Gyümölcsészet Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
Ami nem fér be máshova, nem a megszokott háztáji kertészet, de kertészet, csak vagy nagy méretben, vagy nagyon kicsiben.
  2023.04.11. 16:51  Hozzászólás
  •   66   
Avatar

terra alapító
 
Sziasztok. Egy kedves cimbora elejtett egy fél mondatot, YouTube-on láttam, gyümölcs észtalálkozó volt.
Egy hektáron egy család önellátó lehet. Én erre nagyon kíváncsi lennék. Gyümölcsből biztos, közte konyhakert. Na de milyen szinten?
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2021.05.07. 16:19  Hozzászólás
  •   65   


---
 
Sziasztok! Keresnék Őszibarack
Royal Glory és Saggitaria szemzőágat vásárlási szándékkal! Előre is köszönöm a segítséget!
 


  2018.04.04. 20:09  Hozzászólás
  •   64   
Avatar

---
 
Eledeznek a gyumolcsfaim, mar nagyon vartak a tavaszt.


^BB5568A88577E0DAD5305619F27D3EB47D7590D2A766738C2D^pimgpsh_fullsize_distr.jpg
Tüskekörte
Megtekintve 12687 alkalommal.

^A8A0D4651C43C04B68DA01D8BDBE90CB7A979DD8091E33F5B4^pimgpsh_fullsize_distr.jpg
Szentivánalma
Megtekintve 12687 alkalommal.

 




  2018.01.14. 20:24  Hozzászólás  Válasz Jani71 (61) hsz.-re     Olvasás  
  •   62   
Avatar

---
 
Koszi szepen, az mar van! Ez a 12 csak egy kis resze az egesznek. Almabol olyan 50 fajta van, aztan kortek, szilvak, cseresznyek stb, nemelyik azonositott nemelyik nem, osszesen 117 fele ha jol szamoltam. Az iden meg hozzajon olyan 30-40 fele es betelt a terulet. Igy is nemelyik kombifava alakul majd.
 


  2018.01.14. 20:15  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (59) hsz.-re     Olvasás  
  •   61   


---
 
Ha már Entz... Entz rozmaring nem érdekel véletlenül? Van egy útmenti fa a környékünkön, szerintem az említett fajta képviselője.
Először azt gondoltam, hogy valami Leánycsöcsű, de épp a minap egy fórumos hozzászólásban írtak alapján tisztázódott bennem, hogy nem az.
Azóta gondolom, hogy a rozmaring.
 


  2018.01.14. 20:11  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (59) hsz.-re     Olvasás  
  •   60   


---
 
Sok sikert a fajtákhoz! Részemről nagy érdeklődéssel várom a beszámolókat. :thumbup: :udvozlet: :wave:
Ha úgy lenne helyem, ahogy nincs, én is efféle utat járnék... :) Érdekelnek az ilyenek. :thumbup:
 


  2018.01.14. 13:24  Hozzászólás
  •   59   
Avatar

---
 
Talan ebbe a temakorbe illik leginkabb amit irni szeretnek. Par eve miutan elkezdtem regi gyumolcsfajtakat gyujteni, olvastam Entz Ferenc egy regi, 1854-ben irt cikksorozatat ami a Gazdasagi Lapok-ban jelent meg "Azon almafajokról, mellyek hazánkban a legnagyobb elterjedésre érdemesek" cimen. Tizenketto ilyen almafajtat nevez meg. Mivel engem azonkivul, hogy egeszseges gyumolcsoket tudjak a csalad asztalara tenni, a "megkostolni a tortenelmet" is erdekelt, elkezdtem begyujteni oket kivancsisagbol. Jelenleg 11 megvan a 12.-et iden fogom elultetni. Erdekessegkeppen felsorolom oket alabb, aztan majd ahogy termore fordulnak, tervezem, hogy a Tudastarban is dokumentalom mindegyiket. Tehat 1854-ben az alabbi almakat javasoltak leginkabb telepitesre:

- Angol téli arany pármén
- Orleáni királyka (Orleánsi renet)
- Kórodai kormos alma (Kórodai renet)
- Londoni pepin
- Nemes téli borsdorfi (Masánszki)
- Hölgyek királykája (Kanadai renet)
- Magyar rozmaring alma (Húsvéti Rozmaring)
- Királyi piros kurta csumájú alma (Királyi kurtaszárú)
- Szercsika
- Sikulai alma
- Török Bálint
- Téli pogácsaalma (Téli piros pogácsa)


Masanszki1.JPG
A Masanszki almarol.
Megtekintve 12738 alkalommal.

 


  2018.01.13. 17:42  Hozzászólás
  •   58   
Avatar

---
 
Az osztrák gyümölcsösök, mint minden évben, idén is megnevezték az év gyümölcsfajtáját.
A 2018 év gyümölcse náluk a Salzburger Rosenstreifling alma.
Mely gyümölcs a 19. szd. közepén elterjedt a Salzburgi kertekben. Majd eltűnt. Ahogy írják, ezzel is szeretnék ezt a veszélyeztetett fajtát reflektorfénybe helyezni.
ev gyum 2018.jpg
------------------------
Megtekintve 12864 alkalommal.



A Salzburger Rosenstreifling egy őszi alma, szeptemberben érik és decemberig tárolható.
A fajta eredetiségét a Salzburg Megyei Gyümölcsészkamara génvizsgálattal leellenőríztette.
Teljes cikk és pomológia leírás itt:
Teljes cikk és pomológia:
 


  2017.12.13. 11:06  Hozzászólás  Válasz csehrigo (52) hsz.-re     Olvasás  
  •   57   


---
 
Lehet csak be kell áztatni őket 1-2 napra a csira képes mag (elviekben) lesüllyed a víz aljára.
 


  2017.12.03. 12:16  Hozzászólás
  •   56   
Avatar

---
 
Idén először, hagyományteremtő céllal indít szavazást Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. (MKSZN). A szavazás célja, hogy felhívja a figyelmet a kevésbé ismert őshonos magyar gyümölcsfajtákra.

Idén a következő gyümölcsfajták közül választhatunk:

Fekete tányér alma
Pipacs1 meggy
Berkenye

Részletesen a fajtaleírások és a szavazás.
 


  2017.11.18. 19:09  Hozzászólás
  •   55   
Avatar

---
 
Én dugtam le homokba vesszőket, úgy ahogy szőlőt is gyökereztetik. 1 rügy volt épp felszín felett. Kb fele jó lett,
 


  2017.11.18. 09:56  Hozzászólás  Válasz csehrigo (52) hsz.-re     Olvasás  
  •   54   
Avatar

---
 
A fügét legyökereztetéssel a legegyszerűbb szaporítani. A fügebokor éppen úgy sarjadzik, mint a mogyoró. Különösen ha télen elfagy, akkor nem is lehet vele bírni, annyi hajt. Egy ágat leföldelsz és az gyökeret növeszt, a következő évben tavasszal leválasztod az anyabokorról és már is kiültethető. Én a Balatoni nyaralómnál lévő bokorról szoktam legyökeresedett hajtásokat szedni. A bokor körül magasan áll a komposzt, mivel senki se bolygatja. Így a hajtások egy része a komposztban gyökeret ereszt. Egyszerűen csak kihúzom és kész a palánta. Az idén ősszel is kiszedtem vagy 10 hajtást két kertészcimborámnak.
 


  2017.11.15. 21:22  Hozzászólás
  •   53   
Avatar

---
 
Amikor először említettem a gyümölcsész találkozót, megkérdeztétek kik azok a gyümölcsészek? A múlt heti találkozónk élménybeszámolóján keresztül megpróbálom érzékeltetni milyen erő az, ami egyben tartja ezt a közösséget, melynek se elnöke, se igazgatója, se kinevezett vezére nincs. Ennek ellenére 20 éve töretlenül működik.
Élménybeszámolóm itt olvasható.
 


  2017.08.08. 09:36  Hozzászólás
  •   52   


---
 
A fügét lehet magról szaporítani? Van egyáltalán magja? Még annyit sem érezni, mint az eper esetében.(eperfa)
Nálunk ugye az adriai típusú füge él. Nem kell fügedarázs a megtermékenyítéshez,mert partenokarp vagy micsoda.
Mindig dugványozással vagy tőosztással szaporították?
Mert akkor ugye klónok.
De, hogy lehet akkor ennyi változata?Ha klónok. Mikor lettek ennyire eltérőek?Mert csak nálunk Mo- is van egy rakás változata.
Hogy lehet újat kinemesíteni ha nincs virág,nincs beporzás ?
 


  2017.05.17. 19:48  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (50) hsz.-re     Olvasás  
  •   51   


*
 
Nos némi különbség van a kettőnk elképzelése között . ...de hangsúlyozom nem a takarással van a gond , hanem a kivitelezéssel. Nálad mekkora a tőtáv ?...nálam jellemzően 2 m vagy alatta . Na már most ezt persze jó lenne takarni / van is 1-2 sorom ami pl szalmatakarást kapott , de egyszerre / , de megfelelő vastagságban és szélességben , főleg úgy, hogy nem csak nedvességmegtartó , talajjavító , hanem gyomelnyomó hatása is legyen. Ez lenne a sűrű ültetésnél a legfontosabb , hogy a gyomok semmi nedvességet ne vegyenek el az orsó-fáktól , mert a száraz agyagban amúgy is nehezen fejlődnek. A levágott nyesedék viszont kevés ahhoz , hogy egyszerre teljes takarást adjon , vagyis a gazok szépen megindulnának a sorokban , ezt ugye mechanikus úton már nem tudnám eltávolítani , mert a kesze-kusza , ritkás ágtakarás lehetetlenné tenné , vagyis maradna a gyomírtó , azt meg első 1-2 évben nem igazán lenne jó használni a sekélyen gyökerező törpealanyoknál .Ráhordom én a fűnyiradékot is a fák sorára , de egyszeri nyíráskor még egy sort se lehet vele betakarni ...szóval a te elképzelésedet úgy lehetne nálam megvalósítani , hogy először betakarok egy sort vmi tisztességes takaróanyaggal, megfelelő szélességben -vastagságban , aztán arra már mehetne a metszési nyesedék...de mondjuk ha lenne egy ágzúzóm , akkor egyből mehetne a mulcs a sorokra...de az nincs , mert én ugye nem nagytermelő vagyok , tehát nem sokat befektetek és majd lesz hasznom , hanem keveset fektetek be / mivel ez az én hobbym és " jól fizetett " állami dolgozóként nem tehetem meg , hogy a családom helyett a hobbymra költsem a " jó fizetésemet " /...és ami csörgedezik abból a fák rezsijét próbálom lyukfoltozás -szerűen megoldani ....
 


  2017.05.04. 22:28  Hozzászólás  Válasz atifoci2 (49) hsz.-re     Olvasás  
  •   50   
Avatar

---
 
csalánfórum.jpg
------------------------
Megtekintve 13467 alkalommal.



Így néz ki az ággal letakart sáv máj. elején. A biokertészek azt mondják, a csalán jelzőnövény. Ahol burjánzik a csalán ott tápanyagbőség van. A takarás 2 éve készült. Eléggé összeesett, ezért tud a csalán kihajtani az ágak közül. Ami nem is baj, mert a csalán sokrétűen hasznosítható. Miután lesarlózom, megszárítom teának, de jó még permetezésre, trágyázásra, mulcsozásra, és főzelékként is kiváló étel. Ezzel is azt próbálom bizonyítani, hogy az ág és gally olyan érték amit nem szabad a gyümölcsösben elégetni. Egyrészt az égetés több munkával jár, mint a fák alá szórni. Másrészt azt a tápanyag mennyiséget ami keletkezik, a fák szívesen elfogadják. Az égetés amúgy is csak egy rossz szokás. A Csalogány utcában, ahol lakok, nagy divat volt az égetés. Míg nem, Svájcból, hazaköltözött egy idegenbe szakadt hazánkfia. Aki rögtön kihívta a tűzoltókat, ha valahol füstöt látott. A harmadik ilyen szirénázós kivonulás után megszűnt az ágégetés. Mivel nem ismerem az anyagi helyzetedet, csak sejtem, két helyzet állhat fenn. Tételezzük fel, hogy munkáltatód igen jól megfizet, akkor én hülyeséget írtam és elnézést kérek. Ha viszont ennek az ellenkezője igaz, akkor továbbra is fenntartom a véleményemet, hogy szegény ember az értéket nem füstölheti el. Ha még ezek után is elégeted a nyesedéket, elküldöm Lentibe azt a rendcsináló hazánkfiát.
 


  2017.04.23. 17:18  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (44) hsz.-re     Olvasás  
  •   49   


*
 
Nem a kertészeti résszel volt problémám , hanem az utolsó megjegyzéseddel...az nagyon rosszul esett....
 


  2017.04.06. 20:33  Hozzászólás  Válasz alex (46) hsz.-re     Olvasás  
  •   48   
Avatar

---
 
Ez a két fa amely látszik, Golden és Gloster. Nem varasodás érzékenyek, De ha lenne is rajtuk kevés varasodás pötty nem jelent problémát mert nem viszem piacra. Nyilván ha el akarnám adni, akkor makulátlannak kéne lenni, de én az un. alkalmazkodó gyümölcsészet felé megyek, amelyben nem cél megfelelni a gyümölcstrend elvárásainak. A lehullott levél teljesen mindegy a földre hullik, vagy az ágakra. Egyikkel se csinálok semmit. Nem égetem el, nem permetezem le. Van két elektromos aprítóm. Az egyiket cefrekészítéshez használom, a másikat meg néha ha komposztot készítek, mert abba kell némi ágdarálék a C/N viszony szén mennyiségének tartása miatt.A gyümölcsösben nem használom. Minek, hiszen a természet majd lebontja. Igaz lassan, de ez nem jelent problémát, hiszen tovább takarja a talajt, így nem kell külön takaróanyagról gondoskodnom.
 




  2017.04.05. 20:22  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (44) hsz.-re     Olvasás  
  •   46   


---
 
Ezzel a metódussal tudod csak az a baj, hogy ha vannak beteg levelek (pl. varosodásból) a fán és azok ősszel lehullanak, akkor azokon tavasszal megindul a spóraképződés és a felette lévő fiatal lombot szépen befertőzik. Különben valóban jól működik, úgy ahogy az erdőben is. Persze, ha a gallyak le lennének darálva akkor még jobb lenne (De kinek van annyi pénze, hogy egy nagy ágdarálót üzemeltessen)-
Azt már nem is merem neked megírni, hogy ha a lehullot lombot karbamiddal vagy nitrogén műtrágyával szórod meg télvégén, akkor tavaszra (március végére) majdnem teljesen lebomlanak a levelek és nincs fertőzés.
 


  2017.04.05. 19:23  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (44) hsz.-re     Olvasás  
  •   45   


---
 
Ilyen rész nálam is van, csak más anyagokkal takarok. Eddig inkább előnyét látom, mint hátrányát. :thumbup: Egyelőre marad... Sőt, építem tovább. ;)
 


  2017.04.05. 17:02  Hozzászólás
  •   44   
Avatar

---
 
Küldök egy képet Atifocinak. Próbáltam froclizni, hogy ne égesse el a gallyakat, mert az értékes tápanyag, de nem jártam sikerrel. Mert az aztán időhiánya miatt nem kivitelezhető. Ezen a képen gyönyörűen látszik, hogy az almafák alá hordani semmivel se igényel több időt, mint elégetni. Sőt kevesebbet. Ez a takarás 2 éve keletkezett. Ha elég vastag a réteg, ez úgy 45 cm magas volt, 3 évig kitart. Nem kell hozzányúlni. Nem nő a gyom, alatta a mikroorganizmusok élik világukat. Még az is elképzelhető, hogy alma is lesz a fákon. Akkor majd teszek fel róla fotót.
 


  2017.03.16. 21:18  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (42) hsz.-re     Olvasás  
  •   43   


---
 
Irtjuk? Ugyan már... Ha így lenne, akkor már védetté nyilvánították volna... Egyébként nagy vonalakban egyet értek veled.
Az első gondolatra: minden évben hektárnyi mennyiségeket látok, ami olyan, mintha vetették volna ezt az átok allergént... :P
De ha ezektől el is tekintek, és csupán az egyéb területeket nézem, meg azt, hogy egyetlen növény hány pollent és magot gyárt,
akkor is olyan szintű a nem irtott mennyiség, hogy sose fogy el... :nahat: Tulajdonképpen úton-út félen 'mást se látni', csak parlagfüvet.
De azért megy ellenne a hadjárat (média és egyéb) csinnadrattája. Csak hadd menjen! Én meg jókat kacagok (ezen is). Szánalom...!
(Őszintén? Az ember szép lassan, de biztosan meghülyül... :thumbdown: :angry-banghead: :hiha: )
;)
 


  2017.03.15. 21:16  Hozzászólás  Válasz tgwh (41) hsz.-re     Olvasás  
  •   42   
Avatar

---
 
Olvastam a ködpiszkálós írást, az a problémám vele, hogy nem olyan ember írta aki a természet fejével gondolkodik, hanem a gyógyszeripar elveivel. Írásából azt látom, hogy nem sok dolga volt a kertjében parlagfűvel. Amikor megvettem a városszéli telkemet, előtte kukoricaföld volt. Az első évben nem nőtt más, mint parlagfű. Nem tudom honnan került oda annyi mag, de teljesen befedte a növény a területet. Nyáron lekaszáltam. A következő évben már jóval kevesebb parlagfű termett, a harmadikban szinte semmi. Átvették tőle az életteret a környékből odatelepült növények. A parlagfű elvégezte a dolgát és eltűnt. Ilyen egyszerűen működik a parlagfű. Nem tudom pontosan, de már 10 -20 éve irtjuk országos szinten. Ennek ellenére nem csökken az allergiában szenvedők száma, hanem nő. Viszont lehet bizottságokat, alapítványokat alakítani, helikoptereket bérelni, aktákat iktatni, aláírni pecsételni stb.
Jó buli a palagfű
 


  2017.03.15. 19:24  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (40) hsz.-re     Olvasás  
  •   41   
Avatar

terra alapító
 
Egyszerű fizikai/vegyészi módon magyarázták meg, keress rá a ködpiszkáló című blogon.

A parlagfű érdekes. Sokan allergiások rá. Most hogy az allergia pont azért alakul ki mert túlsterilizáltuk a dolgokat, meg lehet a műkajának is szerepe van benne, hagyjuk. Írtják, mert taknyom-nyálam összefolyt Zalában amikor nyaralni voltunk. Persze pont akkor virágzott, és persze az üdülőövezetben pont nem írtották... de pont azért mert allergiás vagyok rá, benne van valahol az ellenanyag, is, csak ki kell valahogy nyerni.
Allergia ellen nekem a lándzsás utifűvel voltak jó tapasztalataim, télen kúraszerűen kell inni, mint a legtöbb gyógyteát. Egyszer egész télen ittam pár hét szünetekkel, semmi bajom nem volt. Azóta mindig elfelejtem sajnos...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.03.15. 12:34  Hozzászólás  Válasz tgwh (39) hsz.-re     Olvasás  
  •   40   
Avatar

---
 
A tudománnyal vigyázni kell! A kutatásokhoz manapság a pénzt a multi cégek adják. Azok pedig csak azokat az eredményeket engedik nyilvánosságra hozni, amelyik érdekükben áll. Ha nem olyan az eredmény amelyik jó nekik, azt eltitkolják, vagy hazudnak helyette. Ha bükki fűves embert említed. Akkor hozzá kell tenni a gyógyszermaffiát is. Itt van pl. a parlagfű. Az isten teremtette parlagfű úgy kell a természetnek, mint éhes embernek egy falat kenyér. Törvényileg irtják. Miközben a debreceni gyógyszergyár sok hektáron termeszteti. Akkor most kinek van igaza? A fűves embernek aki a természet törvénye szerint hirdeti a parlagfű létjogosultságát vagy a gyógyszermaffia által felbérelt tudományos szakembereknek, akik kiirtásra ítélték.
 


  2017.03.15. 10:02  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (38) hsz.-re     Olvasás  
  •   39   
Avatar

terra alapító
 
Állítólag akkor már a virágba nyomja a tápanyagot, nem a levélbe.
De nagyon sok minden van, pl. a bükki füvesember könyveiben is, amit a tudomány megcáfolt.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.03.15. 08:15  Hozzászólás  Válasz Mr Eggs (37) hsz.-re     Olvasás  
  •   38   
Avatar

---
 
Ezt tapasztaltad, hogy virágzás után káros emberi fogyasztásra használni, vagy olvastad valahol?
 


  2017.03.15. 07:50  Hozzászólás  Válasz tgwh (35) hsz.-re     Olvasás  
  •   37   


---
 
20 litter vízhez egy kiló csalán levelestől szárastól. Három hét múlva okés is a dolog.
Egész évben lehet csinálni (én legalább is csinálom) csak emberi fogyasztásra nem szabad csalánt szedni miután elkezdett virágozni de tárgyának jó akkor is.
Én használom mint leél trágya is meg simán locsolni.
 




  2017.03.13. 19:55  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (33) hsz.-re     Olvasás  
  •   35   
Avatar

terra alapító
 
Ezek nagyon szép gondolatok, szívesen olvasnám bővebben is!
Én mindenhol csak sima csalánt olvastam, hogy mikor szedjem le, egyik receptben sem írták le.
Nálam elég sok terv van, amiket majd valamikor meg kívánok valósítani.

gergerg.
Ne a tarlóba vesd vissza, hanem a hagyma helyére ha az kijön ősszel. Van még egy rakat másik növény is, a zöldtrágyás témában elég jól össze van szedve.
Azért brutálisan el tudnak szaporodni a tetvek, és ha évről-évre csak jönnek, akkor a legtöbb ember fúj valamit. Ha meg én nem nyírom ki a tetűevőket a permetlével, akkor majd az egyik szomszéd...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.03.13. 19:16  Hozzászólás  Válasz tgwh (31) hsz.-re     Olvasás  
  •   34   
Avatar

terra alapító
 
Tetvek ellen nem kell permetezni. Teljesen felesleges, sőt! (persze háztájiról van szó). Ha nem fújsz rovarölőt, előbb megoldod a kérdést.

Tudom nem itt téma, de ha már itt van szó a talajéletről...
Szóval idén időhiány miatt a kert komoly részéről le kell mondanom, de szeretnék ebből a jövőre nézve előnyt kovácsolni. (lehet hogy jövőre több időm lesz) Szóval minimálisra korlátozom a veteményest, és az igy felszabadult üres helyet azt gondoltam bevetem mustárral, hagyom szárba szaladni, majd lekaszálom és berakom a hagymába mulcsnak. (egyik évben mulcsoltam a hagymát és nagyon szépek lettek) Aztán a tarlót berotálnám és visszavetném a mustárt, majd megint lekaszálva menne a paprikák alá. Aztán gondolom már nem mustárt kellene visszavetni, de akkor mit?
 


  2017.03.12. 22:07  Hozzászólás
  •   33   
Avatar

---
 
A leveltetvek evenkenti jelentos kartetele sokmindenbol adodhat, de bizonyosan kezelheto szelid modszerekkel. Ha pl tul sok nitrogen, nitrat all a fa rendelkezesre, hajtas novekedessel reagal, eppugy mint tulzott metszes eseten es ez kedvez a tetveknek. Segiteni erdemes a tetvek ellensegeinek, arra is van tobb modszer, vagy epp csapdanovenyre csalni oket pl. az emlegetett csalan ilyen. Az viszont humuszban gazdag talajban szeret noni. Meg a fa is abban tud igazan egeszsegesse valni. Eloszor a talajt erdemes televenyben gazdagga tenni, hogy abbol eros noveny fejlodhessen. Ha rendelkezesre allnak a megfelelo mikro es makro elemek a noveny bizonyos mertekben maga is tud vedekezni, pl olyan feherjeket hoz letre es epit a szoveteibe amihez egyes gombak nem rendelkeznek enzimekkel. A csalanbol jo tapoldatot, permetszert lehet kesziteni, de nem mindegy pl viragzas elott vagy utan szedi az ember es pontosan mire szeretne hasznalni. Nem jolly joker ez sem ami mindenre jo. Van elet a csalanon tul is. Szerintem minden alfaja es omegaja az egeszseges, elo talaj. Fak szempontjabol az abban jelen levo mikorrhiza halozat. Novenyi patogenek ellen a termokomposztbol keszitett Aktivan Levegoztetett Komposztteaval is fel lehet venni a kuzdelmet, megvannak a mikrobiologiai alapjai. Errol meg biztosan tobb cikk fog szuletni a kozeljovoben.
 


  2017.03.12. 19:51  Hozzászólás  Válasz tgwh (31) hsz.-re     Olvasás  
  •   32   
Avatar

---
 
A Kovács Gyula gyűjteménye régi fákból áll és a régi világból származnak. A fák se voltak annyira kényesek, mint a mai agyon nemesített fák. Gomba ellen nemigen kellett permetezni. Ha valamelyik beteges volt, akkor azt a fát kivágták. Az állati kártevők, az más. A régi fák is lehullatták a termésük egy részét, de az nem ment kárba,mert felhasználták állatok takarmányozására. Manapság ki tart állatokat? Így kénytelen néha permetezni. Az egyensúly az érdekes dolog. A szomszédom halála óta én gondozom a telkét. Valamikor szőlőhegy volt a terület. Akkor permeteztek utoljára, vagy 50 éve. Tehát volt ideje beállni az egyensúlynak. Egyszer a szomszéd öreg hatalmas méretű cseresznyefája tetves lett, de annyira, hogy olyat én még életemben sohase láttam. Nem tudtam gyümölcsöt szedni róla,mert folyt végig az egész fán a gusztustalan ragadós tetűváladék. Megdöbbentő látvány volt. Aztán eltelt egy év és a tetvek eltűntek. A természet helyreigazította a kilengését és visszaállt az egyensúly.
 


  2017.03.12. 11:43  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (29) hsz.-re     Olvasás  
  •   31   
Avatar

terra alapító
 
Tegyük fel, idéntől nem permetezek semmit sem. Első x évben garantáltan tönkremegy a termés legnagyobb része. A kis körtefámon egyetlen termés sem érett be, mindegyik leesett, valami darázsféle fúrhatta bele a petéit, vagy moly, ki tudja. Egyenként csomagoljam sűrű szövésű hálóba, hogy egyáltalán meg tudjam kóstolni? Másik dolog, hogy mennyi ideig kell várni, amíg beáll az egyensúly? Tegyük mellé, szomszédok permeteznek, kert végén kicsit messzebb szántóföldek.
Idén szerzek egy tartályt meg egy szivattyút, ha önmagában az a méter-másfél méter magas gravitáció nem elég :D öntök bele csalánlevet, aztán azzal öntözöm a fáimat, talán még a törzsüket is meglocsolom. De emellett szerintem permetezni mindenképpen kell, olyan szinten jelen vannak a tetvek. A csalánlevet nagyjából kiröhögték, a feketék nagy része belepusztult, a zöldek nem nagyon.
A családi háznál nagyon egyszerű dolgom volt, mindig a friss hajtásokon voltak a tetvek a két szilvafán. Megmetszettem, és meg is volt oldva a gond. Szúnyogírtás után tömegével potyogtak az egyik fa alatt lévő asztalra. Na akkor most nem mindegy hogy én biotermesztésben engedélyezett permetszerekkel permetezek-e vagy sem? Általában a bordóilevet is kiröhögik. Már ha nem az nyírja ki ezeket a bacikat, amiktől nem lesz tetves a fa, erről nem tudok nyilatkozni.
A fák pótlását egyszerűen oldottuk meg, bár ha nem válnak be, akkor veszítettem pár évet. Egyből tájfajtákért kellett volna mennem, az is igaz.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/




  2017.02.18. 09:59  Hozzászólás  Válasz tgwh (28) hsz.-re     Olvasás  
  •   29   
Avatar

---
 
Azzal a mondatoddal nem vitatkozok, hogy nem árt ha ésszel permetezel, mert a gyümölcstermelő módszerben ez követelmény, de mivel itt gyümölcsészetről van szó, más a helyzet. A természetes életérben nevelt fáknak árthat a kénlé, mert azokat a gombákat és annál apróbb élőlényeket elpusztítja, melyek védik a fákat és rájuk jótékony hatással bírnak. Gondolj arra, hogy milyen fontos az emberi szervezet számára azt őt körülvevő baktériumflóra. (bőrön, gyomorban, belekben, nemi szervekben stb) Ha ezek közül bármelyik testrészen ez a flóra megsérül, betegség lép fel. Ezt a baktériumközösséget erős fertőtlenítőkkel tönkre lehet tenni. Ez a növényeknél sincs másképpen. Ha valaki a fáin tönkreteszi ezt a védelmet, akkor a fái permetezésfüggővé válnak. Olyanok lesznek, mint a gyógyszerfüggő ember.
 


  2017.02.17. 21:46  Hozzászólás  Válasz petrol (27) hsz.-re     Olvasás  
  •   28   
Avatar

terra alapító
 
Én tördelmesen bevallom, nem szarakodok vele annyit... egyik fán még nem pattog a rügy, másikon már szinte ki is nyílt, de hát nem fogok két dl-eket kevergetni, a réz meg a kén azt mondják nem árt ha ésszel permetezek. Így minden fa ugyan akkor kapja meg az adagját, aztán osszák be maguk közt :D
Tetvekkel voltak gondok, öreg fák, van amiről még nem is ettünk, mert hangyák/darazsak költöztek a körtékbe, aztán potyogtak lefelé éretlenül... ha valami nem bírja ki vegyszer nélkül, azt kivágom, kerül a helyére más, a gyümölcs íze szerint csak egyetlen egy fa van, amit mindenképpen megtartanék...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.02.17. 21:25  Hozzászólás  Válasz Alibá (26) hsz.-re     Olvasás  
  •   27   


---
 
Jogos, kicsit kapkodósra fogtam! :roll: Ráérünk még vele.
A diófán pajzstetvek vannak, a gyümölcsfák pedig gombásak voltak tavaly.
 


  2017.02.16. 20:37  Hozzászólás  Válasz petrol (23) hsz.-re     Olvasás  
  •   26   
Avatar

terra alapító
 
Akkor, amikor a kártevők aktivizálódnak. Előbb nem sok haszna van. Ez általában a rügyek duzzadása tájékán van. (Nagyon függ persze attól a permetezés ideje, hogy mi a megcélzott ellenség. Szőlőlisztharmat, almafavarasodás, pajzstetű, takácsatka vagy más?! Mindnek utána kell nézni külön-külön, mert más növény - más kártevő - más időpont.)
 




  2017.02.16. 20:06  Hozzászólás  Válasz petrol (23) hsz.-re     Olvasás  
  •   24   
Avatar

---
 
Mivel én a tájhoz alkalmazkodó gyümölcsész vagyok, nem tudok rá válaszolni, mert nem mosózok le. Ez a topik se erről szól, de talán ide téved egy gyümölcstermesztő fórumtárs és hasznos választ ad kérdésedre.
 


  2017.02.16. 13:32  Hozzászólás
  •   23   


---
 
Ti mikorra tervezitek a lemosózást? Jövő hét elejére/közepére sok helyen elérjük majd a 10-15 fokot, onnantól hamar indul majd a természet.
 


  2017.01.18. 19:21  Hozzászólás
  •   22   
Avatar

---
 
Alex, örülök, hogy sikerült megoldanod a problémát. Örömömnek két oka van.
1. nem írogattunk egymásnak hiába.
2.Jojóm és Orangerem nincs, így boldogan elfogadom szíves ígéretedet.

András, egyelőre alanyhiányon van. Mert a 2016-s magvetésem rosszul sikerült. Magvetésből, még fejlődnöm kell.Az idén tavasszal 40-50 oltást tudok csak csinálni. Ezek többnyire még 2015-ből maradt alanyok. Viszont, ha voltál olyan kedves felajánlani azt a citrombatult, annak mindenképpen szorítok helyet.
 


  2017.01.18. 18:43  Hozzászólás
  •   21   
Avatar

---
 
Hát ez nem semmi, egy kicsit irigykedem :). Mennyi fát lehet ide tenni! Milyen jó neked.
Mindig egy nagy telekről álmodtam én is, igaz alig tudom karban tartani a 2000 m2 bennvallómat is.

Sok sikert kívánok a fajták gyűjtéséhez, s ha valamit kérsz, hozzájárulok én is. Van egy jó citrombatul (fehérbatul), ritka "jószág"... :)
 


  2017.01.17. 16:32  Hozzászólás  Válasz andras (18) hsz.-re     Olvasás  
  •   20   
Avatar

---
 
A Nagymarosi pihenőtelkemet tavaly kezdtem el beültetni. Annak területe 5200 m2, de még a két szomszédos telket is szeretném megvenni, azért mert az egyiken van egy talajvízre fúrt kút. Már meg is egyeztem a tulajdonosokkal. Örömmel megszabadulnak tőle, mivel a környéken senki se kertészkedik rajtam kívül. Esetleg füvet nyírnak, vagy még azt se, hanem a természet gondjaira bízzák a földet. Így együtt 7000 m2-s birtokom lesz. Ezt beültetem gyümölcsfákkal.
 


  2017.01.16. 20:25  Hozzászólás  Válasz alex (17) hsz.-re     Olvasás  
  •   19   
Avatar

---
 
Én térképet használok. Van egy általános, áttekintő és vannak részletesek, amelyek felnagyítanak egy bizonyos területet ahol sűrűbb a faállomány, faiskola.
Másképp sincs csak 70 fám, néhány beoltás és egy kis faiskola. Ezt még észben tartom az első agygörcsig :D
 




  2017.01.16. 18:25  Hozzászólás  Válasz Jani71 (10) hsz.-re     Olvasás  
  •   17   


---
 
A filc valóban maximum 1 évig tart ki. Hidd el, a legjobb a beütős módszer, de ott is évente át kell nézni, és újrakötözni, nehogy a drót belevágjon a fába.
 


Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég