Amig kijarsz a faidhoz, addig ugyis gondoskodsz roluk gondolom, megteszed amit kell, foleg ha latod valami mukodik. De probald ki ezt a modszert csak egyik fadnal, hogy ne legyen tul nagy falat. Par eves faknal, amik mar arnyekoljak a talajt maguk alatt, nem tartanek a kiszaradastol, akkor sem ha abbahagynad a modszert.
A keregmulcs valoszinu orokzoldbol keszult, praktikusan fenyokereg, ennek lebontasaban nagyreszt erre a feladatra szakosodott gombak vesznek reszt, mely a bennuk levo celluloz lebontasa kozben olyan osszetevoket gyartanak, mely a lombos fajok igy a gyumolcsfak szamara hatranyosak. Termeszetesen kis mennyisegben -tanulmanyok szerint- ugy 20%-ig nincs jelentosege. Ami meg fontosabb lehet, hogy a keregmulcs szen:nitrogen aranya 400:1 - 750:1, kb mintha egy deszkat darabolnank fel. Az mellett, hogy ez atmenetileg -tobb honap- nitrogent von el a vele erintkezo feluleten es melysegben a talajbol -semmikeppen nem szabad ezert beforgatni- mikro es makroelemekben sem tul gazdag. Ellenben az emlitett 7 cm-nel kisebb atmerojuk agak, vesszok, rugyek, tele vannak mindenfele ertekes asvanyi anyagokkal, szen:nitrogen aranyuk kedvezobb 30:1 es 150:1 kozott valtozik. Amikor egy ilyen vekony agat vagy vesszot tel vegen levagunk, vizbe allitjuk, az a kambium szovetekben felhalmozott tapanyagoknak koszonhetoen kihajt, ki is viragzik. Mi ezt a sok ertekes tapanyagot -nitrogen, foszfor, kalium, kalcium, magnezium stb- hasznositjuk ujra, mikor felkinaljuk a talajeletnek (asszimiliacio), az pedig rendelkezesre bocsajtja majd a novenynek (mineralizacio). Van meg egy fontos elem ez pedig a lignin, kulonosen az angolban "soluble lignin" neven illetett, savban oldhato lignin tartalom ami ezekben a vekony, hajlekony fas reszekben talalhatok elsosorban –es nagyreszt hianyzik a fukaszalekbol. Ebbol keszitik a lebontok a humin es fulvo savakat, a humusz lenyeges alkotoelemeit.
Azert celszeru a fa csurgojaba tenni takaroanyagot mert itt talalhato a tapanyagfelvetelert felelos legtobb hajszalgyoker, itt celszeru talalni nekik az ebedet. A torzs kozvetlen kozeleben a legkevesebb az ilyen gyoker.
Nem biztos, hogy az a mikorrhiza jelen van abban a talajodban ami kepes a gyumolcsfaval szimbiozisra lepni. Ugyan a szarazfoldi novenyek 90% kepes ilyen kapcsolatra, nem biztos, hogy az adott talajban jelen van a neked lenyeges faj, fajtak. A gyumolcsfak nagy resze endo-mikorrhizas kapcsolatot letesit, a gombafonalak emberi szemnek lathatatlanok, lathato termotestet nem fejlesztenek. Az erdei fak mint pl. a tolgyek, bukkok de szelidgesztenye is, azok amik ekto-mikorrhizas kapcsolatokat apolnak es ez a szimbiozis sokszor nyilvanvalo mert az ide tartozo kalapos gombak, lathato termotesteket fejlesztenek. A fuz, nyarfelek de meg a juhar is ugy tudom, kepesek mindket fajta szimbiozisra –ekto es endo-, ezert a termeszetben ezen fak alol beszerzett folddel eselyunk van gyumolcsfat kolonizalo gombat is behozni. Viszont sokkal celszerubb akar magveteskor, vagy ulteteskor a megfelelo kulturaval beoltani a magot, gyokeret es akkor ki van zarva a talalgatas, meg egy eletre szol. Egyebkent a mikorrhizak leginkabb a foszfor feltarasban jeleskednek de ha pl. foszfor mutragyaval tragyazunk, akkor a fa a habzsi-dozsi miatt kepes elrugni a gombakapcsolatat es igy mas tapanyagok szallitasa is csorbat szenved, pl egyszeruen a vize. Pedig a gyokerzet felvevo feluletet a gomba akar 100X nagyobbra is kepes novelni igy akar a vizellatast is optimalizalni! Nem beszelve, arrol, hogy a kolonizalt gyokerfelulet vedelmet nyujt gyokerkarositok ellen is.
Egy fat tobbfajta gomba is kolonizalhat ill. egy gomba tobb novennyel is szimbiozisba lephet, egyfajta foldalatti internethalozatot letrehozva, amely nem csak tapanyag szallitast biztosit, de legujabb megfigyelesek szerint kommunikaciot is a novenyek kozott. (Olvasmanyos formaban lasd: Stefano Mancuso - A fak titkos nyelve vagy Peter Wohlleben: A fak titkos elete konyveket)
Itt egy erdekes tanulmany a kajszi es szilva gyokeret kolonizalo Tovisalja gombarol, mikent erositi a stresszhatasok elleneben a fat.
Tanulmany