Műtrágyák Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
Ami nem fér be máshova, nem a megszokott háztáji kertészet, de kertészet, csak vagy nagy méretben, vagy nagyon kicsiben.
  2019.06.07. 11:33  Hozzászólás  Válasz Jana11 (14) hsz.-re     Olvasás  
  •   16   
Avatar

terra alapító
 
Tudom, ezzel lehet végképp összezavarni a rendszert. Viszont nekem most csak a nitrogén érdekes, mert az NPK műtrágyám elviekben önmagában is használható lenne. Az az agag amit leírtam, "gyengébb" az általad javasolt adagtól, ezért ebből aligha lehet baj. De estére a biztonság kedvéért, próba beöntözést csinálok 2-3 tő paprikán és paradicsomon, és az eredmény függvényében folytatom. Palánta korban, a substralos beüntüzés 2 nap alatt látható.
 




  2019.06.07. 09:40  Hozzászólás  Válasz gergerg (11) hsz.-re     Olvasás  
  •   14   


---
 
Nitrogénből, káliumból, foszforból külön-külön is legalább 3-3 féle van /például nitrogénből : ammónia, nitrát, karbamid/
különféle felszívódó és hatóanyag tulajdonságokkal.
 


  2019.06.06. 20:39  Hozzászólás
  •   12   
Avatar

terra alapító
 
Kicsit luxus, de vettem Substral Osmocote drazsés műtrágyát, ami lassú hatású, állítólag 6 hónap alatt adja ki a hatóanyagot. Először virágokra valót vettem a leandereim miatt (még mindig 70 fölött van a számuk, azt hiszem beleuntam). Nem lehet a végtelenségig növelni a cserépméretet, és a heti Volldüngerezés tavaly gyakran elmaradt. Aztán megláttam, hogy van Paradicsom, cukkini és egyéb feliratos zacskó is, nosza vettem. Minden palántapohárba tettem belőle, évek óta nem voltak ilyen szépek a palántáim. Aztán tettem az ültetőgödrökbe is egy keveset (trágya és komposzt mellé). Eddig nagyon bevált, kivéve a paprikákat. De azt már elpanaszoltam máshol.
Azt most nem számolom, hogyha ennyi pénzért amit a növények táplálására költök egy évben (idén trágya, ezek a drazsék, volldünger) zöldséget vennék anyagilag jobban járnék. A permetszerekről nem is beszélve.
 


  2019.06.06. 19:05  Hozzászólás
  •   11   
Avatar

terra alapító
 
Rájöttem a tudásra, ezért most megosztom veletek. A kiindulási alapom a Volldünger, mert arra elég jó recept van írva.

Palánták beöntözésére, 1 csapott evőkanál / 10 liter víz az ajánlott, és ez 0,1%-os oldatnak számít.

Ha 1 liter oldatunk 1 kg Volldüngert tartalmazna, az 100%-os oldat lenne, ezért a 0,1%-os oldat 1g/liter Volldünger.

Mi van 1g Volldüngerben?

Nitrogén:14% azaz 0,14g
Foszfor:7% azaz 0,07g
Kálium:21% azaz 0,21g

Én a Volldünger ilyen adagolása mellett korábban nem tapasztaltam robbanásszerű hatást, valamint ez palánták belocsolására szánt adag.

Másik kedvencem, a Substral, amit palánták beöntözésekor hirtelen, és nagy mértékű hatást mutat. Ennek tartalma:

Nitrogén:6%
Foszfor:3%
Kálium:6%

Ebből az ajánlás, 3,5 ml/liter öntözővíz, én így is szoktam adagolni. Vagyis 1 liter öntözővíbe kerül:

Nitrogén:0,21g
Foszfor:0,1g
Kálium:0,21g

Jól látható, hogy a kálium és a foszfor szinte azonos, a nitrogén kicsit több. Nekem ez az elegy kell, mert ezt már hatásosnak találom évek óta.

Mi van nekem?

NPK 3,5-10-20

Ha ebből 1 grammot teszek 1 liter vízbe, akkor lesz benne:

Nitrogén:0,03g
Foszfor:0,1g
Kálium:0,20g

Foszfor, kálium jó, nirogén kevés.

Van pétisó, ebben 27% nitrogén. Ha ebből teszek 1 grammot 1 liter vízbe, akkor lesz benne 0,27g nitrogén.

Az így elkészült 1liter oldatom tartalmaz:

Nitrogén:0,3g
Foszfor:0,1g
Kálium:0,20g

Ezeket most megszorozzuk 100-al, hogy 100 liter vízhez elég legyen.

Kimérjük a 100 gramm NPK-t, és a 100% gramm pétisót. Nekem pont egy 1 dl-es papír kávéspohár az 100 gramm, szóval mérleg nem kell később.
Betöltjük egy 2 literes flakonba, majd feltöltjük vízzel. Kapunk 2 liter oldatot, ami 100 liter vízbe való, tehát 2 dl/10 literes kanna mennyiségben adagoljuk.

Remélem nem tévedtem sehol!
 




  2019.06.05. 19:23  Hozzászólás  Válasz Jana11 (8) hsz.-re     Olvasás  
  •   9   
Avatar

terra alapító
 
Ok, azt fogom csinálni hogy 15 és 20 dkg a könnyebb mérés miatt, abbol 2 liter törzsoldat, és 10 literes kannénként ebből a lötyiből 2dl. Egy ilyen törzsoldat eláll valameddig?
 


  2019.06.05. 19:19  Hozzászólás  Válasz gergerg (7) hsz.-re     Olvasás  
  •   8   


---
 
Igen, receptem nincs, én is kanalat használok az ilyenhez, de hát azok között is különbség van. A nitrogén miatt
kell inkább vigyázni.
Igen, a nitrogénből 1,5 dkg és csak ebből az NPK-ból amit vettél, 2 dkg mehetne egyszerre 10 liter vízhez, és ezzel feloldódás után be lehet öntözni a növényeket. Másfajta NPK-hoz már nem igaz a javaslatom, figyelni kell a nitrogént, mert
az perzsel. Magasabb N tartalmú kevert műtrágyánál jóval kevesebbet lehet tenni összességében.
Az öntözés ne napfényben, hanem vagy kora reggel, vagy inkább késő este javaslom
 


  2019.06.05. 18:30  Hozzászólás  Válasz Jana11 (5) hsz.-re     Olvasás  
  •   7   
Avatar

terra alapító
 
Szóval 1,5 dkg pétisó, plusz 2 dkg NPK 10 liter vízhez? Végülis egyszer lemérném mérlegen, aztán meglenne a mérőedény...
 


  2019.06.05. 18:28  Hozzászólás  Válasz Jana11 (5) hsz.-re     Olvasás  
  •   6   
Avatar

terra alapító
 
Pont erre gondoltam, hogy feloldom, némi pétisóval vízbe, és azzal beöntözöm a paprikát, paradicsomot, uborkát, tököt. Nincs valami jó rcepted, amivel könnyen ki tudom mérni? Kanál, vagy dl?

Ezt vettem.
 


  2019.06.05. 18:11  Hozzászólás
  •   5   


---
 
gergerg, nem biztos, hogy mindenre jó lesz, és időben talán nem túl jó választás a Lubofoska 3,5-10-20 / ha ezt vetted/.
Ez egy lassabban oldódó foszfort és káliumot tartalmazó műtrágya, kora tavasszal kiszórva szőlő, gyümölcsfák alá a legjobb. Együttesen használva nitrogénból feloldva akár zöldségek beöntözésére max 1,5 dkg/10 liter a javaslatom, illetve ha ezt az NPK-t előtte föl tudod oldani ugyanabban a vízben, 2 dkg/10 liter vízhez.
 






  2019.06.05. 13:41  Hozzászólás  Válasz gergerg (0) hsz.-re     Olvasás  
  •   2   


*
 
Ez a topik a kerti munkák, módszerek között nem lenne jobb helyen? Csak egy javaslat... ;)
 


  2019.06.05. 13:23  Hozzászólás
  •   1   
Avatar

terra alapító
 
Ma vettem NPK 3,5-10-20 arányú műtrágyát. Vettem hozzá pétisót is, mert a nitrogént kevésnek érzem. Belocsolva szeretném kijuttatni, de hogyan?

Összetétel:

Nitrogén (N): 3,5%
Foszfor (P2O5): 10%
Kálium (K2O): 20 %
Kalcium (CaO): 12,5%
Kén-trioxid (SO3): 25,5

Plusz pétisó.
 




  2018.06.17. 18:08  Hozzászólás  Válasz oldie (20) hsz.-re     Olvasás  
  •   21   
Avatar

---
 
Utolag is lehetseges a gyarto altal leirt modon. (Lyuk furkalas es beontozes.) En ettol kisse elteroen, tavasztol - oszig barmikor probalkoznek, de inkabb ugy, hogy a fa egyik oldalan a gyoker egy reszet ovatosan kibontanam, epp, hogy csak lathato legyen, aztan beszornam azt a reszt, visszatemetnem is kozben ontoznem, iszapolnam.
 


  2018.06.15. 15:36  Hozzászólás
  •   20   


*
 
És mi a véleményetek egy utólagos mikorrhizás kezelésről? Tudom ültetéskori kezelés a legideálisabb, de nálam csak utólagos jöhetne szóba. Mikor lenne a legoptimálisabb hónap az utólagos kezelésre? És vajon ugyanolyan hatásos mint az ültetéskori?
 


  2018.06.06. 12:00  Hozzászólás  Válasz csehrigo (18) hsz.-re     Olvasás  
  •   19   
Avatar

---
 
De lehet keverni oket, mindegyik inokulatum tobb fajtat tartalmaz (valoszinu van atfedes a fajtakban). Az Aegis pont egy fahoz valo adagnyit tartalmazott tasakonkent, aztan nem jutott eszembe, hogy tegyek hozza a masikbol is. :) Artani nem artott volna. Szerintem elobb-utobb ugyis keresztul-kasul behalozzak majd a gyumolcsost ezek a gombafonalak aztan kapcsolodnak egymashoz fak es gombak mindenfele modon.
 




  2018.06.04. 08:29  Hozzászólás  Válasz csehrigo (16) hsz.-re     Olvasás  
  •   17   
Avatar

---
 
Magam a gazdabolt.hu -rol rendeltem. Mind az AEGIS Sym Clay-bol mind a Symbivit-bol vasaroltam aztan felvaltva hasznaltam oket.
 


  2018.06.04. 07:59  Hozzászólás
  •   16   


---
 
Hajlok rá, hogy kipróbáljam, de ez várat magára a következő ültetésig.
Abban a néhány boltban ahol eddig érdeklődtem a mikorhízza után nem , hogy nem volt, de még nem is hallottak róla.
Láttam, viszont, hogy a Barna és fiaitól lehet rendelni.
 


  2018.06.02. 12:08  Hozzászólás  Válasz csehrigo (14) hsz.-re     Olvasás  
  •   15   
Avatar

---
 
Igen, oszi vagy tavaszi telepitesnel erdemes beoltani a gyokereket, akkor egyszerubb, mivel akkor ott vannak csupaszon, rendelkezesre allnak teljes terjedelmukben. Viszont tavaszig, amig az elso levelek meg nem jelennek a kis fan, nem fog tortenni semmi szerintem. A fotoszintezissel nyomja a gyokerzonajaba a cukrokat a noveny, azzal kuldi a szignalokat, a "felhivast keringore". A gomba cukrok/szenhidratok nelkul nem tud elni, novekedni. A noveny nelkul elhal rovid idon belul, csak az eletkepes sporakat hagyja maga mogott a talajban. A gomba erdeke egy egeszseges noveny -mivel nelkule o maga is eplusztulna- igy reszt vesz a gyoker vedelmeben. Cserebogar pajor ellen nem sokat tud tenni, viszont gyokerronto fonalfergek es mas mikroszkopikus elolenyek ellen igen.

A csatolt foto a tavaly oszi ulteteskor keszult. Egy eves MM106-os oltvanyom gyokere latszik, megszorva mikorrhiza inokulatummal. Ezt az Aegis nevu ceg gyartotta, de letezik masik is.


IMG_4087_kis.jpg
Oltoanyaggal beszort gyokerzet
Megtekintve 9791 alkalommal.

 


  2018.06.01. 14:40  Hozzászólás
  •   14   


---
 
Át kellene nevezni a topikot !

Szuper jó dolgokat írsz!
Nyilván a magam tudatlan módján gondoskodok róluk és próbálom gyarapítani a csekély tudásom is.
Az aszállyal nem tudok mit kezdeni, de idővel egyre kevesebbet tervezek locsolni és próbálom majd átállítani őket természetes csapadék,víz hasznosítására.
Gondolom a takarás jól jön,de idővel a gyökerek kinőnek alóla akkor úgy is mélyebbre kényszerülnek.
Akkor a kéregmulcs elmarad .

Ha őszi telepítésnél szórom a gyökerekre a gombaport,spórát vagy mit árulnak az még az ősszel szimbiózisba lép?
Mikor érdemes mikorrhizálni az ültetendő fát, ősszel vagy tavasszal?
,,a kolonizalt gyokerfelulet vedelmet nyujt gyokerkarositok ellen is."
A cserebogár pajor nem tesz(akkora) kárt a mikorrhizált gyökérzetben?

A fahamut hogy tudom a legjobban hasznosítani ? Nem tudom milyen pH értékű a talajom.
 


  2018.05.30. 18:47  Hozzászólás  Válasz csehrigo (11) hsz.-re     Olvasás  
  •   13   
Avatar

---
 
Amig kijarsz a faidhoz, addig ugyis gondoskodsz roluk gondolom, megteszed amit kell, foleg ha latod valami mukodik. De probald ki ezt a modszert csak egyik fadnal, hogy ne legyen tul nagy falat. Par eves faknal, amik mar arnyekoljak a talajt maguk alatt, nem tartanek a kiszaradastol, akkor sem ha abbahagynad a modszert.
A keregmulcs valoszinu orokzoldbol keszult, praktikusan fenyokereg, ennek lebontasaban nagyreszt erre a feladatra szakosodott gombak vesznek reszt, mely a bennuk levo celluloz lebontasa kozben olyan osszetevoket gyartanak, mely a lombos fajok igy a gyumolcsfak szamara hatranyosak. Termeszetesen kis mennyisegben -tanulmanyok szerint- ugy 20%-ig nincs jelentosege. Ami meg fontosabb lehet, hogy a keregmulcs szen:nitrogen aranya 400:1 - 750:1, kb mintha egy deszkat darabolnank fel. Az mellett, hogy ez atmenetileg -tobb honap- nitrogent von el a vele erintkezo feluleten es melysegben a talajbol -semmikeppen nem szabad ezert beforgatni- mikro es makroelemekben sem tul gazdag. Ellenben az emlitett 7 cm-nel kisebb atmerojuk agak, vesszok, rugyek, tele vannak mindenfele ertekes asvanyi anyagokkal, szen:nitrogen aranyuk kedvezobb 30:1 es 150:1 kozott valtozik. Amikor egy ilyen vekony agat vagy vesszot tel vegen levagunk, vizbe allitjuk, az a kambium szovetekben felhalmozott tapanyagoknak koszonhetoen kihajt, ki is viragzik. Mi ezt a sok ertekes tapanyagot -nitrogen, foszfor, kalium, kalcium, magnezium stb- hasznositjuk ujra, mikor felkinaljuk a talajeletnek (asszimiliacio), az pedig rendelkezesre bocsajtja majd a novenynek (mineralizacio). Van meg egy fontos elem ez pedig a lignin, kulonosen az angolban "soluble lignin" neven illetett, savban oldhato lignin tartalom ami ezekben a vekony, hajlekony fas reszekben talalhatok elsosorban –es nagyreszt hianyzik a fukaszalekbol. Ebbol keszitik a lebontok a humin es fulvo savakat, a humusz lenyeges alkotoelemeit.
Azert celszeru a fa csurgojaba tenni takaroanyagot mert itt talalhato a tapanyagfelvetelert felelos legtobb hajszalgyoker, itt celszeru talalni nekik az ebedet. A torzs kozvetlen kozeleben a legkevesebb az ilyen gyoker.
Nem biztos, hogy az a mikorrhiza jelen van abban a talajodban ami kepes a gyumolcsfaval szimbiozisra lepni. Ugyan a szarazfoldi novenyek 90% kepes ilyen kapcsolatra, nem biztos, hogy az adott talajban jelen van a neked lenyeges faj, fajtak. A gyumolcsfak nagy resze endo-mikorrhizas kapcsolatot letesit, a gombafonalak emberi szemnek lathatatlanok, lathato termotestet nem fejlesztenek. Az erdei fak mint pl. a tolgyek, bukkok de szelidgesztenye is, azok amik ekto-mikorrhizas kapcsolatokat apolnak es ez a szimbiozis sokszor nyilvanvalo mert az ide tartozo kalapos gombak, lathato termotesteket fejlesztenek. A fuz, nyarfelek de meg a juhar is ugy tudom, kepesek mindket fajta szimbiozisra –ekto es endo-, ezert a termeszetben ezen fak alol beszerzett folddel eselyunk van gyumolcsfat kolonizalo gombat is behozni. Viszont sokkal celszerubb akar magveteskor, vagy ulteteskor a megfelelo kulturaval beoltani a magot, gyokeret es akkor ki van zarva a talalgatas, meg egy eletre szol. Egyebkent a mikorrhizak leginkabb a foszfor feltarasban jeleskednek de ha pl. foszfor mutragyaval tragyazunk, akkor a fa a habzsi-dozsi miatt kepes elrugni a gombakapcsolatat es igy mas tapanyagok szallitasa is csorbat szenved, pl egyszeruen a vize. Pedig a gyokerzet felvevo feluletet a gomba akar 100X nagyobbra is kepes novelni igy akar a vizellatast is optimalizalni! Nem beszelve, arrol, hogy a kolonizalt gyokerfelulet vedelmet nyujt gyokerkarositok ellen is.

Egy fat tobbfajta gomba is kolonizalhat ill. egy gomba tobb novennyel is szimbiozisba lephet, egyfajta foldalatti internethalozatot letrehozva, amely nem csak tapanyag szallitast biztosit, de legujabb megfigyelesek szerint kommunikaciot is a novenyek kozott. (Olvasmanyos formaban lasd: Stefano Mancuso - A fak titkos nyelve vagy Peter Wohlleben: A fak titkos elete konyveket)

Itt egy erdekes tanulmany a kajszi es szilva gyokeret kolonizalo Tovisalja gombarol, mikent erositi a stresszhatasok elleneben a fat.
Tanulmany
 


  2018.05.30. 15:32  Hozzászólás  Válasz Alibá (10) hsz.-re     Olvasás  
  •   12   
Avatar

---
 
Kivancsi vagyok a vegeredmenyre! Ha esetleg menetkozben azt latod nem ugy integralodik a folia nelkuli reszen ahogy varnad, valami oreg fas helyrol, jo humuszos feltalajrol, komposztdombrol hozz egy kis lapat foldet, tedd a mulcs ala, mintegy beoltva azt. Felgyorsul valamelyest a folyamat. Ha megjelent alul az apritekot atszovo feher, lebonto gombak finom halozata akkor mar sinen vagyunk.

En az egyik kortemnel es szelidgesztenyemnel most a forditott valtozattal is probalkozom. Az apritekra tettem felul az agroszovetet. Nem olyan szep de azt gondolom elobb korhad el a jobb mikroklima miatt. (Eredendoen rossz szerkezetu nalam a talaj, minden lehetoseget megragadok, hogy gyorsitsam a folyamatot.)
 


  2018.05.30. 13:49  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (9) hsz.-re     Olvasás  
  •   11   


---
 
Felőlem mehetünk off irányba. Én nyitottam a topikot :-)

Nagyon tetszik amit írsz és ajánlasz csak mi van ha egyszer majd ez mind elmarad? Az nem fogja a fákat megviselni?
Én valami olyasmit szeretnék ahol kevésbé gondozott körülmények között is lesz lekvárnak való- az említett okokra hivatkozva. Felénk nem foglalkoznak a vadkárral azok akiknek kellene.
Még nem tudom, hogyan, de ki fogom próbálni. Apriték helyett a kéregmulcs nem jó?
Esetleg kihordok az erdőből pár talicska avart és arra teszem majd a szénát.
Mi történik akkor a lomkorona növekedésével nem növelem a takart felület nagyságát hanem mindig ugyan akkora pl 1 méter sugarú körben végzem?
A gyökérzet így is úgy is tovább terjed.
Mekkora területet érdemes egyáltalán apritékkal takarni?

A mikorrhizálásban az nem értem, hogy a föld amiben a mag kicsirázik az steril? Ott nem találkozik gombákkal?
Vagy azokon felül lehet még pluszban mikorrhizálni? 1 fa hány féle gombával él szimbiózisban?
 


  2018.05.29. 19:29  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (8) hsz.-re     Olvasás  
  •   10   
Avatar

terra alapító
 
Egyet gondoltunk! A hátsó fele alatt nincs szövet éppen ezért, csak a negyedik fáig. Egy évet szántam az összehasonlításra. (Mikor a szövetet leraktam arra gondoltam, hogy az 5-8 cm-es ágaprítékon átnő a gyom. Ez eléggé csökkent számban hátul, ahol nincs szövet meg is történt azóta, de könnyű kigyomlálni. Kivárom az évet, megvizsgálom az apríték állapotát és akkor döntök, hogy melyik lesz a végleges.) :alvaka:
 


  2018.05.29. 13:10  Hozzászólás  Válasz csehrigo (7) hsz.-re     Olvasás  
  •   9   
Avatar

---
 
Igen valoban OFF, igy nem is akarnam itt tovabb boncolgatni tovabbi hozzaszolasokkal, csak jelezni akartam, hogy lehetseges kivaltani a mutragyat, foleg hazikerti korulmenyek kozott. Igaz van vele melo.
Szerintem is a felszin kozeleben lesz a hajszalgyokerek nagy resze a takaras hatasara, igy ha hirtelen elvennenk es kiszaradna a talaj, biztos stresszt okozna a fanak. Viszont itt lesz a leg humuszosabb a fold ha folytatjuk es ugyanitt jut a legtobb, akar mar felig kesz tapanyaghoz is a noveny. A faapritekos takaras eleg sokaig kitart szerencsere.
Nalam is igen kemeny agyagos, alatta loszos talaj van. Tavaly ota miota megvettem az apritogepet, sok talicskanyi daralekot vittem a fakhoz, amire kesobb a kaszalekot teritettem es az idei evre mar eszrevheto a talaj atalakulasa, amire pl. a a cseresznyeim is sokkal hosszabb hajtasnovekedessel reagaltak mint korabban. Ja es meg stukatur gipszet is szortam a takarasaim ala, mivel a talajom PH-ja almahoz pl. pont jo 6.3-6.6 korul alakul, ezen nem akarnek nagyon valtoztatni, viszont segit a fold morzsalekosabba teteleben.
A vadkart nagyon sajnalom, igen letaglozo lehet mikor evek gondoskodasat nullaza le a vad!
Csatoltam egy fotot tavaszrol, a friss telepitesu faim -mindegyik mikorrhizaval kezelt oltvany- kore rakott apritekrol. Noha most mar derekig ero a fu -majd csak juni 2. feleben erek haza kaszalni- a tanyerban a fufelek nem tudtak teret nyerni es a talajjavitas addig is sinen van.

Visszaadom a szot a mutragyakkal kapcsolatos eszmecserehez.


IMG_4875_small.jpg
Apritek gyuru fiatal fak korul.
Megtekintve 9890 alkalommal.

 


  2018.05.29. 12:14  Hozzászólás  Válasz Alibá (6) hsz.-re     Olvasás  
  •   8   
Avatar

---
 
Aliba ez nagyon jo anyag ami a kepen van, csak azt nem tudom mennyire tud integralodni a talajba az alatta levo szovet miatt. Lehet egy kis darabon fel kellene hajtani, elvenni az apritek alol, tesztelni, hogy kozvetlen a folddel erintkezzen, aztan osszehasonlitani a ket takaras alatt mikent valtozik a talaj.
 


  2018.05.29. 11:32  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (5) hsz.-re     Olvasás  
  •   7   


---
 
OFF irányba megyünk,de legyen.

Nem tudom, hogy nekem érdemes-e ennyire komolyan venni,mert a telek egy háborús zóna határán van.
Túl sok a vad és nincs pénz bekeríteni,nem is biztos ,hogy megérné, jelenleg tuti, hogy nem, mert nem terem ott és talán nem is fog annyi gyümölcs.
Csak szeretnék pár fát amin több-kevesebb termés lesz majd a családnak.
Minden egyes fát külön be kell keríteni. Most pont 180 cm felett rágta le a cseresznyém idei szép nagy hajtásait a szarvas. Ott a vége a csibehálónak.

Jó-e ha folyamatosan takarva van a föld? Azt mondják ilyenkor nem megy mélyre a gyökérzet és a szárazság jobban megviseli.
Nekem is eszembe jutott, hogy pár évente a fa körül mindig máshová összehordom a szénát.Árnyékol,tápanyag,nedvesen tart és mikor elkorhad máshol csinálok egy ilyen kupacot, de nem az egész fa körül.
Az apritékot nem tudom, hogy oldhatnám meg.

Milyen a föld? Szerintem barna erdőtalaj van. Vályogos talán. Rendesen ráragad a cipőre őszi ültetésnél nyáron meg közel beton kemény amikor kiszárad.
Elég változatos, mert a jó(jobb) minőségű felső réteg néhol csak 5 cm vékony máshol 25 cm után kezd agyagos lenni. Van ahol elég köves is.
A nyári szárazságban szétreped. Azt vettem észre, hogy ott ahol több füvet hagyunk ott kevésbé reped.
Jelenleg derékig ér a fű.

Nem tudom, hogy érdemes-e ennyi energiát belerakni egy olyan helyen ahol folyamatos a kártétel,idővel bejárhatnak majd lopni is, stb.
Nekem megfelelne, ha ilyen külterjes tartás közepette teremnének annyit ami friss fogyasztásra és lekvárnak elég lesz.

Arra gondoltam, hogy az első 1-2 esetleg 3 évben kicsi megsürgetném a fákat műtrágyával, hogy nőjenek ki a "ragadozók" szája alól.
 


  2018.05.29. 09:53  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (5) hsz.-re     Olvasás  
  •   6   
Avatar

terra alapító
 
IMG_2615.JPG
------------------------
Megtekintve 9908 alkalommal.


Akkor az én kis almafáim örülhetnek ugye? :super:
 


  2018.05.28. 15:58  Hozzászólás  Válasz csehrigo (4) hsz.-re     Olvasás  
  •   5   
Avatar

---
 
A petiso locsolasaval kapcsolatban nem vagyok kepben, de biztos van itt aki tud informacioval szolgalni.

Ha nem a haznal van a gyumolcsos, akkor meginkabb erdemes valami hosszabtavu rendszerben gondolkodni, mert nem tudja ugy pesztralni az ember a kertet mint amikor a lakohaznal van.
A legjobb anyag a kb. 7 cm atmeronel kisebb lombos fak againak, cserjeknek egeszben valo apriteka volna, ezt ha kicsik a fak lehet gyuruben korejuk teriteni 10-15 cm vastagsagban, ha nagyobbak akkor a csurgoba onteni egy-egy talicskaval evente valtozo oldalra. Ezt, de az egesz fa korul a csurgoban lehet kaszalekkal takarni, jobban tartja a nedvesseget. Ha tudsz erdei foldet hozni azt a takaras illetve apritek ala tedd –foleg ilyenkor nyaron- mert a napon kiszarad ez a fold, elpusztulnak, betokozodnak a mikrobak. Az erdei fold tulajdonkeppen komposzt, ugyanaz ervenyes ra mint amit a komposzt gyumolcsosbe hordasrol irnak szakkonyvek. Ha meg tudod lazitovillaval lazitani a csurgoban a talajt es utana teriteni, tudsz gyorsitani a talajjavaitas folyamatan. A faapritekot lebonto gombak ugyanolyan humin es fulvosavakat keszitenek mint amit gyari kiszerelesben pl. Humus FW neven a boltban kapsz, csak az elobbi gazdasagosabb es egyeb mikroelemeket is tartalmaz. Ahogy korhad a rakas jon egy kis eso maris szivarog a gyokerekhez az aldas. Tudom az apritek beszerzes nem biztos, hogy konnyu, kaszalni is kell, szenat hordani, szoval munkaval jar, de hosszu tavon megeri. Milyen nalad a talaj? Agyagos, homokos?


IMG_4079.JPG
Apritek, kaszalek mulcs alatt. Jobban ervenyesul a gyomelnyomas, nedvesebb a kozeg, idealis a lebontoknak
Megtekintve 9937 alkalommal.

IMG_3490.JPG
Darabosabb apritek - lassabb korhadas
Megtekintve 9937 alkalommal.

IMG_2413.JPG
Finomabb apritek - gyorsabb korhadas
Megtekintve 9937 alkalommal.

 


  2018.05.28. 11:49  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (2) hsz.-re     Olvasás  
  •   4   


---
 
Még éretlmeznen is kell ezt a tudományos anyagot amit írtál ! :-/
Nem kis kert, telek. Nem ott van ahol lakom.
Az erdő szélén van a telek.Nő rajta mindenféle pázsitfű meg pillangósvirágú.
Mulcs helyett szénát raktam a csemeték alá tavaly ősszel. Eddig működik.

Akkor a földet inkább szórjam köré? :-)
Ha már adtam pétisót akkor milyen időközönként érdemes locsolni,hogy ne mosódjon ki és fel tudja venni a fa?
 


  2018.05.27. 18:46  Hozzászólás  Válasz Z.Szilárd (2) hsz.-re     Olvasás  
  •   3   
Avatar

terra alapító
 
Ezért jó a trágyát, komposztot, humuszt felülre és nem alulra tenni /ahogy Mozo a pécsi gyümölcskertész ajánlja/, majd le megy az a fa gyökereihez. Ha mulcs is kerűl a fa alá, szinte mindent megkap.
 


  2018.05.27. 13:38  Hozzászólás  Válasz csehrigo (1) hsz.-re     Olvasás  
  •   2   
Avatar

---
 
A Petiso hatoanyaga ammonium-nitrat azaz ammonium es nitrat. Ha nincs kulon kiemelve akkor 1:1 aranyban van jelen a ketto. A nitrat negativ toltesu anion, az ammonium pozitiv toltesu kation. A talaj reszecskek negativ toltesuek ezert a nitratot nem tudja maganal tartani, az a csapadek hatasara a melybe szivarog, lasd: nitratos kutak, talajvizek. Ha van ott novenyi gyoker akkor ennek egy kis resze hasznosul (fejtragya) de nagyobb resze tovabbra is a melyben landol. Az ammoinum a pozitiv toltesenel fogva -ahogy a kalcium es a kalium is- a talaj felso reszeben marad, foleg ha az szerves anyagban gazdag -mulcs, takaronovenyek- a kation kicserelodesi kapacitasa megno meg tobb pozitiv toltesu kationt tud magahoz kotni es a novenyek szamara elerhetove tenni. A fak a hiedelmekkel ellentetben kepesek ammoniumot felvenni, sot a nitratot is ammoniumma alakitjak magukban ami viszont energiavesztessel jar, ezert betegsegeknek is kitettebbek. A gyumolcsfak eredendoen az erdoszeli novenytarsulasok alkotoelemei itt pedig a talaj 5-10x annyi talajlako gombat tartalmaz mint bakteriumot, eppen ezert a nitrifikalo bakteriumok is kisebb letszamban vannak jelen a nitrogen kevesbe mint nitrat, a lebonto szervezeteknek koszonhetoen elsosorban mint ammonium van jelen. Ilyen, gombakban gazdag, a szukcesszioban elorebb tarto talaj letrehozasa kellene legyen a cel a fak alatt, nem pedig egy fuves, vagy barnara muvelt, bakterium dominans talaj mesterseges taplalasa. Termeszetesen ezt is lehet, csak macerasabb, ahogy en is elelek sultkrumplin meg sajtburgeren, de nem idealis szamomra, idovel tobbszor megyek majd a haziorvoshoz.

Amikor erdei foldet tettel a godor aljara, egy a talaj felso, levegos, oxigendus kornyezeteben mukodo kozosseget raktal oxigenszegeny kornyezetbe ahol ezen elolenyek pusztulasa altal egyszeri tapanyag dozisra tettel szert -hasonloan mint amikor uj teruletet tornek fel szantassal- viszont utana nincs utanpotlas. Ha felulrol taplalod a talajt es ott jelen van a megfelelo biologia a lebontokkal, ragadozo egysejtuekkel, a fa tapanyag ellatasa is zavartalan lesz, egyuttal fold is morzsalekosabba valik, aggregatum osszetetele kedvezobb lesz, tobb vizet tud megfogni, megtartani. Kiskertben legalabbis en igy csinalnam es csinalom is...innentol kezdve csak a konkret lepeseket kell megtervezni ezen az uton, aztan meglatod nonek majd a te faid mutragya nelkul is ugy mint a bolondgomba. :)
 


  2018.05.27. 10:04  Hozzászólás
  •   1   


---
 
Vályogtalajom van-azt hiszem- ami itt-ott agyagosabb.
Az ültetőgödörbe pedig humuszos erdei fekete földet tettem.
Milyen gyakran érdemes pétisót adnom a gyümölcsfáimnak és milyen gyakran ajánlott locsolni őket.
2016-7 ültetésű csemetékről van szó. Cseresznye, meggy, szilva,kajszi.
 


  2018.05.27. 09:48  Hozzászólás
  •   0   


---
 
Nem találta ilyen topikot ezért gondoltam nyitok egyet.

Olyan kérdések foglalkoztatnak-ha tudnátok benne segíteni-, hogy :
1,
Pl a pétisó(Genezis) mennyi ideig marad a talajban? Mennyi idő alatt szívja fel a gyümölcsfa a számára szükséges mennyiséget?
Valahol azt olvastam, hogy 1 vödör víz 10 vagy akár 20 cm mélyre is bemoshatja. Ennyire gyorsan mozog a talajban. Ez igaz?
Ha ezt megtettem után mikor szabad megint locsolni, hogy nem mossam ki a nitrogént?

2,
Ha a foszfor és kálium mindössze néhány centit mozog a talajban évente akkor nem késő ősszel kijuttatni? Oda ér tavaszig a gyökerekhez?

Nem használtam még műtrágyát, de most meguntam, hogy lassan nőnek a fáim.
 



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 2 vendég