Nem csak kenyérrel él az ember Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
  2015.03.02. 07:29  Hozzászólás  Válasz Hírnök (40) hsz.-re     Olvasás  
  •   41   
Avatar

---
 
Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.
Ján. 15:1-8 részletek


Habár az ember nemes életre lett termtve, a bűnbeesés miatt elvesztette életképességét, elszakadt Istentől. Ezért szüksége van egy beoltásra. Úgy ahogy a nemes vessző nem élhet meg önmagában, nem fejleszt gyökeret önmaga vagy ha fejleszt is, hosszútávon nem életképes, ugyanígy az ember sem képes önmagában élni, kell neki az isteni, a krisztusi alany.
A beoltás után szükség van tisztításra, metszésre vagy gyümölcsfák esetén koronaalakításra is. Ezek az élet legfájóbb és legnehezebb pillanatai, hisz sebeket kapunk, de ilyenkor van legközelebb is hozzánk a vincellér. Az életünk első éveiben még nem termünk gyümölcsöt, időnként nehéz velünk bánni, ágaink szerteszét nőnek, de a vincellér megmetszi, életünknek irányt, formát és célt ad.
A végső cél tehát, a termés, hogy sok, tartalmas és finom gyümölcsöt teremjünk. Úgy ahogy a szőlő (gyümölcsfa) nem önmagáért létezik, úgy mi is ha kell, árnyékot adjunk a megfáradtnak, fészket a “madaraknak”, az emberek életét felüdítsük, megédesítsük és betöltsük.

De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
Gal. 5,22
 


  2015.02.26. 08:07  Hozzászólás
  •   40   
Avatar

---
 
"Mert ímé, eljön a nap, lángoló, mint a sütő-kemencze, és olyanná lesz minden kevély és minden gonosztevő, mint a pozdorja, és megégeti őket az eljövendő nap, azt mondja a Seregeknek Ura, a mely nem hagy rajtok gyökeret, sem ágat." (Malak. 4:1)

Talán soha sem beszéltünk annyit a végről, pusztulásról, kimúlásról a történelem során mint most. Egyesek már ironizáljak, kacagják, mások dátumokat jövendölnek, de nem kevesen vannak azok, akik ha nem is tudatosan, de emiatt állandó stresszben, aggodalomban élnek. Egy rossz hír, egy járvány, egy katasztrófa… és jön a rettegés, kész a pánik, a hisztériás állapot. Így jól megy a magánbunkerek, túlélő cuccok és tartósított, dehidratált stb. kaják üzlete is.

Ott mélyen kísért a gondolat, hogy az emberiség egy adott pillanatban megszűnhet létezni. Az ok általában, tőlünk független: aszteroida, idegen civilizáció, járvány, napégés, nagyhatalmak atomháborúja… vagy netalántán Isten. Hollywoodi hősök küzdenek ellene, dokumentum filmek születnek, tudományos értekezletek folynak pro és kontra, de a végeredmény majdnem mindig ugyanaz: a végén az ember önerőből, bölcsességével, leleményességével győzedelmeskedni fog.

Na, hát ez az a nézet, amit a Biblia nem oszt. Lapjain nyilvánvalóvá válik, hogy a baj okozóját nem rajtunk kívül kell keresni, hanem önmagunkban kell azonosítani. Mert MI VAGYUNK azok akik nem férünk meg egymással, utálunk, gyűlölünk, fegyvert gyártunk a pénz kedvéért, háborúzunk, környezetet szennyezünk és írtunk. Igen, mi vagyunk, akik kapcsolatainkat megmérgezzük, egészségünkkel visszaélünk, földünket kizsákmányoljuk és szemétteleppé alakítjuk. Ezért az ítélet jogos, de nem végzetes. Az Isten nem a jót ítéli meg, hanem azt pusztítja el ami az élet ellen tőr, mindazt ami a lét ellenében van. Mindazt aki pusztítja a Földet. Így a ítélet nem az élet vége, hanem a bűn vége. Nem a kimúlás, hanem egy új lehetőség. Az ítélet a szabadulás mindazok számara, akiknek fájdalommá vált az élet, teherré a bűn. Isten a rosszból nem hagy sem gyökeret sem ágat. Úgyhogy nem lesz szaporító anyag. :) Ilyen formán az ítélet egy jó hír, evangélium*.

"És megharagudtak a pogányok, és eljött a te haragod, és a halottak ideje, hogy megítéltessenek, és jutalmat adj a te szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és a kik a te nevedet félik, kicsinyeknek és nagyoknak; és elpusztítsd azokat, a kik a földet pusztítják." (Jelenések 11:18)

*evangélium gr. = örömüzenet
 


  2015.02.20. 12:33  Hozzászólás
  •   39   
Avatar

---
 
Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok, szeretet nélkül valók, kérlelhetetlenek, rágalmazók, mértéktelenek, kegyetlenek, a jónak nem kedvelői. Árulók, vakmerők, felfuvalkodottak, inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői. (2 Tim. 3,1-4)

Egy árverezés alkalmával sok régi műtárgy került licit alá. Csak úgy repültek a fontok ezrei a gyűjtők zsebéből. Utoljára egy ütött-kopott, egyhúrú hegedű lett az árverezés tárgya. A vonó számos szála is lógott a semmibe. Látva állapotát, a műkincsgyűjtők unottan fordultak el a kínálattól, egyesek távozásra készültek, mások a beszerzett tárgyakról társalogtak. A kikiáltási ár hiába volt alacsony, senki nem tett ajánlatot.

A lárma közepette, terem hátsó feléből egy öreg úr indult a pulpitus felé. Kezébe vette a hegedűt, kifeszítette a vonóját és hangolni kezdte azt az egy húrt. Majd csodálatos hangon, egy szívet melengető, ismert zenedarabot szólaltatott meg. A terem fokozatosan elnémult. A távozni készülők megtorpantak, a helység elhalkult, az arcokon nemes vonások jelentek meg, néhány szemből könny gördült alá.

Mire a mester befejezte, a teremben néma csend honolt. Az öreg úr visszatette a hegedűt az asztalra és ahogy észrevétlenül jött, úgy távozott. Mindenkit lekötött a hegedű varázsa. Egyesek ujjongtak, mások tapsoltak, kezek lendültek a magasba és egymást túllicitálva áhítoztak az árverezés tárgya után. Csak úgy röpködtek az ezresek…

Mi változtatta meg a hegedű értékét?
A válasz egyértelmű volt: A Mester érintése. (Bruno Ferrero nyomán)

Titeket is életre keltett, akik halottak voltatok vétkeitek és bűneitek miatt, melyekben egykor éltetek e világ életmódja szerint; igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ahhoz a lélekhez, amely most az engedetlenség fiaiban működik. De Isten, gazdag lévén irgalomban, az ő nagy szeretetéért, amellyel minket szeretett, minket is, akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal által - kegyelemből van üdvösségetek! (Ef. 2:1,2,4-5)
 


  2015.02.18. 04:58  Hozzászólás
  •   38   
Avatar

---
 
És hozzámenvén a kísértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké.
Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.
Ekkor vivé őt az ördög a szent városba, és odahelyezé a templom tetejére.
És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő angyalainak parancsol felőled, és kézen hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe.
Monda néki Jézus: Viszont meg van írva: Ne kisértsd az Urat, a te Istenedet.
Ismét vivé őt az ördög egy igen magas hegyre, és megmutatá néki a világ minden országát és azok dicsőségét,
És monda néki: Mindezeket néked adom, ha leborulva imádsz engem.
Ekkor monda néki Jézus: Eredj el Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak néki szolgálj.
(Mát. 4:1-10)


Jézus idejében nem voltak járművek, így sohasem kísértetett abban, hogy jobban rálépjen a gázpedálra. Nem volt televízió, így sohasem volt abban a helyzetben, hogy egy erkölcstelen műsor felől döntenie kelljen, hogy kikapcsolja vagy nem a készüléket. Sőt nem volt házas sem, hogy az ehhez tartozó megpróbáltatásokat megkóstolja… Hogyan lehet akkor azt állítani, hogy Ő “megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan” (Zsidó 4:15)

A hangsúly a “hasonlóan” szóra esik” Nem ugyanúgy, hanem hasonlóan. Mert senkinek az élete nem kopírozza le a másikét. Csak hasonlít egymáshoz, de nem ugyanolyan. Nem fog mindenki heroint használni. Nem megy át mindenki egy váláson... és a sort folytatni lehet. De mindenki megkísértetik három szempontból.
Három kísértés az élet három területén. “Mert mindaz, a mi a világban van, a test kívánsága, és a szemek kívánsága, és az élet kérkedése nem az Atyától van, hanem a világból. (1 Ján. 2,16)”
Mert mindaz ami létezik három osztályba sorolható: fizikai (testi) szükségletek, kívánságok és kérkedés (hivalkodás). Más szóval: a. mutasd meg, mit tudsz! b. mutasd meg, mennyit birtokolsz! c. mutasd meg, ki vagy!

A történetünkben látható, hogy Jézust, ha nem is pontosan a fent említett sorrendben, de pontosan ezen a három próbán megy át.
“Változtasd át” (testi szükséglet - mutasd meg mit tudsz), avagy tegyél meg mindent, mindenáron, bármilyen módszerrel a megélhetésedért
“vesd alá magad” (az élettel való kérkedés - mutasd meg ki vagy), avagy dicsekedj, vágjál fel, hivalkodj, nagyzoljál, fitogtasd magad, nagyképűsködj, fennhéjázz, flancolj
és “neked adom” (kívánság - mutasd meg mennyit birtokolsz), avagy gyűjts, halmozz, fogyassz.
A jó hír, ha erre jársz, Krisztus már ott járt előtted.

“Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt.” (Zsid. 4:15)
 


  2015.02.11. 22:18  Hozzászólás
  •   37   
Avatar

---
 
Kép

Mindent amit az életről szükséges tudnom, Nóé bárkája (történet) által megtanultam.

1. Ne szalaszd el a bárkát!
2. Emlékezz, mi mindnyájan egy csónakban evezünk!
3. Tervezz előre! Amikor Nóé a bárkát építette még nem esett az eső. (1 Móz. 2:6)
4. Tartsd meg az erőnlétedet. Mikor igazán idős vagy, akkor kérhet meg valaki, hogy igazán nagy dolgot alkoss. (Nóé 500 éves volt a megbízatás idején :) )
5. Ne hallgass a kritikára. Csak tedd azt amire szükség van!
6. Építsd a jövődet magas “terepre”!
7. A biztonságodért, kettesbe utazz! (az állatok párosával mentek be a bárkába)
8. A sebesség nem mindig előny. A csiga is, a gepárddal együtt ott volt a hajón.
9. Ha stresszes vagy ússzál (lebegj) egy kicsit!
10. Jusson eszedben, a Bárkát amatőrök építetek, a Titanikot szakemberek.
11. Nem számít a vihar, ha Istennel vagy, mindig szivárvány vár rád…
 


  2015.02.10. 08:20  Hozzászólás
  •   36   
Avatar

---
 
“Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden ígével, a mely Istennek szájából származik.” (Mát. 4,4)

A mai társadalom az embert annak függvényében értékeli, hogy ki mennyivel bír. A mindennapi kenyér mellett mennyit tud birtokolni. Milyen kocsival jár, milyen háza van, mennyit fogyaszt, milyen vakációt engedhet meg magának, milyen luxusban él... Hogyan tudja megteremteni a mindennapi “kenyerét”, testi szükségleteit, hogy komfortban és biztonságban élhessen. Emiatt az ember feláldozza az egész életét, fut, lohol, második munkahelyet vállal, nincs megállás, fel kell zárkózni a többi közé. Sokunkat elkap ez a kísértés. Állandó gazdasági növekedésről álmodunk, egy véges erőforrásokkal rendelkező bolygón.

Hogy eközben hány emberen kell áttaposni, hány elvet kell feladni, magunk körül mennyire tesszük tönkre a természetet és milyen árba kerül ez nekünk lelkileg arra sokszor csak nagyon későn ébredünk, ha egyáltalán van ilyen.

Jézus arra hívja fel a figyelmünk, hogy az élet több mint a test szükségleteinek önző betöltése. Az lét, elveken alapul, princípiumokhoz kötődik, erkölcse és lelki törvénye van Az ember nem csak test, elme, hanem lélek is. Ha nincsenek életelvek csak opportunizmus, ha nincsen empátia csak egoizmus, ha nincsen lélek csak test, akkor nyomorultabbak vagyunk minden földi teremtménynél. Az ember nem lehet boldog erkölcsi tartás nélkül.

“Avagy nem több-é az élet hogynem az eledel, és a test hogynem az öltözet?” (Luk. 12:23)
 


  2015.02.07. 08:48  Hozzászólás
  •   35   
Avatar

---
 
“És hozzámenvén a kísértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd, hogy e kövek változzanak kenyerekké. (Máté 4:3)

Gondolom, már tapasztaltuk, hogy minden nemes elhatározásnál, minden út kezdetén és minden felemelő terv véghezvitelénél, ott van valami vagy valaki aki keresztbe tesz. Ezt Ő sem kerülhette el.

Jézusnak emberként kellett szembenéznie a kísértéssel. Habár magában viselte isteni voltának teljességét, az mélyen rejtve volt benne. “És mikor olyan állapotban találtatott mint ember, megalázta magát…” (Fil. 2:8) Olyan volt mint egy jól edzett atléta, akinek a lábait összekötik, mint egy egészségesen látó ember aki soha nem nyithatja meg szemét, a lehetőség ott van, de nem él vele. Átváltoztathatta volna a köveket, de akkor egy olyan tulajdonságot használt volna amely a mindennapi küzdelmeinkben nem áll rendelkezésünkre. Nem apellálhatott rá, nem használhatta isteni természetét, ha példaképünk akart lenni. Nem rendelkezhetett valamilyen “plusszal” hozzánk képest, ha meg akart váltani. Úgy kellett megkísértetnie ahogy minket ér az.

Jézus egész lénye eledel után vágyakozott. Az étvágy önmagában nem bűn. Azonban ez az étvágy negyvennapi böjt után olyannyira erősen tőrt elő, hogy megfelelt mint intenzitás az ember legbűnösebb vágyának. Habár Jézus bűn nélküli volt, megértette a leglealacsonyítóbb bűnös vágynak az átható erejét. Át tudta érezni küzdelmeinket és elesettségünket.

“Annakokáért mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz, hogy könyörülő legyen és hív főpap az Isten előtt való dolgokban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mert a mennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, a kik megkísértetnek.” (Zsid. 2:18)
 


  2015.02.04. 07:48  Hozzászólás
  •   34   
Avatar

---
 
“Akkor Jézus viteték a Lélektől a pusztába, hogy megkísértessék az ördögtől.
És mikor negyven nap és negyven éjjel böjtölt vala, végre megéhezék.
És hozzámenvén a kísértő, monda néki…” Mát. 4:1-3a


Vajon létezik kísértő? Ördög? Sátán? “Sarkány”? “Levegőbeli hatalmasság”? ”Ama régi kígyó”? “A hazugság atya”?
Nagy kérdés ez. Időnként mesébe illő, mitológiai alak, máskor pszichikai eset, olykor patás állat, néha komédia… Reális személy ő?

Amellett, hogy az álcázás mestere, a Biblia realitásként tárgyalja: “Miként estél alá az égről fényes csillag, hajnal fia!?” (Ésa. 14:12) “…valál felkent oltalmazó Kérub; Feddhetetlen valál útaidban attól a naptól fogva, melyen teremtettél, míg gonoszság nem találtaték benned. … belsőd erőszakossággal telt meg és vétkezél; azért levetélek téged az Isten hegyéről… Szíved felfuvalkodott szépséged miatt; megrontottad bölcseségedet… a földre vetettelek...” (Ezék. 28:14-17) “Annakokáért örüljetek egek és a kik lakoztok azokban. Jaj a föld és a tenger lakosainak; mert leszállott az ördög ti hozzátok, nagy haraggal teljes, úgymint a ki tudja, hogy kevés ideje van.” (Jelenések 12:12)
Jézus röviddel a keresztere feszítése előtt úgy nevezi meg őt mint e világ fejedelme: “Most van e világ kárhoztatása; most vettetik ki e világ fejedelme” (Ján. 12:31, Ján. 14:30)

Hogy létezik ő? A Ige szerint nem vitás. A “sátan” szó, ellenszegülést, lázadást jelent. Elég körül nézni. A sok háború, pusztítás, gyűlölet, összeférhetetlenség, rosszakarat, veszekedés, bizonytalanság, betegség, halál…
Nem véletlenül tanít Jézus a “Mi Atyánk” imádságon keresztül: “Jőjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod…” (Mát. 6:10) , mert ami ma történik ezen a Földön, nem az Isten akarata és nem az Ő országa. Még más az uralkodó… De tudja, “hogy kevés ideje van”
 


  2015.02.01. 14:25  Hozzászólás
  •   33   
Avatar

---
 
Akkor Jézus vitették a Lélektől a pusztába, hogy megkísértessék az ördögtől. És mikor negyven nap és negyven éjjel böjtölt vala, végre megéhezék.” (Mát. 4:1-2)

A böjt az egyike azon bibliai fogalmaknak amely az idők folyamán a legnagyobb torzulást szenvedte. Általában ha említve van, elménkben a komorság, megvonás, eltiltás vagy valami önkínzás gondolata merül fel. Valami amitől elzárom magamat, amivel egy időre nem élek, egy negatív cselekedet, ami önmagamba fordít engem.
Pedig a böjt nem valaminek a hiánya, nem abból áll, hogy nem eszek vagy nem iszok, ezek csak a böjt következményei, velejárói. Nem egy önkínzó folyamat, amely által úgymond érdemet szerzek.
A böjt egy pozitív tett, cselekedet, ami miatt elvesztem az étel iránti vágyamat. Valami ami annyira lefoglal, hogy nem kívánom az ételt. Valami, ami annyira átjár, hogy teljesen betölt. Az étel gondolata másodlagossá válik…, idővesztességnek élem meg.
Mi kertészek már sokszor átmentünk ezen. Ki nem járta meg, hogy annyira belemerült a kerti munkába, annyira élvezte, betöltötte, gyönyörködtette a szemét, hogy az ebédjéről megfeledkezett. Vagy ha szerelmesek voltunk, nem adtunk volna oda minden percet, csakhogy a kedvesünkkel legyünk?
Hasonló a böjt is. Jézust annyira betöltötte az Istennel való kapcsolat, a küldetése, hogy miképpen mentse meg az emberiséget, hogy elfelejtett éhes lenni. El kellett telnie 40 napnak hogy “… végre megéhez”-zen.
Ésaiás 58 fejezetét is beleértve a böjt tehát egy olyan cselekmény, amely nem az önzés gyakorlása, hanem megnyílás Isten irányába vagy a másokkal való kapcsolatlétesítés folyamata a segítségnyújtás jegyében. Olyan bensőséges kapcsolat Isten és ember vagy ember és ember között, amelyben a táplálkozás kérdése másodlagossá válik.

“Hát nem ez-é a böjt, a mit én kedvelek: hogy megnyisd a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjad, és szabadon bocsásd az elnyomottakat, és hogy minden igát széttépjetek?
Nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet, és a szegény bujdosókat házadba bevigyed, ha meztelent látsz, felruházzad, és tested előtt el ne rejtsd magadat?
Akkor felhasad, mint hajnal a te világosságod, és meggyógyulásod gyorsan kivirágzik, és igazságod előtted jár; az Úr dicsősége követ.” (Ésa. 58:6-8)
 


  2015.01.30. 18:24  Hozzászólás
  •   32   
Avatar

---
 
“Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába...” (Mát. 4:1)

Jézus nem kereste a kísértést. Nem tette ki magát értelmetlen kihívásoknak, próbáknak, nem űzött “extrém sportokat”.
Keresztsége után magányra vágyott. Elmélkedni szeretett volna elhívatásáról, küldetéséről. Ezért a pusztát választotta.
A puszta szó alatt nem sivatagot, hanem egy olyan földet, területet kell érteni, amely mezőgazdasági és állattenyéstési szemponból használhatatlan, de nem vegetáció mentes. Általában településektől távoli, dimbes dombos, kőves, sovány területek nevezték így.
A lényeg azon volt, hogy semmi se tudja elvonni figyelmét a gondolkozásban, tervezésben és elmélyülésében. Az Atya Istennel szeretett volna beszélgetni, tanácskozni. Rá szeretett volna hangolódni az akaratára, hogy felkészüljön arra három és fél évre, ami előtte állt. Értünk tette, érted és értem.
Példája ma is követendő. Nem kell remeteként élnünk, de időnként jó tesz, ha időt szánunk az isteni bölcsesség keresésére, elmélkedünk a világ és az életünk értelme felől, arról hogy miként lehetne életünket és mások életét tartalmasabbá tenni, megszépíteni, kellemesebbé és szeretetteljesebbé alakítani. Megtervezni és nem a véletlenre és a külső benyomásokra hagyni.
Ebben a rohanó, reklámokkal és “mulaszthatatlan lehetőségekkel” teli világban tálán ez az egyik fontos dolog, ami kimarad életünkből.

Légy csendben, és várj az Úrra! Ne indulj fel, ha az alattomos embernek szerencsés az útja!
Tégy le a haragról, hagyd a heveskedést, ne légy indulatos, mert az csak rosszra visz!
Mert a gonoszok kipusztulnak, de akik az Úrban reménykednek, azok öröklik a földet.
Egy kis idő még, és nem lesz meg a bűnös, körülnézel, de nyomát sem találod.
A szelídek öröklik a földet, és gyönyörködnek nagy békességben.
Zsolt. 37:7-11
 


  2015.01.27. 20:27  Hozzászólás
  •   31   
Avatar

---
 
Jézus megkísértése

Akkor elvitte Jézust a Lélek a pusztába, hogy megkísértse az ördög.
Miután negyven nap és negyven éjjel böjtölt, végül megéhezett.
Ekkor odament hozzá a kísértõ, és ezt mondta: „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré.”
Ő így válaszolt: „Meg van írva: Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.”
Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította,
és így szólt hozzá: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: Angyalainak parancsot ad, és azok tenyerükön hordoznak téged, hogy meg ne üsd lábadat a kõbe.”
Jézus ezt mondta neki: „Viszont meg van írva: Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!”
Majd magával vitte az ördög egy igen magas hegyre, megmutatta neki a világ minden országát és azok dicsõségét,
és ezt mondta neki: „Mindezt neked adom, ha leborulva imádsz engem.”
Ekkor így szólt hozzá Jézus: „Távozz tõlem, Sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj!”
Ekkor elhagyta õt az ördög, és íme, angyalok mentek oda, és szolgáltak neki. (Mát. 4:1-11)
 


  2015.01.25. 18:29  Hozzászólás
  •   30   
Avatar

---
 
“Mert nem az én gondolataim a ti gondolataitok, és nem a ti utaitok az én utaim, így szól az Úr! Mert a mint magasabbak az egek a földnél, akképpen magasabbak az én utaim utaitoknál, és gondolataim gondolataitoknál!” Ésa. 55:8-9

Hogy mi miért történik életünkben, azt legtöbbször nem értjük. Vannak olyan dolgok amelyek döntéseink következménye, de vannak történések amelyekbe belecseppenünk, csak úgy belesodortatunk. Isten látja a jelent, de látja a jövőt is. Látja a lehetőségeket és arra az útra terel amely leginkább a javunkat szolgálja. Ő mindig egy nagyobb jót akarja nekünk, mint amit mi egy adott pillanatban, a térbe és időbe behatárolódva kigondolunk, látunk.

Egy keleti tanító mese erről szól.
Élt egyszer egy szegény idős ember. Az egyik nap eltűnt a lova. Keresték napokon keresztül, de nem találták. Összegyűlt a falu és sajnálni kezdte:
- Mekkora szerencsétlenség, mekkora szerencsétlenség… - sajnálkozott a tömeg.
- Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja azt? – válaszolt az öreg.
Másnap hazatért a lova egy egész ménessel. A falu újra összegyűlt:
- Mekkora szerencse, mekkora szerencse – álmélkodott a tömeg.
- Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja azt?
A következő nap a fia felült az egyik fiatal csődörre, de az ledobta és eltört a lába. Az emberek oda csődültek és bánatosan mondogatták:
- Mekkora szerencsétlenség, mekkora szerencsétlenség…
- Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja azt? – válaszolt az öreg.
Hamarosan kitört a háború, és minden épkézláb embert elvittek a frontra. A fiát otthon hagyták. A nép újra összegyűlt.
- Mekkora szerencse, mekkora szerencse…
- Szerencse vagy szerencsétlenség, ki tudja azt?

A Biblia felfeddi, hogy a rossznak nem Isten az okozója, de azt a javunkra fordítja. Nem Ő okozza de megenged próbákat, nehézségeket és vesztességeket egy magasabb cél elérésének érdekében…

“Tudjuk pedig, hogy azoknak, a kik Istent szeretik, minden javukra van…” (Róm. 8,28).
 


  2015.01.18. 13:43  Hozzászólás
  •   29   
Avatar

---
 
“Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk meghalt.”
(Róm. 5:8)


Mark Twainnek egyik novellájában, az angyalok tanácskoznak, ki van terítve előttük a világegyetem térképe és az egyik angyal a Föld felé mutatva kérdi:
-Valaki tudja, hogy hívják ezt a bolygót?
Egy másik angyal, miközben az ujjával dörzsölni kezdi az adott pontot, így válaszol:
- Hm… Úgy néz ki, csak egy kis légypiszok...
Az író ateistaként azt szerette volna szemléltetni, hogy Isten (ha egyáltalán létezik) előtt a Föld egy elfelejtett bolygó, nem törődik velünk, azonban akaratlanul is rátapintott arra a tényre, hogy mennyire kicsik vagyunk. Homokszem a végtelenben.
Volt valami érdeke Istennek a testet öltéssel? Tudunk valamit nyújtani ami a hasznára van? Pótolhatatlanok vagyunk az univerzumban? Hozzájárulunk a harmóniájához? A fejlődéséhez? A szépségéhez?
Fáradt bolygónk csak egy homokszem, a sok legyártott és szétdobált szeméttel, a kivágott erdőkkel, a mérgezett talajokkal, levegővel, a sok fegyverrel amit saját maga felé irányít, a gerinctelensséggel, a rejtett érdekekkel, az egymás iránti gyűlölettel, az súlyosbodó erkölcstelenséggel, háborúkkal, a nemtörődömséggel… és mérhetetlen büszkeséggel.
Kellünk így Istennek? Igen, mert ő nem azt nézi, hogy mivé lettünk, hanem azt, hogy milyenné válhatunk.

“És ő megsebesíttetett bűneinkért, megrontatott a mi vétkeinkért, békességünknek büntetése rajta van, és az ő sebeivel gyógyulánk meg. Mindnyájan, mint juhok eltévelyedtünk, kiki az ő útára tértünk; de az Úr mindnyájunk vétkét ő reá veté..”
(Ésa. 53:5-6)
 


  2015.01.15. 19:37  Hozzászólás
  •   28   
Avatar

---
 
“Élt vala pedig Ádám száz harmincz esztendőt, és nemze fiat az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.” (1 Móz. 5:3)

A kezdet kezdetén, Ádám Isten képét és hasonlatosságát hordozta. De bűnbe esett, jelleme leépült, üresnek és mezítelennek érezte magát és a legrosszabb, hogy félni és aggódni kezdett, elbújt…
Telt, múlt az idő és elkezdett nemzeni, “teremteni” utódokat, ezúttal az ő képére és hasonlatosságára. Embereket ürességgel, mezítelenséggel, félelemmel és aggodalommal. Bujkáló embereket, akik elrejtőznek Istentől, embertársuktól és sokszor önmaguktól is. Leszármazottakat, akik eltávolodtak a természettől. Egyéneket akik nem ismerik fel állapotukat, lelki szegénységüket. Akik arról álmodnak, hogy Föld körüli városokat építenek, benépesítik a Holdat és meghódítják a világűrt. Embereket akik nemhogy a világűrön, önmagunkon sem tudnak uralkodni.
Nemzett engem…és nemzett téged…
És aztán… teremtettünk “Istent” a mi képünkre és hasonlatosságunkra. És megmondtuk Neki, hogy Ő milyen legyen. És kivetítettük magunkat reá, ráfogtuk minden kudarcunkat, szidtuk, káromoltuk, leköptük, kicsúfoltuk, megvertük és elítéltük Őt.
Hát, erről szól a kereszt.

“Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?” Jer. 17,9
 


  2015.01.13. 20:26  Hozzászólás
  •   27   
Avatar

---
 
“És igen biztos nálunk a prófétai beszéd is, a melyre jól teszitek, ha figyelmeztek, mint sötét helyen világító szövétnekre, míg nappal virrad, és hajnalcsillag kél fel szívetekben;
Tudván először azt, hogy az írásban egy prófétai szó sem támad saját magyarázatból.
Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Lélektől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei.” 2 Pét. 1:19-21


“Igen biztos” ebben a világban nem létezik, minden relatív, nézőpont kérdése, legalábbis annak tűnik. Ma amikor az egzisztencializmus eszméje hódít, az ember a mérce, az etalon, annak rációja, felfogása, megtapasztalása: mindenki másképp fogja fel, “másképp csinálja”.
Pedig az ember lelke mélyén vágyik egy biztos pontra, stabilitásra, biztonságra. Vágyik valamire amire mindent felépíthet, amin keresztül mindent megérthet.
Ha az emberi elme a biztos pont, akkor a ráció az Isten, ez az alap. Ezt vívta ki a francia forradalom. Az egyenlőség, testvériség, szolidaritás csak következménye volt ennek az eszmének, a lényeg abban állt, hogy az ember kezében tartja a sorsát, ő teremti meg a jövőjét. Ez az eszme hozta létre Marx-t, Engels-t és Adam Smith-et, a kommunizmust de a kapitalizmust is. És most mind a kettő a végét rúgja.
Másfelől erőteljesen hódít a miszticizmus. A megtapasztalás, a megérzés ez az alap. Extraszenzoriális tapasztalatok, csodák, érzések, benyomások kavalkádja elseper minden józan gondolkozást, ésszerű gondolatot. Szép lassan középkori hangulat uralkodik. A modern babonák, varázslatok, a Harry Potterek korszak megnyílt. Valaki jól játszik velünk…
A Biblia, rengeteg válság, támadás és megpróbáltatás ellenére, a világon a legelterjedtebb könyv. Több mint 20.000 kézirattal, kézirat részlettel, töredékkel rendelkezik, melyek közül soknak eredete visszanyúlik a i.e. 2-ik századba. Nincs még egy “történelmi” könyv ami ilyesmivel dicsekedhetne. A legtöbb nyelvre és a legnagyobb példányszámban eladott könyv. Ez nem lehet véletlen, el kellene gondolkoztasson…

“Az ég és a föld elmúlnak, de az én beszédeim semmiképen el nem múlnak.” Mát. 24,35
 


  2015.01.11. 15:24  Hozzászólás
  •   26   
Avatar

---
 
Jézus megkeresztelkedése.

Akkor Jézus Galileából elment Jánoshoz a Jordán mellé, hogy megkeresztelkedjék. János igyekezett visszatartani: „Nekem van szükségem a te keresztségedre – mondta –, s te jössz hozzám?” Jézus ezt mondta: „Hagyd ezt most! Illő, hogy mindent megtegyünk, ami elő van írva.” Erre engedett neki. Megkeresztelkedése után Jézus nyomban feljött a vízből. Akkor megnyílt az ég, és látta, hogy az Isten Lelke mint galamb leszállt és föléje ereszkedett. Az égből szózat hallatszott:
„Ez az én szeretett Fiam, akiben kedvem telik.”
 


  2015.01.08. 18:13  Hozzászólás
  •   25   
Avatar

---
 
Keresztelő János működése.

[walbszov],Tibériusz császár uralkodásának 15. esztendejében, amikor Poncius Pilátus volt Júdea helytartója, s Galileának Heródes volt a negyedes fejedelme, testvére, Fülöp meg Itureának és Trachonitisz tartományának, Lizániás pedig Abilinának volt a negyedes fejedelme, Annás és Kaifás főpapok idején az Úr szózatot intézett Jánoshoz, Zakariás fiához a pusztában. S ő bejárta a Jordán egész környékét, hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára, ahogy meg van írva Izajás próféta beszédeinek könyvében: „A pusztába kiáltónak a szava: Készítsétek az Úr útját, egyengessétek ösvényeit! A völgyeket töltsétek fel, a hegyeket, halmokat hordjátok el, ami görbe, legyen egyenessé, a göröngyös változzék sima úttá, és minden test meglátja az Isten üdvösségét.” Ezért így beszélt a néphez, amely kiment hozzá, hogy megkeresztelkedjen: „Viperák fajzata! Ki tanított arra titeket, hogy fussatok az eljövendő harag elől? Teremjétek a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne mondogassátok magatokban: Ábrahám a mi atyánk! – Mert mondom nektek, van hatalma az Istennek, hogy ezekből a kövekből fiakat támasszon Ábrahámnak.[/walbszov] A fejsze már a fák gyökerén van. Minden fát, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágnak és tűzre vetnek.”Ekkor megkérdezte a tömeg: „Mit tegyünk hát?” „Akinek két ruhája van – válaszolta –, az egyiket adja oda annak, akinek egy sincs. S akinek van mit ennie, ugyanígy tegyen.” Jöttek a vámosok is, hogy megkeresztelje őket, s így szóltak hozzá: „Mester, mit tegyünk?” Ezt felelte nekik: „Ne szedjetek be többet, mint amennyi meg van szabva.” Megkérdezték a katonák is: „Hát mi mit tegyünk?” Nekik így felelt: „Ne zsaroljatok, ne bántsatok senkit, hanem elégedjetek meg zsoldotokkal.” A nép feszülten várakozott. Mindnyájan azon töprengtek magukban, vajon nem János-e a Krisztus. Ezért János így szólt hozzájuk: „Én csak vízzel keresztellek benneteket. De jön nálam erősebb, akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani. Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni. Szórólapátja már a kezében, hogy rendet teremtsen szérűjén, a búzát csűrébe gyűjtse, a pelyvát meg olthatatlan tűzzel elégesse.” És még sok mással is buzdította a népet, így hirdette nekik az örömhírt.
 


  2015.01.06. 20:21  Hozzászólás
  •   24   
Avatar

---
 
"Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket." (1Móz. 1:27)

Valaki azt állította, hogy látta Istent. Körülbelül 1,20 magas volt, földig érő fehér haja és az alól csak a két nagy lábúja látszott ki... Micsoda szegényes és lealacsonyító kép Istenről és ezt egy bizonyos történelmi egyház revelációnak nevezi. A maglaviti Péter látomásaként tartják számon.

Istent nem lehet leírni, behatárolni. Ő teremtette az anyagot, a teret és időt, mindez rajta kívül létezik, ő lényegében, eszenciájában más. Nem lehet őt ezekkel az elemekkel meghatározni. A Fillipi 2:5 szerint van egy formája (morfé), de ez lényegesen különbözik a fizikai meghatározástól. Ez első sorban nem anyagi, hanem lényegi.

Az embert az ő képére és hasonlatosságára teremti. Mint utaltunk már rá, ez első sorban nem fizikai. Az első meghatározója "strukturális" tehát felépítési. Tudunk gondolkozni, érezni, információt tárolni. Van elképzelésünk, akaratunk, döntésünk. Tudunk szeretni, gyönyörködni, örvendeni... Mindez strukturális kép. A második meghatározó a "relációs" kép és hasonlatosság. Társas lények vagyunk, kommunikálunk. Megvan az az ajándékunk, hogy egymásnak barátai, társai, segítségei legyünk. Nem érezzük jól magunkat egyedül, csak nagyon rövid ideig. Kívánjuk a kapcsolatot, betölt a kapcsolat. Hiánya zavaró, búskomorságra, motiváció vesztésre ítél. Szavaink, mimikánk, gesztikánk erőt hordoz, befolyás és hatalom van bennük, összekovácsol és eggyé tesz. A harmadik az "alkotókészség". Teremtmények vagyunk de a magunk során teremtők is. Dolgozunk, alkotunk, művészkedünk. Endorfinokat termel az agyunk minden sikeres alkotás után... A legmagasabb foka, azonban a nemzés, nem csak formálunk, hanem életet is adunk. Gyermekeinknek örvendünk a legjobban. Formáljuk, neveljük őket, gondot viselünk róluk.

"Hanem lásd, ezt találtam, hogy az Isten teremtette az embert igaznak; ők pedig kerestek sok kigondolást." Préd. 7,29
 


  2015.01.04. 14:47  Hozzászólás
  •   23   
Avatar

---
 
"Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni…" (Zsid. 11:6)

Istenben hinni nem csak ennyit jelent, hogy tudok az Ő létezéséről és valamilyen formában elfogadom Őt.

“Az ördögök is hiszik és azért rettegnek” (Jak.2:19)

Ez náluk nem vitatéma. Ők tudják, hogy van.Hinni Benne annyit jelent, hogy a létezésén túl elhiszem azt is, hogy szeret és javamat akarja még akkor is, ha nem mindig értem Őt. Rábízom az életemet, hogy vezessen. Belekapaszkodom az ígéreteibe és elhiszem Neki, hogy Ő jobban tudja, hogy hosszú távon mi lesz jó nekem. Hisz Ő a végtelen Isten, aki látja a jövőt, annak összetevőit és nem utolsó sorban az én egyediségemet.

Blohin a régi Szovjetunió híres akrobata bohóca volt. Egy Kanadai turné alkalmával kint maradt. Hamarosan felkérték, hogy valami különleges számot mutasson be.
Válaszul 200m hosszú acélkötelet húzott ki egy vízesés felé, majd az összegyűlt csodálkozok szeme láttára viccelődve átment a vízesés felett. A mutatványt nagy taps jutalmazta, de még távolról sem fejezte be. Egy spéci talicskát vett és rákérdezett a nézőközönségre, ha elhiszik, hogy ezt a talicskát át tudja vinni a másik oldalra és vissza is hozza. A tömeg igenlően ujjongót. Ez a mutatvány is sikerült.
Blohin majd a talicskát megtöltötte téglákkal és újra a közönség felé fordult:

- Hiszitek, hogy így is át tudom vinni és vissza is hozom.
- Igen – kiabálta a tömeg.
A bohóc hamarosan visszatért, kivette a téglákat és ismét a tömeg felé fordult:
- Hiszitek, hogy egy embert is át tudnák vinni?
- Igen - Zúgta egyhangúan a tömeg.
- Akkor ki lesz aki vállalkozik?

Erre a kérésre síri csend lett és egyetlen kéz sem emelkedett a magasba...

Hittel meglépni az életet, ez a kihívás. Egy pontig sokan követjük, csodáljuk, drukkolunk Neki, de ha egy hitcselekedetet kér tőlünk, “beülünk-e a talicskába”?

"Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában."(Jak. 2,17)
 


  2015.01.02. 18:29  Hozzászólás
  •   22   
Avatar

---
 
Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! (Ján. 14,27)

„Nem állíthatjuk, hogy civilizációnk nem fejlődik, hiszen minden háborúban egy-egy új módszerrel ölnek meg minket.” - jegyezte meg keserű humorral Will Rogers a New York Times, 1929. Dec. 23 számban, pedig alig sejthette mi vár még a világra.
A második világháború befejezésekor többen hangoztatták, hogy „ennek nem szabad megismétlődnie” és ötvenegy alapító ország - a jaltai konferencia alapján - 1945. június 26-án létrehozta az ENSZ szervezetét, amelynek feladata a világbéke fenntartása és a nemzetközi együttműködés fejlesztése. Ma 192 tagállammal büszkélkedhet, gyakorlatilag átöleli az egész világot, de nem állíthatja önmagáról, hogy céljait elérte. Megalapításától alig pár hónapnyi béke köszöntötte földünket. A világunkat ma is nemzetközi és társadalmi konfliktusok, terrorizmus, erőszak, félelem és aggodalom jellemzi. Az annyira áhított béke és egyetértés nem akar megszületni.

A békét ha nem is atombombával (lásd Hirosima), de peacekeeper-rel (gépfegyverrel), hadászati gépekkel és ENSZ csapatokkal akarjuk elérni. Hozzáadnak egy kis szabadságkorlátozást a szabadság nevében. Elfogadhatóak az olyan szakszavak mint a tolerancia és kompromisszum és kész a recept.
De ha beolvasztanánk minden tankot, fegyvert és anyahajót, még mindig megmarad az emberi szív amely „csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt? Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok, káromlások. Ezek fertőztetik meg az embert...” Jer. 17:9 Mát. 15,19-20

Isten azt ajánlja fel nekünk amiben olyan nagy hiányt szenvedünk: a belső békét. Nem arra alapoz, hogy körülöttünk minden tökéletessé lesz és minden gondunk megoldódik, hanem megtanít járni a hullámok között. Jézus nem úgy adja a békét mint ez a világ, első sorban nem a körülményeket orvosolja, hanem a baj gyökeréig, lelkünk mélyéig hatol, hiszen a baj innen származik. Megkeres elhagyatottságunkban, kudarcainkban, bűneinkben, bánatainkban, feltárja hiányosságainkat és felajánlja a megbocsájtás és a átalakulás lehetőségét.
Csak ez az isteni beavatkozás teszi lehetővé, hogy a mai körülmények között belső világunk aggodalom- és félelemmentes legyen. Ezt a békét azonban kérni kell, ebben pontosan az a lényeg, hogy Isten nem ront ránk ajtóstól, tiszteletben tartja szabad akaratunk.

“Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen én bennem. E világon nyomorúságtok lészen; de bízzatok: és legyőztem a világot.” (Ján. 16:33)
 


  2014.12.31. 15:57  Hozzászólás
  •   21   
Avatar

---
 
"Ne emlékezzetek a régiekről, és az előbbiekről ne gondolkodjatok! Ímé, újat cselekszem; most készül, avagy nem tudjátok még? Igen, a pusztában utat szerzek, és a kietlenben folyóvizeket. "
Ésaiás 43:18-19



Isten nem akar a múltunktól megfosztani, hiszen többször buzdít megemlékezni a gondviselésről, szép pillanatokról és tanulságairól (lásd 105 Zsoltár).
"Ha egy nép nem ismeri a történelmét, arra ítéltetett, hogy ugyan azokat a hibákat elkövesse."- jegyzi meg egy történész. Ez ugyan így alkalmazható személyes vonatkozásban is. A múltnak tanulsága van, anno értéket hordoz.
Nem gond tehát, ha vannak emlékeink és tapasztalataink..., életünk a múltba gyökerezik. A baj azonban ott kezdődik, hogy hajlamosak vagyunk a múltban élni, a régi szép időkről álmodozni... Ha annyira ragaszkodunk azokhoz, hogy elfeledjük élni a jelent és tervezni a jövőt, ha már nincsenek elvárásaink és céljaink.

"Ne mondd ezt: mi az oka, hogy a régi napok jobbak voltak ezeknél? mert nem bölcsességből származik az ilyen kérdés." Préd. 7:10

Az ilyen gondolkozás vet ágyát a depressziónak, a sötét gondolatoknak és csüggedésnek.
Isten arra hív, hogy a múlt legyen egy támpont, de annak háttal álljunk. Nekünk előre kell haladni, ha Istenben bízunk, lehetetlen helyzetek oldódnak meg, áthatolhatatlan akadályok omolnak le és járhatatlan utak nyílnak meg. Ő a lehetőségek Istene.

"De egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam megett vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén, célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való elhívása jutalmára." Fil. 3:14


Az Új Év alkalmával, ezt a hitet és bizalmat kívánjuk mindenkinek!
 


  2014.12.29. 13:36  Hozzászólás
  •   20   
Avatar

---
 
“És ellenségeskedést szerzek közötted és az asszony között, a te magod között, és az ő magva között: az neked fejedre tapos, te pedig annak sarkát mardosod.” 1 Móz. 3,15

Amikor Sátán meghallotta, hogy ellenségeskedés lesz közte és az asszony között, az ő magva és az asszony magva között, már tudta, hogy az emberi természetet megrontó munkája nem lesz zavartalan; hogy az ember valahogyan képes lesz hatalmának ellenállni. Ezt az idézetet protoevangéliumként tartják számon. Más szóval, ez az első evangélium (örömhír) és egyben prófécia amit Isten a bűnbe esett embernek hirdet.

Az ember bukása miatt az egész menny gyászolt. A törvényszegők számára nem látszott semmi menedék. A bűn okozta pusztulás az egész mennyet gyászba borította. Isten Fiának szíve megesett az elbukott emberiségen. Az elveszett világ keservei láttán végtelen szánalomra indult. Az isteni szeretet kigondolt egy tervet az ember megváltására. Isten megszegett törvénye a bűnös életét követelte. Mivel Isten törvénye olyan szent, mint Isten maga, csak vele egyenlő lény tehette jóvá áthágását. Senki más, csakis Krisztus menthette meg az elbukott embert a törvény átkától, és hozhatta ismét összhangba a mennyel. Krisztus kész volt magára venni a bűn terhét és szégyenét, a bűnt amely annyira sérti a szent Istent, hogy miatta az Atyának és a Fiúnak el kellett válnia egymástól. Krisztus kész volt a nyomorúság feneketlen mélységébe hatolni, hogy megmentse a megrontott emberiséget.

"Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen"(Jn 3:16) Isten Krisztusban megjelenve "... megbékéltette magával a világot" (2Kor 5:19).

Sátán keservessé tette Krisztus földi útját “sarkába harapott”, de áldozatával Jézus annak “fejére taposott”.
 


  2014.12.27. 17:31  Hozzászólás
  •   19   
Avatar

---
 
“Ha valaki cselekedni akarja az ő akaratát, megismerheti e tudományról, vajon Istentől van-é, vagy én magamtól szólok?”

Ján. 7,17



Jézus szavai ezek. Ha valaki megnyílik, hajlik rá, érdeklődést fejt ki, Isten kész kijelenteni magát. “Puding próbája az evés” - tartja a mondás. “És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem.” Jer. 29,13

A XX. század elején két tudós sétált a Broadway- en. Peter és Bill barátok voltak. A villamosok csilingeltek, a lovak patkói hallatszottak a macskakövön és kocsik próbálták keresni az utat az emberek és járművek között. Egyszer a biológus megáll és megkérdezi:

- Hallottad?

- Mit kellett volna hallanom - jött a nagy lármában a válasz.

- Nem hallod? egy tücsök ciripel!

- Az lehetetlen, képzelődsz.

- Nem, nem…, hallgasd csak – és kezénél fogva a hang irányába ráncigálta barátját.

A falon egy kis repedésben ott húzódott a “tettes”.

- Hihetetlen! Hogyan lehetséges ez? – álmélkodott Bill a fizikus. Ennyi zaj között, hogy hallhattad meg ezt a hangot?

Kis idő elteltével, barátja gondolkodva, kivett a zsebéből egy negyed dollárost és feldobta. A villamos csilingelt, a lovak patái kopogtak, az utca visszhangzott a nagy sürgés-forgástól, de amelyik pillanatban az érme földet ért egy tucat ember fordította oda a fejét.

- Látod – mondta – mindenki azt hallja meg, ami visszhangra talál a szívében.



“Fiam! ha beveszed az én beszédimet, és az én parancsolatimat elrejted magadnál,

Ha figyelmeztetvén a bölcsességre a te füleidet, hajtod a te elmédet az értelemre,

Igen, ha a bölcseségért kiáltasz, és az értelemért a te szódat felemeled,

Keresed azt, mint az ezüstöt, és mint a kincseket kutatod azt:

Akkor megérted az Úrnak félelmét, és az Istennek ismeretére jutsz.”

Péld. 2:1-5
 




  2014.12.24. 13:42  Hozzászólás
  •   17   
Avatar

---
 
Rendhagyó módon, engedjétek meg, hogy ma a Biblia mellett, pár saját gondolatot is megosszak veletek.

[walbszov],Karácsony szenteste, Jézus születésének megünneplése mellett a családok ünnepe is. Ilyenkor a gyerekek izgatottan várják az ajándékokat, csodálják a karácsonyfát, a konyhából pedig finom illatok szöknek ki. Erre az estére mindenki igyekszik félretenni gondjait, bajait, és örül annak amije van. A gyerekek a fának, a díszeknek, a világításnak, a játékoknak, a szülők a gyerekeknek. Mondhatni, ezen a napon mindenki boldog, az égész éves rosszat besöpri a szőnyeg alá, lesz még idő bőven megoldani a problémákat jövőre is. Ez így helyes. Az eddigi hozzászólások Jézus születésével foglalkoztak, az ünnepek elmúltával viszont Jézus tanítása is elő fog kerülni. Aki nem is hívő, de esetleg beolvas néha ide, láthatja majd, milyen jó is lenne minden tanítást betartani, és azoknak megfelelően élni. A mai világban azonban ez nem olyan könnyű, a legtöbb ember kényszerpályán, mások által megszabott úton bolyong. Legyen ez az egy nap legalább, mikor ezektől a terhektől megszabadulva, csillogó szemmel, szeretettel, boldogsággal telünk el, és örüljünk együtt szeretteinkkel, mert senki sincs egyedül.[/walbszov] Legjobb tudomásom szerint, az itt fórumozók mind családos emberek, de biztos akad olyan is, aki egyedül tölti az ünnepet. Ő sincs egyedül, itt vagyunk neki mi, mint pótcsalád, egy igazi családhoz hasonlóan olykor nehézséget, olykor örömet szerezve. Tudom, könnyen mondom én, aki a csillogó szemű gyerekekkel tölti az estét, de a saját belső békénk feltétele az elfogadás, megtanulni annak örülni, amit Istentől kaptunk, megtalálni azt minden apróságban, és kihasználni minden egyes másodpercét. Ha valaki mégis úgy érezné, hogy egyedül van, annak Jézus szavaival kívánnék boldog ünnepet:




"és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig"





Ezúton kívánok magam, és a Terra-kert fórum nevében minden kedves fórumozónknak, vendégünknek, békés, boldog, szép karácsonyt!


Ady Endre:
Karácsony – Harang csendül...



Harang csendül,Ének zendül,
Messze zsong a hálaének
Az én kedves kis falumban
Karácsonykor
Magába száll minden lélek.
Minden ember
Szeretettel
Borul földre imádkozni,
Az én kedves kis falumban
A Messiás
Boldogságot szokott hozni.
A templomba
Hosszú sorba'
Indulnak el ifjak, vének,
Az én kedves kis falumban
Hálát adnak
A magasság Istenének.
Mintha itt lenn
A nagy Isten
Szent kegyelme súgna, szállna,
Az én kedves kis falumban
Minden szívben
Csak szeretet lakik máma.
 


  2014.12.23. 19:03  Hozzászólás
  •   16   
Avatar

---
 
[albszovkep],A napkeleti bölcsek.

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten, s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében – válaszolták –, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.”[/albszovkep] [walbszov],Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek – mondta – s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.[/walbszov]
 


  2014.12.22. 20:02  Hozzászólás
  •   15   
Avatar

---
 
[albszovkep],A pásztorok hódolata.

Pásztorok tanyáztak a vidéken, kint a szabad ég alatt, és éjnek idején őrizték nyájukat. Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala, és beragyogta őket az Úr dicsősége. Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk: „Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek és az lesz majd az egész népnek. Ma megszületett a Megváltó nektek, Krisztus, az Úr, Dávid városában. Ez lesz a jel: Találtok egy jászolba fektetett, bepólyált gyermeket.” Hirtelen mennyei seregek sokasága vette körül az angyalt, és dicsőítette az Istent ezekkel a szavakkal: „Dicsőség a magasságban Istennek és békesség a földön a jóakarat embereinek!”[/albszovkep][walbszov],Mihelyt az angyalok visszatértek a mennybe, a pásztorok így szóltak egymáshoz: „Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!” Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik.[/walbszov]
 


  2014.12.21. 19:33  Hozzászólás
  •   14   
Avatar

---
 
Jézus születése.

Azokban a napokban történt, hogy Augusztusz császár rendeletet adott ki, hogy az egész földkerekséget írják össze. Ez az első összeírás Quiriniusz, Szíria helytartója alatt volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. József is fölment Galilea Názáret nevű városából Júdeába, Dávid városába, Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből származott, hogy összeírják jegyesével, Máriával együtt, aki áldott állapotban volt. Ott-tartózkodásuk alatt elérkezett a szülés ideje. Mária megszülte elsőszülött fiát, bepólyálta és jászolba fektette, mert nem jutott nekik hely a szálláson.
 


  2014.12.19. 20:03  Hozzászólás
  •   13   
Avatar

---
 
[walbszov],Jézus Krisztus születésének ez a története: Anyja, Mária, Józsefnek a jegyese, még mielőtt egybekeltek volna, úgy találtatott, hogy gyermeket fogant a Szentlélektől. Férje, József igaz ember volt, nem akarta a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, ezért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg ezen töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt hozzá: „József, Dávid fia, ne félj magadhoz venni feleségedet Máriát, hiszen a benne fogant élet a Szentlélektől van! Fiút szül, akit Jézusnak nevezel el, mert ő szabadítja meg népét bűneitől.” Ezek azért történtek, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta szavával mondott: Íme, a szűz fogan és fiat szül, Emmánuel lesz a neve. Ez azt jelenti: Velünk az Isten. József erre fölébredt álmából és úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta. Magához vette feleségét, de nem ismerte meg, míg világra nem hozta fiát, akinek a Jézus nevet adta.[/walbszov]
 


  2014.12.18. 20:34  Hozzászólás
  •   12   
Avatar

---
 
Jézus ősei.

[albszovkep],Jézus Krisztus, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségtáblája. Ábrahám nemzette Izsákot, Izsák nemzette Jákobot, Jákob nemzette Júdát és testvéreit. Júdának született Perec és Szerach, Támártól. Perec nemzette Hecromot, Hecrom nemzette Aramot. Aram nemzette Aminadabot, Aminadab nemzette Nachsont, Nachson nemzette Salmont. Salmonnak született Boász, Ráchábtól. Boásznak született Jobed, Ruttól. Jobed nemzette Izájt, Izáj nemzette Dávid királyt. Dávidnak született Salamon, Urija feleségétől. Salamon nemzette Rechabeámot, Rechabeám nemzette Abiját, Abija nemzette Azát. Aza nemzette Jozafátot, Jozafát nemzette Jorámot, Jorám nemzette Uziját. Uzija nemzette Jotámot, Jotám nemzette Acházt, Acház nemzette Hiszkiját.[/albszovkep] Hiszkija nemzette Manasszét, Manassze nemzette Amoszt, Amosz nemzette Joziját. Jozija nemzette Jechonját és testvéreit – a Babilonba való elhurcoláskor. A Babilonba hurcolás után: Jechonja nemzette Sealtielt, Sealtiel nemzette Zerubbábelt. Zerubbábel nemzette Abihudot, Abihud nemzette Eljákimot. Eljákim nemzette Acort. Acor nemzette Cádokot, Cádok nemzette Achimot, Achim nemzette Eliudot. Eliud nemzette Eleazárt, Eleazár nemzette Mattant, Mattan nemzette Jákobot. Jákob nemzette Józsefet, Máriának a férjét, aki a Krisztusnak nevezett Jézust szülte. Így a nemzedékek száma: Ábrahámtól Dávidig tizennégy nemzedék, Dávidtól a Babilonba való elhurcolásig tizennégy nemzedék, és a Babilonba való elhurcolástól Krisztusig tizennégy nemzedék.
 


  2014.12.17. 21:54  Hozzászólás
  •   11   
Avatar

---
 
De te, Efratának Bethleheme, bár kicsiny vagy a Júda ezrei között: belőled származik nékem, a ki uralkodó az Izráelen; a kinek származása eleitől fogva, öröktõl fogva van.

Mik. 5:2
 


  2014.12.16. 18:40  Hozzászólás
  •   10   
Avatar

---
 
Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az útat, és mindjárt eljön az ő templomába az Úr, a kit ti kerestek, és a szövetségnek követe, a kit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura.
De kicsoda szenvedheti el az ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az ő megjelenésekor? Hiszen olyan ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja!

Malak. 3:1,2
 


  2014.12.15. 20:10  Hozzászólás
  •   9   
Avatar

---
 
És származik egy vesszõszál Isai törzsökéből, s gyökereibõl egy virágszál nevekedik.
A kin az Úrnak lelke megnyugoszik: bölcseségnek és értelemnek lelke, tanácsnak és hatalomnak lelke, az Úr ismeretének és félelmének lelke.
És gyönyörködik az Úrnak félelmében, és nem szemeinek látása szerint ítél, és nem füleinek hallása szerint bíráskodik:
Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent.
Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség.

Ésaiás 11:1-5
 


  2014.12.14. 11:33  Hozzászólás
  •   8   
Avatar

---
 
“A nép, amely sötétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog.
Te megszaporítod a népet, nagy örömöt szerzel neki. Úgy örülnek színed előtt, mint aratáskor szoktak örülni; ahogyan vigadnak, ha zsákmányt osztanak.
Mert terhes igáját, a hátát verő botot, sanyargatójának vesszejét összetöröd, mint Midján napján.
Mert minden dübörögve menetelő csizma és véráztatta köpönyeg elég, és tűz martaléka lesz.
Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az õ vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme!
Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége a Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt!”

Ésaiás. 9:1-6
 


  2014.12.13. 13:04  Hozzászólás
  •   7   
Avatar

---
 
A Messiás eljöveteléről és országáról szóló próféciák az Ószövetségben.


Zsoltárok könyve 88

Egykor látomásban beszéltél, s így szóltál szentjeidhez: „Egy erősre tettem a koronát, fölemeltem, akit kiválasztottam a népből.
Kiválasztottam szolgámat, Dávidot, szent olajommal fölkentem,
hogy kezem mindig segítse és karom erőt öntsön belé.
Nehogy rászedje ellenfele, s a gonosz hatalmaskodjék fölötte.
Nem, szétzúzom előtte ellenségeit, és akik gyűlölik, azokat megverem.
Hűségem és kegyelmem kíséri majd, nevemben fölemeli fejét.
Kezét kinyújtom a tengerig, jobbját kiterjesztem a folyamokig.
Így szólít majd engem: Atyám vagy, Istenem és üdvöm sziklája!
Én pedig elsőszülöttemmé teszem, nagyobbá a föld minden uránál.
Örökre megőrzöm számára kegyelmem, szövetségem vele nem szűnik meg.
Nemzetségét megtartom mindvégig, s trónja olyan lesz, mint az ég napjai.
Ha fiai nem tartják többé törvényemet, és nem élnek parancsaim szerint,
ha megszegik rendelkezéseim, s nem követik útmutatásomat,
vesszővel büntetem vétküket, és ostorral minden bűnüket.
De kegyelmem nem vonom meg tőle, s nem tagadom meg tőle hűségemet.
Szövetségemet nem szegem meg, ajkam szózatát nem másítom meg.
Ahogyan szent vagyok s ahogy megesküdtem, Dávidnak hazudni biztosan nem fogok.
Nemzetsége örökre megmarad, trónja előttem lesz, miként a nap.
S mint a hold, amely mindig megmarad, mint hűséges tanú a felhők között.”
 


  2014.12.12. 17:17  Hozzászólás
  •   6   
Avatar

---
 
Keresztelő János születése.

[walbszov],Elérkezett Erzsébet szülésének ideje, és fiút szült. Amikor a szomszédok és rokonok meghallották, hogy milyen nagyra méltatta az Úr irgalmában, vele örültek. A nyolcadik napon elmentek, hogy körülmetéljék a gyermeket. Az apja nevéről Zakariásnak akarták elnevezni. De az anyja tiltakozott: „Nem, hanem Jánosnak kell hívni.” Így válaszoltak neki: „Nincs rokonságodban senki, akit így hívnának.” Aztán intettek az apának, minek akarja, hogy elnevezzék. Az írótáblát kért, és ezeket a szavakat írta rá: „János az ő neve.” Mindnyájan csodálkoztak. Neki pedig nyomban megnyílt az ajka és megoldódott a nyelve, megszólalt és[/walbszov]
magasztalta az Istent. A szomszédokat mind elfogta a félelem, és Júdea egész hegyvidékén elterjedt ezeknek a dolgoknak a híre. Akik csak hallották, szívükbe vésték s mondták: „Vajon mi lesz ebből a gyerekből?” Mert az Úr keze volt vele.
 


  2014.12.11. 18:53  Hozzászólás
  •   5   
Avatar

---
 
[walbszov],Mária meglátogatja Erzsébetet.

Mária még ezekben a napokban útnak indult, és a hegyekbe sietett, Júda városába. Zakariás házába tért be és üdvözölte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, örömében megmozdult méhében a gyermek, maga Erzsébet pedig eltelt Szentlélekkel. Nagy szóval felkiáltott: „Áldott vagy az asszonyok között, és áldott a te méhed gyümölcse! Hogy lehet az, hogy Uramnak anyja jön hozzám? Lásd, mihelyt meghallottam köszöntésed szavát, az örömtől megmozdult méhemben a gyermek. Boldog, aki hitt annak a beteljesedésében, amit az Úr mondott neki!”[/walbszov]

Magnificat

[albszovkep],Mária így szólt: „Lelkem magasztalja az Urat, és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az ő neve. Irgalma nemzedékről nemzedékre az istenfélőkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gőgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat, az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezőket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, amelyet atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.” Mária még ott maradt három hónapig, aztán hazatért.[/albszovkep]
 


  2014.12.10. 15:08  Hozzászólás
  •   4   
Avatar

---
 
Jézus születésének hírüladása.

A hatodik hónapban az Isten elküldte Gábor angyalt Galilea Názáret nevű városába egy szűzhöz, aki egy Dávid házából való férfinak, Józsefnek volt a jegyese, és Máriának hívták. Az angyal belépett hozzá és megszólította: „Üdvözlégy, kegyelemmel teljes! Veled van az Úr! Áldottabb vagy minden asszonynál.” E szavak hallatára Mária zavarba jött, és gondolkozni kezdett rajta, miféle köszöntés ez. Az angyal ezt mondta neki: „Ne félj, Mária! Kegyelmet találtál Istennél. Gyermeket fogansz, fiút szülsz, és Jézusnak fogod elnevezni. Nagy lesz ő és a Magasságbeli Fiának fogják hívni. Az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán örökké, s országának nem lesz vége.” Mária megkérdezte az angyalt: „Hogyan válik ez valóra, amikor férfit nem ismerek?” Az angyal ezt válaszolta és mondta neki: „A Szentlélek száll rád, s a Magasságbeli ereje borít be árnyékával. Ezért a születendő Szentet is az Isten Fiának fogják hívni. Íme, rokonod, Erzsébet is fogant öregségében, s már a hatodik hónapban van, noha meddőnek mondták, mert Istennél semmi sem lehetetlen.” Mária így válaszolt: „Íme, az Úr szolgálója vagyok, legyen nekem a te igéd szerint.” Erre az angyal eltávozott.
 


  2014.12.09. 17:06  Hozzászólás
  •   3   
Avatar

---
 
Keresztelő János születésének hírüladása.

Heródesnek, Júdea királyának korában élt egy Abija osztályából való Zakariás nevű pap. Felesége Áron leányai közé tartozott, s Erzsébetnek hívták. Mindketten igazak voltak az Isten előtt, szentül éltek, az Úr parancsai és rendelkezései szerint. De nem volt gyermekük, mert Erzsébet meddő volt, és már mindketten életük alkonya felé jártak. Történt mégis, hogy amikor Zakariás osztályának sorrendjében papi szolgálatát teljesítette az Isten színe előtt, s a papság körében hagyományos szokás szerint rá esett a sor, hogy illatáldozatot mutasson be, bement az Úr templomának szentélyébe. Az illatáldozat órájában az egész nép kint várta, és közben imádkozott. Ám megjelent neki az Úr angyala az illatáldozat oltárának jobb oldalán. Amikor Zakariás meglátta, zavarba jött, és elfogta a félelem. Az angyal azonban így szólt hozzá: „Ne félj, Zakariás, mert imád meghallgatásra talált! Feleséged, Erzsébet, fiút szül neked, s te Jánosnak fogod nevezni. Örömödre lesz és ujjongani fogsz rajta, és sokan örülnek majd születésén. Mert nagy lesz az Úr előtt, bort és mámorító italt nem fog inni, hanem már anyja méhében a Szentlélek fogja eltölteni. Izrael fiai közül sokat megtérít Urukhoz, Istenükhöz. Ő maga Illés szellemével és erejével előtte fog járni az Úrnak, hogy az apák szívét fiaik felé fordítsa, az engedetleneket az igazak okosságára térítse, s így a népet előkészítse az Úrnak.” Zakariás megkérdezte az angyaltól: „Miből fogom a dolgot megtudni? Mert hisz öreg vagyok, és már feleségem is előrehaladt a korban.” „Én Gábor vagyok – felelte az angyal –, s az Úr színe előtt állok. Az a küldetésem, hogy ezt megmondjam neked, és adjam tudtodra ezt a jó hírt. Íme, most megnémulsz és nem fogsz tudni beszélni addig a napig, amíg ez be nem következik, mert nem hittél szavaimnak, amelyek majd, ha eljön az ideje, be fognak teljesedni.” A nép egyre várta Zakariást, és csodálkozott, hogy oly sokáig ott időzik a szentélyben. Ám amikor kijött, nem tudott hozzájuk szólni, s ebből megértették, hogy látomása volt a templomban. Ő intett nekik, de néma maradt, s amikor leteltek szolgálatának napjai, hazament. E napok után felesége, Erzsébet, gyermeket fogant, és öt hónapon át eltitkolta. „Ezt tette hát nekem az Úr – mondta – azokban a napokban, amikor rám tekintett, és ami az emberek előtt szégyenemre volt, attól megszabadított.”
 


  2014.12.08. 18:10  Hozzászólás
  •   2   
Avatar

---
 
„... Jézusnak nem voltak szolgái,
mégis Úrnak nevezték.
Nem volt oklevele,
mégis Mesternek szólították.
Nem voltak gyógyszerei,
mégis Gyógyítónak hívták.
Nem volt hadserege,
mégis féltek Tőle.
Egyetlen háborút sem nyert,
mégis meghódította a világot.
Senkit sem bántott,
mégis keresztre feszítették.
Eltemették,
de ma is él.”
 


  2014.12.07. 12:59  Hozzászólás
  •   1   
Avatar

moderátor
 
A mai rohanó világban elsődleges helyet élvez a pénz, az anyagi javak megszerzése, és közben elfeledkezünk azokról az értékekről, melyek sok sok éven át meghatározóak voltak az ember életében. Ilyen a művészet, és a vallás is. Ma már csak a mélyen vallásosak azok, akik gyakorolják is a vallást. Bízom benne, hogy a hit iránti igény még él az embereben, ezért ezzel a topikkal szeretnék alkalmanként pár percet lopni a pénzhajhászásból, hogy az anyagi céljaik elérése mellett lelkivilágunk is teljes maradhasson. Igyekezni fogunk lehetőleg nem egyházakhoz kötni az itt írtakat, hogy minél univerzálisabb legyen a topik, és hogy itt sem a köztünk lévő különbségek, hanem a hasonlóság legyen kihangsúlyozva. A topik a Bibliát fogja belopni a hétköznapokba, napi-heti rendszerességgel, rövid idézetekkel, időnként amennyiben arra alkalmas személy hajlandó részt venni benne igemagyarázatokkal. Nem vitatopik lesz, ha igény lesz vitatopikra, azt remélhetőleg jelezni fogják a felhasználók, és akkor visszatérünk rá, elsősorban azért, hogy a fórumon belül valami helyet alakítsunk ki neki. Épp ezért, az olvashatóság megőrzésének érdekében, ez a topik is zárolt topik lesz, a topikot pedig Hírnök nevű felhasználó fogja vezetni. Ez a nick nem feltétlenül egy személyt fog jelenteni, de minden írás az ő neve alatt fog megjelenni. Kérdésekkel, kérésekkel, ötletekkel, kifogásokkal is vagy hozzá, vagy valamelyik moderátorhoz lehet majd fordulni, privát üzenetben, vagy a moderációs topikban. Ha valakinek van egy neki tetsző Biblia részlet és szeretné hogy az itt megjelenjen, az privát üzenetben küldje el Hírnöknek, és amennyiben az megfelel a topik témájának, akár névvel, akár név nélkül, megjeleníti azt. (kérlek benneteket jelezzétek hogy a nevetek megjelenhet-e) Változás! Ha valaki hozzájárul hogy a neve megjelenjen a hozzászólásban, akkor a hozzászólás az ő nevével fog megjelenni!
Mivel nem tudhatjuk hogy van-e igény ilyen topikra, és a megtekintési adatok sem feltétlenül a valóságot tükrözik, kérlek benneteket hogy ha tetszik, a hozzászólások fejlécében kattintsatok a köszönöm ikonra, hogy akik készíteni fogják a hozzászólásokat, lássák hogy nem hiába dolgoznak.
Remélem sikerül így időnként pár percre elszakadni az anyagi világtól, és ennek a pár percnek a segítségével, feltöltődve, kellő lelki erővel vehetjük a mindennapi akadályokat.
 


Előző

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég