Technikák a zöldségtermesztésben Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    


Tartalomjegyzék:

-Lótetű elleni védelem /gergerg/
-Megnyúlt palánták ültetése /gergerg/
-Palántanevelés mesterséges megvilágítással /gergerg/
-Paprika metszése /Tintus/
-Paradicsom kötözése /Tintus - gergerg/
-Veteményezés /gergerg/


Tartalom beküldésre a "Tudástába ajánlom" című topikon keresztül van lehetőség.





  2015.04.17. 18:11  Hozzászólás
  •   5   
Avatar

terra alapító
 
Megnyúlt palánták

 Előfordulhat hogy nincs jó idő palántázáshoz, vagy csak nem érünk rá, és mire alkalmas lenne az ültetés, a palántáink már megnyúlnak.


 Hogy lehet ebből normális palántát csinálni? Sehogy dobjuk ki! Ugyan már, nem azért dolgoztunk vele. Húzzunk egy sort, locsoljuk be, majd fektessük bele a palántát.


 A hegyét óvatosan hajtsuk fel, jó nagy rádiusszal, különben elpattan.


 A végeredmény egy normál méretű palánta. Ami pedig az extra a dologban, hogy pár nap után a hosszú szár a földben elkezd legyökerezni, majd kb 2 hét után bombaként robban a növekedése. Kapáláskor vigyázni kell, emlékezni kell rá, hogy sorirányban ott van a gyökér.
 


Utoljára gergerg ugrasztotta előre 2015.04.17. 18:11-kor.


  2014.12.27. 17:22  Hozzászólás
  •   6   
Avatar

terra alapító
 
Lótetű elleni védelem

Mostanában minden toipicban azt olvasom hogy valami megeszi vagy lehúzza a palántákat. Én azt eszeltem ki, hogy pohárral együtt ültetem ki az uborkát és tököt úgy, hogy az alját vágom csak le. A dinnyéket meg úgy csináltam hogy Pet-palack :-) alját és tetejét levágtam, hogy csak egy cső legyen, fészket vágtam, belocsoltam és belettettem a palackot (csövet) úgy hogy csak kb 5 cm látszódjon ki. Ebbe földet töltöttem, és így tettem bele a palántákat. A végén kívülről fölpúpoztam a földet a tetejéig. Ja, belülről nincs tele földel, hogy locsoláskor legyen hely a víznek. Igy nem talál rá a lótücsök és a locsolással is lefelé ösztönözöm jóval kevesebb vízzel. (nem terjed szét a föld tetején)

THM_0010063123.jpg
------------------------
Megtekintve 4735 alkalommal.

 


  2014.12.01. 18:11  Hozzászólás
  •   4   
Avatar

terra alapító
 
Palántanevelés mesterséges megvilágítással


Nem szeretnék túl tudományos szöveget írni, és mindenre kitérni sem, csak a saját tapasztalataimat írom le a témával kapcsolatban. Szükséges azonban néhány fogalmat tisztáznunk, mikor úgy döntünk, korai, mesterséges világítás melletti palántanevelésbe kezdünk.

A megvilágítás eszközeit 2 csoportra bontjuk, aktív és passzív eszközökre. A passzív eszközök közé tartoznak a búrák, fényvisszaverő elemek, erre majd valahol visszatérek. Az aktív eszközök közé pedig azok az elemek tartoznak, amikkel magát a megvilágítást végezzük, vagyis a fényforrások.

Mik azok a fényforrások?

A fényforrások elektromos áram hatására fényt és hőt bocsájtanak ki magukból. Az hogy a megvilágítás szempontjából mennyire hasznos/takarékos egy fényforrás, az határozza meg, hogy a felvett energiából mennyit fordít fény, és mennyit hő előállítására. A hőt nem szokás mérni, a fényt viszont igen. A felvett teljesítmény, és a fényáram ismeretében, kiszámolható a fényforrás fényhasznosítása, melynek mértékegysége lumen/watt.

De mik ezek a fura elnevezések?

Egy fényforrás csomagolásán sok információ megtalálható, melyek értékes információk, ha tudjuk őket értelmezni.
-Teljesítmény. Mértékegysége a watt. Ez az érték azt mutatja, hogy a hálózatunkból mennyi energiát fogyaszt a fényforrás. Amíg csak egy fényforrástípust használtunk (izzószálas izzó) ezt az értéket használhattuk a fény erősségének megállapítására is, hiszen mindenki tudta, hogy kb mire képes egy 40-60-100W-os izzó. Ma már ez nem állja meg a helyét, mert ma már sokféle fényforrás kapható, és azokon belül is eltérő a fényforrások hő/fény képzésük.
-Fényáram. A mai fényforrásoknál ez az az érték, ami talán a legjobban tükrözi a fényforrás fényerejét. Nem akarok nagyon belemerülni a jelentésébe, elég ha annyit tudunk, hogy a mértékegysége a lumen, és hogy egy régi hagyományos 100W-os izzó kb 1200 lumen fényáramot tudott. Ami csalóka lehet, hogy a 100W-os izzó szinte minden irányban szórta ezt az 1200 lument, míg egyes főként ledes fényforrások csupán 90-120°-os szögben teszik ezt. Ez akkor lényeges, ha egy szoba világítását szeretnénk megoldani.
-Fényhasznosítás. Erről már beszéltem, de most hogy tudjuk mi az a fényáram és mi az a teljesítmény összefoglalva úgy határoznám meg, hogy az az érték, amely megmutatja, egy adott fényforrás 1W felhasznált energiából hány lumen fényáramot tud előállítani. Ha visszaemlékezünk a pár sorral korábban írtakra, akkor könnyen meghatározhatjuk, hogy egy 100W-os izzó fényhasznosítása 12 lm/W. Hát ez elég gyatra érték, ha azt vesszük hogy már könnyen elérhetőek 80W/lm fényhasznosítású fényforrások. Pl.: egy "energiatakarékos izzó" (kompaktfénycső) ami 20W-os, kb 1400 lument tud. Ez már 70 lm/W. Ugye mekkora a különbség? Pedig ez csak egy egyszerű, bármelyik bevásárlóközpontban kapható termék.

Már tudjuk hogy a fényforrás dobozán található információk alapján, mekkora fényerőre számíthatunk, mekkora fogyasztás mellett. Van viszont még pár érdekes dolog, ami szintén fel van tüntetve a csomagoláson. (jó esetben)
Az egyik ilyen, a szívvisszaadás. A színvisszaadás alatt, valamely fényforrás sugárzásának azt a hatását értjük, hogy a fényével megvilágított tárgyak színe hogyan változik meg ahhoz képest, amikor ugyanezen tárgyakat valamely referencia sugárzóval világítjuk meg. Ennek ott van nagy jelentősége, ahol lényeges hogy egy színt olyannak lássunk, amilyen az a természetes fénynél lesz. Ilyen pl.: egy fodrászat. De bizonyára mindenkivel előfordult már, hogy egy bevásárló központban kiválasztott egy falfestéket a bútor vagy parketta színéhez, és mikor otthon felkerült a falra, kiderült hogy egész más, mint az áruházban volt. Nos, ott nem foglalkoztak a fényforrások színvisszaadásával. (ezért kell a színkártyát hazavinni)
A másik ilyen érdekes adat a színhőmérséklet. A mértékegysége Kelvin, nem véletlenül. Izzólámpák esetében, lévén, hogy a fény izzásból származik, a színhőmérséklet jól egybe esik az izzószál hőmérsékletével.

Néhány fény kelvin értéke:

Gyertya: 1900 K
Háztartási izzólámpa: 2800 K
Stúdió világítás: 3200 K
Reggeli, délutáni alacsony napállás: 4800 K
Átlagos napfény, vaku: 5600 K
Napos idő, árnyékban: 6000 K
Nappal, kissé felhős égbolt: 8000 K
Borult, ködös idő: 10000 K

[albszovkep],És mindez ahogy a szemünkkel látjuk:[/albszovkep]

Eljutottunk oda, hogy már tudjuk mit látunk, ha felkapcsoljuk a villanyt. Most ezt úgy ahogy van, el is felejthetjük, mert a növények messze nem hatódnak meg attól hogy mi mit látunk. :-)

Na még egy kis fénytan. Azt ugye tudjuk hogy szinek a valóságban nincsenek. A fény, a napfény gyakorlatilag minden színt tartalmaz. Az hogy mi abból mégis melyiket látjuk, azt a megvilágított anyag határozza meg. Egy anyag bizonyos szineket elnyel, míg másokat visszaver. Amelyiket visszaveri, olyan szinűnek látjuk. A növény a zöld színt veri vissza, vagyis azt nem nyeli el, arra nincs szüksége.

Akkor mégis milyen szinekre van szüksége a növénynek?

Meggyőződésem hogy a növényeknek minden színre szükségük van. Viszont azt is tudjuk, hogy a fotoszintézishez a növényeknek túlnyomó részben kék, és vörös színre van szükségük. Ez nekünk nem lenne probléma, fene a gusztusukat ha azt szeretik....
Igen ám, csakhogy a fényforrásokat nem a leander olvasólámpájába fejlesztette ki két karácsonyi kaktusz, hanem emberek, embereknek. Igy aztán a mi fényforrásaink ezt a két színt tartalmazzák a legkevésbé.



Ezen a képen egy 6500 Kelvines fénycső színspektruma látható. Itt nyer bizonyítást, hogy a valóságban nekünk gyártották, még annak ellenére is, hogy ezeket a csöveket szokás növényekhez ajánlani. Ez eléggé hasonlít a nap fényéhez. Jól látni, hogy pont abban a tartományban sugároz a legjobban, ami igazából nem túl fontos a növényeknek, és ott ahol meg fontos lenne, ott meg elég lapos a hullám. Kérdezhetnénk hogy de hát akkor a nap sem jó? Nem igazán. Viszont a napnak van egy verhetetlen előnye, mégpedig hogy 100 000 lumen meg sem kottyan neki. Az öregfiú azért tud valamit. :-) Na most ha megnézzük hogy ha lenne egy 100 000 lument tudó fénycsövünk, akkor az a laposka kék és piros fény is sok ezer lumennel világítaná a növényt, ami valószínű hogy jól is esne neki.

Nos, eddig tartott az elmélet. Sokan, sokféle fényforrással próbálkoznak. Ledes fényforrásokból igyekeznek a gyártók olyan lámpákkal előállni, amik csak azt a színt sugározzák, ami a növényeknek kell. Ezeknek a lámpáknak kisebb lumen érték mellett is jobb lehet a hatásfokuk, hiszen hiába 2000 lumen valami, ha az a 2000 lumen sárga fény. Voltak már nekem is kisérleteim vele, de nem kiértékelhető mértékű. Én azt gondolom, hogy a ledek a jövő fényforrásai. Vagyis nem a jelené.
Problémáim a ledekkel hogy nem túl egységes a megvilágítás, viszonylag drágák, beszerezni sem egyszerű, és ha nincs szerencsénk, még be is csapnak minket valami vacakkal.

Mivel világítok én?

Az eredeti témánk, palántanevelés mesterséges fény mellett. Vagyis azt az időszakot szeretnénk áthidalni, ami a magok kelésétől, a fűtettlen fólia alá kihelyezéséig tart. (legalább napközben). Ez nem nagy idő, kb 2 hónap. Erre az időre, költséghatékonyságot figyelembe véve, én fénycsövet használok. 2 színhőmérsékletet használok, melegfehér és hidegfehér. (warm white és cool white) Bár a fent olvasottaknak ez némileg ellentmond, a tapasztalat mégis az, hogy ezek a csövek alkalmasak palántanevelésre, és olcsóak. Tapasztalatom szerint, ha csak hidegfehér csöveket használok, a paradicsomok levelei belilulnak, amiket én foszforhiánynak tudok be. Gondolom hűvös borongós nyár elején is ez játszódik le, ilyenkor szoktuk azt mondani "fáznak" Nekem erős a gyanúm, hogy inkább a fény miatt van ez. A foszfor ugyanis mint tudjuk, fontos a növény virágzásához, ami ugye nyáron várható, amikor már "jó" a fény. Az én elméletem szerint, ha nem jó a fény, a fény azt mondja a növénynek, ne vegyél fel foszfort, mert még nem kell virágoznod.
A világítást én tákolom össze. A magok kelése után, gyakran már előtte is bekapcsolom. (fényben csírázó magoknál nem árt ha van fény) :-) A keléskor a csövek viszonylag közel vannak, kb 10cm-re. A fénycső nagy előnye, hogy egyenletesen osztja el a fényt, kialakításának köszönhetően, és nem égeti meg a leveleket, még akkor sem ha hozzáérnek. Egy 60x40 cm-es ládához 2 db 18W-os fénycső elég, és a mérete is megfelelő. Ezeket a csöveket úgy emelem, ahogy a növények nőnek. Minden nap, ébredéstől lefekvésig világít a lámpa, és a természetes fényt szinte teljesen elzárom tőlük.

Nagyon lényeges a búra. Jó fényvisszaverő anyagot érdemes használni, szinte megduplázhatjuk vele a növényre jutó fény mértékét. A legalkalmasabb az úgynevezett mylar fólia, ez építőanyag kereskedésekben kapható. De lehet kapni öntapadós ragasztószalagot is, ugyan ebből az anyagból.
Másik fontos dolog, a hőmérséklet és az öntözővíz mennyiség helyes meghatározása. Nincs az a világítás, ami meleg és víz mellett képes elég fénnyel ellátni a növényeket.

És végezetül pár kép olyan palántákról, amiket fénycsövek mellett neveltem, és a legelső lámpákról. Az egyik M10-es rekeszből készült, a másik kettő laminált parkettából. Ha valakinek kérdése lenne, az A paprika és a paradicsom  topikban megtalálható vagyok.





 






  2014.10.03. 18:57  Hozzászólás
  •   1   
Avatar

terra alapító
 
Veteményezés (kezdetek)

Mikor először veteményeztem, az volt a koncepció hogy széles sorközöket csinálok, hogy majd a rotával közé férjek. Ez persze nem működik. Régebben meg úgy csináltuk, hogy húztunk a kertben egy barázdát hosszában, majd az elejéről elindultunk a zöldséggel/répával, majd barázda, aztán borsó, barázda, stb. Vagyis annyi sorból állt egy pad, amennyi az adott növényből vetésre került. Ez sem volt az igazi. Pár éve átálltam egy másik változatra, és eddig ez a legjobb.
A talaj előkészítést még ősszel megcsinálom, akkor rotálok, hogy tavasszal, amint a föld engedi, mehessek veteményezni. Ekkor még rotálni túl nedves a föld, csak összeállna rögnek. A magoknak viszont tökéletes. Szintén egy, a kertet kettéválasztó barázdával kezdek, de úgy hogy a sorok hosszúak legyenek.(7-8 m) Ezután kihúzom a sorokat de csak 3-4 legfeljebb 5 sor kerül egymás mellé, amit barázda követ. Ennek nagy előnye, hogy a letaposott barázda viszonylag könnyen felszárad egy eső után, és a sorokat gyomlálhatom, kapálhatom anélkül hogy letaposnám. Nem csinálok nagy sorközöket kb. 30 cm-es sorközzel vetek mindent. (kivéve krumpli, kukorica, tökfélék) Ez nem sok, nem kevés. A borsó remekül megtartja egymást, a bab úgy összenő hogy kapálni sem kell. A magok elvetését követően, a gereblyével mindig tömörítem a földet, egyszerűen megdöngölöm vele. Nem túl erősen, csak hogy a magot biztosan föld vegye körül. Megéri, mert így nedvesebb marad a talaj.
A tökféléket palántázni szoktam. Beleuntam hogy elvetem helyre, és vagy kikel, vagy nem, vagy megeszi a lótetű, vagy nem. Poharakba vetem a magokat, többet mint kell, jóval többet. Mikor kikeltek, nevelgetem őket mint a paprikát vagy a paradicsomot, és mikor megjelennek az első lomblevelek, és az időjárás is megengedi, levágom a poharak alját egy tapétavágó késsel, és poharastól ültetem ki őket. A gyökér így mélyebben terül el, ami jó ha száraz idő jön, és a lótetű is elkerüli, mert az nem jár olyan mélyen.
 





Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég