Én így vetem a krumplit. (a Talajéltetés - Összhangban a természettel facebook csoportban megjelent írásom)
Az idén saját magfogásból két magyar fajtát vetettem. White Ladyt és Balatoni Rózsát.
Miért jók a magyar nemesítésű krumplik? Mert a hazai viszonyokra lettek nemesítve. Leromlás nélkül min 5 évig újravethetők. Itt jegyzem meg a most vetett White Lady-t kb. 10 éve vásároltam, azóta visszavetem. A betegség ellenállóságuk kitűnő. pl. az előbb említett White Lady rezisztenciájára az adatlapján ez szerepel:
Immunis a burgonya Y, X, A vírusokkal szemben, a levélsodródás vírussal, valamint a lomb és gumófitoftórával szemben magas rezisztenciával rendelkezik. Gumóvarasodással és a burgonya fonálféreg Ro1és Ro4 rasszával szemben rezisztens. Organikus, vagy biotermesztésre is javasolható fajta.
Ezzel szemben mi jellemzi a külföldön nemesített fajtákat?(forrás: Agrármagazin)
A piacvezető vetőgumó-előállítóknak gazdasági okokból nem céljuk, hogy a vírusok ellen rezisztens fajták színre lépjenek. Fogékony fajtát termesztve ugyanis a vevők minden évben biztosan visszatérnek a forgalmazóhoz!
Ugye, ez ismerős a villanykörte elavulás elméletből? Szóval ez a legjelentősebb különbség a hazai és pl. a holland fajták között. Egy probléma van a magyar fajtákkal. Kiskertes gazdálkodási szinten, nehéz vagy lehetetlen őket beszerezni. A Balatoni Rózsát egy gazdaboltban vásároltam 3éve. Nem fémzárolt, minőség nélküli gumót kaptam. Nyilván a feketepiacról származott. Az idén már feketepiacit se árulnak. Azt mondják, a Balatoni Rózsa hiánycikk lett. Így játszódik a magyar kertészeti valóságshow.
A vetési időről az tudom mondani, egy jó kertész beleszimatol a levegőbe és ebből érzi, mikor kell elvetni a krumplit. A tavaszi vetéssel nem a hőmérséklet a gondom, hanem a talaj nedves állapota. A 2. fotómon látszik, hogy csorog belőle a víz, amint a villa szétszakítja a földréteget. Óriási aszályról hallok országszerte, sírnak-rínak a szántóföldben utazók, én pedig nem tudok rámenni a földemre olyan vizes. Ha még várnék vele néhány hetet, az se segítene, mert nem hajlandó kiengedni magából a vizet.
Így nézett ki a terep, amikor hozzáfogtam. Tavaly nyáron az őzek lelegelték a veteményeimet, ezért tavaszig letakarva hagytam. Mostantól olyan zöldségeket vetek bele, amit az őzek nem kedvelnek. Krumpli és sütőtök tuti, hogy lesz. A többin még gondolkodok.
30cm mélyen lazítok. A teljes mélységig tele van a föld vízzel. Nyáron ez nagyon jó, mert nincs öntözési lehetőségem, de vetéskor kellemetlen. Ha nem használnék takarást, a szél kiszárítaná a talajt, de akkor úgy járnék, mint az aszállyal küszködő gazdálkodók. Inkább maradok a takarásnál, lazítok ősszel és tavasszal. Ezzel meglevegőztetem kissé a talajt. Úgy látom, a gilisztáknak tetszik a helyzet. Azt még egyelőre nem tudom mennyi krumplim fog teremni, de azt elmondhatom, a gilisztatermés máris kitűnő.
Elhúztam a takarót. Munka közben ezen a felhalmozott rétegen fogok járni, hogy ne tömörítsem feleslegesen a talajt. Utána felböködöm lazítóvillával. Vetéshez 45cm sor, ugyanakkora tőtávolságot állítok be. Ezek kijelölésével nagyon precízen kell eljárnom. Mert én olyan szórakozott vagyok, hogy bármelyik professzor beiratkozhatna hozzám egy szemeszterre, szórakozottságot tanulni. Ha nem jelölném ki, akkor egész sorok maradnának ki, vagy az is előfordulhatna, hogy egy sorba duplán vetnék. Ezért egy mérővessző segítségével kijelölöm a gumók helyét és oda botocskákat szúrok le. Csak sekélyen helyezem a földbe a gumót, hogy a csíra könnyen kibújhasson belőle. Utána visszatakarom, és egy sorral továbbmegyek. Egyelőre 240 gumót vetettem el. Ez még egy kedvezőtlen időjárás mellett is min. 2,5 mázsa termést jelent. Ami a két fős háztartásunknak éppen elegendő.
Így néz ki a terep vetés után. Nincs a látványban semmi különbség. Töltögetni nem szoktam, nem is lehetne a takarás miatt. viszont ha elkorhad a jelenlegi takaró, kézzel kaszált füvel felújítom. Néhány krumplibogár leszedését leszámítva, a betakarításig nem nyúlok hozzá.