Olvasatlan
      Terra-kert Fórum
    
    Talajművelés Terra Lotto Jackpot:
1500 terra    
A talajművelésről, vegyszeres vagy biológiai védekezésről, vetésforgóról, ültetési tervekről, metszésről, szemzésről, dugványozásról, valamint a kerti szerszámokról szóló fórumrész.
  2018.10.24. 07:10  Hozzászólás
  •   309   
Avatar

 
Az idei szezon lefutott, bár a paprikák, cukkinik még virágban vannak, mint ahogy a cseresznyefákon is megjelent néhány csokornyi virág, de ez már csak a természet csalóka játéka.Olvastam egy bejegyzést a fészbukkon a vásárolható zsákos földekről. Mivel tavasszal okos tanácsokat adtatok egymásnak, mit érdemes venni, illetve mit nem szabad venni, beelőzlek benneteket a Bio-gazdabolt véleményével. Annak ellenére, hogy üzleti céllal született az írás, mielőtt vásárlásra adjátok a fejeteket, érdemes rajta elgondolkodni:

Mese a zsákos és darált komposztos termőföldekről.

A Minden ami paradicsom csoportunkban felmerült egy fontos kérdés amellyel kapcsolatban nagyon sok a tévhit. Ez pedig a termőföld kérdése...
Mindenki azt várja tőlem hogy mondjam meg a tutit, hogy honnan, milyen cég zsákos földjeit vásárolja, vagy honnan hozasson szuper minőségű bio földet.
Rossz hírem van! Ez egy hülyeség!!! Nem véletlenül nem árusítunk ilyesmit...
A talaj egy bizonyos helyre, kertre, ökoszisztémára jellemző és alapvetően meghatározza azt. Nem cserélünk földet, mert ez felborítja az ökológiai egyensúlyt és egy idő után úgyis visszaáll. Ne gondoljuk hogy ez egy steril valami amit egyszerűen kicserélünk mint egy ágyneműt ha elpiszkolódik. Ne tekintsünk így a talajra, mert ez magát az életet nem veszi figyelembe.

A talajt javítani kell, egy biogazdának vagy biokertésznek ez egy életre szóló feladat és csak így lehet kialakítani egy olyan életteret ahol minden hasznos élőlény megtalálja a helyét.
Sokan türelmetlenek és azt mondják hogy csak most kezdték a biokertészkedést és még nincs komposztjuk mit csináljanak, de amikor következő évben megkérdezem, hogy na van-e már komposztjuk szinte egy sem mondja hogy igen van... pedig ahhoz csak hulladékok kellenek és bakteriális oltóanyagokkal még forgatni sem kell.

Őszintén van olyan aki azt hiszi, hogy egy valódi biogazda eladja azt a földet amin termel nektek termőföldként, vagy odaadja azt a bio-komposztot amely az ő termését hizlalja következő évben? Ébredjetek fel! Amit megkaptok az valakinek, valamiért nem kell, ami pedig olcsó, vagy ingyen van az különösen vacak!!!!!

A zsákos gombatrágya (ha nem bio) veszélyes hulladéknak minősül amit a termelőnek meg kell semmisíteni. Mit csinál? Jószívűen, ingyen nektek ajándékozza, Ti pedig elviszitek, mert könnyű pakolni és az a neve hogy trágya. Egy mikrogramm szerves trágya sincs benne! Sima hőkezelt szalma műtrágyákkal, sőt azokat már ki is szedte belőle a gomba....

Városgazdálkodási komposzt? Dicséritek, hogy milyen szép tiszta, nem gyomos. Fel sem merül bennetek hogy a városok vegyszeres, élettelen piszkát viszitek a kertbe amiből zöldséget akartok enni?

Zsákos föld a hipermarketből? Ne tudjátok meg miből készítik az üzlet kedvéért!

Tőzeg? Igen ezért rombolják ezerrel a magyar vizes élőhelyeket, például a Kis-Balaton környékét. Ti pedig pár tő nem idevaló áfonyáért segédkeztek ebben, miközben természetvédőnek gondoljátok magatokat.

Szürke marha trágya? Ki látott már a télen-nyáron legelőn tartott állatok után settenkedő trágyát gyűjtő embereket? Jó pénzért tehenészeti trágyát kaptok, amelyben ott az antibiotikum és a fejőházak mosószeres leve.

Szuper trágyás, komposztos darált termőföld? Legtöbbször vacak agyag kis trágyával összedarálva, amely laikusnak és morzsás termőföld... az első esőig, aztán rájövünk hogy a sártengert mi hoztuk a portánkra jó pénzért...

Mit tegyünk ha indulóba tényleg kell föld például a térszintek beállításához, vagy magasított ágyásba? Hozassunk normális földet olyan helyi vállalkozóval, aki valamelyik új út vagy egyéb építménytől hozza a felső termőréteget és ne sajnáljuk az időt elmenni vele és megnézni honnan van. Második fontos dolog hogy győződjünk meg róla hogy nem agyagos! vizesen gyúrjuk össze és nézzük meg milyen labda lesz belőle, ha nem esik szét akkor inkább készítsünk belőle kerámiát.
Igen ez macerás és nem is tűnik tökéletesnek, lapátolni, talicskázni, gereblyézni, javítani kell, de nem mérgező és nem teszi tönkre a kertet...
 


