Olvasatlan
      Terra-kert Fórum
    
    Technikák a gyümölcstermesztésben Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
  2014.10.04. 19:02  Hozzászólás
  •   0   
Avatar

 
Eddigi írásaink:
 
 


  2018.05.14. 10:25  Hozzászólás
  •   13   
Avatar

 
GXN ÉS GF677 ALANYOK SZAPORÍTÁSA

Csak tavasszal akartam kiszedni a gyökereztetett akanyokat, de a kedvetekért ma délelőtt kibontottam a tavasszalelföldelt, 'lehúzott' alanyt. Előzetesként annyit, hogy a kisfa egyik ágát már mult ősszel beszemeztem alvóra őszibarackal.A művelet:- A kiásott fát egy nem túl mély árokba fektetem, miután a törzsről kiágazó oldalhajtásokat tőben elkötöttem dróttal. (Alu vagy rézdrótot szoktam használni, mert az könnyen hajlik. Két tekerés és a végek összecsavarása.)- Miközben az egészet elföldelem (10-20 cm föld) felfele irányítom a vesszőket. Mindegy mekkora rész marad kint a földből.- Várom a tavaszt, nyarat, őszt és ha kedvem van néha meglocsolom. (Én idén egyszer se locsoltam, pedig néha hosszabb ideig szárazság volt.)- Most (nov.9.) így nézett ki : ld. 1. kép.
Kép Magyarázat:- jobb oldalon a téglánál pálca jelzi, hogy hova került az eredeti kisfa gyökere. (Nehogy kikapáljam a géppel.)- középen a karónál az a nemes oltvány van, amelyik a tavaly őszi alvó szemzésből fejlődőtt. (Az alsó fekete karóhoz kötő drótnál lévő hajlat mutatja a szemzés helyét.) Szép kis fa lett, ott marad ahol van, ez lesz a végleges helye.- a bal oldali 'csokor' nyáron fejlődőtt. Ezekből egyet tavasszal angolnyelves párosítással beoltottam kajszival, másik kettőt aug.-ban és szept.-ben alvóra szemeztem. 

Elkezdtem kibontani a 'csokrot'.Kép


Lefűrészeltem a lefektetett törzsről.Kép


Itt a 'termés', az elkötözött és legyökerezett hajtások.Kép


A legerősebben gyökerezett alany, középen a réz drót karika ( az aluminium cső vége mutatja.)Kép


A leggyengébb gyökérzetű (az elkötés felett idult és fejlődőtt egy elágazó gyökér).Kép


A középerős gyökérzetűKép


Ez a három vár elültetésre.Kép


- bal oldalon a kis kajszi. (Nem véletlen, hogy ennek fejlődött a legkevesebb gyökere. A tavaszi oltés miatt előbb az összeforradás kellett megtörténjen és csak utána fejlesztett lombat - egy hónap késés - és ennek függvényében gyökeret.- középen és jobb oldalon a jól fejlett és most ősszel beszemzett új alanyok.(Az oltással és szemzéssel egy évet nyertem.)

:super: Sok sikert mindenkinek! :udvozlet:
 


  2018.05.14. 10:18  Hozzászólás
  •   12   
Avatar

 
HÉJ ALÁ OLTÁS

Szerintem a legegyszerűbb oltási mód, kezdőknek is biztos a siker.

Vastagabb alany és vékonyabb oltóvessző esetén alkalmazzuk. Februártól kezdve, akár áprilisig is olthatunk ezzel a módszerrel. Akkor kezdhetünk hozzá, amikor az alany már adja a héját.

A kivitelezés úgy kezdődik, hogy az alanyt hosszára merőlegesen elvágjuk. Ez vastagabb oltandó esetén fűrésszel történik. A vágási felületet a széleknél símára faragjuk, majd az alany kérgét a fás részig hosszanti irányban 2-4 cm hosszan bevágjuk, és a vágás mentén óvatosan fellazítjuk. Ide csúsztatjuk be a ferde metszlappal megvágott oltóvesszőt a vágási felülettel a fás rész felé. Rugalmas kötözővel körbekötözzük és fagéllel lekenjük.

Az oltóvessző fagymentes időben egész télen szedhető. 5°C körüli hőmérsékleten (a hűtőszekrény aljában - a sör/zöldség mellett) hosszú ideig tárolhatjuk fóliazacskóban.
/Sajnos amelyik vessző hajtani kezd és a rügye fakad, nem alkalmas oltásra. Bár az oltás után gyorsan kihajt, azt követően azonban egy-két hét múlva hirtelen elszárad. A megbarnult vagy megfeketedett rügyalapú oltóvessző sem használható./

Idősebb fákat is átolthatunk így és egy fára több oltóvesszőt is tehetünk. A vesszők akár más más fajtájúak is lehetnek.

Képes példaként szolgáljon az alábbi történet: 2017. márc. 24.-én lefűrészeltem egy megunt kajszi koronáját egy karvastagságú szilva törzsről mell magasságban. Ebbe tettem héj alá oltással 7 db 2-3 rügyes kajszi vesszőt. Ápr. 18-án már láthatóan szépen megindultak a kajszi rügyek.
Kép

Közelről:
Kép

A képen látszik, hogy nem csak körbe kötöztem az alanyba berakott vesszőket, hanem az alany vastag, fűrészelt vágási felületét is befedtem kötöző szalaggal, majd fagéllel lezártam.

Novemberre (8 hónappal később) a tenyészidőszak végén így néz ki a megújult fa:
Kép

Közelről:
Kép

A 2-3 rügyes oltóvesszőkből különboző erősségű hajtások fejlődtek:
Kép

Amint látható egy év alatt szinte új korona alakult a levágott helyén. Egyik-másik hajtáson már termő rügyet is láttam. :super:

Mindenkinek sok és sikeres oltást kívánok! :udvozlet:
 


  2016.08.21. 13:23  Hozzászólás
  •   6   
Avatar

 
A meggy és cseresznyesövényről

Mielőtt bármit is írnék a cseresznyesövényről, meg kell hogy említsem hogy ez még nincs kész, mondhatni kisérleti stádiumban van, félig kész.

A cseresznye és a meggy sövényként való nevelése nagyon hasznos lehet, mert nem mindegy hogy szüretkor egy létrán billegünk, vagy kényelmesen, a földön állva szedhetjük akár 2 kézzel a cseresznyét. A másik nagy előnye, hogy a madarak ellen is könnyen meg lehet védeni, mert egy hálóval könnyen letakarható. Talán még fóliaalagutat is lehet csinálni föléje, amivel lehet hogy előbbre lehetne hozni az érést.

A tőtávot én itt kicsit kicsire vettem, 160 cm a tőtáv. Az alanyokat a helyére ültettem, és ott 2 rügyes oltóvesszővel oltottam. Így kaptam egy 2 ágú villát. Az eredeti elképzelés szerint, a két villát egymástól 80 cm-re állítottam volna függőlegesre, és onnantól úgy kezeltem volna mint egy-egy szuperorsót. (erről Alibá írt lejjebb) 678


Ezt a tervet viszont megváltoztattam annyiban, hogy nem 2 ágú, hanem 7-8 ágú villát nevelek.
Vagyis a sikeres oltást követően, a két hajtást lekötözöm a kb 30 cm magasan futó dróthoz. Azt a két kart nevelem, 80-80cm hosszúra, így fog összeérni a szomszédos tő karjával. Ha ez megvan, a karokon lévő rügyekből előtörő hajtásokat kiválogatom, úgy hogy itt is csak a függőlegesek, vagy azok az oldalsó hajtások maradjanak, amiket kötözéssel függőlegessé tudok tenni. Ezek közül is csak annyit hagyok meg, hogy a karokon kb 20 cm-e legyenek egymástól a hajtások. Ezt az oltást követő második őszre el lehet érni.
 672


A harmadik év tavaszán ezeket a hajtásokat 2 rügyre vágom vissza, ezzel erős hajtásnövekedést akarok kiváltani. Ezekből a rügyekből csak 1 hajtást hagyok majd meg, hogy melyiket, azt úgy fogom eldönteni, hogy a megmaradó hajtások a lehető legegységesebbek legyenek. Ezeket a hajtásokat 2-2,5 méteres magasságig fogom felengedni. Ha közben esetleg oldalhajtások nőnek, azokat 10 cm-re visszavágom. 676

Negyedik év tavaszán, már úgy kell kinéznie, mint egy sokágú vasvilla, aminek a villái 2-2,5 méter hosszúak, és azon oldalhajtások is vannak. Az oldalhajtások közül csak azokat hagyom meg, amik a karokra merőlegesek, illetve egymástól 20 cm-re vannak. A többit levágom. Ezek lesznek a termővesszők. Ezeket a termővesszőket engedem 40 cm hosszúra nőni, ezután a hegyét elcsípem. A következő években az így kialakult formát igyekszem fenntartani. 674


Az utolsó képen látható állapotnál tartok most, tavaszra fogom visszavágni 2 rügyre a hajtásokat. Akkor is csinálok majd képeket, és folyamatosan bővítem majd a hozzászólást. Ha valaki érez hozzá kedvet hogy utánam csinálja, annak sok sikert kívánok hozzá.

2015.06.19.

Kép

2016.03.14.

Kép

2016.04.17.

Kép Elérkezett a következő év tavasza. Szépen kialakultak a függőleges hajtások, idei év az oldalhajtások kineveléséről fog szólni. A függőleges vesszőkön már jövőre végig termésnek kell lennie. Idén is van már, azokon az alsó részeken ahol a vessző kezdete már nem tavalyi, hanem tavalyelőtti, valamint a 2 vízszintes karon.


KepKep


2016.05.30.

Kép Szépen jönnek az oldalhajtások. Ezeket amint időm engedi, visszacsipkedem. Nem nagyon, épp csak a hegyét hogy fékezzem a növekedését a hajtásoknak. Ezek a hajtások fogják a termőfelületet adni 2 év múlva.


2016.08.21.

WP_20160821_001.jpg
------------------------
Megtekintve 5373 alkalommal.



2017.04.09.

Az idén tavasszal metszést szinte egyáltalán nem igényelt, hála a nyári zöldmetszésnek. Csak azokat a hajtásokat kellett kicsipkedni amik nyárin megbújtak a levelek közt
Kép

2017.04.24.

A képen látható hogy nincs baj a kötődéssel. Ha minden jól megy, a sövény 90%-ka így kell hogy kinézzen.

Kép

2018.04.07.

Kép

2018.04.15.

KepKepKepKep
 


  2016.06.03. 18:43  Hozzászólás
  •   11   
Avatar

 
Édesanyám apósa /'nagyapósóm'?/ a fák ágait villás akác tartókkal, majd mikor elfogyott hosszú szőlőkaróba vert 200-as szeggel pótolva a villát - támogatta alá. Mondanom se kell, hogy az alátámasztásnál ezek kidörzsölték az ágat.

Én megfordítottam a karót és két ág közé tettem, majd bálakötöző madzaggal függesztettem fel az ágakat.

Kép Először hurok a karóra (alsó madzag) utána átvetés az ág alatt és ráakasztás a karó hegyére.


Kép Leoldáskor csak le kell akasztani az átvetett részt a karó hegyéről és minden bomlik.


A karó együtt 'játszik' a fa mozgásával, a madzag nem szorít, nem dörzsöl. Ajánlom kipróbálásra.
 


  2015.12.04. 19:33  Hozzászólás
  •   10   
Avatar

 
Szőlő zöldbe fás oltása

Ha elmúlnak a fagyok, megszeded az oltóvesszőt. Vékonyat, vastagot, hogy tudj majd válogatni az oltáskor. 2-4 szemes darabokat gombaölőszeres (pl. dithán) vízbe mártasz (5 perc), aztán műanyag tasakba teszed, legumigyűrűzöd, hogy légmentesen elzárd, felcímkézed és beteszed a hűtőszekrénybe, hogy májusig azt higgye, hogy még tél van.

Tavasszal az alanyt két szemre visszametszed és vársz ,míg a kihajtó vessző olyan vastag nem lesz, mint amilyeneket a zacskóba raktál. Ekkor (kb. május vége) egy egyszerű ékoltással beleteszed a nemes 2 szemes részét a behasított alanyba. Célszerű minél közelebb a kihajtott vessző tövéhez. Oltószalaggal bekötözöd és várod, hogy kihajtson.

Lényeges, hogy az eredeti tőkéből semmi zöld hajtást nem engedsz nőni, még rügy korában lemorzsolod, csak a nemest!!! Aztán lesed, hogy az új hajtásban van-e fürt, mert ha igen, akkor még abban az évben megkóstolhatod a termést. (Mástól kapott ismeretlen fajtáknál ez rendkívül izgalmas esemény!)

Az oltásnál figyelj arra, hogy jól húzd meg a kötöző szalagot. /Legjobb, ha közvetlenül a kötözés előtt addig húzod kétfelé a két végét, amíg csak éppen el nem szakad. Megnyúlik és a kötözés után igyekszik összehúzódni, így légmentesen zár.

Képekkel:

5668 Az átoltandó hajtás és a jól visszavágott tőke.

5670 A hajtást két szem felett elvágjuk és behasítjuk.

5672 A megvágott oltócsap.

5674 Az oltás kötözés előtt.

5676 Kötözés után.
 


  2015.03.10. 19:30  Hozzászólás
  •   9   
Avatar

 
Őszibarack orsó kialakítása


Az első év tavaszán, csak a vezért (központi tengely) neveljük, egyenesen fölfelé. Ha szükséges, karóhoz kötözéssel, az oldalágakat meghagyva. A nyár folyamán 1-2-3 alkalommal az oldalhajtásokat visszacsípjük (pincírozás)Ez a hajtáscsúcs kicsípését jelenti. Ezzel megakadályozhatjuk az oldalágak túlzott növekedését. A másodrendű hajtásokat eltávolítjuk.
Második év tavaszán a vezér tovább nő, és további elágazásokat nevel. Az oldalhajtásokat átválogatjuk, a termő vesszőket 5-8 rügyre vágjuk, a hajtókat 2-3 rügyre. A fölösleges hajtásokat ággyűrűre visszavágjuk. A nyár folyamán 40-60 cm hajtáshossznál a hajtás legvégét lecsípjük. Ha nagyon hajt 40-90 cm-nél ismét. A másodrendű hajtásokat eltávolítjuk. Kivételek ez alól a barackoknál előtörő hajtások. (1 barackhoz 60 levél szükséges) Nyár végén, kora ősszel, vagy következő év tavaszán, a letermett vesszőket eltávolítjuk.
Harmadik évtől alkalmazni kell a képeken bemutatott 'váltómetszés'-t, hogy a termőfelület a törzs közelében maradjon.
A fa kívánt magasságának elérésekor a függőleges tengelyt (felfele törekvő hajtásokat) kivágjuk.
A módszert házi kertbe, hobby kertészkedőknek ajánlom.


21462150233643324532

A késői fajtáknál nem úgy alakulnak a dolgok, mint a koraiaknál. :( Ott egy kicsit ravaszkodni kell. Nem ajánlatos a késői szüret után visszametszeni a kétéves, letermett hajtásokat, csak a következő tavaszon. Emiatt nem is mindig képződik elegendő, jó termőrügyekkel berakódott egyéves hajtás a rövidre visszavágott csonkokon.
Segíthetünk úgy, hogy az idei termővesszőket nyáron lekötjük a vízszintes alá, abban az esetben ha idejében nem húzza le a rajta lévő termés. Így a hajlás /ív/ felső részén (lehetőleg minél közelebb a törzshöz) képződik új, termőkkel berakódó hajtás. Célszerű szemmel tartani :C a folyamatot és segíteni ennek a hajtásnak a kifejlődését. /Többi eltávolítása, pincírozás./
A tavaszi metszéskor, ha nincs elegendő törzs közeli termővessző az előzőleg kialakított kis csonkokon, erre a termővesszőre metsszük vissza a kétéves hajtást. Ha túl sok termő lenne így, akkor 2-3 rügyre ezek közül is visszavágjuk egyiket-másikat.

Összegezve az 'egyszerű ' orsónevelést jó szívvel csak korai fajtáknál ajánlom. Ámde akinek kevés fája van és van ideje, ambíciója, türelme gyakran ránézni a fájára, annak a későiek nevelgetése külön örömet jelent! :-D :thumbup:
 


  2015.02.13. 19:33  Hozzászólás
  •   8   
Avatar

 
Szektoriális kettős metszés


Ezt akkor alkalmazzuk, ha vízszintes (vagy ahhoz közeli) hajtásokat szeretnénk generálni. (Tányér korona, váza korona...)
A lényege, hogy egy ferde vesszőnél nem a vessző alja felőli /lefele mutató/ rügy felett vágjuk el a vesszőt, hanem egy felül lévő, felfele mutató rügy felett. Ennek az lesz a következménye, hogy a felfele mutató rügy hajt felfele egy erős vesszőt és az alul lévő rügy egy valamivel gyengébbet, igen ám, de lefele, vagy inkább vízszintesen, esetleg kis szögben fel, de semmiképpen nem felfele függőlegesen. És ez a lényeg! A Következő metszéskor a felfele menőt a másik tövénél mindenestől kivágjuk és marad az, amelyik éppen abba az irányba nőtt (és egy év alatt meg is fásodott) amit szerettünk volna elérni.
Nézd meg a képeket itt: Szektoriális kettős metszés
 


  2014.10.29. 19:40  Hozzászólás
  •   7   
Avatar

 
.................................................................Asztal (tányér) korona


A kialakítása viszonylag egyszerű: elülteted a fát, hagyod megnőni fej-magasságig, és ott elvágod. Ha nagyokat hajt felfele azt vagy lekötözöd, vagy levágod. Amelyik vizszintesen nő, azt meghagyod. Amelyik lefele nő azt levágod, vagy felkötözöd. Stb. ( Lehet szektoriális kettősmetszéssel is ösztökélni, hogy igy nőjjön, de az kicsit bonyolultabb.)
Tányérkorona kialakításakor a nagyobb felfele törekvő ágakat lekötözzük a törzshöz. (A vizszinteshez 20-30 fokos szögben. 1 év mulva már megfásodik annyira, hogy nem kell a kötözés.)

Az én almafáim télen igy néznek ki. Un. "asztal" vagy "tányér"-korona módszer szerint nevelem őket. 1.kép.
686

Alulról (felfele, az ég felé) nézve igy néz ki tavasszal: egy réteg galyazat van csak, sok rövíd, termő résszel. 2.kép.
688
Én szektoriális kettős-metszéssel és lekötözéssel alakítottam ki a vízszintes síkot. Évente általában 40-60 centis hajtásokat hoz. Ha jó irányban áll, pl. majdnem vízszintes és van helye, akkor marad. Ha nincs, vagy pl. függőleges, akkor tőből kivágom a téli metszéskor. Van amelyiket bebujtatom egy erősebb ág alá, néha műanyagos villanydrót darabkával rögzítem a megfelelő helyre.

Tavasszal igy néznek ki a fák : 3.kép. (2,4 m magasról fényképezve).
690
Állva el tudok menni alatta és ősszel kézfelnyujtással minden alma leszedhető. (A magasságméretet magamhoz alakítottam. Az alsó elágazások kb. 160 cm-ről indulnak.)

Előnyei:
A megvilágítottság tökéletes: a levelek sok napfényt kapnak, az alma szinesebb, ízesebb
A lombkorona szellős, alatta félárnyék: a talaj kevésbé szárad, a gyom kevésbé nő.(Nem süt agyon a Nap, ha alatta dolgozol)
Lomb, gyümölcs viszonylag távol van a földtől, kevésbé éri fagy, köd, pára, eső után hamarabb megszárad, gomba kevésbé bántja.
Kényelmes talajmunka (kapálógépezés).
A földről végezhető: gyümülcs ritkítás, permetezés, szedés.
Földről vagy kis állványról: metszés
 


  2014.10.25. 16:13  Hozzászólás
  •   5   
Avatar

 
Az alma és körtesövényről

Az almát és a körtét a legkönnyebb sövény formára nevelni. Többféle sövényforma van már kitalálva, én most csak azt írom le, amit én is alkalmazok. Almát, és körtét vízszintes karokkal célszerű nevelni. Vagyis a fákat 250-300cm tőtávval elültetjük. Elkészítjük a támrendszert ami úgy néz ki, hogy minden fa közé kerül egy oszlop, az oszlopokra pedig egymástól 50 cm-re vezérdrót. Ehhez fogjuk a karokat kikötözni. Ha ezzel már megvagyunk, nincs más dolgunk, mint várni, hogy a drótok magasságában, vagy kicsivel lejjebb, hajtások törjenek elő, amiket két irányba lekötözhetünk. Ha csak egyik irányba tör elő hajtás, ne ijedjünk meg, vágjuk vissza 3 rügyre. A 3 rügyből jó eséllyel 2 ki fog hajtani. (ha a harmadik is, azt levágjuk) Ha a sudár engedi, akár egyből nevelhetjük mind a 6 kart is, A törzsön, a rügyek felett, ahonnan a karokat akarjuk nevelni, késsel vágjunk háztető alakú bemetszéseket. Ez segít hogy a rügyből hajtás nőjön elő. Ezt a beavatkozást tavasszal a legjobb elvégezni, de a teljes vegetációs időszakban megpróbálhatjuk. Arra azért ügyeljünk, hogy nyár vége felé, már nem biztos hogy érdemes, mert az akkor előtörő vessző, már nem biztos hogy be tud érni. Ha valami miatt végképp nem akar kihajtani ott ahol akarjuk, akkor azt tavasszal, oldallapozásos oltással pótolhatjuk.
Ha meg van a 6db hajtás, 3-3 két oldalra, elég valószínű hogy nem lesznek egyformán erősek. Ezzel nem kell foglalkozni, minden hajtás legfeljebb 150cm hosszúra nőhet 3 méteres tőtáv esetén. Ha ezt a méretet elérte, nem engedjük tovább nőni. Ekkor szépen a maradék hajtásokra fog a fa koncentrálni, és azok behozzák a lemaradást.

Vagyis az első év arról szól, hogy meglegyen a 6 db hajtásunk, amiket folyamatosan kötözünk a dróthoz. Ezeket a kötéseket érdemes nézegetni, mert ha nagyon szoros, bevághat a fába.

A második év a karok neveléséről szól. A lényeg, itt is a folyamatos kötözés és hogy a karokon kívül más hajtást ne engedjünk a fának. Csak a csupasz (leveles) hajtások lehetnek egész évben. Ezzel közel végleges méretet érhetünk el.

A harmadik évben már engedjük hogy a karon hajtások nőjenek, de a lefelé tartóakat most sem hagyjuk meg, csak a fölfelé, illetve a függőlegeshez képest maximum 45 fokban előtörőket. A nyár folyamán résen kell lenni, hogy ezek a hajtások ne tudjanak nagyon megerősödni, ezért kb 30 cm hossz után mindig visszavágjuk, különben a karhoz közel nem alakulnak ki termőrészek.

A 4.év tavaszán, minden hajtást 3 rügyre metszünk vissza, a fölöslegeseket pedig kivágjuk. Kb. 15-20 cm-re legyenek egymástól ezek a 3 rügyes csapok. A nyár folyamán jó eséllyel a fölső 2 rügyből 2 hajtás az alsóból pedig egy dárda fog képződni.

Az 5. év tavaszán ismét 3 rügyre metszünk. Vagyis az előző évi csapon lesz egy dárda, és egy elágazás 2db 3 rügyes hajtással. Ebből a 3-3 rügyből megint 2-2 hajtás, és 1-1 dárda fog képződni.
Tehát az 5. év őszére már 3 dárda lesz a csapon.

A 6. évtől kezdődően egyáltalán nem bonyolult az alma/körte metszése. Leírom mit hogy csináltam, de nincs tudományos megalapozottsága, legalábbis én nem olvastam semmit, tehát lehet hogy csak a szerencsének köszönhető.
Szóval én elég drasztikusan metszek, nem nagyon kegyelmezek semminek amit nem tartok oda valónak. Első években, mikor a karok elérték végleges méretüket, elkezdtem a termőrészek létrehozását. Ez valahogy úgy ment, hogy elképzeltem mit szeretnék látni termő korban. Ez olyasmi volt, mint ami most a képen látható. Elkezdtem válogatni azokat a karokon lévő hajtásokat, amik vagy fölfelé, vagy a fölfeléhez képest maximum 60°-os szögben álltak. (nem akartam, hogy nagyon szélesedjen a sövény.) Ezeket a hajtásokat vagdostam vissza tavasszal, 3-4 szemre. Akkor járt nálam egy fórumtársunk aki azt mondta nem lesz jó mert a fa erős növekedéssel fog reagálni, és minden rügyből nagy hosszú hajtás lesz. Én meg azt gondoltam, hogy részben igaza van, mivel nincs a fának közepe, csak kb. 30 egyformára metszett hajtás a fölső két karon, ezért a csúcsdominancia sem fog egyetlen vesszőn érvényesülni, hanem ezen a 30 vesszőn együttesen, ott is csak a felső rügyeken, azokban már „ki fogja élni magát a fa”, az alsó rügyekből meg dárdák fognak nőni. Igazam lett, pontosan ez történt. Aztán talán következő évben elkövettem azt a hibát, hogy dárdára visszametszettem a fákat, mondanom sem kell, hogy a végeredmény egy nagy hajtásnövekedés lett, mert a fa gyökérkapacitása nem volt lekötve, és hajtani akart. Mivel hajtószemek nem voltak, a dárdáimat áldozta fel, így kezdhettem elölről.
Azóta az a koncepció, hogy egészen addig amíg a fa úgy nem dönt, addig maradok a 3-4 rügyre metszésnél, kivéve ha az adott elágazáson már van egy dárda, akkor azt a vesszőt 2 szemre vágom vissza a dárda fölött. Ezzel azt mondom a fának, hogy hajtson csak nyugodtan azokon a rügyeken, a többin meg teremjen. (kivéve ha ez a hajtás vastagabb 1 cm-től, akkor dárda fölött vágok, vagy ha van mellette helyettesítő hajtás, akkor dárdával együtt vágok, és cserélem újra a termőrészt) Szóval a fa ezt meg is érti, 90%-ban csak a legfelső rügyből lesz hajtás, az alatta lévőből pedig 50-50%-ban termővessző, vagy dárda. Következő évben ha termővessző lett és nem dárda, csak akkor hagyom meg a termővesszőt ha az 10 cm-től nem hosszabb. Természetesen a meghagyott hajtásokat minden nyáron zöldmetszem, ennek az a szabálya, hogy akkor metszek, amikor a sövény már nem szép, vagyis a hajtások elérték a 30-40 cm-t. Ekkor sem csinálok túl sokat, kb a felére vágom vissza. Ez visszafog rajta pár hetet, így maximum kétszer kell egy évben megcsinálni, mert akkora a hajtásnövekedés már annyira lecsökken, hogy nem okoz problémát. Ha ezt nem tenném meg, közel 1 méteres hajtások lennének, 2-3 cm átmérővel, amit már hiába metszenék vissza, nem se termőrészt, de lehet még hajtást sem, és gyakorlatilag felkopaszodna a sövény.
Összefoglalva: Nem metszek dárdára, hanem dárda +2 rügy amiből a fölső hoz hajtást amit aztán levágok következő évben. Amíg nincs dárda, addig 3-4 rügyre metszek.

Hasonló ez mint az őszinél a váltómetszés, csak pont fordítva van a hajtó és termő vessző. Ezt egészen addig tervezem csinálni, amíg a fa be nem látja, hogy ki a főnök, illetve nem hoz annyi termőrészt ami már képes felszippantani a gyökér által biztosított energiát. Ennek nagyon jól látható jele van, mégpedig hogy nincs hajtórügy, vagyis olyan a fa mint a képen, vagy mint egy öregebb almafa amin már csak termőképletek vannak. Hozzáteszem biztos hogy sokat jelent a karok vízszintes helyzete is. A látszat ellenére ez egyáltalán nem jelent nagy munkát, az én sövényem 5 fából áll, talán 10 perc egy nyári zöldmetszés kényelmesen a földön állva. A tavaszi metszést is igyekszem kitolni, szokás mondani, hogy az almát lehet télen fagyon is metszeni, de minek ha nincs rá szükség, mert a tavaszi metszés sem tart tovább 30 perctől? A monília miatt szokták mondani, hogy az almát lehet télen is metszeni, de már tudjuk, hogy az alma télen is vacilál, hogy hogy állítsa össze a termő és hajtó rügyek arányát, mit kezdjen a dárdákon lévő vegyes rügyekkel. Azt gondolom, hogy azzal hogy későn metszek, kivárom amíg döntésre jut, hamis lehetőségfelmérés alapján.




654646644642
650656652648
 


  2014.10.25. 15:46  Hozzászólás
  •   4   
Avatar

 
A gyümölcssövényről

Mielőtt nekifognánk, tisztázzuk mit is jelent az a szó hogy gyümölcssövény? Nem nehéz kitalálni, egy "kétdimenziós" gyümölcstermőt. A lényege, hogy sövényre emlékeztet, és gyümölcsöt terem. A bogyósok esetén ezek könnyen megoldhatóak, mert eleve bokor formát nevelnek, amiket ha egymás mellé ültetünk, sövényt kapunk. Épp ezért, ebben a hozzászólásban ezekről nem nagyon fogok szót ejteni.
Gyümölcsfából is létre tudunk hozni sövényt, több módon is, viszont mivel a gyümölcsfák természetes formája nem a sövény, itt már elő kell vennünk a metszőollót, és a madzagot, ha azt akarjuk hogy szép legyen a sövényünk.
Miért jó a sövény? A válasz egyszerű. Szinte minden fa igényel metszést, termésritkítást, növényvédelmet, ha sok, szép, és jó gyümölcsöt szeretnénk. Viszont nem mindegy, hogy ezeket a munkákat hogyan tudjuk elvégezni. Egy nagy fa metszése komoly feladat, létrán állványon kell egyensúlyozni, és még így is vannak részek, amikhez alig férünk hozzá. A szüretnél is ezzel a problémával találkozunk, a növényvédelemben pedig kimondottan nehézkes az ilyen fák kezelése. Ha a sövény formát válasszuk, akkor ezektől a nehézségektől megszabadulunk.
Tehát a sövény mellett szólnak hogy:

-Könnyen, a földön állva metszhetünk, bizonyos gyümölcsfajtákat akár télen séta közben
-Könnyen, a földön állva elvégezhetjük a gyümölcsritkítást ha szükséges
-Könnyen, egy kicsi, akár 1-2 literes permetezővel is el tudjuk végezni a permetezőt, nincs szükség hosszú permetező szárra, és tökéletesen fedni tudjuk a fát a növényvédő szerrel
-Könnyen el tudjuk távolítani a beteg gyümölcsöket is
-Könnyen, a földön állva szüretelhetünk, így nem kell nyújtózkodni, a gyümölcs nem ütődik, ami a betárolásnál fontos.

Gondolom mindenki észrevette, hogy minden mondat úgy kezdődik hogy "könnyen". Ez nem véletlen, hiszen ez az egész lényege, ez a legnagyobb előnye, hogy egy sövénnyel minden könnyen megy.
Milyen gyümölcsök nevelhetők sövénynek? Erre azt kell mondanom, hogy bármilyen, csak van ami könnyebben, és van ami nehezebben, és van amit érdemesebb, és van amit kevésbé. Gondolom senkinek nem jutna eszébe diót sövénynek nevelni. Én azt szoktam mondani, sövénynek az apró termésű gyümölcsöket érdemes nevelni, mert ott érvényesül a legjobban a szüretre vonatkozó könnyítés. De a téli betárolásra szánt gyümölcsöket is érdemes sövény formára nevelni, a sérülésmentes szüret miatt.

630628626632
636634624640
 


  2014.10.25. 12:46  Hozzászólás
  •   3   
Avatar

 
Védekezés cseresznyelégy ellen

Nem mindegyik meggy kukacos, ahogy nem mindegyik cseresznye sem. A cseresznyelégy rajzási idejétől függ,hogy melyik fajta kukacos és melyik nem, illetve attól hogy akkor az adott fajta milyen stádiumban van. A cseresznyelégy a földben telel ki, jellemzően akkor rajzik amikor a a gyümölcs zöldborsó nagyságú. A nőstény cseresznyelégy ekkor rakja rá a tojásait a gyümölcsre, amikből a kukacok lesznek, ezek rágják be magukat a gyümölcsbe. Lehet ellenük védekezni, de teljesen megszüntetni aligha lehet. 622

614 Létezik sárga ragasztós lap, amiket a fa koronájára kell akasztgatni. Sárga ragasztós lapot bárki tud csinálni, de feromonos lapkákat csak laborba tudják előállítani, azt kell a ragasztós lapra felrakni. Ez a feromon csalja oda az adott faj hímjeit. Ezek a csapdák magukhoz vonzzák a repülő cseresznyelegyet, amik beleragadnak, így azok már nem fognak semmit rárakni a gyümölcsre. Viszont egy nagyobb fánál már nehézkes kellő mennyiségű csapdát kirakni, és egyébként sem fog mind beleragadni, ezért a csapdázás nem nyújt teljes körű védelmet. Viszont nagyon jó jelzésnek, mikor elkezdenek beleragadni a legyek, akkor érdemes elvégezni egy rovarölős permetezést, viszont ez sem könnyű feladat, hiszen tudatában kell lenni, hogy mennyi idő van még hátra a cseresznye éréséig, és a növényvédő szer várakozási idejét figyelembe véve eldönteni, hogy van-e még lehetőség az alkalmazására.Régebbi bevett technika, hogy kora tavasszal kiengedik a csirkéket a fa alá, és azok összeszedik a kibújó legyeket. Persze ennek a módszernek a hatékonysága is megkérdőjelezhető, mert a légy a szomszédból is repülhet, de a legyek állományát jelentősen ritkítja. Ami még oka lehet annak hogy ma erősebb a kukacosodás mértéke, hogy nincs megelőzés. A megelőzés része, az előbb említett csirkés technika.A másik, hogy a már lehullott kukacos gyümölcsöt összeszedjük. Régen semmi sem ment kárba, ami leesett összeszedték a pálinkába, de legrosszabb esetben összeszedték a csirkék. Ez azért fontos, mert így a jószág nem tud visszajutni a talajba. Ami nem jut vissza, az tavasszal nem bújuk elő, szaporodni sem fog.

Védekezni mindenképp érdemes, mert mikor a nyű berágja magát a gyümölcsbe, azon seb keletkezik (nem a kukacon) ami ha esős idő van, olyannyira kedvez a gyümölcsmoníliának, hogy nem csak kukacos lesz a termés, de még rohadt is. Száraz tavaszon a rohadást megúszhatjuk. 618

616 Szintén a védekezés egy módja lehet a megfelelő fajtaválasztás. A nagyon korai, és a nagyon kései cseresznyék szinte teljesen kukacmentesek mindenféle egyéb védekezés nélkül. Meggyek esetén kisebb a választási lehetőségünk, ott inkább a később érőket érdemes választani. A cseresznyelégynek is megvan az életciklusa, a nőstény olyan gyümölcsre rak tojást, aminek az élettartama megfelelő ahhoz, hogy az utódot kinevelje. A túl korai (előrehaladott érettségi fokú) gyümölcs alkalmatlan erre, mert előbb pottyan le, eszik meg, mint ami a kukac számára kívánatos lenne. A túl kései, pedig túl sokáig marad a fán a kukacnak, nincs benne kellő időben kellő cukor, tehát azt sem szereti. A rajzás ma a júniusban érő meggyeket cseresznyéket érinti, de persze a klímaváltozás a későbbiekben erre is hatással lehet.

Van még egy titka annak hogy régen miért nem voltak annyira kukacosak a cseresznyék. Mert régen éhesek voltak az emberek, nem nézegették, hanem megették, és kicsit sem érdekelt senkit hogy kukacos-e a cseresznye. Volt/van aki magostól eszi a cseresznyét.
 


  2014.10.20. 19:41  Hozzászólás
  •   2   
Avatar

 
Cseresznye szuperorsó:


Vebber: Ha lehet, kérném szépen, Alibá megtennéd, hogy most lomb nélkül lefényképezed a fákat és beszed ide a képeket?

Ali-bá: Rendben. Szerencsére van néhány 2014. januári felvételem.

A szuperorsó metszése végtelenül egyszerű. A suhángot elvágod 60-80 centinél. A kihajtókat
felezed, mikor a legnagyobb 40 cm-es, Kivéve a legfelsőt, az megy felfele. Ha kihajtanak a megrövidítettek, akkor a hajtást megint felezed, mikot 40 cm-es. Egy évben kb. 3 szor. Köv évben ugynígy. Aztán terem. Ahol túl sűrűnek gondolod, ott nyissz tőből, vagy 3 rügyre.

594 Első kép: a kezdetek. Teendő, tavasszal a piros drótnál elvágni. (Azt hiszem az jól látszik, hogy az előző évben hol volt elvágva.)

És így tovább...
592 596 


598 Végül : Majdnem 'kész' fa. /Én eddig a magasságig (2,5 m) engedem felfele nőni, így kényelmesen tudom szedni a cseresznyét minden állvány, fellépő, létra nélkül. Ha madár veszély van, le is tudom takarni madárhálóval./


A szuperorsóra nevelt cseresznye (meggy) egyik nagy előnye éppen abban van, hogy egy hagyományos nagy fa helyén 10-15 db is elfér. 1 fa egyféle gyümölcsöt terem, de igy e-helyett olyan sokfélét ültethetsz, hogy a legkorábbitól a legkésőbbiig lesz cseresznyéd (meggyed). Május első felétől július végéig. Ráadásul nem egyforma a család ízlése. Van aki az édesebbet szereti, de van akinek az előbbi émelyítő, ő a savankásabbat kedveli. (Az én kedvencem pl. a kesernyés, sárgásan érő Napoleoni Ropogós cseri.)
(Az pedig, hogy nem láttál még senkinek a kertjében szuperorsó fát, nem jelent semmit. Én se láttam még kis városunkban senkinek magánrepülőt, de istenuccse kipróbálnám, ha tehetném.)
 


  2014.10.05. 10:37  Hozzászólás
  •   1   
Avatar

 
Az ékoltásról

Én az ékoltást preferálom, azt a legnehezebb elrontani. Ezt az oltásmódot kora tavasszal alkalmazom. Az alanynak és a nemesnek ugyan olyan vastagnak kell lennie. Elvágom az alanyt, majd a vágástól kb 6 cm-re teszek egy szigetelőszalag tekerést, hogy ne hasadjon végig. Ezután a szalagig behasítom. A nemest ék alakra vágom. A szakirodalom azt írja, a felületet egyetlen vágással kell kialakítani. Ez nekem nem megy, én 2 vágással csinálom, mert az első mindig homorú lesz. A két vágással meg domború, de még mindig jobb, mert így ráfekszik az alany, nem marad rés. A nemest betolom az alanyba, de nem teljesen, csak úgy hogy a vágott részből még 2-3 mm kilátszódjon. Ezután nem túl szorosan betekerem szigetelő szalaggal, de nem teljesen, csak hogy fogja, majd a nemest a metszőollóval mint egy szöget, bekalapálom teljesen. Ezután szorosan betekerem az oltást szigetelőszalaggal, majd a nemest 2 rügyre vágom. Egy kimosott konzerves dobozban (nekem van krómbögrém erre a célra) felolvasztok gyertyaviaszt, (mécses betétet) majd egy ecsettel az egész nemest bekenem hogy fehér legyen. Ez lezárja a levegőtől, nem tud száradni, kénytelen összeforrni. A szem, ha el kezd duzzadni, simán lenyomja a viaszt. Fontos hogy a vessző nyugalomban legyen, ha nem tudod hűtőben tárolni, érdemes még március elején elvégezni az oltást. Ha már duzzad a nemesen a rügy, még akkor is érdemes megpróbálni ezzel a technikával, nekem sokszor sikerült már megindult vesszővel is az oltás.

474 476 478 480.......Vebber képe:692
 



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég