Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves. Minden szőlővesszőt, a mely én bennem gyümölcsöt nem terem, lemetsz; mindazt pedig, a mely gyümölcsöt terem, megtisztítja, hogy több gyümölcsöt teremjen.
Maradjatok én bennem és én is ti bennetek. Miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőkén marad; akképen ti sem, hanemha én bennem maradtok. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: A ki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek.
Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem tanítványaim.
Ján. 15:1-8 részletek
Habár az ember nemes életre lett termtve, a bűnbeesés miatt elvesztette életképességét, elszakadt Istentől. Ezért szüksége van egy beoltásra. Úgy ahogy a nemes vessző nem élhet meg önmagában, nem fejleszt gyökeret önmaga vagy ha fejleszt is, hosszútávon nem életképes, ugyanígy az ember sem képes önmagában élni, kell neki az isteni, a krisztusi alany.
A beoltás után szükség van tisztításra, metszésre vagy gyümölcsfák esetén koronaalakításra is. Ezek az élet legfájóbb és legnehezebb pillanatai, hisz sebeket kapunk, de ilyenkor van legközelebb is hozzánk a vincellér. Az életünk első éveiben még nem termünk gyümölcsöt, időnként nehéz velünk bánni, ágaink szerteszét nőnek, de a vincellér megmetszi, életünknek irányt, formát és célt ad.
A végső cél tehát, a termés, hogy sok, tartalmas és finom gyümölcsöt teremjünk. Úgy ahogy a szőlő (gyümölcsfa) nem önmagáért létezik, úgy mi is ha kell, árnyékot adjunk a megfáradtnak, fészket a “madaraknak”, az emberek életét felüdítsük, megédesítsük és betöltsük.
De a Léleknek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség.
Gal. 5,22