Érdekes hírek a konyhakertekből Terra Lotto Jackpot:
1600 terra    
Itt regisztráció nélkül is hozzá tudsz szólni, kérdezhetsz, vagy leírhatod a véleményedet.
A kérdésednek, vagy a véleményednek nyithatsz új témát is.
  2021.04.17. 09:22  Hozzászólás
  •   0   
Avatar

rendszer admin
 
Ezt a témát azért hoztuk létre, hogy a főoldalon lévő cikkek listájáról lehessen beszélgetni a Vendég felhasználóknak is.

Ha a lista fejlécében szereplő Érdekes hírek a konyhakertekből címre klikkelsz, az mindig ide vezet. :)

Ha kérdezel, írsz, vagy megjegyzésed van, ne felejtsed el oda írni, melyik cikkről van szó.
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -
 


  2022.04.24. 09:01  Hozzászólás
  •   2   
Avatar

rendszer admin
 
Kell nekünk a Csodasövény, amiben semmi csoda nincsen?

Egy kertben nem csak zöldségek, virágok, meg gyümölcsfák vannak.

KepKep


A virágokon kívül egyébb növények is találhatók, melyeket igazából csak a szépségük miatt tartunk.
De vannak olyan növények is, amelyek ezek mellett egyéb funkciót is kiválthatnak, ilyen például a rendezettség látványa.
Erre a célra az egyik legjobban megfelelő növény a fagyal, mert nem csak viszonylag igénytelen, de ráadásul fazonra, formára is vágható.
A magassága a 30 cm-től a 3 méterig szinte szabadon választható, míg a hossza - szélessége a cca. 30 cm-től csak az egymás mellé ültetett tövek számától függ.
Ha szeretnél magadnak sövényt készíteni, most érdemes elkezdeni.

    Ligustrum ovalifolium - télizöld fagyal
    • Lombhullató, félörökzöld, részben örökzöld cserje.
      Erőteljes, sűrűn ágas, fényes, középzöld levelekkel.
      Hajtása sima zöld, részben tavaszig is megtartja levelét.
      Teljesen télállók vagy fagytűrők.
      Jó nyírhatósága és gyors növekedése miatt kedvelt sövénynövény.
      Napsütést vagy félárnyékot kívánnak, a tarka levelű fajták a teljes napsütésben fejlődnek jól.
      Nyár közepén hozza sárgásfehér illatos virágait.
    Ligustrum ovalifolium 'Aureum'
    • Nagyjából megegyezik a télizöld fagyallal.
      Jellemző különbség, hogy a fajtájának levelei némileg kisebbek, világosabbak, sárgatarkák.
    Ligustrum ovalifolium 'Nünü'
    • Lassúbb növekedésű másfél méter magas, sűrűn elágazó cserje.
      Fényes sötétzöld leveleit december végéig megtartja, félárnyékban pedig áttelel.
      Kiváló sövénycserje, kevés nyírással szép, alacsony sövény nevelhető.
      Magassága: maximum 150 cm.
    Ligustrum vulgare - közönséges fagyal
    • Lombhullató vagy félörökzöld cserje.
      Levelei keskeny lándzsa alakúak, sötétzöldek.
      Nyár elején és közepén hozza erősen illatos, kicsi, fehér, csöves, 4 cimpájú virágokból álló bugáit, majd gömbölyű, fekete terméseit.
      Szintén sövényként vágjuk vissza 30 cm-esre az ültetés után és főleg magasságban nyírjuk erősen az első 2 évben.
Igen!, lehet kapni akár készen is egész sövényfalakat, csak pénz kérdése.

De egy kertet kedvelő, még ha totál hobbi-kertész is, nem arról híres, hogy termésidőben lemegy a zöldségesbe venni egy kiló paradicsomot, vagy egy kiló barackot.
Vagy nem fog elmenni egy kertészetbe, hogy "konyhakész", pompásan virágzó virágnövényt vegyen.
Hanem elkészíti, gondozza, megtermeli magának. Ültetés, dugványozás, oltás, metszés, stb, stb.
És ezt egyetlen üzletben, vagy kereskedőnél sem lehet megkapni, főleg nem ingyen .... :)

Gyökereztetés:

    A gyökereztetés kezdetét úgy tervezzük, hogy a végleges helyre történő kiültetés előtt legalább 4 - max. 6 hónappal legyen.

    Ha nincsen otthon sövény, van a szomszédba, vagy az utcán lóg ki a kerítésen, stb, stb ....
    A lényeg, hogy olyan vesszőket vágjunk, amelyik legalább 30 cm hosszú, és tiszta barna a szára.
    Csak a már "fásodott szárú" növényrész jó gyökereztetésre
    Az nem baj, ha a felső vége még zöld, de azt a rész le kell vágni.
    Ha találunk "elszabadult" hosszú vesszőt, több (30 cm-es) részre is felvághatjuk.
    Lehetőleg ne túl vastag barna "érett" szárakat keressünk, mert minél vastagabb, annál nehezebben gyökeresedik meg.
    A legjobb a "normál ceruza" vastagságú, vagy annál vékonyabb szár!

    A levágott cca. 30 cm-es vessző aljából cca. 10 cm hosszan vegyük le a leveleket, majd tegyük vízbe egy kisebb edénybe.
    Ha már össze jött 20-30 db vessző, el lehet ültetni egy nagyobb cserépbe, ha van vagy 50 db vessző, mehet egy helyre egy balkonládába is.
    Figyelem!
      Nem mindegyik balkonláda alja lyukacsos! Amennyiben nem lyukacsos, 2 mm-es (lehetőleg nem nagyobb) fúróval csináljunk rá sok lyukat (nagyon sűrűre nem kell), hogy majd a tálcából tudjon vizet felvenni.

    Először is a cserépbe alulra tegyünk egy sor szitált nagyobb (max. 1 cm-es) szemű kavicsot (például gyöngykavics).
    Erre szórjunk szitált tiszta (nem agyagos!) homokot egészen a cserép tetejétől cca. 1 cm magasságig.
    Fontos, hogy a homok száraz legyen, mert ha már nedves, nehéz lesz bele nyomni a növényszárat!
    Egyes üzletekben lehet kapni kisebb zsákban(??) gyermekek részére homokozóba való tiszta homokot.

    Nem szükséges, de ajánlott gazdaboltban előtte venni egy tubus Incit - 8, vagy más, ennek megfelelő fajta gyökérkezelő hormont.

    Kivesszük a vesszőt a vizes edényből, kicsit lerázzuk a szárát, bele mártjuk a hormon-porba, kicsit (finoman) a tubus pereméhez koccintjuk, hogy a felesleg leperegjen róla (elegendő annyi, amennyi a nedvesség miatt rátapadt), majd egyszerűen bele nyomjuk a cserépbe lévő homokba.
    Minél lentebb fogjuk a szárat, hogy benyomáskor nehogy eltörjön, és lassan, akár szakasosan nyomjuk bele!
    A következővel ugyanezt csináljuk, és a már ott lévő mellé legalább 2 cm-re belenyomjuk.
    És így tovább, amíg a cserépbe el nem fogy a hely.
    Egy közepes balkonládába akár 100 db. vessző is elfér (egy sorba cca. 5 db, és közel 20 sor hozható létre).

    KepKepKep


    Amikor készen van egy cserép, vagy balkonláda, lehetőleg szobai permetezővel felülről locsoljuk a homokot addig, amíg alul a tálcában meg nem jelenik a víz.
    Ha hirtelen öntünk rá vizet, el fogja mosni a friss még száraz homokot, és kopaszon marad több vessző is, amit lehet, hogy a levelektől észre sem veszünk!
    A már nedves homok szépen összeáll, és stabilan tartja a növényszárat.
    Amíg van zöld levél a szárakon, néha érdemes szobai permetezővel azokat is enyhén megspriccelni.

    A már kész cserepet-balkonládát a lakásban tegyük világosabb helyre.
    Nyáron nem szabad kitenni napos helyre, mert a cserép vagy balkonláda tartalma felforrósodhat a napon!
    Állandóan árnyékban lévő helyre viszont kitehető, de védjük az esőtől, mert az kiverheti a homokot!
    Célszerű előre megtervezni e helyét, hogy a későbbiekben ne kelljen rakosgatni, mert valami miatt útban van.
    Nem szükséges a cserép-balkonláda tálcáját mindig nyakig önteni vízzel, de arra figyeljünk, hogy lehetőleg ne száradjon ki a tálca, a cserépben a homok mindig nedves legyen.

    Előfordul, hogy egyes szárakon elszárad egy-egy levél, előfordul az is, hogy egy száron az összes levél elszárad.
    Nem szabad kiszedni, nézegetni!
    De rendszeresen előfordul, hogy a már lekopaszodott száron pár hét múlva rügyek jelennek meg.
    Lesz közötte olyan, amelyik nem fogja meg. Nálam 100-ból átlagosan 90-95 kigyökeresedik.
    Lesznek szárak, amelyiknél egészen alulról, a meglévő szár mellett jön hajtás.
    Nem tépjük ki semmi képen! Ha már nagyon beindult, a homok felett cca. 5 cm-el egyszerűen vágjuk le a végét az új hajtásnak.
    Egy-két hónap után előfordul, hogy egyes szárak úgy beindulnak, 10 - 20 cm-es új hajtásokat, ágakat növesztenek. Ezeket ollóval egyszerűen vágjuk le cca. 1-2 cm hosszúra.

Kiültetés:

    Végleges helyre történő kiültetés ajánlott tavasszal az utolsó fagyok után (április vége - május eleje), vagy ősszel októberben még a fagyok előtt.

    Kiültetés előtt készítsük elő a helyüket.
    A töveket célszerű egymástól cca. 40 cm-re ültetni, majd egy cca. 30 cm-re mellette lévő másik sorba ugyanígy, de eltolva, nagyjából a másik sorban lévők közé.
    Így minden irányban nagyjából 40 cm-re lesznek egymástól a tövek.
    Kiültetéskor a töveknek készítsünk egy cca. 20 cm átmérőjü, és legalább 15 cm mély lyukat, ahova majd iszapolva ültetjük el a növényt (minden lyukba 1 db-ot!).

    Kint a kertben egy megfelelő helyen döntsük a cserepet, vagy balkonládát az oldalára, és locsolókannával, vagy slaggal (óvatosan!) mossuk ki belőle a homokot. Ezután már finoman odafigyelve kiszedhetjük (kirázogathatjuk) az összegabajodott töveket.

    KepKep


    A töveket az általánosan megszokott iszapolással egyszerűen elültetjük a kijelölt helyre. Iszapoláshoz lehetőleg jó minőségű földet, komposzttal, vagy virágfölddel kever földet használjuk, hogy minél hamarabb meg tudjon erősödni a helyén.
    De ha lehet, ne úgy iszapoljatok, ahogy a reklámokba van, mert annak semmi köze az iszapoláshoz! :D
    A lyukba szórjunk lazán egy kis földet, majd helyezzük rá középre a gyökeres szárat.
    Ezután töltsük tele vízzel, és a földet lazán szórjuk bele körbe-körbe, amíg nem lesz tele.
    Amikor elszívta a vizet, és kicsit megsüllyedt, szórjuk még rá földet, és finoman nyomjuk össze az egészet.
    Ha még szükséges, szórjunk rá megfelelő mennyiségű földet, és egyengessük el.
    Nem szükséges tövenként "tányérokat" kialakítani.

    Eleinte ajánlott viszonylag rendszeresen, de csak szükségszerűen locsolni.
    Ritkán előfordulhat, és egy idő után jól látható, hogy egy-két elültetett tő valami miatt nem fogja meg (valamilyen rágcsáló, hangyák, vagy egyéb). Itt nem kell várni vele, ha már láthatóan elszárad, tönkremegy, az már nem fog magától helyre jönni. Ha van miből pótolni, egyszerűen ki kell szedni, és újat ültetni a helyére, vagy majd a későbbiekben pótolni.

    A tavasszal ületett vesszők esetében az elkövetkező hónapokban látható, ahogy már látványosan elkezdenek fejlődni, már lehet őket esetleg vágni, alakítani (főleg a felfelé elszabadult hajtásokat), hogy időben besűrűsödjenek, és olyanok legyenek, amilyent szeretnénk.
    Őszi ültetés esetén április vége felé, május elején kezdenek látványosabban beindulni.
    Nem szabad türelmetlennek lenni, főleg az első egy-két évben, nem szabad nagyon elengedni a felfelé növekvő szárakat, mert a későbbiekben már nem igen fogja pótolni az alján lévő hiányosságokat, és 3-4 év múlva is még egy kisternetű kutya is simán elsétálhat az alsó kopasz szárak között.

    KepKepKep



Pár szót a "csodasövényről".

    Nincsen ellene semmi kifogásom!
      De semmi csoda sincsen benne, csak egy jó kis reklámfogás.
      Azt is ugyanúgy drasztikusan vissza kell vágni az első 2 évben, hogy az alja is eléggé sűrű legyen.
      És még egy dolog, lehet az bármilyen "csodasövény", nőhet az bármilyen gyorsan, bármilyen magasra, de egy sövény nem attól szép, ha magas, hanem attól, hogy milyen sűrű (átláthatatlan), és hogy "formázható".
      Hiába nő akármilyen látványosan, ha közben úgy néz ki, mint a fésű, amelyiknek csak minden harmadik foga van meg! :)
      Persze lehet az sűrű, ha eleve olyan sűrűn van ültetve, mondjuk 20 centinként a mindenhol javasol 40-50 cm helyett, de akkor már egyből 2-3x annyiba is kerül.
      A normál sövény (fagyal) is nyáron jó időben képes havonta fél métert nőni, ami akár hogy számolom, legalább évi 1,5 métert jelent!
      Az egy-két évesnek árult "csodasövény" töveket meg lehet nézni, a száruk hogy fel vannak kopaszodva, alig vannak oldalhajtások.
      Nem beszélve arról, hogy a reklámban is vagy 5-10 tövet összefog, hogy jó lombosnak látszódjon.
      A reklámokban található szépen nyírt sövény-képek is legalább 10 éves növényekről készültek!

Pár szót az árakról.

    Egy 10 méter hosszú sövényhez szükséges cca. 50 db. tő, hogy ha tényleg szép sűrűre szeretnénk.
    • Az 1 éves szabadgyökerű "csodasövény" alapára cca. 100.- Ft/tő körül van, az az 10 méterre cca. 5 000.- Ft.
      A fagyal ára meg ha jól tudom, ennek legalább a duplája!
    • .... stb, stb.

Betegségek
    A fagyal sövényeknél előforduló betegségekről nem nagyon van mit írni, mert egyrészt nagyon ritkák, másrészt rendszerint egyedi esetek.
      Ilyenkor célszerű egy (lehetőleg leveles) ágat vinni magunkkal, és szakembernek megmutatni (esetleg(???) gazdaboltban is tudnak tanácsot adni), aki megmondja, hogy mit érdemes használni az adott betegségre, problémára.
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -

A következő felhasználónak tetszett a hozzászólás, illetve megköszönte azt:
wogboy (2022.08.13. 22:12)


  2022.03.01. 01:01  Hozzászólás
  •   1   
Avatar

rendszer admin
 
Kertépítés tavasszal (kezdőknek ajánlott)
forrás: http://www.follykert.hu/ - https://www.kertelunk.hu/ - https://szabadagazda.hu/ - ötletek, tanácsok, valamint saját tapasztalatok alapján össze ollózva.


Egyik kedvenc évszakunk a tavasz. Egyre emelkedő hőmérséklet, mind hosszabb nappalok, éledő természet, éledő kertünk. Azt hiszem, ebben minden benne foglaltatik, de részletezzük kicsit ezt az utolsó gondolatot: "éledő kertünk".

Az első, és legfontosabb feladatunk, amíg ilyen hűvös idő van, hogy a kerti szerszámokat, berendezéseket átvizsgáljuk (ne akkor derüljön ki a probléma, amikor már használni szeretnénk).

Ásók, lapátok ellenőrzése (a lapátot is egy kicsit meg lehet élezni, vagy kalapáccsal "élet verni", hogy ne túrja az esetleg már kicsit visszahajlott éle azt, amit lapátolni szeretnénk, hanem könnyebben lehessen vele dolgozni).
Fontos a gereblyék, kapák nyelének rögzítésének ellenőrzése, ne lötyögjön.
A metszőolló ne szoruljon, és legyen éles éle.
Az öntöző berendezések, vagy a vízhordási lehetőség zökkenőmentes legyen (repedt locsolókanna, vagy leeső, elhasználódott szórófej).
A kertben a szállítási útvonalak könnyen járhatóak legyenek a tervezett helyre, és ha majd kell esetleg használni a talicskát, olajozzuk meg egy kicsit, ne nyikorogjon annyira, hogy a 4. szomszéd is felébred rá nappali szundikálás közben.

Kertépítést végül is egész évben végezhetünk, addig, amíg nem csökken tartósan 0 fok alá a hőmérséklet.
A kertépítésben nem lehet egyik évszakot sem előnyben vagy hátrányban részesíteni, mert mindegyiknek meg vannak az előnyei és hátrányai is, ezért nagyjából egyformán jó, és szükséges az összes.
Az időjárás amúgy sem kiszámítható, ezért lehet, hogy a legjobbnak vélt időszak lesz pont a legnehezebb a kert kialakításához.

Ha úgy döntöttél, hogy szeretnél magadnak egy komplett kertet, akkor kialakítása során az első feladat a terület megtervezése.
Az egyik legnagyobb problémát az jelenti a későbbiekben, hogy az elültetni szánt virágmagok, kis gyümölcsfák, veteményes palánták még kicsik, akár tenyérbe is elférnek. De a későbbiek során ahogy nőnek, egyre nagyobb élettérre, napos, vagy félárnyékos területre van szükségük.
A növények kiválasztásakor a tervezéskor légy figyelemmel az adott virág-növény víz- és fényigényére. Ennek megfelelően az árnyékos helyeket kedvelő növényeket ne ültesd napos részre és fordítva.

Hajlamosak vagyunk elhamarkodni a kertépítést, és minél előbb késznek, szépnek szeretnénk látni.
Ezért a növényeket néha tervezetlenül, szorosan egymás mellé ültetjük.
Ha nem nézünk utána megfelelő helyen, sok esetben csak nyáron derül ki, hogy bizony túlzsúfolt lett az ültetésünk, egyik növény elnyomja a másikat, helyhiány miatt nem növekszik rendesen, akár el is pusztulhat.
Próbáljuk meg papíron kijelölni, hova mit szeretnénk ültetni, és az adott helyre mennyi fér el.
És vegyük figyelembe az egyes területek elérhetőségét is, hogy ne kelljen a későbbiekben össze mászkálni mindent.
Ezt a tervrajzot, skiccet a későbbiek során is vegyük figyelembe!

Metszési munkálatok

fametszes.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


Ez a terület taposó munkákkal jár, ezért még a kert tervezése, rendezése előtt érdemes elvégezni.
De fontos, hogy ha lehet, ne várjuk meg növényeink rügyfakadását, hanem még előtte kezdjük meg a metszési munkálatokat.
A metszési műveletekről nagyon sok írás van az interneten, szinte mindegyik fajta gyümölcsfának más a rituáléja, technikája, ezért itt nem is bonyolódok bele.
Viszont érdemes oda figyelni a téli hidegben elfagyott, vagy letört ágakra. Ezeket metszőollóval el kell távolítani, valamit a korona-alakítást se felejtsük el.
A vastagabb vágott részeket kenjük be sebtapasszal.
Akár megmetszük a gyümölcsfát, akár nem, fontos az előző évről a fán maradt gyümölcsmúmiák eltávolítása. Ezek ugyanis elsődleges fertőzési forrásai a betegségeknek, és ha a tavalyi év igencsak kedvezett a kórokozóknak, úgymint monília, varasodás, levélfodrosodás, lisztharmat, peronoszpóra stb. még nagyobb fertőzési veszélynek vannak/lesznek kitéve nem csak a gyümölcsfák, de a szőlő, a ribizke-, a köszméte- és a málnabokrok, stb, is.


A tavaszi LEMOSÓ permetezés.

lemosopermetezes.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


Érdemes ezt is előre tenni, lehetőleg a metszés után, mert amennyiben van már termő gyömölcsfánk, annak a mérete miatt "körbe kell járni", és esetleg össze lépkedhetünk olyan részeket, melyeket már közben előkészítettünk, kijelöltünk, vagy akár már ültettünk is bele növényt, és az bosszantó lehet.
Amennyiben volt már az ősszel alapos "őszi lemosó permetezés", kora tavasszal - a rügyfakadás (rügypattanás) előtt - ismételten preventív célzatú permetezés ajánlott (szintén lemosó permet). Javasolt pédául a "Vegesol" típusú permetezőszerek használata, amelyek tartalmaznak rezet, ként, és gombaölő szereket, vagy a Vektafid 2-3 %-os töménységű termékek. Értelemszerűen, de jó alaposan, hagy csepegjen kicsit az ágakról.

Majdnem mindegyik kertben az egyik legfontosabbnak tűnő dolog a pázsitkérdés.

pazsitfu.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


A fűmagvetés tavasszal több odafigyelést igényel, mint ősszel. Tavaszi füvesítésnél sokszor meg kell öntözni a frissen füvesített területet, mert könnyen kiszáradhat a pázsit, ami nem fog valami szép látványt nyújtani, és a kopasz fűfoltokkal nem tudsz hirtelenjében mit kezdeni. Itt van jelentősége például öntözőrendszerek használatánál, hogy előtte kellően átnéztük, ellenőriztük, hogy majdan hibátlanul működjön.
A szép kert a szép fű nélkül valljuk be, sokszor nem igazán tökéletes.
A kert éke a szép zöld fű. A lényege pedig abban rejlik, hogy nyírni és öntözni szükséges rendszeresen.
És megint csak képbe jön majd, hogy rendesen meg van-e élezve a fűnyíró. Ha nincsen rendesen megélezve, csak "tépi" a füvet, és a végén nem igazán szép látvány fogad.

De itt ismét csak van pár buktató, fontos dolog.

Ha már van füves, pázsitos területed, még mielőtt a fű el kezdene nőni, annak tavasszal át kell esnie egy alapos "gyepszellőztetésen".
Ez megoldható gyepszellőztető géppel, vagy egy kis "delta-építő" gyepszellőztető gereblyével.
A gép eléggé drága, a gereblye használata meg kajakra melós, de bármelyikkel csinálod, szükséges!
Ha kész van, jöhet a fűnyíró, jó alaposan leengedve, hogy a felszedje (felszippantsa) a felesleges, kiforgatott dolgokat.
Nem árt még utána átnézni, és kiszedegetni az esetleges gyomokat.
Itt megint csak figyelni kell, ha véletlen vagy kényelemből gyomírtót használunk, mert annak is van "felszívódási" ideje, és ha azt nem várjuk ki, előforduhat, hogy a frissen ültetett fűmagokból szinte semmi sem lesz!
Ugyanígy figyelni kell a fűmag ültetés előtt-után, ha bizonyos műtrágyákat használunk a talaj javítására!
Vannak olyan gyeptrágyák (még pázsithoz is!), melyek csak 4 - 6 hónapos, vagy idősebb fűhöz használhatók!
Nézzük meg, mit veszünk!
A fűmag vetését fagyok után ajánlott kezdeni (kb. 40-50 g/m2).

Cserjék

cserjek.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


A cserjék metszésekor a virágzási időt kell szemmel tartanunk.
Ha a virágok a vesszők oldalán nyílnak tavasszal vagy nyár elején, ezeket csak virágzás után kell metszeni. Ha előtte metszenénk, levágnánk az idén virágot hozó hajtásrészt, így a virágzás elmaradna. Ilyenek: aranyvessző, rózsalonc, boglárkacserje, téli jázmin, gyöngyvirágcserje, tamariska, jezsámen, díszmandulák, stb ...
Ha a virágok azokon hajtásokon vannak, melyeket a növény abban az évben nevel, azok tavasszal metszhetők.
Ilyenek például: mályvacserje, sudárzsálya, cserjés pimpó, labdarózsa, kékszakáll, nyári orgona, fagyal, orbáncfű, hortenzia, barátcserje.
Ha a virágok már az előző évben kifejlődtek a vesszők csúcsán, ezeket nem szabad tavasszal levágni, hiszen akkor levágnánk a tavasszal nyíló virágokat, ezért szintén virágzás után vágjuk vissza a hajtásokat. (Orgona, bangita fajták, stb ...)
A régebbi vesszők oldalán megjelenő virágú cserjéknél tavasszal vágjuk vissza az ágakat.
Pl.: borbolyák, japánbirs, díszalma, díszcseresznye.
NEM szabad metszeni például a magnóliát, cserszömörcét, fás bazsarózsát, ecetfát, rododendront, azáleát.

Sűrűbben befedik a területet a talajtakaró növényeink, ha tavasszal és ősszel visszavágjuk a hajtásaikat.
Például a kúszó madárbirsek, stb.

A sövényeket átlag kétszer metszik évente. Fontos, hogy a sövény keresztmetszete enyhén trapéz alakú legyen, az alján kicsit többet hagyjunk meg, így meg tudjuk előzni a felkopaszodást, mert mindenhol kellő mennyiségű fény éri a növényeket.
Egyik esetben sem szabad megfeledkeznünk a tavaszi tápanyag-utánpótlásról!

Évelő ágyások

szinesevelo.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


Száraz, elhalt növényi részek eltávolítása, gyomírtás (ha szükséges), és tápanyag utánpótlás a feladatunk.

Az időközben előbújó hagymás növényeink környezetét érdemes megtisztítani, rendbe tenni, hogy virágzásukban gyönyörködhessünk!

Rózsák

rozsaigenyei.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


Március közepén el lehet kezdeni a metszésüket.
Az elfagyott, esetleg letört ágakat, a rossz helyen nőtt hajtásokat távolítsuk el.

Egy és kétnyári növények:

ketnyari.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


Kiültetésüket május eleje - közepe után javasolt, mert a kiszámíthatatlan kései fagyok nagy kárt tehetnek bennük.

Veteményes - konyhakert

konyhakerti.jpg
------------------------
Megtekintve 25459 alkalommal.


A magvetést jó minőségű fólia alatt már akár február végén el lehet kezdeni, vagy március elején lakásban palántázni, kellő napfény (vagy napfényt utánzó cca. 10 órás világítás) esetén, például paprika, paradicsom, stb.
A "napfényt utánzó világítás" esetén vegyük figyelembe, hogy a palántáinknak min. 5 000 lux fény szükséges.
Miközben egy átlagos szoba, vagy nappalinak a megvilágítása cca. 200 - 400 lux (Lux Meter - Apps on Google Play)!
Akit érint a dolog, érdemes utánna nézni a "Teljes spektrumú növénynevelő lámpáknak" az interneten.
A palántázott konyhakerti növényeinket a fagyok után (inkább május elején) először szoktassuk a kinti körülményekhez.
Eleinte rövidebb (1-2 órás), majd mindig egy picivel több ideig tegyük ki tálcával együtt a szabadba, mondjuk egy kerti asztalra.
Eleinte inkább félárnyékos helyre tegyük, nehogy egy erősebb közvetlen napfény "megégesse" őket.
Kicsit macerásnak tűnik, de ha megvan a stabil helyük, ezt cca. 10 perc alatt elvégezhetjük (mennyiségtől függően).
Majd legkésőbb kora délután tegyük vissza őket a lakásba, és ez után locsoljuk meg (ha szükséges).

Egyes konyhakerti növények szabadföldön már márciusi vethetők, például: borsó, brokkoli, fehérrépa, hagyma, zeller, káposzta, karalábé, karfiol, kelbimbó, paszternák, póréhagyma, retek, saláta, sárgarépa, spárga, padlizsán, stb.
 
- A mai nap az a holnap, amin tegnap annyit aggódtál! -



Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 0 vendég

cron