A négykutyás lány. Szó nélkül, gesztusokkal, gondolatokkal irányította a négy kutyáját. A kutyák egész egyszerűen tudták, mit gondol. Ő pedig tudta, hogy én mit gondolok. Ez nagyon komoly, nem poén. Álltunk a villamosmegállóban, ő, és a kutyái, meg én. Arra gondoltam, hogy szívesen lefényképezném a kutyákkal, de ciki, mert ez simán illetlenség, sőt. A lány kb. fél perc után odajött a kutyákkal, halkan, szépen, azt mondta: "Készíthet pár fotót uram, de kérem, hogy az arcom ne legyen rajta, megbízom magában, nem kell megmutatnia.." És az én fényképezőgépem még akkor a hátizsákomban volt, azt sem láthatta, hogy van...