült megcáfolnom. A nagyon tetves rózsákon két permetezés levitte a tetvek 70-80%-át, 30ml/10 liter víz keverékkel. Tegnap este felfedeztem, hogy a körtefa csemeték friss hajtásai elég tetvesek, pöndörödnek, így gondoltam egyet és ma reggel bekevertem 5ml/1 liter víz keveréket. Ez most elég volt a kis fákra, 1 literes kézi permetezőből kijuttatva. Pár perc múlva szemrevételeztem a dolgot, és a hangyák is megdöglöttek a leveleken. Bár azt mondták nekem, hogy agrol plusszal ugyanezt elérhetném, azt még nem próbáltam vegetációban. Elvileg a narancsolaj (ami a PrevB2 alapanyaga) nem fedi el a gázcserenyílásokat, míg a paraffin elfedi, így a növénynek nem annyira jó. A narancsolaj pedig - a leírások alapján - nem csak azzal öli meg a tetveket, hogy elfedi őket, hanem szárító hatása is van. Ennek még megvan az az előnye is, hogy maga a permet is előbb szárad meg a levélen. A tapadásfokozó hatása elég jó és tényleg gyorsan szárad.

A permetbe még Biokalt (amit szintén sokan túlzóan drágának találtak :D, de ázalékkal vagy más szerves lombtrágyával is kiváltható) és cuproxatot kevertem. Ez a kombináció eddig bejött. Ma reggel a kis őszibarackra is fújtam belőle, elvileg a cuproxatot az őszibarack is bírja, hát remélem, hogy nem lesz megperzselődve, mire hazaérek. Múlt évben Championnal sikerült elintéznem szegényt :-D .

Szóval egyelőre az a tapasztalatom, hogy felszívódó vegyszerek nélkül is sikerül kordában tartanom a kórokozókat, remélem ez továbbra is így marad. És sokkal jobb érzés az a tudat, hogy a zöldségekből is akármikor ehetek, mert nem kell az ÉVI-t számolgatnom.

Amit még tervezek bevetni, az a Dipel és a Thiovit Jet. Előbbit hernyók ellen, mert találkoztam néhány kis téli araszoló hernyóval, ami a lombot rágcsálta. Habár nem okoztak túl nagy kárt, azért a szaporodásukat szeretném visszafogni. Utóbbit pedig lisztharmat és atkák ellen.

Cseresznyelégy ellen viszont ki kell találnom valamit, mert minden évben nyüvesek a gyümölcsök, hiába permetezek bármit. Most sárga ragacslapot vettem, talán majd kiegészítem szexferomon csapdával.
 


  2015.04.28. 15:03  Hozzászólás  Válasz anegytech (30) hsz.-re     Olvasás  
  •   31   
Avatar

terra alapító
 
Úgy tudom, a katicák lárvái falják a tetveket.
Szappan ömagában nem elég, kell hozzá pl. csalánlé, állítólag :D
Meg magukra a tetvekre kell spriccelni, különben nem hat.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2015.04.28. 07:35  Hozzászólás
  •   30   


---
 
Rovarirtó permetszerrel kapcsolatban érdeklődnék. Káliszappanról már régóta tudom, hogy elvileg hatásos tetvek ellen, nekem még nem sikerült velük irtani, de lehet, hogy az adagolással volt gond.

Viszont olvastam arról is, hogy alkoholt/denaturált szeszt is be lehet vetni ellenük. Én víz:denat.szesz 1:1-es keverékéről olvastam, ez mondjuk elég tömény, de elvileg hatásos. A növényeket nem bánthatja az alkohol? 10 liter permetlé így mondjuk elég drága, de jobb esetben nem kell mindent lepermeteznem rovarok ellen, de pl most rózsákat olyan mennyiségben lepték el a tetvek, hogy a rózsa már nem látszik :D. Meg néhány gyümölcsfát is támadnak, de azokat kevésbé. Rózsákon láttam két db katicát, olyan volt a mozgásuk, mint két szumóbirkózónak az ingyenes McDonalds előtt, akik már nem bírnak többet enni :D.
 


  2015.04.26. 16:27  Hozzászólás  Válasz Ziza (28) hsz.-re     Olvasás  
  •   29   
Avatar

---
 
De, gyakran szoktam frisset is áztatni. Viszont szeretek szárítani mert így mindig van valamennyi elraktározva is, és kisebb edénybe is be tudom áztatni, mint az ábrán is látható. Ezenkívül ha többféle növényből készítek levet és nem egyszerre gyűjtöm be őket akkor mindenképpen le kell szárítanom valamennyit.
 


  2015.04.26. 14:39  Hozzászólás  Válasz Bubus (27) hsz.-re     Olvasás  
  •   28   


---
 
Frissen szedettet, szárítás nélkül nem szoktál áztatni? Mi az oka?
 


  2015.04.26. 09:11  Hozzászólás  Válasz anegytech (24) hsz.-re     Olvasás  
  •   27   
Avatar

---
 
Én már legalább 3 éve használok csalánból készült permetlevet. Így szoktuk szárítani őket:
És így néz ki, amikor erjesztem.:
 


  2015.04.25. 15:02  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (25) hsz.-re     Olvasás  
  •   26   


---
 
Az olajos szerek nem perzselnek szerintem, hanem megakadályozzák a gázcserét, a növény nem jut oxigénhez és ezért károsodik a lomb. De ez nem 100%. Viszont káliszappant lehet szerezni oldat formájában mezőgazdasági boltból vagy ilyen meghatározhatatlan nyúlós barna színű anyag formájában káli- vagy kenőszappan néven festékboltokból. Ezt utána vizes oldattá kell főzni.
 


  2015.04.25. 13:16  Hozzászólás
  •   25   
Avatar

---
 
Olajos szerek bizony perzselhetnek. Az Agrol plusz nevű készítmény hatásmechanizmusa:
Természetes olajszármazék-tartalmú rovarölô szer, lemosó permetezôszer és segédanyag. A károsítók felületét lefedve azok fulladásos
pusztulását okozza. Adalékanyagként segíti a növényvédô szer szétterülését a növényen, és ezáltal javítja a hatást.
Ezt több alkalommal próbáltam vegetációban gyümölcsfákra, csökkentett dózissal, de akkor is perzselt.
Az 1-3 éves gyümölcsfák ágvégein tapasztaltam néha tetveket. Szappanos vízben szoktam őket megfürdetni. Amikor a Fürdőszappan elfogy és csak egy kis csutka marad, azt nem dobom el, hanem fél literes Delmás dobozba beáztatom és abba merítem a tetves ágvégeket. Ugyan úgy hat mint az olajos szerek. A szakirodalom káliszappant ajánl tetűírtásra, de azt macerás beszerezni, viszont fürdőszappan mindig van a házban.
 


  2015.04.21. 13:17  Hozzászólás
  •   24   


---
 
Említettem korábban, hogy sok gyógynövényhez nem tudok hozzájutni frissen, de a szárított gyógyteákból készült ázalékokról nem találok receptet. Hát most találtam:

http://kertgondozok.hu/biologiai-noveny ... lo-szerek/

Azért hozzá kell tenni, hogy nem olcsó mulatság, ha gyógynövényboltban/patikában vásárolt teából készítek ázalékot. A csalános permethez azt írja, hogy 150g szárított növényt tegyek 10 liter vízbe és hígítatlanul használjam. 50g csalántea kb 200 Ft, így egy permetezéshez szükséges mennyiség 600ft körül van. És 10 liter vízzel nem is tudok mindent lefújni.

A zsurló kimondottan jó növénykondicionáló, alkalmas gombabetegségek, varasodás és atkák ellen is. 10 liter vízhez kb 350 g szükséges a szárított változatból, amiből 50g kb 200 Ft. Tehát 1400 Ft-ból van 10liter kivonatom, de ezt 10x-esére kell hígítani, így kb 5 permetezésre elég, ha 20 litert fújok ki mindenre, tehát permetezésenként 280 Ft.

Tejes permetezésről máshol olvastam. Ez mindenféle gombás betegség ellen jó, emellett paradicsomnak jó lombtrágya is a kalciumtartalma miatt. A tökfélék nálam elég érzékenyek a lisztharmatra, az ellen elvileg kutatási eredmény is beszámol a tej hatásosságáról. Saját tapasztalatom nincs, csak leírom, amit olvastam róla.
10 liter permetlé 4 liter tejből és 6 liter vízből áll. Így egy 10 literes adag kb 880 forintba kerül.

A szódabikarbónáról is jókat olvastam lisztharmat ellen. Ezt akkor kell bevetni, ha már megjelentek a tünetek. Ilyenkor 5 evőkanál szódabikarbóna kell 10 liter vízhez.

Még sokféle lehetőség van, ezek talán a leggyakoribb bio szerek a réz és kén mellett. Ha úgy számolom, hogy a zsurlót és a tejet kombinálom, mégpedig úgy, hogy 70g zsurlóból készítek teát, ehhez 8 liter tejet és 12 liter vizet adok, akkor egy permetezés kb 2000 Ft-ba kerül. Ez elbizonytalanít abban, hogy tejet is használjak, mert az a legdrágább :D. Ha csak zsurlót használok, akkor párszáz forintból megvan. Viszont ott a biokal, ami 6000Ft 5 liter, ami 0,5liter/10liter vízzel számolva kb 5 permetezésre elég (20 liter permettel számlova), ami azt jelenti, hogy permetezésenként 1200 Ft-ba kerül. Ebben viszont 40 féle gyógynövény kivonata van változó arányban, így a növénykondicionáláson kívül elvileg rovarűző és gombaölő hatása is van. Szóval most dilemmázom, de egyelőre van biokalom :D. Hogy ha elfogy, mit csinálok, még nem tudom.

Ti milyen permetet használtok megelőzés céljából?
 


Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 3 vendég