  2018.10.03. 12:42  Hozzászólás
  •   308   
Avatar

 
Egy rövid kis összefoglaló az állati trágyákról:
https://www.facebook.com/biokiskert/posts/1949093185157932?__tn__=K-R
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2018.09.16. 21:50  Hozzászólás  Válasz Jani71 (306) hsz.-re     Olvasás  
  •   307   


 
http://doktori.nyme.hu/486/1/DOKTORI_F_I.pdf alapján modhatjuk, hogy 5 tonna /hektár ( 0.5 kg /m2) fahamu valószínűleg nem káros (ha nem magas a ph értéke a talajnak) !
Ezzel összhangban van a 261 posztban szereplő 1-1,5 kg /m2 humuszpótlás.
 


  2018.09.16. 19:22  Hozzászólás  Válasz tgwh (305) hsz.-re     Olvasás  
  •   306   


 
Nem tudom, hogy a fórumtárs által felvetett anyaggal összefüggésben mi lehet az elég, de ezt talán érdemes lehet átböngészni:
http://doktori.nyme.hu/486/1/DOKTORI_F_I.pdf
Meg ezt  , ezt  és ezt  .
 


  2018.09.16. 14:32  Hozzászólás  Válasz Füles (304) hsz.-re     Olvasás  
  •   305   
Avatar

 
A túl sok fahamu ártalmas, az biztos. Kérdés mennyi a túl sok...
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2018.09.16. 11:45  Hozzászólás  Válasz Jana11 (261) hsz.-re     Olvasás  
  •   304   


 
Házilag előállított humuszt (lignit +30% fahamu vizes oldata) én is ki szeretném próbálni.
Negatív tapasztalta van valakinek szőlő, gyümölcsfa esetén?
A szűrés után visszamaradt anyagot érdemes komposzttal keverni?
 


  2018.07.10. 20:27  Hozzászólás  Válasz Kunleány (302) hsz.-re     Olvasás  
  •   303   
Avatar

 
A honlapomon látható ásóvillát egy Simontornyai kovács készítette. Kovács Péternek hívják. Nekem annyi szerencsém volt vele, hogy amikor a kassai völgybe jött kovácsbemutatóra, elhozta magával, így nem kellett érte elutaznom Simontornyára. Fészbukk oldalán láthatod a mestert:
Kovács Péter, akinek nem csak a neve, hanem a szakmája is kovács.

Annyi sztorit elmesélek az ásóvilláról, hogy megmutattam Alfi Dénes barátomnak, aki mereven elzárkózott a használatától, mert nem bírja az ásást a dereka. Erre én rátukmáltam vigye el, próbálja ki az élettársa. A próba során annyira hasznosnak találta, hogy ő is készített egyet. Az enyém igazi kovácsmunka, de házilag is kivitelezhető hasonló szerszám. A villázás mélysége 25cm, de készül egy erősebb kivitelű 30cm mélységre való is betonvasból. Első látásra erősnek tűnik, még nyeleket kell hozzá készítenem, de egyelőre hiányában vagyok az időnek. Őszig szeretném befejezni, azért, hogy az őszi talajlazítást könnyen és eredményesen el tudjam végezni vele.
 


  2018.07.08. 22:04  Hozzászólás
  •   302   


 
Kedves Cimbora!

Már a blogodon is jól megnéztem magamnak azt a jó kis ásóvilládat! (A blogodat is jól megnéztem magamnak :thumbup: ) Hogyan lehet vajon hozzájutni hasonlóhoz?

Üdv:
Kunleány
 


  2018.06.21. 11:48  Hozzászólás
  •   301   
Avatar

 
Elkezdtem a hegyen a zöld területek felszámolását /átalakítását/.Még nem dolgoztam ki teljesen , de lehetőség szerint a jövőben nem akarok állandó zöld borítást a sorközökben /a sorokban meg egyáltalán /.Egyenlőre úgy gondolom, hogy nyár végétől tavasz közepe-végéig lehetne takarónövényzet , de kizárólag vetett , zöldtrágyának is alkalmas növényekkel. Ezek lekaszálva maradhatnának takaróként , vagy berotálom. Szerencsére most még volt annyi nedvességtartalma a felső rétegnek , hogy a lenyírt , nem füves sorokat robival is fel tudtam törni...a füveseknél meg marad a gyomírtó+ásás / ahogy az idő és erő engedi /8067806580638061805980578055
 


  2018.05.22. 21:29  Hozzászólás
  •   300   
Avatar

 
Mustár itt, mustár ott , mustár mindenhol :)78097807780578037801
 


  2018.04.30. 16:27  Hozzászólás
  •   299   
Avatar

 
 


  2018.04.30. 16:15  Hozzászólás
  •   298   
Avatar

 
 


  2018.04.28. 20:31  Hozzászólás  Válasz Mariska néni (296) hsz.-re     Olvasás  
  •   297   


 
Nálunk kb. tegnap-tegnapelőtt kezdett virágozni. Nekem most van először, én is a 'kertdoktorost' vettem.
 


  2018.04.28. 15:18  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (295) hsz.-re     Olvasás  
  •   296   


 
Pár éve szedek magot. Ez azért nem egyszerű, mert alulról kezdi a maghozást, vagyis a szár alján már mag van, amikor a tetején még gyönyörű virág. Ha megvárom az elvirágzást, addigra az alul lévők kiperegnek. Mostanában már azt csinálom, hogy a gyümölcsfák köré teszek facéliát a szépség kedvéért, azt békén hagyom elvirágzásig. Egy félreeső helyre pedig jó sokat, amiből magot szedek, feláldozva a szép virágokat. Ha elvétem a ritmust, vagy nagyon sajnálom levágni, akkor veszek egy zacskóval "kertdoktoros" sorozatból, az elég gazdaságos.
 


  2018.04.27. 21:06  Hozzászólás  Válasz Mariska néni (292) hsz.-re     Olvasás  
  •   295   
Avatar

 
Mariska, honnan szerzed be a facélia vetőmagot?
 


  2018.04.27. 19:04  Hozzászólás  Válasz tgwh (293) hsz.-re     Olvasás  
  •   294   
Avatar

 
Én amit csak tudtam bevetettem mustárral . Fasorközöket is ill. későbbi ültetésű zöldségfélék helyét is.Továbbá itt-ott művelés alól kivont részeket is. A jövőben is folytatom , lehetőség szerint többféle takarónövényt is felhasználva.
 


  2018.02.05. 17:54  Hozzászólás
  •   293   
Avatar

 
Egy kis olvasnivaló, ha valakit érdekel:
https://www.takaronovenyek.hu/katalogus-2018/
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2018.01.29. 11:27  Hozzászólás  Válasz nzozz (291) hsz.-re     Olvasás  
  •   292   


 
Mindenképpen érdemes. Én nagyon korán szoktam a mustárt elvetni olyan sortávolsággal, ami közé majd májusban a paprika, paradicsom, padlizsán, stb. palánta kerül. A lombja májusra már jó nagy, közé lehet ültetni a palántát, megvédi a kiszáradástól és az esetleges késői fagytól is némileg. Később, amikor erre már nincs szükség, levágom a lombot (gyökér bent marad) és helyben hagyom mulcsnak.
De ugyanígy vetek spenótot is, azt közben legeljük is, és a végén a maradékot ugyancsak levágom mulcsnak, a gyökeret bent hagyva.
Ezzel a módszerrel visszaszorulnak a gyomok + nem szárad ki a talaj, és tulajdonképpen be is van osztva szépen a terület, májusban már csak ültetni kell közé. Plusz a mustárnak van még egy talajfertőtlenítő hatása is.
Szoktam még ilyenkor facéliát is vetni gyümölcsfák -bokrok közé, a kerítés mentén, mert ott nincs útjában a veteménynek, nem kell levagdosni májusban - akkor virágzik a legszebben, és szépen csalogatja a rovarokat.
Ezek vetését én holnapra tervezem, ha jó idő lesz oda, ahová ősszel nem sikerült elvetni.
 


  2018.01.29. 10:45  Hozzászólás
  •   291   


 
Sziasztok!
Lehet még ilyenkor valami értékelhető eredményű zöldtrágyázást végezni? Pl. ha a hó elolvad érdemes lehet mustárral bevetni a kertet amit - esetleg a talaj feletti részek nélkül - a tavaszi talajlazítással bedolgozok? Vagy tavasszal már nem lehet ilyet megoldani?

Köszönöm
 


  2018.01.19. 21:31  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (289) hsz.-re     Olvasás  
  •   290   
Avatar

 
Látom elég sok videód van :)
Ha összeszeded és rendezed, kitehetnénk a Tudástárba is.
Most már nem lepődök meg, ha azt látom, hogy 30 évvel le vagyunk maradva a nyugathoz képest, pedig tudtuk ezt mindvégig.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2018.01.19. 21:15  Hozzászólás  Válasz alex (286) hsz.-re     Olvasás  
  •   289   
Avatar

 
A sokszínű vidék portálon ajánlottak egy videót, mely 1.5 óra hosszú, Ez alatt körbejárja a világot és konkrét példákat hoz, arra, hogy a konvencionális gazdálkodással megegyező mennyiségű terményt ad a természetszerű gazdálkodás. Ezt professzorok, kutató intézet igazgatók állítják, no és a termelők. Pl. a német gazdálkodó, aki 33ha-t művel, miután lerontotta földjeit a konvencionális gazdálkodással és nem bírt a kártevőkkel, átállt bióra. Azóta direktvetéssel, talajtakaró növényekkel dolgozik. Nagyon jó eredményeket ér el. A fia azt mondja, a videóban, hogy a XX szd. a vegyészet évszázada volt, míg a XXI. szd. a biológiáé lesz. Nem fognak tudni e nélkül gazdaságosan, fenntartható módon gazdálkodni. Azt javaslom, nézd végig a videót, hallgattassék meg a másik oldal is, ne csak a vegyipar által fizetett híradók és „tudósok”
Mit akarunk jövőre?
 


  2018.01.18. 21:20  Hozzászólás
  •   288   
Avatar

 
Én azt mondom, nem is baj ha a megszűnő támogatások hatására sokan bedobják a törölközőt. Nem tudom TI hogy vagytok vele, de ősszel akármerre járok, kint áll hegyekben a szar. Nem trágya, hanem friss, gőzölgő, igazi falusi szagos szar. Meg a mészkőhegyek... aztán előszedik az injektálós technológiát, aminek az lenne a lényege, hogy nem büdös. De, az, rohadtul... búza, árpa, kukorica, napraforgó, repce, cukorrépa. Ezen kívül mást nem látni a földöken. Hát az ilyen embertől vegyék is el a támogatást.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2018.01.18. 20:56  Hozzászólás  Válasz csarli1 (284) hsz.-re     Olvasás  
  •   287   
Avatar

 
Most a fizetésem egy jelentős részét az állam lenyúlja, különböző adóknak nevezett sarcokkal. Ezekből visszaoszt a földművelő ipar számára. Ha azt a pénzt amit a földműveseknek adnak támogatás formájában, nem vonnák el tőlem, hanem meghagynák a zsebemben, abból megvehetném a drágábban kínált terményeket. Tehát a mezőgazdaság támogatása, szemfényvesztés a népnek.
Hogy mire képes a bió, arra jó példa a Kubáról készült film. Amikor a USA meghirdette az olajembargót, a kubaiak ezzel húzták ki magukat a szarból. Senki se halt éhen. Ha tőlünk elvennék az olajat, a mezőgazdaságunk abban a pillanatban összeomlana.
Ez a mai támogatási rendszer eltorzítja az árakat. Nem véletlen, hogy senki se akar termelni. Három helyen van kiskertem. Kaposváron kettő, Nagymaroson egy. Milyen érdekes egyik szomszédom se kertészkedik. De a falvakban is múló divat a kertészkedés. Inkább megveszik a tescoban a szemetet. Mert mi másnak nevezhetem azt a sárgarépát aminek 30 év alatt 100-ról 4%-ra csökkent az ásványianyag tartalma? Vagy azt a paprikát aminek a vitamintartalma 10%-ra esett le? Ipari szemetet eszik a nép. Ha ez így van, akkor én inkább maradok a biónál. Az én kertemben az még mindig 100%.
A méretekről mit mond Kökény Attila, az előadásában? Amikor elkezdett munkálkodni, azt mondták neki a parasztok 15ha az nem üzemi méret, amikor 200ha-t művelt akkor azt, hogy 1000ha-n nem fog működni. Tök mindegy mekkora méretben csinálja, mindig aki többet tud és okosabb az megmagyarázza miért nem működhet az amit csinál. Ne haragudj, ezt nem én mondom, hanem az Attila. Ime az előadása, rögtön az elején ezzel kezdi:
Sivatagból édenkert- Kökény Attila előadása 1.rész
 


  2018.01.18. 20:14  Hozzászólás  Válasz csarli1 (284) hsz.-re     Olvasás  
  •   286   


 
Szerintem mindkettőre szükség van/lesz. Én személy szerint Csarli nézetéhez állok közelebb, mert szerintem a népnek enni kell és tömegeket nem lehet bio-termesztésben termelt termékekkel kielégíteni. De helyt adok Kedves-cimbornak is. Jó, hogy vannak ilyen emberek is, akik aggódnak a jövőnkért és a környezetünkért. Mindig lesznek ilyenek és ez nem baj, sőt, akinek pedig van pénze az fizesse meg a biot. Biztos lesz ennek is piaca. Azoknak pedig, akiknek nincs pénze és allergiások vagy félnek a vegyszertől azoknak is van megoldás. A síránkozás helyett termeljenek maguknak biot. Kicsit fáradságosabb, mint ülni és várni a nyugdíjt, meg kritizálni a vegyszert használó termelőket, de ez is járható út.
 


  2018.01.18. 18:46  Hozzászólás  Válasz csarli1 (284) hsz.-re     Olvasás  
  •   285   
Avatar

 
Ha megszunnek a tamogatasok akkor sokan bedobjak a kulcsot es jonnek helyettuk olyanok akik gazdasagosabban tudnak termeleni, van penzuk atveszelni nehezebb idoszakokat: a nagybirtokosok. A szantofoldi novenytermesztesben a modern notill/tmmg (szantasnelkuli) technologia, a minimum inputtal szerintem az egyetlen realis alternativa jelen pillanatban. Ez jo a talajnak es jo a benne termo novenynek, a kornyezetnek es a fogyasztonak. Egyedul a gazdanak rossz, mert nagyon erteni kell a talajbiologiat. Egy latifundium meretu teruleten egyszeru a nagytokesenek, mert ilyen tudasu embert alkalmaz oszt joccakat. A csaladi gazdalkodonak meg marad az onkepzes. Viszont a talajjavitas sem megy marol holnapra. Harom - negy ev mig a notillel megkozelito termesatlagot produkalhat a gazda, igy aki meg nem indult neki, mar most lepeshatranyban van. Nem beszelve az olcson termelo ukranok elott megnyilt EU piacrol, ami a tamogatasok elapadasaval egyutt nagy bajt fog okozni a hitelben uszo gazdaknal. Lesz-e politikai akarat, penz es paripa orszagon belul megmenteni a valtoztatasra keptelen gazda tomegeket? Ez a jovo zeneje, ahogy az is, hogy milyen mertekben tamogatja majd az EU ezt az uj technologiat, kikenyszeriti-e a gazdakbol a valtozast? Kivancsian varom, a filmszalagot mar befuztek.

https://mno.hu/velemeny/faziskesesben-a-nemzeti-agrarkamara-2418678
 


  2018.01.18. 08:02  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (283) hsz.-re     Olvasás  
  •   284   


 
Ha az általad említett támogatások megvonásra kerülnek, két lehetőség marad a parasztok előtt, vagy az élelmiszerek árát 40-50 %-al megemelik, vagy a Jó Istenre bízzák a termelést és lesznek parlag földek szép számmal. Szerintem az utóbbi fog bekövetkezni, mert bizonyos csoportok nem fogják engedni az áremelést, hogy nehogy csökkenjen a profit a zsebükbe. Nem akarlak megbántani, de a bió gazdálkodás egy nagy marhaság. Ki lesz az az ember aki eldönti, ki kap enni, :fejvaka: és kit kell lelőni? :fejvaka: Azt azért tudni kell, hogy a fenntartható bio gazdálkodásba a modern technológiával szembe a megtermelt élelmiszerek, kb. felét lehet előállítani. Otthon kiskertbe talán működik, de árú termő ültetvény méretbe esélyed sincs rá.
 


  2018.01.17. 22:46  Hozzászólás
  •   283   
Avatar

 
Az a véleményem, hogy új időszámítás veszi kezdetét a mezőgazdaságban, ha 2020-ban megszűnik az Eu-s földtámogatás. Egyre erősebben fújnak az előszelek. Amit mi bioban gondolkodók 30 éve elkezdtünk és hülyének néztek bennünket, mostanra beérett. Sőt túl is léptek bennünket, úgy hogy most nekünk kell majd kapaszkodnunk, hogy felérjünk a talajjavító szemlélethez. Bár nekem nem kell javítanom a talajomon, mert én nem tettem tönkre, mint a konvencionálisan szántóföldön gazdálkodók, de sokkal kikísérletezettebb módszereik vannak, mint az enyémek voltak.
Nézzetek itt körül! Sok hasznosat találtok.
 


  2018.01.17. 21:14  Hozzászólás  Válasz atifoci2 (281) hsz.-re     Olvasás  
  •   282   
Avatar

 
Mielőtt őszibarackost telepítettem egy homokos részen takarmányborsót vetettem az egészbe és mikor a legnagyobb volt egy traktoros rotációs géppel bedolgoztattam. /Zöldtrágya, N gyüjtés./ Kiskertben úgy tudom elképzelni, hogy kora tavasszal /vagy tél alá/ elvetve elfojt szinte minden gyomot, aztán mikor nagy zöldtömeg, nehet a komposztra, vagy felcibálva helyben marad mulcsnak.
 


  2018.01.17. 20:56  Hozzászólás  Válasz atifoci2 (277) hsz.-re     Olvasás  
  •   281   
Avatar

 
Egyre jobban megfog ez a mulcsozás , talajjavítás téma. Most pl nekiálltam összeírni a zöldtrágya növénynek valókat..mármint beszerezhetőség szerint. A mustár már bevált , de mellé még még másikakat is kipróbálnék. Ill. vannak területek , ahova az egy évesek helyett mehetne évelő is mivel pl a kertnek nem minden része lesz használva .
 


  2018.01.17. 20:53  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (278) hsz.-re     Olvasás  
  •   280   
Avatar

 
Igazából nem a talajtakaró beszerzése a gond , hanem a fuvarozás /és még ez az ami igazán pénzbe is kerül/...
 


  2018.01.13. 18:26  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (278) hsz.-re     Olvasás  
  •   279   
Avatar

 
A Dancs Józsefnek van olyan mindenevő gépe amivel a vezetékek alatt a fákat ledarálja. A múlt héten beszéltem vele emelőkocsis autó bérlése miatt, megkérdeztem, hogy s mint megy a dolog. Azt válaszolta a gép szétteríti az aprítékot, nem tudja összegyűjteni. Tehát ebben nem tud segíteni. Magad uram, ha szolgád nincs.
 


  2018.01.03. 08:47  Hozzászólás  Válasz atifoci2 (277) hsz.-re     Olvasás  
  •   278   
Avatar

 
atifoci2, van meg egy opcio talajjavitoanyag ingyenes beszerzesere. Ha esetleg kiderited ki vegzi az aramszolgaltatonal a villanypasztak alatti teruletek tisztantartasat, lehet, hogy ingyen juthatsz faapritekhoz. Persze egyeztetni kell a foldtulajdonossal is, de nem hinnem, hogy barkinek ellenvetese lenne, hogy vigyel a daralekbol. Nemreg hozzajutottam egy beerdosult folddarabhoz amin egy villanyvezetek fut keresztul. Eloszor idegesitett, hogy belerondit a tajkepbe es muvelni sem tudom ugy ahogy szeretnem. De aztan megbekeltem, mert megtudtam, hogy itt a felnovo cserjet, bozotot idonkent aprittatja az aramszolgaltato, igy egy ingyenes talajjavitoanyag banyahoz jutottam. Csatoltam egy fotot errol a reszrol tisztitas utan.

Ha van lehetoseged, olvass utanna a "ramial woodchips" temakornek. Ez valojaban lombhullato fak, cserjek ~7 cm atmeronel kisebb gallyaibol keszult apritekat jelenti, ami kivalo talajjavito hatassal rendelkezik. Gyumolcsosbe, bogyosok ala kulonosen javallott. Leirtak, hogy az atmero csokkenesevel aranyosan no a fas reszek tapanyagtartalma, ezek a legidealisabbak talajtakarasra. En a fak csurgojaba hordott apritekot kaszalekkal takarom, igy ott nehezen no at a gyom es megfelelo nedves klimat biztosit a lebontoknak. Csatolok egy cikket kedvcsinalonak ramial woodchips temakorben:
https://www.groworganicapples.com/organic-orcharding-articles/ramial-wood-chip-primer.php


paszta.JPG
Faapritek villanypaszta alatt.
Megtekintve 5253 alkalommal.

 


  2018.01.02. 21:13  Hozzászólás
  •   277   
Avatar

 
Egy kicsit engem is megfogott a talajművelés-javítás téma. Nekiálltam utána olvasgatni különböző talajjavító anyagoknak / Solti Gábor : Talajjavítás és Tápanyag-utánpótlás az ökogazdálkodásban /...és mi bosszantott a legjobban ? Az , hogy azokhoz az anyagokhoz amelyek pl fillérekért beszerezhetőek lennének az előállítás helyén / alginit , bazaltliszt, önporló dolomit stb / azért nem fogok hozzájutni , mert bazi drága lenne a fuvar...de igazából a helyben , vagy közel elérhető anyagokkal is ez a probléma....a fuvar.Amiből relatíve nagyobb mennyiség kell , azt szgkocsival nem gazdaságos fuvarozni / sok forduló..na meg milyen kosz és szag lesz utána :)...a teherfuvar árát meg tavaly tapasztaltam meg , amikor egy kocsi trágyát hozattam....egyet...de többet nem...szóval olyan anyagokban kell gondolkodnom , ami mindenféle szempontból elérhető....pl a környéken kaszálgatom a dzsindzsásokat , némi zöldtakaró összejön , a környező gabonásoktól veszek szalmát , aztán szóba jöhet a mustár /és egyéb zöldtrágyanövények / vetése. A mustár első kipróbálásra tetszett...anyu meg is dicsért , hogy ahol volt a kertben , ott mennyivel jobb állaga volt a talajnak és mennyivel kevesebbet kellett gyomlálni.
Régebben próbáltam -persze kis mennyiségben - a Terra Vitát...ma már sehol sem kapható , gondolom nem is gyártják.
 


  2017.12.31. 09:50  Hozzászólás
  •   276   
Avatar

 
Savanyu talajnak jo tesz a meszezes (kalcium-karbonat), a PH erteket a semleges iranyba tolja, tovabba a talajt morzsasabb szerkezetuve teszi. Ha a PH ertek megfelelo, de a talaj meg mindig tul kotott, vagy epp alacsony a kalcium tartalma akkor pl. gipszet (kalcium-szulfat) lehet hasznalni. A rendszeres komposzttal, agapritekkal (lombos fakbol es cserjekbol keszult), kaszalekkal valo takaras viszont -gyumolcsosben- helybe visz es megad minden foldi jot a fanak a talajelet segitsegevel.
 


  2017.12.28. 17:50  Hozzászólás  Válasz Jana11 (274) hsz.-re     Olvasás  
  •   275   
Avatar

 
Hát itt a savanyú talajt kedvelő növények nem nagyon maradnak meg, majd akkor jól nyakonöntöm őket fűrészporral.

Fontos és jó dolog a talajtakarás, ez irányban szeretnék én is elmozdulni.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.12.28. 12:02  Hozzászólás  Válasz tgwh (272) hsz.-re     Olvasás  
  •   274   


 
tgwh, az általad fölvetett két dologra szeretnék írni. Az egyik a trágya kérdése, szerintem is a világ legjobb talajjavítója, és csak akkor, ha érett. Tapasztalatom szerint azonban nem úgy javít, hogy nagy mennyiségű tápanyagot ad, inkább a talaj nagyon fontos szerkezetét és a talajéletet javítja. A fűrészporral óva intenélek, ehhez fontos tudni a talaj ph értékét. Bár eltérő mértékben, de a fűrészpor savanyítja inkább a talajt, például a fenyőé nagyon. Magyarországon inkább savanyák a talajok. Szóval meszes talajnak nagyon jót tesz fizikailag és kémiailag is, de eleve savanyú vagy ezirányba hajló talajon nagyon sok kárt tehet, fölvehetetlenné teheti a tápanyagokat akár.
 


  2017.12.28. 09:15  Hozzászólás  Válasz tgwh (272) hsz.-re     Olvasás  
  •   273   
Avatar

 
A telek melyen a házam is van, nem nagy, csak 1700m2, de azon belül az egyes talajfajtákat állatorvosi lóként lehetne mutogatni a geológushallgatóknak. Az utcaszinttől a telek végéig 106 m hosszban, 5-6 emelet a szintkülönbség. Na itt aztán minden van. Amikor a házat építettem a domboldalba, olyan homokot bányásztam ki, mellyel falazni tudtunk, de ugyan ott , köves részeket is találtam. Amikor a támfalat építettem, leszakadt egy fél méteres rész, amely a kánikulában olyan keménnyé vált, hogy kettétörte alattam az állványon a pallót. Én meg lepottyantam. Szóval érdekes dolog ilyen helyen kertészkedni. Az viszont jól látszik, ahol összeér a szomszéddal a telkünk, csak egy kerítésdrót választja el, és mindkettő művelt, ott a föld színe nálam barna, míg a szomszédé sárga. Mert én 25 éve szorgalmasan takargatom, míg a szomszéd csupaszon hagyja. Nyilván a folyamatosan keletkező humusz barnította meg.
 


  2017.12.27. 11:23  Hozzászólás
  •   272   
Avatar

 
Én valamikor december közepén szedtem ki az utolsó növényeket, egy fagymentes napon. Meglepően sok giliszta húzódott a felszínhez közel, és aktívak voltak.

szerk.: jól hangzik ez az ásóvilla. Egy darabig a komposzt egy bizonyos nagyobb területre került, amin meglepődtem, hogy nem is kellett ásni. Viszont voltak olyan részek, ahol elég kötött maradt, de minden évben ugyan ott. Aztán volt egy másik rész, ahová homok került, ez nagyon bevált, már 3. éve találom meg ásás közben, mindig ugyan ott, elég laza.
A legjobb, hogy a trágya mindenre jó megoldás. Nem az állatürülékre gondolok, hanem az állati trágyára. Tehát ami már nem büdös, inkább földszerű. Ha kötött, ha homokos a talaj, mindig segít a megfelelő állag elérésében, persze évek alatt. Ezen kívül idén sem volt szerencsém kipróbálni a különböző kőzeteket, algából készült természetes anyagokat, de elvileg azok is valamennyire lazítják a talajt, de elsősorban a mikro,-és makroelemeket pótolják.
Harmadik jó dolog, a fűrészpor. Igen, olajos lehet. Ahol látni az olajfoltot, azt nem használom. Málna alá első osztályú, visszafogja a gyomokat. De a kötött talajba keverve is jó, lazítja, és viszonylag lassan bomlik le. És jön egy csavar, amivel akár nagy mennyiségben is lehet használni; most már, ha jól tudom, léteznek 100%-ban növényekből készült, természetbarát kenőolajok.
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.12.27. 01:26  Hozzászólás
  •   271   
Avatar

 
Az idei év utolsó jelentős feladata, a talajlazítás volt. Azon kertrészeimet melyek túlságosan kötöttek, célszerű felásnom, hogy lazuljon a talaj. Ezt eddig minden évben nem tettem meg, mert időm se volt rá és a talaj bolygatását se tartottam jó gyakorlatnak. Ezért olyan mértékben letömörödött a talaj, hogy az egyes kertrészekbe vetett növények nem tudtak kellő módon fejlődni. Az idén Szilárd barátom segítségével hozzájutottam egy ásóvillához, mely egy csapásra megoldotta a problémámat.

7637

A képen látható ásóvilla a következő előnyöket kínálja a hagyományos ásóval szemben.
1. A munkavégzés a talaj kötöttségének függvényében 3-5-ször gyorsabb, mint az ásó esetében.
2. Nem szükséges felemelni a talajt, csak a földig nyomni az ásóvilla két nyelét és a fogással a föld felbillen, majd visszaesik a régi helyére. Ha egy 14x1,5m nagyságú ágyást veszek alapul. azt 20cm mélyen felásózva 4m3 földet kell megemelni. Az testvérek között is több mint 4 tonna. Ha figyelembe vesszük, hogy ennek a területnek kb. a 12-szörösét kellene évente felásnom, az kb. 50 tonna. Ennyi súly felemelésétől kímél meg az ásóvilla.
3. A biológiai élet a földmunkával kevésbé sérül. A hagyományos ásózással a talaj felső néhány
cm-s szelvénye, melyben nyüzsög az élet, alulra kerül, és javarészt elpusztul. A következő szezonban újra kell termelődnie, ami miatt jelentős hátrányt szenved a talaj életközössége. Ez a hátrány az ásóvillával csak kis mértékben jelentkezik.

7639

Így néz ki a talaj az ásóvillázás után. A kép előterében látszik, a talaj szép barna az évek óta tartó takarásból képződött humusztól, de nedves rögökből áll, mert igen kötött. Talán ha tavaszonként és őszönként minden évben módom lesz át ásóvillázni, akkor a szerkezete is megjavul. A takaratlan rész később letakarásra került. Mert nálam a talaj minden évszakban takarva van.
 


  2017.02.05. 14:00  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (269) hsz.-re     Olvasás  
  •   270   
Avatar

 
Nem lepsz meg, én is évek óta a komposzra hordom a tönkrement paradicsom szárat, nem tapaszaltam hátrányát. :thumbup:
 


  2017.02.05. 10:27  Hozzászólás  Válasz Alibá (267) hsz.-re     Olvasás  
  •   269   
Avatar

 
Egyet értek veled, azért is böködtem Mozót, hogy csináljon videót a kajszimetszésről. Visszatérve a komára, sok észrevételét magam is megerősítem. Pl. jó pár éve eszetlenül nagy fitoftórás év volt. Tönkre ment a krumplim. Utána szereztem be a Sarpo Mirát. Éppen abban az évben ástam ki a gesztenyefa tuskót amit tönkretett a kéregrák és a tuskóból faragtam asztalt. A kb. 1m3-nyi üregbe borítottam talicskaszámra a fitoftórás krumplit. Mivel azt tanítják, hogy meg kell semmisíteni a beteg növényeket, ne fertőzzenek tovább. Itt a fórumon is beteges félelem uralkodik, már csak attól a tudattól, ha a szomszéd telke gondozatlan. Szóval azt a nagy gödröt félig hordtam fitoftórás krumpliszárral, gumóval, paradicsomszárral, bogyóval. Aztán az egészet magára hagytam. Mit gondolsz, hol volt a legszebb krumplitermés a következő évben? Abban a betegségekkel teli gödörben. Szép nagyra megnőttek a beledobált gumók.
Persze Derecske. Én még nem voltam soha arrafelé, de a feleségem tudja hol van, mert a Debreceni egyetemen tanult.
 


  2017.02.04. 21:20  Hozzászólás  Válasz tgwh (266) hsz.-re     Olvasás  
  •   268   


 
Pár éve vettem Dudarit talajjavítót, most is fönn van a neten az előállítása, google a barátod. Elhatároztam, kipróbálom a kisipari módszert, működik, ennyi.
 


  2017.02.04. 21:14  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (259) hsz.-re     Olvasás  
  •   267   
Avatar

 
Mire ezt írtad, már végig is néztem, meg a folytatását is. :thumbup: Sokmindent tanultam belőle, jó volt hallani a szakkifejezéseket. Kár hogy a koma nem önzetlenül ad tanácsokat, mint Te meg én és még sokan a fórumon. Igy mardt egy pici savanyú szájízem. :$
(A leghitelesebb kertészeti videófilmek számomra azok, amelyek nem tökéletes felvételek. Bosszamt ugyan néha pl. a rossz megvilágosítottság, beszéd-kép nem egyezése, háttérzaj, stb. de az őszinte segíteni akarás átsüt rajtuk. Ilyenek Szerző Laci és Mozo barackos videói pl.)
 


  2017.02.04. 21:13  Hozzászólás  Válasz Jana11 (265) hsz.-re     Olvasás  
  •   266   
Avatar

 
Megmondom őszintén, én kicsit félek tőle :D elég meglepő, hiszen senki mástól nem hallottam még ilyet.
Van valamiféle tudományos háttere?
És ami fontosabb, mit tapasztaltatok? Ízre, állagra, ellenállóképességre, akármire, szóval leírnád bővebben milyen változások történtek? Még a Tudástárba is jó lehet. És honnét jött egyáltalán az ötlet, hol olvastad, kitől hallottad?
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.02.04. 21:09  Hozzászólás  Válasz Alibá (264) hsz.-re     Olvasás  
  •   265   


 
Egy kb. 30 kg-os lignit 7-800 Ft körül van, és kihozatala kb. 10 liter magas huminsav tartalmú talajjavító.
A gazdaboltban egy liter humusztartalmú anyag 1000 Ft-tól fölfelé indul...
tgwh, ki lett próbálva és megdobta a termés minőségét és mennyiségét zöldségesben és szépen a fák fejlődését. Már csak a szén miatt is...
 


  2017.02.04. 20:58  Hozzászólás  Válasz Jana11 (261) hsz.-re     Olvasás  
  •   264   
Avatar

 
Majd elnézek a Tüzépre! Az a lignit lehet még mulcsnak is jó lenne - biztosan olcsóbb, mint a gazdabolti zsákos. :)
 


  2017.02.04. 20:46  Hozzászólás  Válasz Jana11 (261) hsz.-re     Olvasás  
  •   263   
Avatar

 
Kipróbáltad? Mennyire látszik a különbség?
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


  2017.02.04. 20:39  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (259) hsz.-re     Olvasás  
  •   262   


 
Nem Demecser, kicsit odébb, Derecske...
 


  2017.02.04. 20:38  Hozzászólás
  •   261   


 
Nekem van egy humusz receptem, a tudástárba fölajánlhatom?

Humuszt a talajnak.
Végy egy zsák alacsony fűtőértékű barnaszenet, de a legjobb a lignit.. /Semmiképpen sem erős orosz barnaszenet vagy feketeszenet, fontos a fiatal szén./ Amennyire lehet, aprítsd össze, és rétegesen, kb 30 % fahamuval keverd össze egy alkalmas edényben, ami nem lukas,fagymentes helyen
Ezután föl kell önteni annyi vízzel, ami éppen ellepi és átkavarható.

Körülbelül két hétig napi egy két átkeverés szükséges. Két hét után már szép barna színű, sűrű folyadék és szilárd anyag van.
A folyadék önállóan is szűrhető, de együtt is kb. 1-1,5 kg /m2 szétterítve akár kisfa/gyümölcsfa alatt is nagymértékű humuszpótlást okoz a talajban.
/Ali-bá barátom, neked is ajánlom/.
 


  2017.02.04. 20:31  Hozzászólás  Válasz kedvescimbor (259) hsz.-re     Olvasás  
  •   260   
Avatar

 
Nem, sőt, még jön egy pár hozzá :D
De majd csak valami lesz alapon, majd csak valami lesz :D
 
,,Nem halott az, mi fekszik örökkön, A halál sem ér át végtelen időkön.'' /Lovecraft - A névtelen város/,,Minden talajban megterem valamiféle virág. Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.” /Wass Albert/


Következő

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég