Deskó74
Ezt találtam, többek közt, energiafűzről: Persze lehet, hogy ez nem újdonság Neked.
Növény védelem. A hajtásnövekedés további idıszakában elsısorban a lombrágó hernyók (Főzszövı tavaszi-moly), rovarlárvák (Főz-olajosbogár, Törpe főzlevelész, Üvegszárnyú főzfalepke), esetleg levéltetvek (Zöld főz-levéltető, Nagy főz-kéregtető) károsíthatnak, melyek ellen – szükség esetén, felmérésre alapozottan – sikerrel alkalmazhatjuk a következı peszticideket: diflubenzuron, teflubenzuron, novaluron, indoxakarb, etofenprox, Bacillus thuringiensis var. Kurstaki, lufenuron, metoxifenozid, alfametrin, karboszulfán és eszfenvalerát. Az ültetvényeinkben megjelenhetnek a főzet károsító rozsdagombák. Felmérésre alapozottan döntsünk az ellenük való védekezésrıl! Ajánlott fungicidek: pikoxistrobin, azoxistrobin, mankoceb, kresoxim-metil, rézoxiklorid+mankoceb. Gyomirtásra már csak a széles mővelı sorokban van szükség, amit mechanikai módszerekkel (tárcsa, rotációs kapa, főnyíró gép) célszerő elvégezni. Az erıteljesen növı „energiafőz” kiváló gyomelnyomó képességgel rendelkezik! A hajtásnövekedés végén, a fásodás idıszakában (7. ábra) erıteljesen károsíthatnak a már említett lombrágó hernyók, s hozzájuk csatlakozik még az Amerikai fehér szövılepke (Hyphantria cunea), valamint a Gyapjas lepke (Lymantria dispar). Gyakran találkozhatunk a fásodó hajtások oldalán az Üvegszárnyú főzfalepke lárvájának kártételével is. A lombhullás idején az állati kártevık utolsó „rohamaikat” indítják főzültetvényünk ellen, s készülnek a téli „pihenıre” az áttelelésre. A lombrágó hernyók és a rovarkártevık majd’ minden fejlıdési alakja megtalálható a főzesben, de jelen vannak a levéltetvek is. A kettı, vagy több éves „energiafőz” ültetvényünk növényvédelme alig tér el az új telepítések védelmétıl. Mindössze a kémiai gyomirtás és a kézi kapálás marad el. Minden más károsító ellen a már ajánlott készítmény-hatóanyagokkal tudunk védekezni, ha a károsítás mértéke indokolja! Egyes szakemberek szerint súlyos kórtani problémát jelent a főz vírusos betegsége, még mások – a levéltető vektorral átvitt vírus (aphidophyl stylet borne) általi megbetegedést – amolyan „átmeneti” jellegőnek tekintik, azaz a gazdanövény azt a vegetációban „kinövi”. A termés (faanyag) betakarítását követıen a főzfa elégetésre kerül, kvázi a vírus és a károsított faanyag, mint fertızési forrás, megszőnik. Az „energiafőz” növényvédelmében ma nincsenek engedélyezett peszticidek! Amennyiben az elvégezett kísérleteink eredményei alapján ajánlott hatóanyagok használatát engedélyezi a szakhatóság, úgy lehetıségünk lesz egy komplex növényvédelmi technológia kimunkálására, mely a sikeres „energiafőz” termesztésének elengedhetetlen eleme, feltétele! Tápanyag-utánpótlás A vesszıhozamot számos tényezı mellett a tápanyagellátás is jelentısen befolyásolja. A magas hozam elérésére képes állomány kialakításához megfelelı tápanyag viszszapótlásra, -ellátásra van szükség. Az „energiafőz” nagy tömegő vesszıt és zöld levelet fejlesztı, tápanyagigényes növény. Az évenkénti vesszıhozama az elsı évben 10–12 t/ha, ami a 4. évtıl elérheti a 25–40 t/ha értéket is. Amikor a hektáronkénti vesszıhozamról beszélünk nem szabad elfelednünk, hogy a vesszı mellett a növény nagytömegő zöld levélfelülettel is rendelkezik, amely kifejlesztéséhez jelentıs tápanyagot igényel. Az „energiafőz” tápanyagigénye 1 tonna száraz vesszı elıállításához a különbözı fajták esetén: N 5,3–7,5 kg; P2O5 0,6–0,9 kg; K2O 1,8–3,0 kg; Ca 4,2–7,2 kg; Mg 0,4–0,7 kg. A betakarítás lombhullás után történik, így a levelekben tárolt tápanyag újrahasznosul. A növény fajlagos tápanyagigényét és a talaj tápanyag-ellátottságát figyelembe vevı, mérlegelvő mőtrágyázás jelentıs vesszıhozam növekedést eredményezett, amely jelentısen befolyásolja a termesztés eredményességét. Az „energiafőz” azon növények közé tartozik, amelyeknek jól mérhetı tápanyag- reakciójuk van. A jövıben ennek függvényében a termıhelyhez adaptált tápanyag- ellátási technológia kidolgozása a cél.
|